Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2019. május
Jól sikerült az első negyedév a Patika-csoportnál

Az egészségkasszák összesen 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat 2019 első negyedévében. A pénztárak továbbra is kiemelkedő szerepet töltenek be a lakosság egészségének megőrzésében – állapította meg a Pénztárszövetség.

Az egészségpénztárakba befolyó egyéni befizetések növekedése azt mutatja, hogy a pénztártagok továbbra is bíznak a pénztárakban, amelyek a teljesítményük alapján ma is az egyik legjobb alternatívát kínálják az öngondoskodási megoldások között. A Patika-csoport pénztáraiban – hasonlóan a szektor más szereplőihez – az állami támogatás alapját képező egyéni befizetések látványosan, 12%-kal bővültek a tavalyi év hasonló időszakához képest. A taglétszám alakulása is azt mutatja, hogy erősödik a lakosság öngondoskodásra való nyitottsága: az év első három hónapjában több mint háromszor annyian léptek be, mint tavaly március végéig. Sok belépést generált az idén indult célzott szolgáltatás, amelynek köszönhetően a munkáltatók továbbra is 40,71%-os adózással tudják támogatni dolgozóik egészségcélú költéseit. A szerződésben meghatározott szolgáltatásra/szolgáltatásokra, patikakártyával költhető munkáltatói támogatás a cégek és a pénztártagok körében is egyre népszerűbb. A Patika-csoporton keresztül a legtöbb munkáltató a gyógyszer- és a gyógyászati segédeszközök vásárlását és a magánegészségügyi szolgáltatások igénybe vételét támogatja.

Kihasználtak a szolgáltatások

A Pénztárszövetséggel együttműködő egészségpénztárak a vagyonukat 2,1%-kal 52,6 milliárd forintra növelték, a tagok száma pedig 1%-kal 900 ezerre emelkedett. „Az egészségkasszák teljesítményét azonban jobban mutatja, hogy összesen 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. Tehát a tagok egészségének megőrzésében továbbra is kiemelkedő szerep jut a pénztáraknak” – fogalmazott a pénztárak első negyedéves eredményei kapcsán dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke.

A pénztári önfinanszírozás szerepét növeli az is, hogy mára az ország egészségügyi költésein belül több mint 30%-os a magánkiadások aránya. A magyar egészségügy helyzetét nemzetközi összehasonlításban vizsgáló GKI tanulmányról is olvashat hírlevelünkben.

Rosszabbra fordult a magyarok egészsége

Szomorú képet fest a magyar egészségügyről – a magyarok egészségi állapotáról, az egészségügyre szánt kiadásokról és azok finanszírozásáról, az ellátórendszer állapotáról és az egészségügyben dolgozók helyzetéről – a Friedrich Ebert Stiftung (FES) alapítvány támogatásával készült GKI tanulmány.

Már szinte nincs az egészségügynek olyan területe, ahol ne Magyarország lenne a nemzetközi mezőny – benne a V4-ek – egyik sereghajtója. A FES, a GKI és a Szociális Demokráciáért Intézet közös rendezvényén elhangzott megállapításokat a Napi.hu összegezte.

„Az egészségügy egyszerűen nem prioritás, noha az azzal való elégedetlenség folyamatosan nő a közvéleménykutatások szerint, a lakosság egészségi állapota pedig minden beavatkozás ellenére folyamatosan romlik” – mondta Komáromi Zoltán háziorvos, egészségügyi szakértő. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszélt, hogy a versenyképes országok a GDP-jük 9,5, 10 és annál is több százalékát költik egészségügyre, a magyar közkiadás a sor végén áll nemzetközi összehasonlításban, s a költségvetési kiadásokon belüli 10% körüli egészségügyi költés aránya is jelzi, mennyire nem kormányzati preferencia a szektor.

  • A születéskor várható élettartam öt évvel marad el az uniós átlagtól, az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmező humán fejlettség index értéke pedig a V4-ek között Magyarországon a legalacsonyabb.
  • A 15 évesnél idősebb lakosság 59%-a szenved tartós betegségben, a halálozási statisztikát vezető keringési megbetegedéseket illetően a V4-ek között is kiugróan rossz a magyar mutató.
  • Az állam reálértéken 2016 -ban kevesebbel járult hozzá az egészségügy fenntartásához, mint 2003-ban, a lakosság számára közben egyre nagyobb terhet jelent az egészségének fenntartása, vagy a betegsége gyógyíttatása.
  • A V4-ek között nálunk a legmagasabb a magánszféra egy főre vetített egészségügyi költése, tőlünk egyharmaddal lemaradva következik Lengyelország, Szlovákia és Csehország.
Forrás: Napi.hu

Világszerte egyre szélesebbre nyílik az olló az orvosilag, technológiailag megengedhető és a gazdaságilag megengedhető egészségügyi szolgáltatások között. Magyarországon az egészségügyi költésen belül átlépte a 30%-ot a magánkiadások aránya – a magyarok átlagosan évente 55 ezer forintot költöttek egészségügyre 2017-ben –, amely szakértők véleménye szerint nem fokozható tovább egyéni tragédiák és rengeteg járulékos költség nélkül.  Dózsa Csaba szerint makrogazdasági megközelítésre lenne szükség, mert a gazdaság motorja az egészség és az egészségipar, a közfinanszírozás arányát pedig nem lehet tovább csökkenteni. A csehek például a teljes egészségügyi kiadás 85%-át költik állami egészségügyre közpénzből, nálunk ez 64-66%-ra csökkent. A különbséget tükrözik a halálozási mutatók.

A forráshiány mellett a hektikus forrásallokációt is problémásnak nevezte Dózsa, nem lehet úgy eredményességre törekedni, ha évről-évre százmilliárdok sorsáról ad-hoc kormánydöntés rendelkezik. A váratlan döntések nemcsak az egészségügy helyzetét, hanem az öngondoskodás fejlődését is nehezítik. Az idei évre vonatkozó adószabály-változások kapcsán a Pénztárszövetség például többször is jelezte, a munkáltatói hozzájárulásokra nagy szükség volna, mert sokan csak ennek segítségével tudnak belevágni az önfinanszírozásba, öngondoskodásba. Abban, hogy a pénztárakon keresztül minél többen és akár már pályakezdő kortól takarékoskodjanak az egészségük megőrzése, helyreállítása érdekében felmerülő kiadásokra, kiemelkedő lenne a munkaadók szerepe.

A forráshiányos magyar egészségügybe egyre nagyobb összeg áramlik az egészségpénztárakból: az önkéntes kasszák 2016-ban 11,5 milliárd, 2017-ben 12,6 milliárd, 2018-ban 13,5 milliárd forintot fizettek ki társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére vagy helyettesítésére. A Patika-csoport két pénztára is évente növekvő összeggel járul hozzá a lakosság zsebből magánegészségügyi ellátásra fordított kiadásaihoz. Míg 2016-ban ez az összeg alig haladta meg a 780 millió forintot, 2018-ban már 890 millióra nőtt.

Beteg a társadalom
Nő a gyógyászati segédeszközök forgalma

Hat éve vezették be a gyógyszertári szolgáltatási díjat. A Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FSZE) most ehhez hasonlót szorgalmaz a gyógyászati segédeszközök esetében is.

Margitai Barnabás a FSZE elnöke szerint a szolgáltatási díjjal az állam jogcímet képezne arra, hogy a betegbiztonság javítása érdekében a támogatott segédeszköz kiszolgálójától vásárolt szolgáltatás tartalmát és időigényét is meghatározza. A Világgazdaság cikke szerint évente több mint egymillió ember szorul a mindennapi életében speciális gyógyászati termékre. Margitai Barnabás a tavalyi forgalom alapján úgy becsülte, hogy mintegy 1,1 milliárd forintot kellene a gyógyászati segédeszköz szolgáltatási díj finanszírozására fordítani. Mint fogalmazott, a kapcsolódó kontrollált informatikai ellenőrzés bevezetésével több mint 2 milliárd forintot lehetne megtakarítani, így a díj bevezetésével a költségvetési kiadások is csökkennének.

Az FSZE elnöke szerint a szolgáltatási díjjal az állam jogcímet képezne arra, hogy a betegbiztonság javítása érdekében a támogatott segédeszköz kiszolgálójától vásárolt szolgáltatás tartalmát és időigényét is meghatározza. Vagyis a döntés egyszerre lehetne támogató és szabályozó jellegű.

A speciális gyógyászati termékek piaca innovatív, minden évben 200 milliárd forint forgalmat és jelentős adóbevételt generál. Idén csaknem 70 milliárd forint jut gyógyászati segédeszközökre, de nemcsak a költségvetési keret növekszik, a támogatással elszámolt vények száma is: 2010-ben 2,9 millió vényt számolt el a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, tavaly már 4 milliót.

A Patika-csoport szolgáltatási kiadásában is jelentős arányban, 15%-kal van jelen ez a termékkör és a célzott támogatások között is sok munkáltató választja a lehetőséget.

Robotkarral működő műtőt adtak át

Világszínvonalú hibrid műtőt és hozzá kapcsolódó orvosi-, beteg és nővérszobákat, kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban. A műtőkomplexumban fog működni Magyarország első robotkarral működő Siemens Healthineers ARTIS pheno berendezése.

Szerte a világon közel 1200 hibrid műtő – kombinált képalkotó és operációs helyiség – működik, melyek idegsebészeti, illetve kardiovaszkuláris eljárásoknak adnak otthont. A hibrid műtőben a beteg mozgatása és szállítása nélkül, egyazon időben, egyazon berendezésen bármilyen sebészeti és/vagy katéteres eljárás elvégezhető. Ezáltal a komplikációk könnyebben elháríthatóak, és a betegellátás hatékonyabbá válik. A világszínvonalú műtő segítségével a magasabb rizikójú – sokszor akut panaszokkal jelentkező – betegek számára is megoldhatóvá válnak olyan beavatkozások, amelyeket korábban a várható szövődmények miatt kivitelezhetetlen volt nyitott műtéti technikával elvégezni. Mindemellett minden olyan katéteres műtét a legnagyobb biztonsággal elvégezhető, amely szükség esetén azonnali sebészeti hátteret igényel.

– Egy hibrid műtő működtetéséhez tökéletesen összehangolt csapatra van szükség. A legmodernebb eszközökkel felszerelt műtő előnye az, hogy lehetővé teszi egy multidiszciplináris team számára olyan komplex beavatkozás elvégzését egy adott időpontban és helyszínen, amit enélkül csak több fázisban, több helyen lehetne elvégezni – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László a Szegedi Tudományegyetem rektora, a műtő kialakítását bejelentő sajtótájékoztatón.

A 2,2 milliárd forint beépítési és infrastrukturális költségű beruházás során a műtő mellett orvosi-, beteg és nővérszobákat, vizsgáló és kiszolgáló helyiségeket is kialakítanak a szegedi újklinika ötödik emeletén.
– A Szegedi Tudományegyetem 2017 elején határozta el egy idegsebészeti hibrid műtő megépítését. A műtő teljes orvosi berendezése Európában egyedülálló technológiát képvisel, amelynek következtében a műtő az eszközöket szállító világcégek – a Siemens, a Medtronic, a Mediszer és a Zeiss – európai referencia központja lesz – hangsúlyozta Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Hozzátette: a beruházást az SZTE az állami egészségügyi szektorban szokatlan, hosszú távú bérleti konstrukcióban valósítja meg a Merkantil Bank finanszírozásával.

– A szegedi klinika célja, hogy a betegeket a legmodernebb diagnosztikai készülékekkel tudjuk átvizsgálni, és a kórképnek megfelelően optimális kezelésben tudjuk részesíteni. Az új műtőben bonyolult, csak több lépcsőben vagy csak igen nagy kockázattal ellátható megbetegedéseket gyógyíthatunk meg. Így azok életesélye is javul, akik a túl hosszú, illetve több lépésben elvégzendő beavatkozást nem élnék túl, mert például túl idősek, vagy halmozott rizikófaktorokkal rendelkeznek – fogalmazott Prof. Dr. Barzó Pál, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika vezetője.

A szegedi berendezés lesz az első olyan Siemens Healthineers Bemutató Centrum, ahol idegsebészeti, onkológiai, valamint intervenciós radiológiai beavatkozásokat végeznek majd, minimál invazív módon. A várhatóan idén szeptemberben elkészülő rendszer képes az érfestés mellett koponya CT felvételeket is készíteni, sőt képes az egyes agyterületek vérellátását is meghatározni, ami nagy segítséget jelent az agyi érelzáródásban – stroke-ban – szenvedő beteg sürgős ellátásában.  A különböző diagnosztikai képalkotó módszerek (ultrahang, CT, MR felvételek) egyidejűleg használó technológia szinte milliméter pontosan képes navigálni az ellátást végző orvost a beavatkozás során, így segítségével jelentősen csökkenthető a sugár- és kontrasztanyag dózis is.

Nehéz csillapítani információéhségünket, ha egészségünkről van szó

A magyarok háromnegyede utánanéz egészségügyi panaszának, mielőtt orvoshoz menne, és mintegy 70%-uk még az orvosi látogatás után is információt keres az ott elhangzottakról, derült ki egy friss kutatásából.

A pácienseknek nincs idejük feltenni kérdéseiket a rendelőben, de az is többször előfordul, hogy csak később jut eszükbe, mi mindenre szerettek volna még rákérdezni. Az azonban közel sem biztos, hogy az emberek a legmegbízhatóbb forrásokból tájékozódnak, ha egészségünkről van szó. A Groupama megbízásából készült országos kutatás eredményei szerint a legtöbben az egészségügyi tematikájú weboldalakon tájékozódnak, de sokan látogatnak el internetes fórumokra, közösségi oldalakra is. A megkérdezettek 14%-a hasonló tünetekkel küzdő baráthoz, családtaghoz vagy ismerős szakértőhöz is szívesen fordul tanácsért.

Az utánajárási kedv az orvosi látogatás után sem csökken. Közel hasonló arányban olvasnak utána a páciensek a rendelőben elhangzott információknak, diagnózisoknak, javasolt gyógymódoknak vagy felírt gyógyszereknek. A válaszadók 47%-a választja ebben az esetben is az egészséggel foglalkozó honlapokat, és 27%-uk informálódik fórumokon és közösségi felületeken, ami pontosan megfelel a szakértő felkeresése előtti aránynak. Mindössze 29% jelezte, hogy az orvosi vizit után nem maradnak megválaszolatlan kérdései.

Könnyű információhoz jutni, kérdés, milyenhez

Az elsődleges ok, amiért a páciensek az interneten tájékozódnak, hogy ott könnyen hozzáférnek az információkhoz, de laikusként nagyon nehéz eldönteni, hogy az internetes keresések eredményeként kapott találatok közül melyik releváns, illetve mi volna a tényleges hasznosság alapján a helyes sorrend. Az egyes weboldalak üzemeltetői a keresőmarketingnek köszönhetően gondoskodnak arról, hogy ha egy tünetre vagy betegségre keresünk, akkor ne a tartalmilag vagy orvosilag legmegalapozottabb, hanem az üzletileg előnyös találatok legyenek a lista elején. „Azok a weboldalak a leginkább megbízhatóak, amelyeken nem termékértékesítést vagy promóciót végeznek, és ahol egyértelműen feltüntetik az információ forrását, és netán az ezeket alátámasztó orvos vagy egyéb szakértő neve és referenciái is szerepelnek” – véli Dr. Karai Gábor, az Advance Medical Hungary ügyvezető igazgatója.

Ha komoly a baj, nem hagyatkozunk a netre
A memóriával kapcsolatos fontos felfedezést tettek az MTA agykutatói

Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is.

„Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki. Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk” – idézi az MTA közleményét az MTI.

Nyiri Gábornak és kutatócsoportjának új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. A kutatók egy olyan idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem. Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is.

A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, a memóriával és a stresszel kapcsolatos különféle megbetegedések kezelésében játszhat szerepet. „Az idegrendszeri megbetegedések az egyik legnagyobb egészségügyi terhet jelentik a társadalomnak, így az agykutatásban világszinten egyre nagyobb ütemű verseny folyik a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséhez alapot adó alapkutatási eredményekért”– hangsúlyozza Nyiri.

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.