Hamarosan indul a 2019/2020-as tanév, és már a felsőfokú tanulmányaikat kezdők is tudják, melyik egyetemen tanulhatnak tovább. Az évkezdés jelentette extrakiadásokat gyermekenként akár 149 ezer forintig egészségpénztári számláról is finanszírozhatjuk. Az augusztus 17. után kiállított számlákat várjuk.

A tanévkezdési támogatás önsegélyező-szolgáltatásunk az általános- és középiskolások tankönyv-, taneszköz- és ruhavásárlásához igényelhető, az egyetemi, főiskolai támogatásnak köszönhetően pedig az egyetemi tandíj, kollégiumi elhelyezés és az albérlet költsége fedezhető a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér – idén 149 ezer forint – összegéig egészségpénztárból. A szolgáltatást igénybe vehetik az általános és középiskolás tanulók és a Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25. életévét be nem töltött diákok szülei, akik a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek után családi pótlékra jogosultak.

A szolgáltatás a tanév első napját megelőző 15 napon és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül kiállított és teljesített számla alapján történik. A pénztár a pénztártag 180 napos – a számlára legalább 180 nappal a kifizetés előtt beérkezett összeg – egyenlegből tudja kifizetni az igénylést, kivéve a NAV-tól befolyó szja-visszatérítést, amely a jóváírás pillanatától kezdve felhasználható bármelyik pénztári szolgáltatásra. A következő tanévre az augusztus 17-től kiállított számlákat várjuk!

Ugyanazon gyermek után egyéni számlánként egy arra jogosult személy – a pénztártag vagy a szolgáltatásra jogosult kedvezményezettje – veheti igénybe a szolgáltatást.

A pénztár csak az

• eredeti,
• a családi pótlékra jogosult pénztártag vagy szolgáltatásra jogosult nevére kiállított,
• 120 napnál nem régebbi számlát számolhatja el.

FONTOS!

Az igényléssel egyidejűleg az alább dokumentumokat kell beküldeni a pénztárba (Levelezési cím: 1022 Budapest, Bimbó út 18.):

• szolgáltatásigénylő lap (Patikapénztár, Új Pillér Egészségpénztár),
• az iskolalátogatási igazolás másolata (adott tanévben egyszer kell benyújtani),
• a Magyar Államkincstár által kiállított családi pótlékra szóló jogosultságról az igazolás másolata (az igazolás nem lehet 120 napnál régebbi),
• a szolgáltatást igénybe vevő jogosultat bejelentő lap a családi pótlékra jogosult nevére, amennyiben az a személy nem azonos a pénztártaggal (Patikapénztár, Új Pillér Egészségpénztár),
• a termékek megvásárlását igazoló, a pénztártag nevére kiállított számla eredeti példánya.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja nyáron sem pihen. Ne maradjon le az augusztus végi lakossági nyílt napokról, ahol pontos tájékoztatást kaphat egészségi állapotáról ingyenesen.

A szűrés során fél óra alatt 37 féle vizsgálatot végeznek el az ország legnagyobb mobildiagnosztikai központjában, egy csaknem húsz méter hosszú, speciális eszközökkel felszerelt szűrőkamionban. A program szükségességét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az elmúlt években megvizsgáltak 6–7%-ának kórosnak tekinthető a vércukorszintje, a megjelentek közül sokaknál derült ki vérnyomásprobléma és átlag 10%-ban voltak azok, akiknél az EKG mutatott rá valamilyen rendellenességre.

Az egyik legjelentősebb népbetegségnek azonban az elhízás tűnik: a megjelent nők 59%-ának, a férfiak 45,6%-ának volt a normál értéket meghaladó a haskörfogata és ennél is nagyobb arányban voltak azok, akiknek a testzsírtömeg indexe került kóros tartományba.

Augusztusi lakossági szűrőnapok, ahol bővebbet megtudhat a Patikapénztár szolgáltatásairól is

Az elhízás nem hungarikum, de az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk az OECD jelentése szerint. Ráadásul egyre több túlsúlyosból lesz elhízott és az elhízásnak is egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami intő jel. Az azonnali életmódváltás és a megelőzés nagyon fontos lenne. A szűrésen résztvevők a szűrőkamion előtti területen felsorakozó életmód-tanácsadóktól kaphatnak ehhez hasznos tanácsokat.

Mi áll a globális elhízás hátterében?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 70’ évek közepén a felnőttek mintegy 4%-a, 2016-ban már 13%-a (a férfiak körében az arány 11%, a nőknél 15%) volt elhízott. Norvég kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a környezet és a gének milyen szerepet játszanak a negatív folyamatban. 1963 és 2008 között mintegy 120 ezer embert mértek rendszeresen és elemezték az adataikat.

A felnőttek esetében az elhízás az 1980-as, 1990-es években kezdődött. Az 1970 után születetteknél jóval valószínűbb volt a magasabb testtömegindex fiatal felnőttként, mint a korábbi nemzedékeknél. A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a genetikailag hízásra hajlamosak esetében az egészségtelen életmódbeli változások súlyosbították a problémát, még nagyobb mértékű súlygyarapodáshoz vezettek – írja a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány.

A szakemberek a kutatásban résztvevők felét öt csoportra osztották attól függően, hogy mennyire lehetnek genetikailag hízásra hajlamosak. Azt találták, hogy a genetikailag hízásra hajlamos 35 éves férfiak már az 1960-as években nagyobb súllyal bírtak, mint azon hasonló korú társaik, akiket génjei nem hajlamosítottak elhízásra. Négy évtizeddel később megkétszereződött a két csoport közötti testtömegindex-különbség. A kutatók hasonló trendet mutattak ki a nők esetében is.

A genetikai hajlam miatt egy átlagos magasságú 35 éves férfi 3,9 kilogrammal súlyosabb volt a génjei által védettnél az 1960-as években. Ma Norvégiában a genetikai hízásra hajlamosak 6,8 kilogrammal lennének súlyosabbak. Azonban testsúlyuk 7,1 kilogrammal még ennél is több, mivel elhízásra hajlamosító környezetben élnek. Esetükben ezt a 13,9 kilogrammos túlsúlyt a mai egészségtelen életmód okozza, és az, hogy génjeik kölcsönhatásban állnak a környezettel – magyarázta Maria Brandkivst, a tanulmány egyik szerzője.

A németországi Digital Health Challenge elnevezésű nemzetközi egészségtechnológiai versenyen a magyar Drukka Digitals nyerte a legjobb prototípusért járó díjat a demenciában szenvedők életét megkönnyítő okosotthon megoldásával.

Jelenleg körülbelül 50 millió ember él a világon demenciával, és minden évben körülbelül 10 millió új beteget diagnosztizálnak a betegséggel, tehát sokakat érint a probléma, amely a memória és emlékezőképesség károsodásával jár, így közvetlen veszélyeket okozhat a háztartásban.

A Drukka Digitals megoldása állandó emlékeztetőket küld a betegnek azokról a feladatokról, amelyeket nem felejthet el, például, hogy kapcsolja ki a sütőt vagy zárja be a bejárati ajtót. A veszélyesnek ítélt helyeken elhelyezett bluetooth beaconok egy applikáción keresztül értesítik a beteget az elvégzendő feladatról, és amennyiben nem reagál, először LED fények villannak fel, majd az app a gondozót is értesíti. A megoldás basic, intermediate és pro csomagokból áll, hogy a rendszer alkalmazkodni tudjon a beteg állapotához.

A Digital Health Challenge a kontinens egyik legelismertebb szakmai versenye, ahová a legjobb digitális szakemberek gyűltek össze, hogy előre meghatározott egészségügyi kihívásokra valós, a mindennapi életben alkalmazható innovatív, digitális megoldásokat dolgozzanak ki az iparág neves képviselőinek részvétele és értékelése mellett. A háromnapos esemény fókuszában idén a digitalizáció és az adatelemzés egészségügyre gyakorolt hatása állt.

Fotó: A Drukka Digitals csapata

Akár néhány évtizeden belül visszaköszönhet a múlt: újból halálos betegséggé válhat a tüdőgyulladás vagy egy műtéti fertőzés. Szolgáltató partnerünket kérdeztük arról, hogy mikor kell és mikor nem kell antibiotikumot szedni.

Egyre több sokkoló hír jelenik meg arról, hogy néhány évtizeden belül az antibiotikum-rezisztencia válhat a világ egyik legveszélyesebb – akár a ráknál is többeket érintő – egészségügyi problémájává. A baktériumok a baktériumgénekben kialakuló mutációk révén természetesen is ellenállóvá válnak előbb-utóbb bizonyos antibiotikumokkal szemben, de ezt a folyamatot jelentősen fokozza és gyorsítja az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő alkalmazása. Sőt! Az antibiotikum súlyos allergiás reakciókat is okozhat, ahogyan ez egy 12 éves kisfiú esetében előfordult. A háziorvos megállapította a tüdőgyulladást, felírta az antibiotikumot, majd a történet kéthetes kórházi kálváriával folytatódott.

– A gyógyszer nagyon súlyos allergiás reakciót, Steven-Johnson szindrómát okozott. A fiam testének számos pontján, a nyálkahártyán hatalmas hólyagok jelentek meg. Nagyon nehezen gyógyult, két hetet töltöttünk a Heim Pál kórházban, a kezelés alatt kilenc kilót fogyott – mesél a szörnyű megpróbáltatásról az édesanya.

Szülőként gyakran elbizonytalanodunk, hogy a lázas, torkát fájlaló gyerekkel rohanjunk-e azonnal orvoshoz, és vajon jó-e ha már az első napon belevágunk az antibiotikum-kúrába.

– Nekünk, orvosoknak az sem jó, ha a beteg túl korán, és az sem, ha túl későn jön. A náthával még nincs dolgunk, a tüdőgyulladás viszont már gyógyszeres kezelést igényel. Vannak, akik tiltakoznak az antibiotikum ellen, mások kizárólag akkor távoznak elégedetten, ha azt írunk fel. Ha nincs elég idő a betegre, a betegség alapos kivizsgálására, az orvos inkább felírja a kért szert. Egy nemrég készült amerikai kutatás is ezt igazolta: inkább az idősebb és a nagyon elfoglalt orvosok adnak antibiotikumot, hogy a betegelégedettséget növeljék. Másik oldalon azonban az interneten és a közösségi médiafelületeken terjedő információáradat átalakította a betegek hozzáállását. Régen a paciensek azért keresték fel az orvost, hogy a gyógyulásukhoz szakembertől kérjenek útmutatást, de ma Dr. Google után a második szakvéleményért érkeznek, kész diagnózisokkal és kezelési tervvel. Arra kell időt szakítani, hogy elmagyarázzuk, az adott tünetre miért nem írjuk fel az antibiotikumot. A gyógyszer elmúlt közel százéves története arra is rávilágított, hogy milyen veszélyekkel jár az indokolatlan használata. Szerencsére a FirstMednél minden betegre jut legalább fél óra, ami elég idő az alapos vizsgálatra, a lehetséges kezelések megbeszélésére és az egészségtudatosság fokozására, ezért nálunk csak akkor kap a beteg antibiotikumot, ha az valóban indokolt – mondja Dr. Gyulai Zoltán, a patikakártyát és az Új Pillér egészségkártyát is elfogadó FirstMed magánklinika belgyógyász szakorvosa.

Évi 33 ezer halálos áldozat

2019. május végén a környezeti toxikológusok tanácskozásán kiderült az is, a folyók világszerte szennyezettek az emberek által használt antibiotikumokkal, ami tovább fokozza a baktériumok rezisztenciáját. Az állattenyésztésben is egyre gyakoribb az antibiotikum-kezelés: a gazdák sokszor a haszonállat-állomány megfertőződésének megelőzésére alkalmazzák a gyógyszert, a hús elfogyasztásával pedig ezek az antibiotikumok is az emberben landolnak. Miközben a baktériumok egyre több helyen találkozhatnak az általánosan használt antibiotikumokkal, a gyógyszergyártók csupán két új antibiotikum-csoportot dobtak piacra a hetvenes évek óta.

Ha nem jelenik meg sürgősen a gyógyszerek új generációja és nem változik gyökeresen a társadalom antibiotikum-felhasználási szokása, az antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumok elszaporodása egészségügyi katasztrófához vezet. A penicillin felfedezése tízmilliók életét mentette meg, de ma az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok által okozott fertőzések ugyanannyi embert érintenek Európában, mint az influenza, a tuberkulózis és a HIV/AIDS összesen.

A rezisztens kórokozók okozta fertőzések megállításáért egyénileg is sokat tehetünk megfelelő higiéniai és életmódbeli előírások betartásával, mint például szexuális együttlétek során való védekezéssel, élelmiszerek megfelelő előkészítésével és tárolásával, valamint rendszeres kézmosással. 

Amennyiben kérdése van, vagy szeretne antibiotikum-rezisztenciáról többet tudni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a klinikával, belgyógyászaik örömmel állnak rendelkezésére.

Ősztől kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás. A vakcinát a gyerekeknek 13 és 16 hónapos korban kell megkapniuk a teljes védettséghez. Ezzel 12-re nőtt az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma Magyarországon.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztikája szerint tavaly 24 ezer bárányhimlős fertőzést jelentettek, míg 2017-ben 33 ezret, 2016-ban 38 ezret, 2015-ben 42 ezret, 2014-ben pedig 29 ezret. Ráadásul ezek a számok a valóságban jóval magasabbak lehetnek – írja a Medicalonline cikkében.

A bárányhimlőoltás kötelezővé tételét minden orvos üdvözölte, viszont kezdeményezték, hogy az oltási időpontokat rugalmasabban állapítsa meg a tiszti főorvos. Jelen pillanatban a kicsik a születésüket követően, aztán 2, 3 és 4, majd 12, 13, 15, 16 és 18 hónaposan is kapnak oltást. Magyarán másfél éves korig a gyereket ezután nem hatszor, hanem nyolcszor kell majd kötelező oltások miatt orvoshoz vinni, ami sem a gyereknek, sem a szülőnek, sem pedig az amúgy is leterhelt orvosoknak nem jó. Ezen felül pedig akkor is fel kell keresni a rendelőt, ha a szülő valamely választható védőoltást is szeretne beadatni a gyermekének. A térítési díjat patikakártyával is fizethetjük, vagy az erről szóló számlát elszámolhatjuk az egészségpénztárban kihasználva az egyéni befizetések után járó 20%-os adó-visszatérítést.

Felmérés: nélkülözhetetlenek a védőoltások

Mivel a hatóság egyelőre nem változtatott az eredetileg meghatározott oltási renden, szeptemberben, októberben és novemberben azok részesülnek védőoltásban, akik akkor 13 hónaposak, míg decemberben már a 13 és 16 hónaposok is kapnak oltást.

Évek óta a késő őszi–téli időszak egyik leggyakoribb betegsége a varicella zoster vírus okozta bárányhimlő, amely a statisztikák szerint a 2–8 évesek között fordul elő a legtöbbször. A 10–21 napos lappangási idővel kialakuló kór alattomos: a beteg a kiütések megjelenése előtt már 1–2 nappal fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15–20 percet közös helyiségben – például óvodai csoportban – eltölteni a beteggel. A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést.

További cikkeink a témában:
Gyakoriak a tévhitek Európában a védőoltásokkal kapcsolatosan
Évente legalább 400-an kerülnek kórházba bárányhimlő miatt

Strandolás könnyedén, fertőzésmentesen

Bár a strandolás önmagában nem jelent veszélyt, a baktériumok, gombák és vírusok a legyengült immunrendszerűeket és a még egészségesnek hitt egyéneket is könnyebben támadják meg a nyirkos, esetleg túl hideg vagy túl meleg vizes közegben.

Mit tegyünk, hogy megelőzzük a bajt, és hova forduljunk, ha mégsem sikerült?

Számos tévhit kering arról, milyen módon kaphatunk el betegségeket a strandon. Melyek azok a jó tanácsok, melyeket valóban érdemes megfogadnunk, és mi az, ami inkább csak városi legenda? Fontos tudnunk, hogy, ha alapvetően erős az immunrendszerünk, akkor a hüvely természetes savas PH szintje megóvja a hölgyeket a különböző kórokozóktól. Ez a flóra azonban könnyen kibillenhet az egyensúlyából akár egy betegség vagy gyógyszeres kezelés következtében is. Sokszor nincs ennek tünete, viszont sajnos fogékonyabbá válik a szervezet arra, hogy kórokozók támadják meg, vagy arra, hogy túlszaporodjanak olyan baktériumok, melyek az egészséges közegben is jelen vannak, de csak a túlszaporulatuk okoz panaszokat.

Van néhány olyan óvintézkedés, melyet érdemes betartani, mikor strandolni, fürdőzni, wellnessezni megyünk. A nedves fürdőruhát lehetőleg cseréljük le szárazra, a fürdőzés utáni zuhanyozást se hagyjuk ki, ha lehet, tusfürdővel és az intim régióban tejsav tartalmú, fertőtlenítő hatású intim mosakodóval. A szárítkozáshoz pedig mindig olyan törölközőt használjunk, mely csak a miénk! Wellnessezéskor ügyeljünk arra, hogy a gyógyvizes medencében se tartózkodjunk hosszabb ideig, mint a medence mellett kiírt javaslati idő. Ez egyrészt higiéniai okból, másrészt egészségügyi okból is javasolt betartani, hiszen a túlzásba vitt gyógyvizes fürdőzés sokszor tovább erősítheti az adott panaszt, vagy egyéb betegségeket, szív érrendszeri problémákat, vérnyomás kiugrást is okozhat!

Praktikus gyógyszercsomag nyaralásra

Fontos szabály az is, hogy nőgyógyászati ismert gyulladással, fertőzéssel, bőrbetegséggel ne menjünk strandolni!

Tény, hogy bizonyos nőgyógyászati problémára, alhasi fájdalmakra megoldást tud nyújtani a kénes, jódos-brómos vagy a magas sótartalmú gyógyvizes fürdőzés – azonban rendkívül fontos, hogy ha problémánk van, akkor konzultáljunk nőgyógyásszal, ne próbáljuk meg magunkat gyógyítani házi módszerekkel, mert ez akár további szövődményekhez vezethet. A pontos diagnózis és kezelés felállításához feltétlenül szükség van arra, hogy a nőgyógyász szakorvos teljes körű képet kaphasson a problémánkról és minden körülményt figyelembe véve kezdhesse meg a kezelési folyamatot. A nőgyógyászati vizsgálatra tehát úgy készüljünk fel, hogy panaszaink mellett tájékoztassuk az orvost a panaszok kialakulásának körülményeiről, a menstruáció idejéről és az esetleges gyógyszeres kezelésekről.

Fontos, hogy beszámoljunk az esetleges kórelőzményekről – korábbi leleteket is magunkkal hozva nőgyógyászati és egyéb vizsgálatokról.

A fürdőzés a nyárhoz tartozik, de a fertőzés nem kell, hogy a strandolás velejárója legyen. A kellemetlenségek megelőzhetőek, illetve nőgyógyászhoz fordulva hatékonyan kezelhetőek. A Patikapénztár kiemelt partnerénél, a Doktor24 Cityzen Egészségközpontban hétfőtől péntekig női és férfi nőgyógyászok segítenek a hozzájuk forduló ügyfeleknek.