|
Öt év alatt megduplázódott az szja-visszatérítés
Az elmúlt öt évben közel duplájára nőtt a Patika-csoport tagjainak járó szja-visszatérítés összege. Az adójóváírást igénybevevő pénztártagok körében 2019-ben is nőtt az egyéni befizetés összege és az egy főre eső átlagos szja-jóváírás. 2019. június végéig közel 455 millió forint szja-t utalt vissza a NAV, amit az érintett pénztártagok 100%-ban szolgáltatásokra tudnak költeni. A fejlődés az egyik oldalon egyértelmű és örömteli: 2015-ben még csak 241 millió, 2016-ban 301 millió, 2017-ben 314 millió, 2018-ban 406 millió forintot írtunk jóvá az egyéni számlákon. Tagjaink tehát öt év alatt közel duplájára növelték az államtól nekik visszajáró összeget. Ezzel párhuzamos tendencia a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételének bővülése: a 12 legnagyobb hazai magánszolgáltatót tömörítő PRIMUS Egyesület úgy látja, az elmúlt időszakban folyamatosan, évi 4–5%-kal nőttek a hazai háztartások egészségügyi költései. Az egyesület adatai szerint ma már túllépi az 1000 milliárd forintot a lakosság egészségcélú ráfordítása, amiből a járóbeteg-magánszolgáltatók körülbelül 300 milliárd forintos forgalmat generáltak 2018-ban. Jelen pillanatban a magánegészségügyi ellátást a lakosság nagyrészt zsebből finanszírozza, és csak kisebb hányadban szolgáltatásalapú egészségbiztosítás terhére vagy egészségpénztári megtakarításból. Pedig ha a teljes magánráfordítást önkéntes kasszából fedeznék a családok, egyéni és társadalmi szinten a kiadásokból akár 200 milliárd forint áramolna vissza a háztartásokhoz az egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően.
Az egyéni befizetések trendszerű emelkedése és az ennek következtében bővülő szja-visszatérítés jó hír, mintahogyan arra is büszkék vagyunk, hogy idén az első félévben hosszú idő után először nőtt a Patika-csoportba újonnan belépők száma. Az öngondoskodás népszerűsége tehát nő, de még mindig hatalmas tartalékok rejlenek az egészségpénztári intézményrendszer kihasználtságának növelésében. A PRIMUS 1000 milliárd forintos becslésével szemben az egészség-és önsegélyező pénztári intézménycsoport tagdíj jellegű fedezeti bevételei 2018-ban még az 50 milliárd forintot sem érték el (MNB). Továbbra is kevesen élnek például a prevenció pénztárból való finanszírozásával, pedig ezután – a saját befizetések után járó 20%-os adó-visszatérítésen felül – további 10%-os jóváírást lehet érvényesíteni. Arról nem is beszélve, hogy a rendszeres szűrővizsgálatok jelentősen hozzájárulnánk a hazai egészségügyi mutatók javulásához és az egészségügyi kiadások csökkentéséhez. | |||||||||||||
|
|||||||||||||
Új módszer a fájdalom enyhítésére
Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat – áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez eljuttatott közleményében. Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből (KOKI) a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet az idegrendszer fájdalomérzékelésére. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott projekt eredményeképpen néhány éven belül enyhíthetők lehetnek a krónikus fájdalomszindróma (CRPS) tünetei. A két hazai kutató alapkutatásai egy olyan betegségmodell képét körvonalazzák, amelyben a korábban véltnél sokkal szorosabb a kapcsolat a gyulladásos folyamatok és a központi idegrendszer működése között. A CRPS-t hosszan tartó, látszólag minden ok nélküli fájdalom jellemzi, amely ha nagyobb sérülések, műtétek után alakul ki, a jelenlegi fájdalomcsillapító kezelésekre nem reagáló, súlyos depressziót eredményező, tartós szenvedést okozhat. Mivel a fájdalom mellett sok esetben a helyi gyulladás tünetei sem csillapodnak, a kutatók régóta sejtették, hogy az idegrendszer mellett a gyulladásos és autoimmun folyamatoknak is fontos szerepük lehet a betegség kialakulásában. Helyes Zsuzsannáék kutatása korábban a fájdalom perifériás folyamataira, az érzőideg-végződések működésére irányult. A NAP pályázata támogatta a kutatókat abban, hogy új területek, a központi idegrendszer és az ott kialakuló gyulladásos folyamatok szerepének vizsgálata felé nyissanak.
| |||||||||||||
|
|||||||||||||
A szochócsökkentés kedvez az egészségpénztárnak
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a szochó 19,5%-ról 17,5%-ra csökkentése 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárd forintot hagy a gazdaság szereplőinél. Az adócsökkentés érinti a bérterheket és pozitívan hat a cafeteriára is. Jól járnak a munkaadók a szochó két százalékpontos csökkentésével, ami mérsékli a bruttó munkabérekre rakódó közterheket. A módosítás jó irányú elmozdulás, az év közbeni változtatás azonban számos kérdést vethet fel, leginkább a cafeteriára vonatkozóan.
Az évközbeni változás miatt különös jelentősége van annak az szja-szabálynak, hogy a különféle bevételek esetében melyik napot tekintjük a szerzés dátumának, mivel az azon a napon érvényes szabályokat kell alkalmazni az adókulcsra. A július 5-én utalt munkabér, amely az előző hónapra vonatkozik, még a június 30-ig érvényes 19,5%-os szochóval adózik, de az ugyanezen a napon feltöltött egészségcélú egészségpénztári célzott támogatásra vagy a SZÉP kártya-juttatásra az alacsonyabb adókulcs vonatkozik. A béren felüli juttatásoknál felmerülhet az is, hogy vajon ki nyer a szochócsökkentéssel. Amennyiben az év elején a munkáltató bruttó, a közterheket is tartalmazó cafeteriakeretet állapított meg, a változás a munkavállalók zsebében hagy több pénzt: a szochóval terhelt juttatásból a munkavállaló magasabb összeget használhat fel júliustól, mint az év első felében (amennyiben olyan béren kívüli juttatáselemet választott, amely a szociális hozzájárulási adó alapját képezi). Ha a munkáltató nettó cafeteriakeretet biztosít dolgozóinak vagy belső szabályzatban rögzítette, hogy a nettó juttatási összegek egész évben változatlanok maradnak, az adócsökkentés nem érinti a dolgozóknak fizetett összegeket, és a kapcsolódó nyilatkozatok felülvizsgálata sem szükséges – hívja fel a figyelmet H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója. Kedvezőbb helyzetbe kerültek az egészségpénztárba fizetett támogatások Az idei adószabályok lényegesen átszabták a cégek által adott egészségpénztári támogatásokat. 2019-ben a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás már bérként adózik, mégis kedvezőbb juttatás, hiszen ezután a munkavállaló – ettől az évtől – jogosult a 20%-os szja-visszatérítésre, csakúgy, mint a saját befizetései után. Vagyis a július 1-től 78,95%-kal adózó béren felüli juttatásból az elvonás valójában csak 49,125%. Más érv is a tagdíj-hozzájárulás mellett szól: vannak munkáltatók, amelyek a megszokást említik. Azok a dolgozók, akik az évek alatt megszokták, hogy kapnak egészségpénztári tagdíj-kiegészítést, idén is várják, elvárják a kedvelt juttatást. Azok a cégek, amelyek a kedvező adózású lehetőségre voksoltak, a célzott támogatás mellett döntöttek idén év elején. Számukra a Patika-csoport különleges ajánlata is a juttatás mellett szólt: a szerződésben rögzített célokra a pénztártag munkavállalók patikakártyájukkal – pont, mint az egyéni befizetéseket – költhetik a támogatást a szolgáltatóknál és online ügyintézési felületükön követhetik a még rendelkezésükre álló egyenleget. | |||||||||||||
|
|||||||||||||
Orvosság a száraz szem betegségre
A világon elsőként dolgoztak ki a könnymirigy-vezetékrendszer működésének tanulmányozására alkalmas, így a száraz szem betegség sikeres kezeléséhez hozzájáruló módszereket a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A világon emberek százmillióit érintő száraz szem betegség jóval komplexebb probléma annál, semhogy csak a manapság oly gyakori számítógép- vagy okostelefon-használat által okozott tünetnek tekintsük, és ennek megfelelően kezelésének is messze túl kell mutatnia a jelenleg rendelkezésre álló szűk terápiás arzenálon, elsősorban a különböző műkönnykészítmények alkalmazásán. Ez a megoldás kizárólag tüneti terápia és az alapproblémát nem orvosolja – állítja Tóth-Molnár Edit, az SZTE szemészeti klinikájának igazgatója. A korai stádiumban a beteg által a szemen észlelt kellemetlen érzés és esetleges fájdalom ellenére a szemészeti vizsgálat egy ideig a szemfelszíni könnyfilm elvékonyodásán túl jelentős, drámai elváltozást nem talál. Megfelelő terápia hiányában azonban a folyamat észrevétlenül romlik tovább, a szaruhártya-fájdalomért is felelős idegvégződéseket és a különböző könnytermelő struktúrákat egyidejűleg károsíthatja a háttérben zajló gyulladás. A folyamat előrehaladtával a kötőhártya kehelysejtjeinek pusztulása tovább vékonyítja a könnyfilmréteget, ezzel párhuzamosan pedig a szaruhártya finom érzőideg-hálózata is károsodik. A legsúlyosabb esetben krónikus szaruhártyahám-hiányok, fekélyek, hegesedések jelenhetnek meg a szemfelszínen: ekkor már a száraz szem betegség súlyos, visszafordíthatatlan látásromlással, vagy akár a látás teljes elvesztésével is járhat – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Míg korábban a problémát elsősorban a változókor utáni nők problémájaként tartották számon, addig ma már – nem kis részben az infokommunikációs eszközök robbanásszerű térhódítása miatt – minden korosztályt érint, ugyanis a digitális eszközök által kibocsátott kék fény jelentősen károsítja a kötőhártya nyáktermelő kehelysejtjeit, és így előbb-utóbb a könnyfilm károsodásához vezet. A mostani szegedi tudományos eredmény a továbbiakban a könnytermelést befolyásoló gyógyszerek fejlesztésének is egyik alapvető kiindulópontja lehet.
| |||||||||||||
|
|||||||||||||
A betegek együttműködése is kell a sikerhez
A gyógyszerhasználati szokások fejlesztése lesz a következő időszak legfontosabb szakmai programja a gyógyszerészek számára – mondta Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke a XVI. országos patikanap központi megnyitóján Kecskeméten, ahol a Patikapénztár is jelen volt. 2004 óta minden évben a Patikanaphoz kapcsolódóan indul el az a szakmai program, amely az azt követő hónapokban a gyógyszerészek népegészségügyi aktivitásának fókuszába kerül. Az idei téma a „Komplex gyógyszertári adherenciafejlesztő program”, amely célja a betegek gyógyszerhasználati együttműködésének erősítése. – Mára adottak a feltételek ahhoz, hogy a gyógyszerészek a szakmai lelkiismeretüknek megfelelően végezhessék a munkájukat. Most a szakmai rendszerváltás kiteljesítése a fő feladat – mondta Hankó Zoltán és hozzátette – ennek a hívószava az adherenciafejlesztés lehet. A gyógyszerszedési szokásokkal kapcsolatos komplex gyógyszertári program sikere azonban nemcsak azon múlik, hogy a szakma képviselői megtesznek-e mindent a cél érdekében, hanem azon is, hogy a társadalom és a betegek igényt tartanak-e a többletszolgáltatásra. Az MGYK elnöke hangsúlyozta: a tapasztalat az, hogy hiába van jó orvosi diagnózis, hiába vannak jó gyógyszerek, ha azokat a betegek nem úgy használják, ahogyan kell, mert nem tudnak eleget a készítményekről. A szakmai konferenciával egybekötött patikanapon életmód-tanácsadással, felvilágosító bemutatókkal is várták a látogatókat. Kecskeméten a „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” keretében ingyenes szűrővizsgálatokat is végeztek, a Patika Egészségpénztár munkatársai pedig az öngondoskodás fontosságáról és az egészségpénztári szolgáltatásokról beszélgettek az érdeklődőkkel. https://www.youtube.com/watch?time_continue=49&v=z5HjiPmVxNw | |||||||||||||
|
|||||||||||||
Hosszú távon nem fenntartható a jelenlegi modell
Megjelent az Állami Számvevőszék jelentése az egészségügy finanszírozásáról. Az elemzés szerint az egészségügyi rendszerben, finanszírozásban nem változott a szemlélet úgy, hogy azzal az Alaptörvény alapelvei megfelelően érvényesülhettek volna. „A változáskezelés nem történt meg olyan módon, ahogyan azt stratégiai célok igényelték. Az ellátási rendszer és a finanszírozás struktúrája nem módosult a költséghatékonyság és a minőség javítása irányába” – vonta le a következtetéseket az egészségügyi rendszer és finanszírozás közpénzügyi értékelése alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) júniusban publikált jelentésében. Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez és ezt az állam – egyebek mellett – az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő. Az Alaptörvény legfőbb elvei alapján az egészségügyi forrásokkal is törvényesen és célszerűen, eredményesen, átláthatóan, a közélet tisztaságának elve betartása mellett kell gazdálkodni. Az Alaptörvényből további követelmények is kiolvashatóak: a gazdálkodásnak elszámoltathatónak, kiegyensúlyozottnak és fenntarthatónak kell lennie. Mindig alapkérdés – fogalmaznak a jelentés készítői –, hogy az egészségügyi szolgáltatások és finanszírozás működtetéséhez az állam milyen mértékben járuljon hozzá, meddig terjed az állami szerepvállalás. További lényeges dilemma az egészségügyi rendszert illetően, hogy a rendelkezésre álló erőforrások alapján nyújtható egészségügyi szolgáltatások mindig szűkebbek a szükségleteknél. Összességében az ÁSZ-jelentés készítői szerint bár az egészségügyi ellátórendszer és finanszírozása folyamatosan működik, a jelenlegi formájában nem tekinthető egyben fenntarthatónak is. Nem történt olyan mértékű és léptékű változtatás (változáskezelés) sem az ellátás struktúráján, sem a finanszírozás szabályaiban, amelyet elsősorban a minőség- és költségmérés, a hatékonyság növelés követelményei, illetve ezek elemeinek finanszírozás rendszerébe történő beépítése indokolt volna. Az ellátórendszert és finanszírozását érintő dilemmákra és feltehető kérdésekre hiányoznak a válaszok. Helyzetkép Az ÁSZ-jelentés az elsősorban hivatalos nemzeti statisztikákon alapuló uniós kiadványt (Magyarország Egészségügyi országprofil 2017) idézi a problémákból adódó helyzet lefestésére. A jelenlegi rendszert minősítő indikátorok a tanulmány szerint:
Az okok feltárása túllép a jelen elemzés, sőt nagyrészt a számvevőszéki feladatkörön is – jegyzik meg a szerzők, akik felidéznek néhány, az egészségügyben, annak finanszírozásában érintettek, a témával foglalkozók vagy akár az egészségügyi szolgáltatókkal bármilyen formában kapcsolatba kerülők részéről mostanában gyakran felmerülő kérdést is. De rögtön leszögezik: „ezekhez nem tartoznak közpénzügyi megközelítésű számvevőszéki elemzői válaszok, ellenőrzési tapasztalatok. A legtöbb esetben értékválasztással, arányokkal és határértékekkel, definiálási és határterületi problémákkal állnak összefüggésben, illetve eltérő nézetek és viták középpontjában állnak.” Ugyanakkor azt is megjegyzik a szerzők, „A felvetődő, felvethető kérdéseket is indokolt figyelembe venni az egészségügyi rendszer és finanszírozása újragondolásakor, illetve módosításának előkészítése esetén.” Néhány, a tanulmányban felvetett kérdések közül:
|
|
|