Kevesebb adót kell fizetni a célzott önsegélyező szolgáltatás után!

A szochó csökkentésének köszönhetően mérséklődött a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatás adója! A pénztártag a felhasznált összege után csak 27,625%-os közterhet fizet július 1-től.

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatást a munkáltató adómentesen biztosíthatja minden egészségpénztár-tag munkavállalójának. Az egyéb jövedelemnek minősülő juttatást az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terheli adóelőleg, a jövedelem után a személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell megfizetnie. Mivel a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek, az igénybe vett támogatást a július 1-től 2%-kal csökkentett szociális hozzájárulási adó is terheli.

A magánszemélynek az Szja tv. 28. §-a szerint a felhasznált összeg után kell az adót megfizetnie. A közteher az eddigi 28,98%-ról 27,625%-ra csökkent július 1-től.

Adófizetés jövőre

Az egyéb jövedelemként adóköteles támogatás adóterhét az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – azaz az idén igénybe vett támogatásra eső adót 2020. május 20-ig – kell megfizetni. Az adó megállapítására szolgáló összeget a pénztár által minden év januárjában küldött adóigazolás tartalmazza. Mivel az adóteher év közben változott, ezúttal két adómérték alapján áll majd össze a fizetendő összeg.

  1. A 2019. június 30-ig igénybe vett szolgáltatás értékének 84%-a után a munkavállaló 19,5% szochót és 15% szja-t fizet – a teljes teher az igénybe vett szolgáltatás értékének 28,98 százaléka.
  2. A 2019. július 1-et követően felhasznált összeg 85%-a után kell 17,5% szochót és 15% szja-t fizetni, így a teljes teher 27,625%-ra mérséklődik.

Milyen juttatásokat érint a változás?

Az Öpt. 50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak többek között

  • a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások,
  • a tanévkezdési támogatás,
  • a lakáshitel törlesztés támogatása,
  • az otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.

Bármelyik szolgáltatásra biztosíthat a munkáltató célzott támogatást a béren felüli juttatási rendszer keretében. Jóllehet a juttatás után a magánszemélynek adót kell fizetnie, de annak mértéke jelentősen elmarad a munkabért terhelő járulékoktól. 200 ezer forint bruttó bérből a munkavállaló 112 ezer forintot kap kézhez, míg ha ezt az összeget célzottan, valamely önsegélyező szolgáltatás (például lakáshitel-törlesztés) támogatásaként biztosítja számára a munkáltató, mindössze 55 ezer forint lesz a „veszteség”: 2020. május 20-ig ezt az összeget kell bevallania és megfizetnie az idei évre vonatkozó adóbevallásában.

Spórolási tipp

Az egészségpénztári egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítés segítségével akár megspórolhatja a célzott önsegélyező támogatás után fizetendő adót. A fenti példánál maradva, ha az év során 275 ezer forintot befizet a pénztárba, az ezután járó adókedvezmény 55 ezer forint, amelyet a NAV visszautal az egészségpénztári számlájára. Jóllehet az igénybe vett célzott önsegélyező szolgáltatás adóterhét be kell fizetni az adóhatóságnak, de a NAV az egyéni befizetés után ugyanekkora összeget utal a pénztártag számlájára, aki azt tetszőlegesen bármelyik pénztári szolgáltatásra elkölttheti.

Az egyéni befizetést és az adó-visszatérítést szabadon a pénztár bármely szolgáltatására költheti akár a gyógyszertárakban vagy a magánorvosi ellátásban. ITT tallózhat a szolgáltatásaink között.

Hogyan érinti a szochócsökkentés az egyéb juttatásokat?
Újabb kártyaelfogadónk lett Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató

Egyre nagyobb arányban fordul a hazai lakosság magánegészségügyi szolgáltatóhoz az állami egészségügy helyett. A trend már nemcsak a budapestiekre vagy a tehetősebbekre jellemző, országos tendencia, amelynek számos oka van. De honnan tudjuk, hogy jó helyen kérünk-e segítséget?

Az utóbbi 3 évben országosan is látványosan nőtt az igény a rövidebb várakozási időt kínáló és magas színvonalú ellátást biztosító privát szolgáltatók iránt. Ma már a magyarok több, mint 60%-a fordult meg legalább egyszer magánegészségügyi szolgáltatónál, és ez az arány egyre csak nő. Nem meglepő, hogy ennek oka igen gyakran az időtényező, hiszen sokszor hónapokat kell várni az állami egészségügyben egy-egy vizsgálatra.  Mindemellett a magas színvonalú kiszolgálás az, amit a páciensek a magánrendelőktől elvárnak.

Különbséget kell tenni azonban magánrendelő és magánrendelő között. A több ezer praxisközösség, mikroszolgáltató és lakásrendelő mellett egyre több teljeskörű szolgáltatást nyújtó magánegészségügyi központok jöttek létre a páciensek igényeinek megfelelően. Az egészségközpontok magukban hordozzák a rendelőintézetek komplexitását, azonban azoknál sokkal rugalmasabb, betegközpontúbb, korszerűbb és gyorsabb megoldást nyújtanak. A kínálat nagy, azonban jó lenne tudni, hogyan bizonyosodhatunk meg róla, hogy megbízható helyhez fordulunk segítségért, amikor egészségünkről van szó?

Jogos kérdés, hiszen 2016-os adatok szerint a magyarországi magánszolgáltatók piaci árbevételének harmada a szürke zónában realizálódott. Annak érdekében, hogy létrejöhessen egy etikusan működő, betegbiztonsági követelményeknek maradéktalanul megfelelő, a betegek érdekeit szem előtt tartó ágazat, a hazai magánegészségügyi szektor 12 meghatározó szereplője életre hívta a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületét.

2018-ban a Primus létrehozott egy védjegyet, melyet azok a magánegészségügyi szolgáltatók kaphatnak meg, melyek legálisan működnek, magas minőségű szolgáltatásokat nyújtanak és a betegbiztonsági elvárásokat is maradéktalanul teljesítik. A védjegyet tehát nem kaphatják meg azok a szolgáltatók, akik hálapénzt fogadnak el, nem adnak számlát, hiányoznak a működéshez szükséges engedélyek, felelősségbiztosítás, vagy bejelentés nélkül dolgoznak a munkavállalók.

A védjegy megszerzésére mérettől függetlenül bármely magánegészségügyi szolgáltató jelentkezhet. Kártyaelfogadó partnerünk, a Doktor24 cégcsoport kiemelkedő eredménnyel az elsők között kapta meg a Primus a kitüntető Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegyét. A minősítés megszerzése a szakma elismerése mellett arra is szolgál, hogy az ügyfelek, páciensek a védjegyet látva biztosan  tudhatják, hogy  felelősségteljes, tisztességes helyre fordulnak a problémájukkal.

Október 31-re tolódott a teljeskörű azonosítás határideje

A Patika-csoport üdvözli, hogy a parlament döntése alapján a kötelező adategyeztetés határideje október 31-re változott. Az új dátum reális lehetőséget ad minden érintett pénztártagunknak, hogy az azonosítást el tudja végezni. Ennek ellenére sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni az azonosítást.

Pénztártagjainak jelentős részénél sikerült az eredeti határidőig – 2019. június 26. – elvégeznünk a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (Pmt.) előírt ügyfélátvilágítást. Ezúton is köszönjük tagjainknak az adategyeztetés tekintetében tanúsított nyitottságot és az együttműködési készséget.

A Pmt. értelmében a pénzügyi intézményeknek – így az egészségpénztáraknak is – el kell végezniük ügyfeleik teljes körű átvilágítását. Ez a lakossági ügyfelek vonatkozásában azt jelenti, hogy a pénztárnak minden tagja esetében ellenőrizni kell a törvényben előírt személyes adatokat, rendelkezni kell a személyazonosságot és a lakcímet igazoló okmányok másolatával, továbbá a tag kiemelt közszereplői státuszát igazoló nyilatkozattal.

Azok a pénztártagok, akik a Pmt.-ben előírt átvilágításnak még nem vagy nem teljeskörűen tettek eleget 2019. október 31-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat. Az adategyeztetéssel elmaradt pénztártagok bemutathatják okmányaikat személyesen a székházunkban (1022 Budapest, Bimbó út 18.) vagy beküldhetik azok fénymásolatát postán (levelezési cím: 1535 Budapest Pf. 861.).

Postázandó dokumentumok:
1) az érvényes személyazonosító okmány mindkét oldalának olvasható másolata aláírva,
2) a lakcímkártya csak a lakcímet tartalmazó oldalának olvasható másolata aláírva,
3) a pénztár weboldaláról letölthető közszereplői nyilatkozatot: Patikapénztár, Új Pillér Egészségpénztár.

A pénztár a megadott adatokat az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében kizárólag a Pmt.-ben előírt teljeskörű ügyfélazonosítás céljából használja fel.

A június 25-én elfogadott és hatályba lépett módosító törvény (2019. évi XLIX törvény) értelmében a teljeskörű átvilágítás hiánya esetén a szolgáltató 2019. október 31-ét követően az azonosítás elvégzéséig köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni. Ez az önkéntes pénztárak vonatkozásában azt jelenti, hogy a fenti időpontot követően a nem átvilágított tagok nem tudják használni patikakártyájukat, illetve a benyújtott számlák kifizetése is szünetel mindaddig, amíg a teljeskörű ügyfélazonosítás nem történik meg.

Új gyógyszercsomagolás segíti a betegeket

Ahogyan egyre több mindent vásárolunk az interneten, a webáruházból történő gyógyszerbeszerzés kérdése is előtérbe kerül. Ezzel azonban nőhet az esélye a hamis gyógyszer vásárlásának. Egy felmérés szerint a hazai fogyasztók 40%-a szerint kimondottan kockázatos dolog interneten gyógyszert vásárolni.

Mostanában divatos lett a piaci gyógyszerbeszerzés: az internetes és fizikai piacokon a betegek 6%-a vásárol gyógyszert – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából májusban készült, ezer fő megkérdezésén alapuló felmérésből, ami a lakosság gyógyszerhamisítással, valamint az illegális gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos ismereteit és attitűdjeit vizsgálta. A válaszadók 95%-a gyógyszertárból szerzi be orvosságát, a termékhez nem engedélyezett weboldalakon vagy ismerősön, rokonon keresztül is több mint 10%-uk jut hozzá és 91% hallott arról, hogy létezik egyáltalán a gyógyszerhamisítás jelensége. Közel minden negyedik (23%) interjúalany vásárolt már gyógyszert internetes forrásból, ugyanakkor érdekes adat, hogy 17% még csak nem is hallott arról, hogy akár innen is be lehet szerezni.

„A gyógyszerhamisítást igazán csak a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információkhoz jutnak. Ezért fel kell hívnunk a figyelmet az illegális forgalmazási csatornák és hamisított gyógyszerek veszélyeire” – mondta el Ilku Lívia, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. Hozzátette: hosszú évek óta ez az a terület, ahol a legnagyobb – közel teljes – a hamis termékek elutasítottsága.

Gyógyszert a gyógyszertárból

„A fogyasztók túlnyomó többsége még mindig a gyógyszertárakat tartja a legmegfelelőbb beszerzési formának, bár a korábbi évekhez képest az online forgalmazási csatornának nőtt a jelentősége” – hangsúlyozta Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense a kutatási eredmények kapcsán. A szakember szerint egyébként továbbra is elengedhetetlen fontosságú a lakosság folyamatos edukációja, mivel a legális csatornák mellett az illegális forgalmazók is jelen vannak az online térben és a fogyasztók többségének még mindig komoly nehézséget jelent a biztonságos és a bizonytalan minőségű termékeket forgalmazó honlapok megkülönböztetése. Ebben nyújthat biztos pontot az, hogy a legálisan gyógyszert áruló patikák megkülönbözetett logóval vannak ellátva.

Február óta pedig a gyógyszerek csomagolásából is kiderül, hogy az adott készítmény hamis-e. Az eredetiséget manipulálás elleni eszköz és egyedi kódok garantálják az EU tagországaira kötelezően előírt biztonsági előírásoknak köszönhetően, míg korábban a gyógyszerek eredetiségét laboratóriumi vizsgálatok nélkül csak a csomagolás szemrevételezésével lehetett megállapítani.

A fent idézett felmérésben a válaszadók közel harmada (29%) hallott az új biztonsági elemek bevezetéséről, ugyanakkor képes-magyarázatos segítséggel már a megkérdezettek 42%-a tudta azonosítani legalább az egyik új biztonságot növelő elemet.

Biztonsági tanácsok internetes gyógyszervásárláshoz

  • Magyarországon kizárólag a nem vényköteles készítményeket lehet online beszerezni.
  • Legálisan azok a külföldi webshopok sem szállíthatnak Magyarországra vényköteles készítményeket, ahol amúgy a szabályozás lehetővé teszi azok internetes árusítását.
  • A más országból rendelt gyógyszer behozatala csak akkor szabályos, ha az rendelkezik az OGYÉI által jóváhagyott, magyar nyelvű kísérőiratokkal.
  • Internetes gyógyszerértékesítést csak a működési engedéllyel rendelkező közforgalmú gyógyszertárak végezhetnek legálisan.
  • Az internetes gyógyszerforgalmazást végző gyógyszertárak listája folyamatosan elérhető az OGYÉI oldalán.
  • Az unió területén legálisan működő webpatikák honlapján kötelező feltüntetni ezt a logót (az üresen hagyott téglalapban annak az uniós tagállamnak zászlója jelenik meg, amelyben az online gyógyszertárat bejegyezték):

http://europa.eu/rapid/exploit/2014/06/IP/HU/i14_712.hui/Pictures/1000000000000258000001F4DFB9BA5B.jpg

Forrás: Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége

Sokan örülhetnek most az állami pénznek

Az elmúlt öt évben közel duplájára nőtt a Patika-csoport tagjainak járó szja-visszatérítés összege, de az adójóváírást igénybevevő pénztártagok száma továbbra is alacsony. Körükben azonban ismét nőtt az egyéni befizetés összege és az egy főre eső átlagos szja-jóváírás is.

2019. június végéig közel 455 millió forint szja-t utalt vissza a NAV, amit 100%-ban szétosztottunk az érintett pénztártagjaink fedezeti számláján. A fejlődés az egyik oldalon egyértelmű és örömteli: 2015-ben még csak 241 millió, 2016-ban 301 millió, 2017-ben 314 millió, 2018-ban 406 millió forintot írtunk jóvá az egyéni számlákon. Tagjaink tehát öt év alatt közel duplájára növelték az államtól nekik visszajáró összeget.

A másik oldalon viszont az egészségpénztári intézményrendszer kihasználatlansága látszik. Évek óta nem nő számottevően az öngondoskodók száma: miközben az elmúlt három évben dinamikusan bővül az egyéni befizetés, a befizetők száma stagnál, a lakosság széles rétege pedig még mindig nem használja ki az öngondoskodás után járó állami támogatást. 2017-ben összesen 10 ezer pénztártag között oszthattunk fel fejenként valamivel több, mint 30 ezer forintot, 2018-ban az adójóváírást igénybe vevő pénztártagok száma nem változott lényegesen, ők viszont már átlag 40 ezer forinttal gazdagodtak. 2019-ben is folytatódott a tendencia: az egy főre jutó átlagos szja-visszatérítés már megközelíti az 50 ezer forintot, az érintett tagok száma azonban a 10 ezer főt sem éri el. Ezeket a számokat összevetve a 110 ezer fős tagságunkkal és a maximálisan visszaigényelhető 150 ezer forinttal, továbbra is hatalmas tartalékok rejlenek az öngondoskodásban és a pénzügyi tudatosság fokozásában.

Melyik zsebünkből költünk a minőségi ellátásra?

Különösen aktuális a fenti kérdés ma, amikor minden szám azt mutatja, az állam egyre kevesebbet költ egészségügyre és egyre többen veszik igénybe a magánellátást, ahol gyorsan és megfelelő körülmények között juthatnak minőségi szolgáltatáshoz. A Tárki – Társadalmi tükör 2018 kutatása szerint nemzetközi összehasonlításban aránytalanul sokat, az egészségügyi kiadások harmadát fedezik zsebből a hazai betegek. A kiadások csökkentésére ma az egészségpénztárak kínálják a legjobb alternatívát.

A 12 legnagyobb hazai magánszolgáltatót tömörítő PRIMUS Egyesület úgy látja, az elmúlt időszakban folyamatosan, évi 4–5%-kal bővültek a hazai háztartások egészségügyi költései és az adataik szerint ma már túllépi az 1000 milliárd forintot a lakosság egészségcélú ráfordítása. Ebből a járóbeteg-magánszolgáltatók körülbelül 300 milliárd forintos forgalmat generáltak 2018-ban. Ha a teljes magánráfordítást egészségpénztári megtakarításból fedeznék a családok, egyéni és társadalmi szinten a kiadásokból akár 200 milliárd forint áramolna vissza a háztartásokhoz. Ezzel szemben az egészség-és önsegélyező pénztári intézménycsoport tagdíj jellegű fedezeti bevételei 2018-ban még az 50 milliárd forintot sem érték el (MNB).

Az egyéni befizetések trendszerű emelkedése és az ennek következtében bővülő szja-visszatérítés jó hír, mintahogyan arra is büszkék vagyunk, hogy idén az első félévben hosszú idő után először nőtt a Patika-csoportba újonnan belépők száma is. Az öngondoskodás népszerűsége tehát nő, de még mindig hatalmas tartalékok rejlenek az egészségpénztári intézményrendszer kihasználtságának növelésében. Továbbra is kevesen élnek például a prevenció pénztárból való finanszírozásával, pedig ezután – a saját befizetések után járó 20%-os adó-visszatérítésen felül – további 10%-os jóváírást lehet érvényesíteni. Arról nem is beszélve, hogy a rendszeres szűrővizsgálatok jelentősen hozzájárulnánk a hazai egészségügyi mutatók javulásához és az egészségügyi kiadások csökkentéséhez.

Júliusban elérhető lakossági szűrési helyszínek (Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja)
Egyre többen gyógyulnak a magánegészségügyben

Az állam tudatosan a magánegészségügyi rendszer felé tereli a betegeket – írja cikkében a 24.hu a 168óra írására hivatkozva. A GKI Gazdaságkutató Zrt. Az egészségügy helyzete Magyarországon címmel készített kutatást, amelyet nemrég hoztak nyilvánosságra.

Magyarországon a születéskor várható élettartam 4,5 évvel, 75,8 évre emelkedett 2000 és 2017 között, azonban még így is mintegy öt évvel az EU28 országok átlaga alatt volt, valamint elmaradt a Visegrádi négyek mindegyikétől. A humán fejlettség indexe, mely az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmezi, a V4-ek közül nálunk a legalacsonyabb – olvasható a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával készült tanulmányban.

Fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy a vizsgált országokhoz képest nálunk járul legnagyobb arányban hozzá a lakosság az egészségügy finanszírozásához a járulék és adófizetést nem számítva. Magyarországon 2016-ban a magánkiadások az összes egészségügyi kiadás mintegy 30%-át tették ki, ezen belül a vásárolt gyógyszerek, illetve az igénybe vett járóbeteg-ellátások esetében volt kiugróan magas a magánszféra hozzájárulásainak aránya.

A KSH által közzétett COICOP-csoportosítás (az EU tagállamaiban egységesen alkalmazott lakossági fogyasztás rendeltetés alapján való osztályozása) szerint a lakosság saját zsebből egy főre vetítve 55 ezer forintot költött az egészségügyre, mely éppen négyszerese az ezredfordulón költött összegnek, reálértéken pedig 59%-kal magasabb. Az egészségügyi kiadások aránya az összes lakossági költésből 17 év alatt 3,8%-ról 5%-ra nőtt – mutat rá a GKI-tanulmány.

Nő a kereslet, nő a kínálat

A legutóbbi felmérések és a magánegészségügyi szolgáltatók forgalmi adatai is azt mutatják, hogy az elmúlt években egyre erősebb a kereslet a betegek részéről a magánszolgáltatások iránt, és a visszajelzések szerint már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is érezhető ez a tendencia – állapítják meg a GKI kutatói. A döntésben komoly szerepet játszik, hogy a magánszolgáltatás esetében a költségek átláthatóak, a vizsgálatokra gyorsabban sor kerül, rugalmasan lehet időpontot kérni, orvost és intézményt választani és az is, hogy az utóbbi években dinamikusan bővült a magánintézmények száma és a privátklinikákon elérhető szolgáltatások köre.

A Patika-csoport statisztikái szerint is bővül az egészségpénztári megtakarításból magánellátásra fordított összeg: 2016-ban az összes költés 15%-a került privátszolgáltatókhoz, 2018-ban már 23%. A tendencia szektorszinten is jól látszik. Az MNB idősora szerint 2016-ban az összes kiadás 21,1%-át fordították a pénztártagok a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, helyettesítésére, 2018-ban pedig már 26,5%-ot, azaz egyre több háztartás kihasználja a pénztári 20%-os visszatérítést magán egészségcélú kiadásainak racionalizálása érdekében. Ennek ellenére az összes magánköltésen belül sajnos továbbra is nagyobb arányú az out of pocket finanszírozás, azaz a zsebből fizetett hozzájárulás.

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.