Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2019. szeptember
Szektorjelentés: egyre aktívabbak a pénztártagok

Három év alatt megduplázódott az egészségpénztárakba érkező egyéni befizetés összege. Az öngondoskodás erősödésével párhuzamosan dinamikusan nő a pénztárakból egészségügyi szolgáltatásra fizetett összeg.

Az egészségpénztári szektorba érkező egyéni befizetések az év első hat hónapjában megközelítették a 12 milliárd forintot a tavaly hasonló időszakban beérkező 10 milliárddal és a 2016-os 5,7 milliárddal szemben. 2019. I. félévében a pénztárak tagdíjjellegű bevételeinek 77,7%-át a tagok egyéni befizetései tették ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idősorából.

Az első félévet értékelő szektorjelentés egyértelműen jelzi a pénztárak szerepének megváltozását: a cafeteriarendszer átalakításának hatására a munkáltatók juttatási palettájáról lekerült az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás – 2019. január–június között közel 60%-kal csökkent a munkáltatóktól ezen a jogcímen érkező befizetések összege –, ezzel párhuzamosan azonban érezhetően nő az öngondoskodók aránya. Ők azok, akik tudatosan, a befizetések után járó adókedvezmény kihasználásával racionalizálják egészségügyi költéseiket.

Többen és többet fizetnek az orvosi ellátásért a pénztárakból

Miközben az egészségpénztári intézménycsoport szolgáltatási kiadásai csekély mértékben, mindössze 2,2%-kal bővültek az elmúlt félévben az egy évvel korábbi értékhez képest, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása 15,6%-kal nőtt. A pénztári költések átrendeződése összecseng a magánegészségügyi szolgáltatások igénybe vételének bővülésével. A Szinapszis Kft. tavalyi kutatása szerint 2018-ban már a lakosság 60%-a vett igénybe magánszolgáltatást és az összes orvoshoz forduló 69%-a 2 éven belül járt magánrendelésen. A magánklinikák ügyfeleinek társadalmi státuszában is látszik a változás: már az átlagkeresettel rendelkezők is jelentős arányban döntenek a hálapénz- és várólista-mentes ellátás mellett. Közöttük vannak, akik felismerték, hogy az egészségpénztári befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítéssel csökkenthetik a saját zsebből fizetett egészségcélú kiadásaikat.

A magánegészségügyi szolgáltatások igénybe vételének bővülése hajtja tehát a lakossági öngondoskodás erősödését is, de nagyon lassan: a saját zsebből egészségügyi ellátásra fordított összeg évi 800 milliárd forint az MNB szerint – a szürkezónás költések nélkül – szemben az egészség és önsegélyező pénztári intézménycsoport 61,1 milliárd forintos vagyonával, ami mindössze 2%-kal nőtt 2018. első félévéhez képest. A pénztárak vagyonuk legalább 70%-át magyar állampapírban és diszkont kincstárjegyekben tartják, de a vagyon- és alapkezelők az intézményi sorozatú állampapírokat emelhetik csupán be a portfólióba, amelyeknek Magyarországon a hozamkörnyezete az első félévben nulla százalék közelében mozgott.

A több mint 20 éve működő önkéntes egészségpénztári szektor fontos szereplője lehetne a hazai egészségügy rendbe tételének, az egészséggazdaság kifehérítésének, az egészségügyi mutatók javításának, a lakossági elégedettség növelésének és mindezek hatására a versenyképesség növelésének, ahogyan ezt az MNB 330 pontból álló versenyképességi javaslata is tartalmazza.

Kiaknázatlan tartalékok a pénztári befizetésekben


Fotó: freepik.com

Szeptember 7-én Retro Véradás

Az immár hagyományosnak számító rendezvényre országszerte hat ponton várják a véradókat. Budapesten, új helyszínen, a Vérmezőn rendezik meg az eseményt, amely célja, hogy széles körben felhívja a figyelmet a véradás fontosságára.

A segíteni akarók Budapesten a Vérmezőn, Szegeden, Pécset, Debrecenben, Győrben és Miskolcon a területi vérellátóban adhatnak vért szombaton. A Retro Véradást 11. alkalommal rendezi meg az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ); a szervezet a sör-virsli menü mellett további finomságokkal és ajándékokkal kedveskedik a véradóknak.

A vér mással nem pótolható, így a folyamatos, biztonságos vérellátás fenntartása érdekében nyár végén fokozottan számítanak a szervezetek az önzetlen véradók segítségére. Véradásra jelentkezhet, aki már elmúlt 18 éves, de még nincs 65 esztendős (első véradók esetén a felső korhatár 60 év), testsúlya eléri az 50 kg-ot és egészségesnek érzi magát. A véradáshoz vigyük magunkkal a személyi igazolványunkat, lakcímkártyánkat és a TAJ kártyánkat.

Tavaly több mint 15 ezer véradóeseményen közel 390 ezer véradó élt az önkéntesség e formájával. Különösen nagy volt azoknak a száma, akik életükben először adtak vért. A megyék közül Pest megye volt a legaktívabb a Magyar Vöröskereszt statisztikája szerint.

Nagyon fontos, hogy minél többen adjanak vért, tekintettel az egyes készítmények rövid tárolási idejére és a hatalmas igényre. Különösen igaz ez a nyári időszakot követő hetekben, hiszen nyáron kevesebben adnak vért a nyári meleg, a sokakat érintő allergiaszezon, valamint a nyári szabadságolások miatt. Pedig ilyenkor is szükség lenne naponta 1600-1800 véradóra – mondja az OVSZ.

A véradási helyszínekről és időpontokról a www.veradas.hu, a www.ovsz.hu oldalakon, valamint a Vöröskereszt ingyenes véradós mobilappján tájékozódhatnak az érdeklődők.

Első Innovatív Gyógyszeripari Körkép

Kedvezően értékelik a hazai egészségügyi szakemberek felkészültségét az innovatív gyógyszergyártók vezetői, ugyanakkor a gyógyszertámogatások területén számos rendszerszintű problémára hívják fel a figyelmet – derül ki az AIPM kutatásának eredményeiből.

A magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, sőt, a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat jól ismerő vállalatvezetők szerint a régió országaival összehasonlításban sem állunk túl jól ezen a téren – derül ki az I. Innovatív Gyógyszeripari Körképből, amelyet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) készített. A tanulmány eredményeit értékelve Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az innováció támogatása és az innovatív gyógyszerek gyorsabb hozzáférésének biztosítása azért különösen fontos, mert a hazai várható élettartam jelenleg 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, amelyen mihamarabb szükséges lenne javítani.

Humán tényezők: itt a legkedvezőbb a kép

A válaszadók jónak (ötös skálán négyesre) értékelték a gyógyszer-innovációhoz szükséges szakemberek elérhetőségét, valamint innovációt támogató hozzáállásukat. Ezeken a területeken a V4-es országoknál valamivel kedvezőbbnek ítélték meg a magyar helyzetet. Hasonlóképpen pozitívan vélekednek arról, hogy a magyar lakosság mennyire nyitott az új, innovatív terápiák felé. A vállalatvezetők többsége ugyanakkor közepesre vagy rosszabbra értékelte a hazai jogszabályi-intézményi környezetet.

Gyógyszerkassza: ez kapta a legtöbb kritikát

A válaszadók egyetértettek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, és több támogatást kellene adni a modern készítményeknek. A vállalatvezetők úgy gondolják: a régió országaival összehasonlítva kevesebb modern terápiához juthatnak hozzá a magyar betegek. Dr. Holchacker Péter szerint az elmúlt évek számai is alátámasztják a kutatás eredményeit: amíg 2016 óta Bulgáriában 71, Szlovákiában 69 korszerű gyógyszer vált elérhetővé a társadalombiztosítás keretei között, addig Magyarországon ugyanekkor mindössze 48.

A teljes elemzést ITT olvashatja.

A kutatásról
Magyar startupok az európai egészségügyi innováció élvonalában

Két magyar team, az orvosi oktatóalkalmazást fejlesztő InSimu Patient és a nemzetközi teleradiológiát forradalmasító Sineko is elnyert 25 000 eurót az immáron harmadik éve megrendezésre kerülő EIT Health InnoStars Awards startupversenyen.

A négy hónapos program során személyre szabott mentori támogatáshoz és két európai bootcamp tréningen való részvételi lehetőséghez jutott a két magyar, öt portugál, két-két lengyel és lett, valamint egy-egy cseh, litván, olasz és román csapat. A 15 továbbjutót összesen 116 pályázó közül választották ki. A négy hónap alatt a startupok háromszor találkozhatnak potenciális vásárlókkal, befektetőkkel és partnerekkel, hogy validálják a terméküket. Ezután 10 csapat jut tovább a novemberben megrendezendő InnoStars Awards döntőbe, ahol az első helyezett további 25 000, a második 15 000, a harmadik pedig 10 000 euró támogatást kap.

Az egyik magyar nyertes csapat az oktató alkalmazást kifejlesztő InSimu Patient csapata, akik applikációjuk segítségével lehetővé teszik, hogy orvosok, orvostanhallgatók és medikusok virtuális betegeken gyakorolhassanak és a valós élethez hasonló diagnózisokat állíthassanak fel. A másik magyar team pedig a Sineko, melynek GRAID szoftvere a radiológiai jelentések lefordításával forradalmasítja a nemzetközi teleradiológiát. Az általuk kidolgozott GRAID egy szinoptikus jelentéskészítő asszisztens, melynek segítségével jól strukturált és több nyelvre is könnyen lefordítható orvosi jelentések készíthetők.

A két magyar projekten kívül továbbjutott csapatok az InnoStars Awards 2019 versenyében
Tények az egészségügyi ellátások finanszírozásáról

Beesett a GDP 7%-a alá az egészségügyre fordított kiadás a KSH most publikált, 2017-es adatokat elemző tanulmánya szerint. A 6,9%-ból is mindössze 4,8%-ot áll az állam, a többit a betegek fizetik. Fekvőbetegként 10 forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig hatot a biztosítottak állnak, legtöbbször készpénzben – írja a Válasz online.

KSH minden évben közli, mennyit költ a magyar állam és mennyit az állampolgárai az egészségügy finanszírozására. Ez az igazság pillanata, nincs púder a számokon – írja a Válasz online. A legfrissebb adatok 2017-esek, idén július 31-én jelentek meg. Eszerint a kórházi ellátásban továbbra is döntő fölényben van a közfinanszírozás, ám először került 10% fölé a fizetős egészségügy, vagyis a műtétekért zsebből vagy önkéntes pénztáron keresztül kifizetett összeg.

A járóbeteg-ellátásban ugyanez az arány 43%. Az ötéves mélypont (vagy más nézőpontból a csúcspont) 2014-ben volt, akkor a magánkiadások aránya elérte a 47%-ot: csaknem fele-fele arányban osztozott az állam és a beteg a kiadásokon. Azóta valamelyest erősödött a közfinanszírozás. Mindez azért meglepő, mert 2017-re a magánszektor vezető szereplői 20% feletti mértékben tudták növelni a bevételeiket, várható volt, hogy a fizetős egészségügy egésze is bővül. Nem így lett. A KSH-adat ismeretében valószínűsíthető, hogy a nagyok a kicsik kárára nőttek, csökkenhetett a lakásrendelők versenyképessége.

Az egészségügy harmadik kiemelkedően fontos területén, a gyógyszer-finanszírozásban az állam immár tartósan kisebbségben van: 2017-ben is a betegek állták a kiadások 52%-át. (A Válasz online cikke az egészségüggyel kapcsolatos ellentmondások közül négyet elemez ITT.)

Felelős munkáltatókat vár az OFA

Napjainkban egyre többen ismerik fel a felelős foglalkoztatás és a társadalmi szerepvállalás szükségességét, valamint a benne rejlő lehetőségeket. A felelős foglalkoztató olyan eszközöket alkalmaz és tevékenységeket folytat, amelyek a munkavállalók elkötelezettségét és elégedettségét növeli.

A tavalyi évhez hasonlóan az OFA Nonprofit Kft. 2019-ben is keresi az ország azon munkáltatóit, akik az emberi erőforrást vállalatuk legfontosabb értékeként kezelik, ezért megtartásuk, fejlesztésük és jóllétük érdekében erőfeszítéseket is tesznek. A felelős munkáltató fontosnak tartja a minőségi munkahelyek megteremtését, a család-barát hozzáállást, a közösségteremtést, a fejlődési és előrelépési lehetőségek biztosítását, a képzést és fejlesztést, a csapatépítést, az egészségmegőrzést, a helyi közösségek és az egész társadalom fejlődését egyaránt.

A pályázatra magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozások, szervezetek nevezhetnek. Fontos, hogy a pályázati kategóriákat szervezeti méret – foglalkoztatotti létszám – szerint határozták meg, így mindenki saját versenytársi közegben méretteti meg magát.

„Az Év Felelős Foglalkoztatója” díjat idén az alábbi 5 pályázati kategóriában osztják ki:

  1. kategória: Kisvállalkozások
  2. kategória: Középvállalkozások
  3. kategória: Nagyvállalatok I. (251-2000 fő közötti foglalkoztatott)
  4. kategória: Nagyvállalatok II. (2000 fő feletti foglalkoztatók)
  5. kategória: Közszféra szervezetei

A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2019-ben is képzési különdíjban részesíti a képzés/szakképzés területén legkiemelkedőbb pályázatot. Idén második alkalommal van lehetőség Restart-Up kezdeményezés különdíjára pályázni, azoknak a cégeknek, akik aktívan tesznek a 45 év feletti munkavállalók foglalkoztatásának javításáért.

A pályázati eljárás teljesen díjmentes, nem kapcsolódik hozzá egyéb járulékos költség. Bővebb információ és a pályázati felhívás ITT érhető el.

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.