Frusztráltak, túlterheltek, de a stresszkezelésben nem jeleskednek a hazai munkavállalók, ami egyenes út a munkahelyi kiégés felé – derül ki a Workania online kutatásából. A munkáltatók sokat tehetnek dolgozóik testi-lelki jóllétéért, akár az egészségpénztáron keresztül.

Idén májusban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította a burnout-szindrómát. Nem véletlen, hiszen kimondva vagy kimondatlanul, egyre többek életét nehezíti a kiégés.

A kiégéshez vezető okok

A WHO hivatalos definíciója szerint a kiégés egy olyan betegség, melyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése és a csökkent munkahatékonyság. A Workania felmérése riasztó eredményre jutott: a válaszadók 64% már tapasztalta is valamelyik tünetet magán. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 66%-a egyfolytában fáradtnak, 64%-a ingerlékenynek, és 63%-a folyamatosan feszültnek érzi magát. Az alvászavar és a munkához köthető szorongás is a kiégés tünete lehet, ezeket szintén sokan felsorolták. Megdöbbentő, de mindössze 7% állította azt, hogy egyik tünetet sem tapasztalta magán.

Okok és a munkáltatói felelősség

Vajon mi az oka a fent leírtaknak? A frusztráció fakadhat az elismerés hiányából: 44% úgy érzi, hogy egyáltalán vagy csak alig ismerik el felettesei a munkáját, 48% szerint kap némi elismerést és mindössze 7% érzi úgy, hogy teljes mértékben megbecsülik.

Nem kérdés, hogy a kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá. A boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik, míg a boldogtalan és stresszes munkatársak előbb-utóbb kollégáikra is rosszul hatnak, végül pedig a munkahelyváltás döntenek.

A megelőzés befektetést igényel

Stresszkezelő-tréningek, csapatépítő összejövetelek vagy a munkáltatók erőfeszítését egyértelműen elismerő juttatások – például az egészségcélú támogatás – is szerepelhetnek a megelőzés érdekében tett munkáltatói lépések sorában.

A dolgozók a munkájuk elismerésének tekintik, ha a munkáltatójuk gondoskodik az egészségükről, rendszeres szűrővizsgálatokat biztosít számukra, hozzájárul ahhoz, hogy a minőségi ellátást kínáló magánegészségügyi intézményeket vehessék igénybe. Bár az idei adótörvények nem kedveznek a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásnak, többen mégis megtartották a 2019-ben a munkavállalónak 20%-os szja-visszatérítést jelentő juttatást. A nagyobb munkáltatók viszont a július 1-től 38,35%-os (eddig 40,71%-os) közteherrel adható célzott támogatást választották. A szochó csökkentéséről ITT olvashat bővebben.

Pályázati felhívás
Egy jól megszervezett, élménydús csapatépítő csodákat tehet. Ebben most az egyik legnagyobb hazai állásportál által indított nyerő munkahely pályázat is segíthet. Pályázni kreatív és eredeti csapatépítő ötletekkel lehet, a legeredetibb ötlet pedig meg is valósul! Július 7-ig lehet pályázni.

Az adócsökkentés érinti a bérterheket és jelentősen kihathat a cafeteriára is. A módosítás jó irányú elmozdulás, az év közbeni változtatás azonban számos kérdést vethet fel, leginkább a cafeteriára vonatkozóan.

Jól járnak a munkaadók a szochó két százalékpontos csökkentésével, ami mérsékli a bruttó munkabérekre rakódó közterheket. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a szochó 19,5%-ról 17,5%-ra csökkentése 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárd forintot hagy a gazdaság szereplőinél.

*Mivel a munkavállaló az egészségpénztárba fizetett hozzájárulás után jogosult a 20%-os szja-visszatérítésre, csakúgy, mint a saját befizetései után, július 1-től az elvonás valójában csak 49,125%.

Az évközbeni változás miatt különös jelentősége van annak az szja-szabálynak, hogy a különféle bevételek esetében melyik napot tekintjük a szerzés dátumának, mivel az azon a napon érvényes szabályokat kell alkalmazni az adókulcsra. A július 5-én utalt munkabér, amely az előző hónapra vonatkozik, még a június 30-ig érvényes 19,5%-os szochóval adózik, de az ugyanezen a napon feltöltött egészségcélú egészségpénztári célzott támogatásra vagy a SZÉP kártya-juttatásra az alacsonyabb adókulcs vonatkozik.

A béren felüli juttatásoknál felmerülhet az is, hogy vajon ki nyer a szochócsökkentéssel. Amennyiben az év elején a munkáltató bruttó, a közterheket is tartalmazó cafeteriakeretet állapított meg, a változás a munkavállalók zsebében hagy több pénzt: a szocho-val terhelt juttatásból a munkavállaló magasabb összeget használhat fel júliustól, mint az év első felében (amennyiben olyan béren kívüli juttatáselemet választott, amely a szociális hozzájárulási adó alapját képezi).

Ha a munkáltató nettó cafeteriakeretet biztosít dolgozóinak vagy belső szabályzatban rögzítette, hogy a nettó juttatási összegek egész évben változatlanok maradnak, az adócsökkentés nem érinti a dolgozóknak fizetett összegeket, és a kapcsolódó nyilatkozatok felülvizsgálata sem szükséges – hívja fel a figyelmet H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

Még kedvezőbb lett az önsegélyező szolgáltatások munkáltatói támogatása

Az idei adószabály-változások kedvezőtlenül érintették a korábban adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást és az egyes meghatározott juttatásként adózó iskolakezdési támogatást is. 2019-től mindkét juttatás bérként adózik, kivéve, ha egészségpénztáron keresztül célzott támogatásként biztosítja ezeket a munkáltató pénztártag munkavállalói számára.

A hatályos jogszabályok alapján az önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói célzott szolgáltatás után a munkáltatónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, mivel az szja-törvény alapján egyéb jövedelem, vagyis a felhasznált összeg 85%-a után a munkavállalónak kell szja-t és szochót fizetnie. A szochócsökkentéssel ebben az esetben tehát a dolgozók járnak jól, hiszen az eddigi 28,98%-ról 27,625%-ra változik a támogatás után fizetendő adó.

A vállalatok által gyakran támogatott, az Öpt. 50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások:

• Tanévkezdési támogatás évi 149 000 forintig,
• Lakáshitel törlesztés támogatása havi 22 350 forintig,
• Gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások (legfeljebb 1 000 000 forint gyerekenként),
• Otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.

Ha például munkáltató célzott támogatás formájában biztosítja egész évben a havonta maximálisan igényelhető lakáshitel-támogatás összegét, a 12 x 22 350 forint – összesen 268 200 forint – után a munkavállalónak 74 090,25 forint adója keletkezik, amelyet az adott évre vonatkozó adóbevallásban, azaz 2020. május 20-ig kell majd bevallania és megfizetnie. A nettó támogatási összeg tehát 194 109,75 forint. Ha ezt bérből szeretné kigazdálkodni a dolgozó, 347 352 forintos bruttóból fog ennyit kézhez kapni. (Számítási példánkban nem vettük figyelembe a különböző címeken járó adókedvezményeket, sem az egészségpénztár működési költségét.)

Egészségcélú juttatásokkal a munkáltató hozzájárulhat ahhoz, hogy munkavállalói minél gyorsabban, minél kevesebb táppénzben töltött nap alatt és transzparens költségek mellett gyógyulhassanak. Ezen felül a támogatás növeli a cég márkaértékét és fokozza a dolgozói lojalitást.

Az utóbbi 3 évben országosan is látványosan nőtt az igény a rövidebb várakozási időt kínáló és magas színvonalú ellátást biztosító privát szolgáltatók iránt. Ma már a magyarok több mint 60%-a – nem csak a budapestiek vagy a tehetősebbek – fordult meg legalább egyszer magánegészségügyi szolgáltatónál, és ez az arány egyre csak nő. Nem meglepő, hogy ennek oka igen gyakran az időtényező, hiszen sokszor hónapokat kell várni az állami egészségügyben egy-egy vizsgálatra. Mindemellett a magas színvonalú kiszolgálás az, amit a páciensek a magánrendelőktől elvárnak.

A többezer praxisközösség, mikroszolgáltató és lakásrendelő mellett egyre több teljeskörű szolgáltatást nyújtó magánegészségügyi központok jöttek létre a páciensek igényeinek megfelelően. Az egészségközpontok magukban hordozzák a rendelőintézetek komplexitását, azonban azoknál sokkal rugalmasabb, betegközpontúbb, korszerűbb és gyorsabb megoldást nyújtanak. A kínálat nagy, azonban jó lenne tudni, hogyan bizonyosodhatunk meg róla, hogy megbízható helyhez fordulunk segítségért, amikor egészségünkről van szó, vagy amikor munkáltatóként a foglalkozás-egészségügyi feladatokra keresünk partnert.

Ezt segíti a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete által 2018-ban létrehozott védjegy, amelyet azok a magánegészségügyi szolgáltatók kaphatnak meg, amelyek legálisan működnek, magas minőségű szolgáltatásokat nyújtanak és a betegbiztonsági elvárásokat is maradéktalanul teljesítik. A védjegyet nem kaphatják meg azok a szolgáltatók, akik hálapénzt fogadnak el, nem adnak számlát, hiányoznak a működéshez szükséges engedélyek, felelősségbiztosítás, vagy bejelentés nélkül dolgoznak a munkavállalók.

A Patika-csoport partnere, a Doktor24 cégcsoport kiemelkedő eredménnyel az elsők között kapta meg a Primus a kitüntető Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegyét. A minősítés megszerzése a szakma elismerése mellett arra is szolgál, hogy a vállalatok és a paciensek a védjegyet látva biztosan tudják felelősségteljes, tisztességes helyre fordultak problémájukkal.

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak, bejelentésükre, adózásukra – kivéve diákszövetkezeten keresztül vállalt munkánál – ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra – írja a NAV

„Nagyobb vállalatok esetén nem ritka, hogy nyáron akár több száz diákot is alkalmaznak, hogy felváltsák a szabadságra ment kollegákat. A diákok nyáron gyorsan tanulnak, szívesen elköteleződnek több hétre is, így könnyen pótolni tudják a kiesett munkaerőt” – mondta Lator Sándor a MADS Iskolaszövetkezet elnöke. Kisebb cégeknél is jól jön a pluszmunkaerő az iskolaszünet hónapjaiban.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szak- vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, amit a NAV-nál lehet igényelni a 19T34-es nyomtatványon – hívja fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a munkáltatók figyelmét.

A diákmunkával szerzett jövedelem – néhány foglalkoztatási formát kivéve – adóköteles. A 15%-os szja-t a munkaadó adóelőlegként vonja le a bruttó jövedelemből és amennyiben munkaviszonyban vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, egyéni járulékot is kell vonni a béréből. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2020. január 31-ig, amire szükség lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Ha a diák nem egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgozik, kötelező írásos munkaszerződést kötni vele. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 149 000 forint - ismerteti közleményében az adóhatóság. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. (A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú információs füzetben, a www.nav.gov.hu oldalon.)

Az egész évben foglalkoztatott diákokhoz hasonlóan a nyárra alkalmazott tanulóknak is jár a kedvezményes étkezési hozzájárulás, amelyre a Multi-Pay^® kártya kínál kényelmes megoldást. Az elektronikus étkezési utalványra feltöltött juttatást a diákok kizárólag élelmiszerre tudják költeni az élelmiszerzseb elfogadásra a Multi-Pay Zrt.-vel szerződést kötött elfogadóhelyek valamelyikén.

Miért a Multi-Pay^®?

• A papírutalvánnyal szemben nincs gond a nyilvántartásával, tárolásával, kiosztásával.
• A vállalat könnyen kezelhető, ügyfélbarát elektronikus felületen intézheti a juttatással kapcsolatos mindennapi teendőit, töltheti fel a havi bevallásokat, ellenőrizheti a teljesítéseket.
• Az összeg utalása a Multi-Pay^®-nek havonta egy alkalommal, számla alapján történik. A munkavállalók két munkanapon belül költhetik az egyenleget.
• Minden munkáltatóval saját Multi-Pay^®-es ügyintéző törődik.
• A munkavállalók szeretik a modern fizetőeszközt, amellyel könnyedén megvásárolhatják a törvényben meghatározott élelmiszereket.
• Elvesztés esetén a Multi-Pay^® kártya pótolható.

2019. június végéig közel 455 millió forinttal gazdagodtak a Patika-csoport tagjai a tavalyi befizetéseik, lekötéseik és prevenciós célú költéseik után járó szja-visszatérítésnek köszönhetően. Az idei évre vonatkozó adójóváírást már a munkáltatói hozzájárulások is gyarapítják majd.

2019. június végéig közel 455 millió forint szja-t utalt vissza a NAV, amit 100%-ban szétosztottunk az érintett pénztártagjaink fedezeti számláján. A visszatérítés növekedése dinamikus és egyértelműen azt mutatja, a pénztártagok egyre jobban kihasználják az egészségcélú megtakarítási lehetőséget és az egészségpénztárak által kínált szolgáltatásokat. 2015-ben még csak 241 millió, 2016-ban 301 millió, 2017-ben 314 millió, 2018-ban 406 millió forintot írtunk jóvá az egyéni számlákon, tagjaink tehát öt év alatt közel duplájára növelték az államtól nekik visszajáró összeget.

Az egészségpénztári lehetőség felértékelődésével párhuzamosan a munkáltatói egészségcélú támogatásra is nő az igény, hiszen a magánszolgáltatók árbevételének növekedése is azt jelzi, egyre többen veszik igénybe a privátellátást.

Melyik zsebünkből költünk a minőségi ellátásra?

Az idei adószabályok lényegesen átszabták a cégek által adott egészségpénztári támogatásokat. 2019-ben a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás már bérként adózik, mégis kedvezőbb juttatás, hiszen ezután a munkavállaló – ettől az évtől – jogosult a 20%-os szja-visszatérítésre, csakúgy, mint a saját befizetései után. Más érv miatt is vannak munkáltatók, amelyek megtartották a juttatást. Ők a megszokást említik: a dolgozók elvárják az évek alatt megszokott és megkedvelt juttatást.

Azok a cégek, amelyek a kedvező adózású lehetőségre voksoltak, a célzott támogatás mellett döntöttek idén év elején. Számukra a Patika-csoport különleges ajánlata is a juttatás mellett szólt: a szerződésben rögzített célokra a pénztártag munkavállalók patikakártyájukkal – pont mint az egyéni befizetéseket – költhetik a támogatást és online ügyintézési felületükön követhetik a még rendelkezésükre álló egyenleget. A célzott támogatásról ITT talál minden tudnivalót.

Fontos a munkáltatói szerepvállalás

Az egyéni befizetések trendszerű emelkedése és az ennek következtében bővülő szja-visszatérítés jó hír, mintahogyan arra is büszkék vagyunk, hogy idén az első félévben hosszú idő után először nőtt a Patika-csoportba újonnan belépők száma. Az öngondoskodás népszerűsége tehát nő, de még mindig hatalmas tartalékok rejlenek az egészségpénztári intézményrendszer kihasználtságának növelésében. Az ebben való elmozdulás a munkáltatóknak is érdekük, hiszen az egészségesebb munkavállaló hatékonyabban dolgozik, kevesebb időt tölt betegállományban, kevésbé frusztrált, így összességében javul a vállalat versenyképessége. Ebben a vonatkozásban (is) azonos a gazdasági szereplők és az állam érdeke.

A munkaerőért folyó küzdelemben már minden számít, így az is, hogy egy munkahely egészséges-e vagy sem és az is, hogy a vállalat áldoz-e az ergonómiára. Akkor beszélünk ergonomikus munkahelyi környezetről, ha azt az ott dolgozók egészségügyi, kényelmi és biztonsági szempontjai alapján alakítják ki.

A Randstad 2018-as kutatása szerint a munkavállalók a fizetés (75%) után a munkakörnyezetet (64%) tartják a legfontosabb szempontnak egy munkahely kiválasztásánál (Randstadt: Employer Brand Research, Country Report Hungary, 2018.) Az ergonómiai eszközök mind azt szolgálják, hogy megfelelő legyen a testtartás és a testműködés, vagyis a munkakörnyezet illeszkedjen a munkavállaló igényeihez, és nem fordítva – mutat rá a Fellowes Hungary. Aki nem ilyen környezetben dolgozza le a heti negyven vagy akár még több órát, komoly egészségügyi problémák kialakulására is számíthat, amelyek hosszú távon a teljesítményre és a magánéletre is negatív hatással lehetnek.

Jelentkezhetnek érrendszeri problémák vagy mozgásszervi megbetegedések, hiszen például a helytelen ülés sokkal jobban megterheli a gerincoszlopot, mint maga az állás. A rossz testtartás az izmokra és a szalagokra is hatással van, megváltozik a szövetek keringése, anyagcseréje. Egészséges környezetben mindenkinek jobban megy a munka, ráadásul a munkaadóknak is megéri, hiszen a táppénzes hiányzások jóval több költséget jelentenek egy cég számára, mint az ergonomikus eszközök beszerzése. (A táppénzes hiányzások 25 százalékát a sok üléssel összefüggésbe hozható mozgásszervi betegségek adják ki a KSH adatai szerint.)

Néhány apró változtatással már jó eredményeket lehet felmutatni, ilyen például a csuklótámasz, a lábtámasz vagy éppen a laptopállvány használata. Ezek csupán pár ezer forintos beruházást jelentenek, amelyekkel többnyire már érezhetően javíthatnak a munkavállalóik közérzetén.