Még most sem késő szerződni a célzott tanévkezdési támogatásra

A munkáltatók jelentős hányada ezekben a hetekben szembesül azzal, hogy a munkavállalói hiányolják a hosszú évek óta megszokott iskolakezdési juttatást. Kevesen tudják, hogy egészségpénztáron keresztül nulla százalékos adózással adhatnak ilyen célra támogatást.

Alig egy hónap van hátra a 2019/2020-as tanév indulásáig, és az idén felsőfokú tanulmányaikat kezdők is lázasan készülnek az egyetemi beiratkozásra, kollégiumi helyet vagy albérletet keresnek. Ebben az időszakban számos család számára gond az extrakiadások előteremtése. Nem véletlen, hogy a cafeteriarendszer idei átalakításáig az egyik legnépszerűbb juttatási elem az iskolakezdési támogatás volt. A hagyományos juttatást ma már csak a bérrel megegyező terhekkel adhatja a munkáltató, egészségpénztári célzott szolgáltatáson keresztül viszont 0%-os adózással biztosíthat hasonló célú támogatást. Bár a törvény nem határoz meg plafonösszeget a munkáltatói célzott támogatásra nézve, az önsegélyező szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás gyermekenként 149 ezer forintban – az adott évben hatályos minimálbér összegében – maximalizálja az egészségpénztári számláról elszámolható tanévkezdési támogatást. A juttatás mértékének meghatározásakor ezt érdemes figyelembe venni.

Mire költheti a támogatást a munkavállaló?

A tanévkezdési támogatás szolgáltatásunk az általános- és középiskolások tankönyv-, taneszköz- és ruhavásárlásához igényelhető, az egyetemi, főiskolai támogatásnak köszönhetően pedig az egyetemi tandíj, kollégiumi elhelyezés és az albérlet költsége fedezhető. A szolgáltatást igénybe vehetik az általános és középiskolás tanulók és a Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25. életévét be nem töltött diákok szülei, akik a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek után családi pótlékra jogosultak.

Hogyan adható a támogatás 0%-os közteherrel?

Idén a juttatások közül talán az egészségpénztári célzott támogatás az, amelyik a leginkább erősíti a munkavállalók lojalitását és hozzájárul a felelős munkáltatói márka építéséhez. Az egészségpénztári szolgáltatásokra 38,35%-os adózással, az önsegélyező szolgáltatásokra – például iskolakezdési támogatás vagy jelzálog alapú lakáshitel-támogatás – korlátlan összegben adható juttatás lehetőséget teremt a munkavállalók differenciált motiválására.

Az akár évi egy utalással is teljesíthető és az utalást követően azonnal felhasználható juttatás a munkáltató és a pénztár között létrejött támogatói szerződésben meghatározott feltételek alapján történik. A dokumentum tartalmazza a támogatási célt – vagyis, hogy az összeget a munkavállaló milyen pénztári szolgáltatásokra költheti – és a támogatásra jogosultak körét. A juttatás kizárólag a munkaviszony ideje alatt jár és csak annak a munkavállalónak, aki tagja a pénztárnak. A munkáltató arról is rendelkezhet a szerződésben, hogy a dolgozók meddig használhatják fel a kapott összeget.

A szükséges szerződést letöltheti honlapunkról (patikás ITT, újpilléres ITT). A kettő példányban kitöltött és aláírt támogatói megállapodást küldje be postán vállalati kapcsolattartójának, aki 2 munkanapon belül feldolgozza, és egy példányt visszaküld önnek.

Az első havi támogatást 3 munkanappal a dokumentum postára adását követő kell utalni a munkatársak célzott támogatásra vonatkozó havi adatszolgáltatási táblázata (ez szintén megtalálható az oldalunkon ITT és ITT) alapján. Az abban szereplő összeg átutalását követő 2 munkanapon belül munkavállalói költhetik a támogatást.

A pénztártag a rendelkezésére álló egyenlegeket honlapunkon, az online egyenleglekérdező menüben tudja követni és ellenőrizni. Természetesen a munkavállalók a céges feltöltéstől függetlenül gyarapíthatják privát befizetéssel is a számlájukat, amely megtakarítást az egészségpénztár széles szolgáltatási körében tudnak felhasználni.

Tudnivalók munkavállalóknak
Munkaerő-kisokos 7 lépésben

Elengedhetetlen, hogy a cégek generációkra szabott üzenetekkel toborozzanak potenciális munkavállalókat, és meg tudják szólítani az ambiciózus, szakképzett tehetségeket, akiknek testre szabott fejlődési lehetőségeket kínálnak.

A vállalatok ma már egyre nagyobb kihívásokkal találják szembe magukat, ha a szakképzett munkaerő megtalálásáról van szó. Több kutatásból is kiderül, hogy a munkaerőpiac legnagyobb része Z és Y generációs fiatalokból áll, előbbiek – az 1995 és 2010 között születettek – pedig 2025-re a globális munkaerő 75%-át teszik majd ki. A fiatal munkavállalóknak pedig újszerű igényeik vannak a munkahelyi légkörrel és folyamatokkal kapcsolatban. Szakmai kihívásokra, felelősségteljes munkára vágynak, és azonnali eredményeket akarnak, hiszen a digitalizáció korában nincs idő kivárni a ranglétra kijárását – mutat rá a Schneider Electric közleményében.

A nagyvállalat tapasztalatai szerint a rugalmas munkavégzés és a távmunka lehetősége ma már nem versenyelőny, hanem a munkavállaló alapelvárása álláskereséskor. Ami pluszt jelenthet a munkaerő-toborzásban, azok az extrajuttatások, amelyek azt fejezik ki, hogy a munkáltató törődik a munkavállalóival. A dolgozók egészségének védelme vagy a bizonyos élethelyzetekben felmerülő családi kiadások mérséklése ilyen többletüzenetet hordoz a forintosított értéken túl.

– A csapatépítés mellett például a szűrővizsgálatok is hozzájárulhatnak a közös sikerhez – véli Nagy Sándor, a Patika-csoporthoz tartozó Multi-Pay Zrt. nemrég kinevezett vezérigazgatója.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felügyelőbizottságának tagjaként számtalan kis- és középvállalat munkaerő-problémájával találkozó szakember szerint a vállalatok számára a brandépítés egyik fontos, ha nem a legfontosabb eszköze a juttatási rendszer. Az adott támogatásokkal tudják kifejezni, hogy a cég milyen értékek mentén létezik az üzleti világban, a profitmaximalizáláson túl milyen humáncélok fontosak az alapítók vagy a vezetők számára.

– A vállalat értékrendje többek között a juttatási stratégiában jelenhet meg, amely így nemcsak a dolgozói lojalitás fokozásának lesz az eszközei, hanem a közösség- és márkaépítésnek is – mutat rá Nagy Sándor, aki szerint a munkáltatók számára kiemelt fontosságú a munkavállalóik egészségének megőrzése és védelme, amiben számos ki nem használt lehetőséget biztosít a hatályos juttatási rendszer annak ellenére, hogy az idei adószabályok jelentősen átszabták a cafeteriát.

Az egészségpénztári lehetőségekről és azok feltételeiről ITT olvashat bővebben.

A leghatékonyabb gyakorlatok, amelyek segítenek a munkatársak megtalálásában és megtartásában
Okos használattal marad csak jó barátunk a légkondi

Évek óta tikkasztó hőség uralkodik nyáron hazánkban is, ami már szinte elviselhetetlen légkondi nélkül. Arra, ami manapság ennyire a mindennapjaink része lett, nagyon is érdemes odafigyelni, mind a helyes használatára, mind a karbantartására.

Nemcsak a munkahelyeken elengedhetetlen a légkondicionáló berendezés jelenléte, hanem egyre több otthonban is megjelent, de találkozunk vele az üzletekben, az autókban és tömegközlekedési eszközökön is. A légkondicionáló berendezések tehát egész nap körülvesznek bennünket.

Az ideális hőmérséklet és a megfelelő levegőminőség szükséges az optimális munkakörnyezet kialakításához és nélkülözhetetlen a hatékony munkavégzéshez. A levegőhiány, az elhasznált levegő bágyadtságot, fáradékonyságot, fejfájást és egyéb tüneteket okoz, a pangó levegőben pedig jobban terjednek a baktériumok, vírusok is. A klímaberendezés hűti és szűri a levegőt és a levegő áramlását is biztosítja. Abban az esetben azonban, ha van rá mód, időközönként javasolt a szellőztetés is.

Elengedhetetlen az előírt protokollok szerinti, de legalább évente egyszer a légkondicionáló karbantartása, tisztítása és fertőtlenítése is. A tisztítás során a szakember a szűrőrendszer vegyi tisztítását végzi el, illetve amikor ez már nem elegendő, a teljes szűrőrendszer cseréjét javasolja. A rendszeres karbantartás amiatt fontos, mert a kórokozók a légszállítás során nagy területen jelenhetnek meg rövid idő alatt, ez pedig komoly légúti, emésztőrendszeri és idegrendszeri megbetegedést, súlyos esetben akár halált is okozhat.

– Az úgynevezett „légkondi-betegséget” egy rendkívül széles körben előforduló, jól ismert baktérium, a Legionella baktériumtörzshöz tartozó kórokozó okozza, melynek belélegzésével influenzaszerű tünetekkel járó betegségek alakulnak ki. A tünetek között megjelenhet a láz, hidegrázás, száraz vagy hurutos köhögés, gyakori a fejfájás, fáradékonyság, szédülés, hasmenés és hányás. A pontos diagnózis felállítása komplikált feladat, több teszt elvégzése is szükséges hozzá – mondta Dr. Ruzsás Éva, a Patika-csoport partnerszolgáltatója, a Doktor24 cégcsoport orvosigazgatója, foglalkozás-egészségügyi szakorvosa, belgyógyásza és kardiológusa. A betegség komolyságát és a klímaberendezés karbantartásának fontosságát igazolja az is, hogy az ún. legionárius betegségből felépült személyek sokszor még hónapok múlva is fáradékonyságról, gyengeségről panaszkodhatnak.

A betegség fertőző, fontos hogy a beteg ne tartózkodjon hosszasan az irodában és erre hívjuk fel munkatársaink figyelmét is! A baktériumok, gombák, vírusok terjedése mellett a légkondi használata során arra is oda kell figyelni, hogy ne legyünk huzatban, mert ez akár ízületi gyulladásokhoz, szemszárazsághoz, vagy kötőhártya gyulladáshoz vezethet.

Megéri tehát saját és munkatársaink érdekében ügyelni a klímaberendezések megfelelő használatára, rendszeres szakszerű tisztíttatására, hiszen az egészségünk múlhat rajta.

Évi 15%-kal nő a magánegészségügyi szolgáltatási piac

A Primus Egyesület becslése szerint a magánegészségügyi szolgáltatási piac dinamikusan, körülbelül évi 15%-kal nő, mértéke mintegy 300 milliárd forint. De legalább 100 milliárd forint lehet a szürkegazdaságban e területen képződő forgalom.

A Primus Egyesület két éve alakult 12 taggal, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával hozzájáruljon az egészségügyi ellátások javításához. Az egyesület tagjai – többségük a Patika-csoport szerződéses kártyaelfogadó partnere – 2018-ban 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, 5 milliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, 4,5 milliárd forint adót fizettek, és 3300 embernek adtak munkát. Az újabb csatlakozási körben további partnereink, a FirstMed, az Istenhegyi Klinika, a Medserv és a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet is belépett az egyesületbe, amely így már tagjai között tudhatja a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók többségét – közölte az egyesület az MTI-vel.

A magánegészségügyi szolgáltatók érdekvédelmi szervezetének elnöke a tájékoztatás szerint a második fél évben is számít új belépőkre. Leitner György a csatlakozásokat egyértelmű piaci visszajelzésként értékelte, és továbbra is a megbízható, jogkövető és etikusan működő szolgáltatók támogatását tekinti az egyesület céljának.

A Patika-csoport egészségpénztárain keresztül a munkáltatók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy munkavállalóik a legjobb szolgáltatóknál gyógyuljanak és így minél kevesebb napot legyenek kénytelenek betegállományban tölteni.

A Primus 2018-ban létrehozta és bevezette a páciensek orientációját segítő „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet, amelyet szigorú szakmai minősítési eljárás végén szerezhetnek meg a szolgáltatók. A védjegyezési folyamaton elsőként az egyesület alapító tagjai mennek keresztül, ezután minden hazai privát szolgáltató számára lehetővé válik a védjegy megszerzése. Eddig öt szolgáltató – az Affidea Magyarország Kft., a Rózsakert Medical Center Kft., a Pozitron-Diagnosztika Kft., a Duna Medical Center Zrt. és a Doktor24 Cégcsoport – szerezte meg azt. Valamennyi, eddig védjeggyel rendelkező intézmény a Patika-csoport szolgáltató partnere.

A foglalkoztatónak is fájhat a munkahelyi baleset

A munkavállalót kiküldetés során megcsípi a kullancs, rakodás közben meghúzódik a háta, munkavégzés közben leég a napon. Ha a munkáltató nem figyel oda az ilyen veszélyekre, komoly hátrány érheti. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Ha a munkavállaló üzemi baleset miatt keresőképtelenné válik, akkor részére az egészségbiztosító baleseti táppénzt, illetve két év után baleseti járadékot fizet. A helyzet a munkáltatónak sem kellemes, hiszen a munkavállalót közben helyettesítenie kell.

Az eddigi gyakorlat szerint azonban – hacsak a munkavállaló a táppénz által nem fedezett többletkárának megtérítése érdekében nem indított munkaügyi pert – a foglalkoztatónak nem kellett további anyagi konzekvenciákkal számolnia egy munkahelyi baleset esetén. Pedig a jogszabály további szankciókat tesz lehetővé.

– Egy már régóta hatályban lévő jogszabály szerint, ha az üzemi baleset annak a következménye, hogy a munkáltató megszegte a munkavédelmi szabályokat, akkor a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési igénnyel léphet fel vele szemben, vagyis követelheti tőle az egészségügyi ellátások költségét – mondja dr. Barta Péter ügyvéd, a Jalsovszky szakértője.

A múltban ezzel a lehetőséggel a kormányhivatalok csak minimálisan éltek. Ez a gyakorlat azonban, a tapasztalatok szerint, az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Az egészségbiztosítási szervek ugyanis sorra bocsátják ki az ellátások megtérítésére vonatkozó határozatokat. Ezek egy része csekély értékű és a 100 ezer forintot nem haladja meg, azonban volt már olyan eset, hogy több millió forint feletti fizetési kötelezettségről döntöttek.

Munkavédelmi szabályok

A munkavállaló felelősségre vonhatóságának a feltétele ilyen esetben az, hogy megszegte a munkavédelmi szabályokat és az üzemi baleset emiatt következett be. Márpedig a munkavédelmi szabályokat tökéletesen betartani nagyon nem egyszerű feladat.

Ha pl. a munkáltató nem biztosít megfelelő munkavédelmi felszerelést (kesztyűt, sisakot, csizmát, krémet stb.) és emiatt a munkavállaló megsérül, akkor a munkáltatói felelősség beáll. De akkor is megsérti a munkáltató a munkavédelmi szabályokat, ha nem ellenőrzi rendszeresen a kesztyű, sisak, csizma állapotát, nem cseréli le azokat bizonyos időközönként, nem tartja karban őket, illetőleg nem oktatja ki a munkavállalót munkavédelmi szabályokról. A munkavédelmi szabályok határai rendkívül tágak, és sokszor a legnagyobb gondossággal is nehéz elkerülni azok megszegését.

Mit érdemes tenni?

– Ha egy munkahelyi baleset bekövetkezett, a legfontosabb feladat annak megfelelő dokumentálása, hisz több év távlatából már nehezen vagy nem megállapíthatók a baleset körülményei. Érdemes azt is dokumentálni, hogy a munkáltató milyen módon felelt meg a munkavédelmi szabályoknak. Jól jöhet például az oktatási jegyzőkönyv – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Több olyan esetkör van, amikor a munkáltató mentesül a felelősség alól. Mentesítő tény például, ha nem a munkavédelmi szabályszegés okozta a munkavállalót ért balesetet, vagy ha a munkavédelmi szabály betartását kizárólag a munkavállaló mulasztotta el (pl. annak ellenére nem vette fel a védőbakancsot, hogy erre a munkáltató kioktatta).

Egy-egy munkahelyi baleset bekövetkezésekor szükséges minden esetben mélyrehatóan kivizsgálni a körülményeket is. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy balesetnél nem is az, illetve nem is úgy történt meg minden, mint ahogy az elsőre tűnik.

A kormányhivatal határozata sem feltétlenül végérvényű. A hatóság sokszor csak a munkavállaló vallomásán, és egyéb, általa szórványosan megismert tényeken alapul. Nem egy esetben lehet ezért sikerrel felvenni a harcot a hatóság határozatával szemben, és cáfolni azokat a körülményeket, amelyek a határozat alapjául szolgáltak.

Forrás: HR Portál

A stressz is összefügg az elhízással

Az étrendváltozás, a mozgáshiány és a genetika is szerepet játszik abban, hogy háromszorosára nőtt az elhízott felnőttek aránya 1975 óta – állapították meg norvég kutatók. Amerikai kutatások a krónikus munkahelyi stresszt is felelőssé tették/teszik a túlsúlyért.

A munkahelyi nyomás növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a metabolikus szindróma, a depresszió, a kiégés, az általános nyugtalanság és az elhízás kockázatát – állapította meg a Rochesteri Egyetem Orvosi Kara által készített tanulmány. Egy tipikus munkavállaló napja stresszes megbeszélésekből áll vagy a számítógép előtt telik, ezután hazaérve a televízió előtt kapcsolódik ki. Ráadásul a munkahelyeken gyorsabban fogynak a zsiradékban és energiában gazdag rágcsálnivalók, különösen, ha a dolgozónak nincs ideje igazi ebédre.

Habár ezek a megállapítások nem újak – a kutatók az eredményeket a Journal of Occupational and Environmental Medicine 2010. januári számában publikálták –, a probléma ma is fennáll: a stresszes munkakörülmények direkt, és indirekt módon is befolyásolják az egészségre irányuló viselkedést. A stressz közvetlenül hat a hormonrendszerre és az idegrendszerre, elősegíti a hasfal zsírképződését, csökkenti a nemi hormonokat, ami szintén súlynövekedéshez vezet. Közvetett módon a stressz fokozza a zsíros és cukros ételek tömeges fogyasztását és a fizikai inaktivitást is.

Hasonló megállapításra jutott egy új kutatás is, amely szerint a rossz és bizalmatlan munkahelyi légkör nem csak úgy általában húzza le a munkavállalót, de kihat annak egészségügyi állapotára is. A friss tanulmány elsősorban a stresszre és azon belül is a munkahelyi stresszre koncentrált. A kutatók (400 ezer amerikai munkavállalótól gyűjtött adatok alapján) azt találták, hogy azoknál, akik bizalmatlan légkörben dolgoznak, nagyobb arányban alakult ki magas vérnyomás, többen lettek dohányosok, cukorbetegek, gyakoribb közöttük az elhízás és a magas koleszterinszint – írja a 444.hu az International Journal of Environment Research and Public Health szaklapban közölt tanulmányra hivatkozva.

A globális testsúly-helyzet pedig nemhogy nem javul, de folyamatosan romlik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 70’ évek közepén a felnőttek mintegy 4%-a, 2016-ban már 13%-a (a férfiak körében az arány 11%, a nőknél 15%) volt elhízott. Norvég kutatók szerint a felnőtt társadalom elhízása az 1980-as, 1990-es években kezdődött és az egészségtelen életmódbeli változások súlyosbították a problémát – írja a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány. A genetika is szerepet játszik az elhízásban, ám a kutatók arra is bizonyítékot találtak, hogy az elhízásra hajlamosító környezetben élők fokozott veszélyben vannak.

– A genetikai hajlam miatt egy átlagos magasságú 35 éves férfi 3,9 kilogrammal súlyosabb volt a génjei által védettnél az 1960-as években. Ma Norvégiában a genetikai hízásra hajlamosak 6,8 kilogrammal lennének súlyosabbak, de a testsúlyuk 7,1 kilogrammal még ennél is több, mivel elhízásra hajlamosító környezetben élnek. Esetükben ezt a 13,9 kilogrammos túlsúlyt a mai egészségtelen életmód okozza, és az, hogy génjeik kölcsönhatásban állnak a környezettel – magyarázta Maria Brandkivst, a tanulmány egyik szerzője.

Magyarországon is súlyos a helyzet: az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk az OECD jelentése szerint. Ráadásul egyre több túlsúlyosból lesz elhízott és az elhízásnak is egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami az azonnali életmódváltás- és a megelőzés fontosságára mutat rá.

A megelőzésben fontos szerepe lehet a munkáltatónak is a nyugodt és biztonságos munkahelyi légkör megteremtésével, és fontosak a szűrővizsgálatok is, ahol a munkavállalók szakemberektől kapnak életmód- és táplálkozási tanácsokat. Mindezt a vállalat az egészségpénztáron keresztül is megteheti például célzott támogatással, amely a bérnél jóval kedvezőbb, 38,35%-os adózással adható korlátlan összeggel a pénztártag munkavállalóknak.

Minden jel arra mutat, hogy itt az idő, hogy a munkáltatók tegyenek valamit dolgozóik egészségének megőrzése érdekében: ezzel fokozzák a munkavállalók biztonságérzetét, lojalitását, termelékenységét és akár az elhízásból eredő növekvő egészségügyi kockázatot is mérsékelni tudják.

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.