Lendületben a Patika-csoport pénztárai

12%-kal nőttek az egyéni befizetések az első negyedévben a Patika-csoport pénztáraiban és látványosan bővült az újonnan belépők száma is. A szektor többi szereplőjéhez képest nálunk kevésbé esett vissza a munkaadói aktivitás a remekül startoló célzott szolgáltatásnak köszönhetően.

A Pénztárszövetséggel együttműködő egészségpénztárak a vagyonukat 2,1%-kal 52,6 milliárd forintra növelték, a tagok száma pedig 1%-kal 900 ezerre emelkedett. „Az egészségkasszák teljesítményét azonban jobban mutatja, hogy összesen 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. Tehát a tagok egészségének megőrzésében továbbra is kiemelkedő szerep jut a pénztáraknak” - fogalmazott a pénztárak első negyedéves eredményei kapcsán dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke. Hozzátette, az egyéni befizetéseknél látható növekedés azt mutatja, hogy a pénztártagok továbbra is bíznak a pénztárakban, amelyek a teljesítményük alapján továbbra is az egyik legjobb alternatívát kínálják az öngondoskodási megoldások között.

A Patika-csoport pénztáraiban – hasonlóan a szektor más szereplőihez – az állami támogatás alapját képező egyéni befizetések látványosan, 12%-kal bővültek a tavalyi év hasonló időszakához képest. A taglétszám alakulása is azt mutatja, hogy erősödik a lakosság öngondoskodásra való nyitottsága: az év első három hónapjában több mint háromszor annyian léptek be, mint tavaly március végéig. Sok belépést generált az idén indult célzott szolgáltatás, amelynek köszönhetően a munkáltatók továbbra is 40,71%-os adózással tudják támogatni dolgozóik egészségcélú költéseit. A szerződésben meghatározott szolgáltatásra/szolgáltatásokra, patikakártyával költhető munkáltatói támogatás a cégek és a pénztártagok körében is egyre népszerűbb.

A pénztári önfinanszírozás szerepét növeli az is, hogy mára az ország egészségügyi költésein belül több mint 30%-os a magánkiadások aránya. A magyar egészségügy helyzetét nemzetközi összehasonlításban vizsgáló GKI tanulmány szomorú képet fest a magyar egészségügyről: a magyarok egészségi állapotáról, az egészségügyre szánt kiadásokról és azok finanszírozásáról, az ellátórendszer állapotáról és az egészségügyben dolgozókról. A Friedrich Ebert Stiftung (FES) alapítvány támogatásával készített, most publikált GKI tanulmány szerint nincs olyan terület, amely ne a nemzetközi mezőny – benne a V4-ek – sereghajtói közé sorolná Magyarországot.

A FES, a GKI és a Szociális Demokráciáért Intézet közös rendezvényén elhangzott megállapításokat a Napi.hu összegezte:

  • A születéskor várható élettartam öt évvel marad el az uniós átlagtól,
  • az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmező humán fejlettség index értéke pedig a V4-ek között Magyarországon a legalacsonyabb.
  • A 15 évesnél idősebb lakosság 59%-a szenved tartós betegségben,
  • a halálozási statisztikát vezető keringési megbetegedéseket illetően a V4-ek között is kiugróan rossz a magyar mutató.
  • Az állam reálértéken 2016 -ban kevesebbel járult hozzá az egészségügy fenntartásához, mint 2003-ban,
  • a lakosság számára közben egyre nagyobb terhet jelent az egészségének fenntartása, vagy a betegsége gyógyíttatása.
  • A V4-ek között nálunk a legmagasabb a magánszféra egy főre vetített egészségügyi költése, tőlünk egyharmaddal lemaradva következik Lengyelország, Szlovákia és Csehország.

 „Az egészségügy egyszerűen nem prioritás, noha az azzal való elégedetlenség folyamatosan nő a közvéleménykutatások szerint, a lakosság egészségi állapota pedig minden beavatkozás ellenére folyamatosan romlik” – mondta Komáromi Zoltán háziorvos, egészségügyi szakértő. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszélt, hogy a versenyképes országok a GDP-jük 9,5, 10 és annál is több százalékát költik egészségügyre, a magyar közkiadás a sor végén áll nemzetközi összehasonlításban, s a költségvetési kiadásokon belüli 10 százalék körüli egészségügyi költés aránya is jelzi, mennyire nem kormányzati preferencia a szektor.

Lehet, hogy több pénzre számíthat a NAV-tól

Május végéig már 263 millió forintot utalt vissza a NAV tagjainknak. Előfordulhat, hogy annak sem kell lemondania az önkéntes pénztári befizetés alapján járó 20%-os kedvezményről, aki azt a családi adókedvezmény miatt nem tudta maradéktalanul kihasználni. Önellenőrzésre a tárgyév december 31-től számított 5 éven belül van mód.

Módosítható-e az önkéntes pénztári befizetések 20%-os adórendelkezése, ha az adóbevallási tervezetet jóváhagyták? – kérdezte az Adózóna olvasója.

Május 20-ig volt arra lehetőség, hogy az adózó elkészítse adóbevallását vagy jóváhagyja a NAV által készített tervezetet. Az önkéntes pénztári befizetések után 20%-os visszatérítésre van lehetőség, de csak a megfizetett adó terhére. Egyre több munkavállaló kerülhet olyan helyzetbe, hogy bár az év során tetemes összeget fizetett be nyugdíj- vagy egészségpénztári számlájára, végül elesik a remélt visszatérítéstől vagy a visszatérítés egy részétől. Ennek oka lehet például, ha a visszajáró összeg meghaladja a jövedelme alapján fizetendő adó összegét, de az is előfordulhat, hogy a fizetendő adót már más kedvezménnyel – például az eltartott gyerekek után járó visszafizetéssel – csökkentette. Lepsényi Mária adószakértő írásából kiderül, hogy ilyenkor nem minden esetben veszik el a visszatérítés lehetősége.

A családi kedvezmény összege 2019-ben

Van megoldás

Az Adózónához érkező olvasói kérdés konkrétan így szólt: „Ha az adóbevallási tervezetet jóváhagyták, akkor annak önellenőrzésével módosítható-e az önkéntes pénztári befizetések 20%-os adórendelkezése? Családi kedvezmény miatt nem maradt adó az önkéntes pénztári befizetés alapján járó 20%-os kedvezményre, de ha megosztotta volna a házastárssal, akkor maradt volna adó ennek érvényesítésére. Lehet ezt önellenőrzéssel orvosolni, vagy az szja-törvény 44/D § (3) pontja pont azt mondja ki, hogy ez semmilyen körülmények között nem módosítható?”

Az Adózóna szakértőjének válasza:
Mivel a másik fél a családi kedvezményt nem érvényesítette, de joga lett volna, így az Art.  54. § (4) alapján nincs akadálya az önellenőrzésnek és így mód van rendelkezni is.
„54. §
[Önellenőrzés]
(1)  Az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
(2) Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.
(3) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
(4) Az adózó az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe.”

Fotó: pexels.com

A bőrrák megelőzésének legfontosabb 5 pontja

Közeleg a nyár, a nyaralás, vízparti napozás néhány hónapja. Az egész évben vágyott kikapcsolódás azonban könnyen végzetes lehet, ha nem védekezünk megfelelően az UV sugárzás ellen. A lebarnulás sem egészséges, az UV fény által okozott bőrkárosodást jelzi.

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente mintegy 2800 melanomás beteget diagnosztizálnak Magyarországon, ez a szám az elmúlt 15 évben megduplázódott. Pedig a megbetegedés kockázata kellő odafigyeléssel jelentősen csökkenthető és az időben észlelt daganat is jó eséllyel kezelhető a modern terápiáknak köszönhetően – hívta fel a figyelmet a 12. Országos Melanoma Hét keretében a Magyar Dermatológiai Társulat. A kór nem válogat: bármely életkorban, mindkét nem esetében kialakulhat. A legnagyobb rizikófaktort az UV sugárzásnak való kitettség jelenti, de a sok és szabálytalan anyagjegy, valamint az örökölt hajlam is növelheti a betegség kialakulásának kockázatát.

Előzze meg a bajt!

  1. Végezzen rendszeresen önellenőrzést!

    Megfelelő fényviszonnyal ellátott helyiségben, szabad szemmel vagy tükör segítségével rendszeresen érdemes átvizsgálni a bőrfelületet. A változásokat érdemes rögzíteni, akár fényképezőgép segítségével.

  2. Keresse fel a bőrgyógyászt!

    A bőrgyógyászati vizsgálat indokolt, ha egy újonnan kialakult elváltozás nem tűnik el 3 héten belül, vagy egy korábban ismert anyajegy alakjában, színében, méretében változást észlelünk.

  3. Kerülje a szoláriumozást!

    A WHO szerint a szolárium az egyik legveszélyesebb rákkeltő. A szolárium UV sugarai károsítják a bőr DNS-ét és bőrrák kialakulásához vezethetnek.

  4. Napozzon okosan!

    A hirtelen, intenzív és direkt napozás nem javasolt. Annak érdekében, hogy elkerüljük a napégést, bőrpírt 11:00 és 15:00 között nem érdemes napra menni.

  5. Védekezzen a sugárzás ellen!

    Olyan fényvédő krémet érdemes választani, ami az UVA és UVB sugárzással szemben is védelmet nyújt. Ez általában a magasabb faktorszámú (50+) fényvédő krémekre igaz. A fényvédő krémek hatóideje körülbelül 2-3 óra, így napozás előtt fél órával, majd két óránként újra érdemes felvinni a bőrre a krémet.  A fényvédő krémeken túl a megfelelő ruházat nyújtja a legjobb védelmet a napfénnyel szemben. A legjobb, ha a megfelelő öltözék mellett, széles karimájú kalappal és polaroidos napszemüveggel is védekezünk a napfény káros hatásai ellen.


Prof. Dr. Oláh Judit, a Magyar Dermatológiai Társulat Onkodermatológiai Szekciójának elnöke a Melanoma Hét záró konferenciáján elmondta: „a melanoma korai diagnózisa kritikusan fontos a kezelési lehetőségek tekintetében. Amennyiben rosszindulatú elváltozást találnak, az elsődleges ellátásban a sebészeti beavatkozásoké a főszerep, illetve mára nagyon jó tapasztalataink vannak a célzott és az immuno-onkológiai terápia alkalmazásával egyaránt”. A legutóbbi nagy onkológiai konferenciákon (ASCO, AACR) bemutatták a pembrolizumab immunterápiás készítménnyel végzett vizsgálatok 5 éves utánkövetési adatait, amelyek igazolták, hogy az áttétes, műtéti úton nem gyógyítható melanomás betegek életkilátási esélyei számottevően nőttek.

A bőrdaganatok között a melanoma az egyik legrosszabb kimenetelű ráktípus, könnyen képez daganatos áttétet más szervekben. A betegség súlyos következményeinek kockázata kellő odafigyeléssel, szűrővizsgálattal és korai diagnózissal csökkenthető. Az időben észlelt, kezdeti stádiumban lévő melanoma még csak a bőr felső rétegében van jelen, ilyenkor a daganatos elváltozás sebészi eltávolításával a beteg nagy valószínűséggel meggyógyítható. Amikor a melanoma mélyebbre terjed, eléri a nyirok- és vérereket, megnő az áttétek kialakulásának esélye. Ezeknél a betegeknél a műtéten túl, további onkológiai kezelés is szükséges.

A napozás és a szoláriumozás is ártalmas!

„A nyár közeledtével nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a szűrővizsgálat mellett a melanoma megelőzésében a rendszeres önvizsgálat és az UV sugárzás elleni védelem kiemelten fontos felnőttek és gyermekek esetében egyaránt. A közhiedelemmel ellentétben a lebarnulás sem egészséges, ugyanis az UV fény által okozott bőrkárosodást jelzi.” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Oláh Judit.

Sőt! Az árnyék, a felhős égbolt és a víz sem óv meg a napsugárzástól, e körülmények között is érdemes védekezni az UV sugarak ellen!

A szoláriumozás a napozás biztonságosabb alternatívájának tűnhet, azonban egy friss nemzetközi tanulmány szerint ez is egyértelműen növeli a bőrelváltozások gyakoriságát és a melanoma kialakulását. Nemzetközi viszonylatban a magyarok különösen veszélyeztetettek, hiszen az Euromelanoma 30 országra kiterjedő felmérése szerint a 20 év feletti magyarok több mint ötöde járt már szoláriumban, ez a nemzetközi átlag duplája.

Ezek az étkek hizlalnak a legjobban

Ok-okozati kapcsolatot mutattak ki a túlzottan feldolgozott ételek fogyasztása és a súlygyarapodás között. Az úttörő kutatás szerint átlagosan napi 500 kalória többletbevitellel számolhat az, aki olyan táplálékot fogyaszt, amely csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel.

Az amerikai tanulmány először vizsgálta önkéntesek bevonásával a többszörösen feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait. Miután a kutatás résztvevőinek étkezését egy hónapig figyelték, kiderült, hogy amikor a résztvevők erősen feldolgozott ételeket fogyasztottak, napi 500 kalóriával többet vettek magukhoz ahhoz képest, mint mikor nem feldolgozott ételt ettek – számolt be a BBC News-ra hivatkozva az MTI.

A feldolgozott ételek pontos definícióját nehéz megadni, mondta el Kevin Hall, a tanulmány vezető kutatója hozzátéve, hogy „olyan ez, mint a pornográfia, nehéz leírni, de az ember rögtön felismeri, ha meglátja”. Ide sorolják azokat az ételeket, amelyek csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel, édes vagy ízesített sós snackek, chipsek, csokoládé és más édesség, édesített üdítőitalok, instant levesek, fagyasztott vagy konzerv készételek, valamint a főként vagy teljesen cukorból, olajokból és zsírokból készült élelmiszerek.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint ezek az ételek valószínűleg hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos hormonokra, ezért folytatja az evést az, aki ilyet fogyaszt.

A kutatásban résztvevő húsz önkéntes két hétig vagy erősen feldolgozott ételeket vagy nem feldolgozott ételeket evett, aztán a második két hétben cseréltek. A résztvevők annyit ehettek, amennyit akartak, de a kutatók feljegyeztek minden falatot. A feldolgozott étrendben olyan fogások szerepeltek, mint a quesadilla és a sült bab, míg a nem feldolgozott ételek között volt például a spenótsaláta csirkemellel, almadarabokkal, bulgurral és napraforgómaggal. A két hétig erősen feldolgozott ételeket fogyasztók átlagosan napi 508 plusz kalóriát vettek magukhoz és nagyjából egy kilót híztak.

Hall, a cukorbetegséget, emésztőszervi és vesebetegségeket vizsgáló amerikai intézet tudósa hangsúlyozta, hogy ez az első olyan kutatás, amely ok-okozati kapcsolatot mutatott ki a túlzottan feldolgozott ételek fogyasztása és a súlygyarapodás között. Amikor az ember nem feldolgozott ételt eszik, az éhséget elfojtó hormonok egyike, a PYY szintje megnövekedik annak ellenére, hogy kevesebb kalóriát fogyaszt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a nem feldolgozott étel fogyasztásakor az éhségérzetet kiváltó hormon szintje csökken. „A feldolgozott ételek növelik a kalóriabevitelt, a testsúlyt és hízást okoznak” – állapította meg Hall azt is hozzáfűzve, hogy ez a kapcsolat a szélesebb népesség elhízásában is szerepet játszhat: az amerikai „elhízásjárványt” napi 250–300 többletkalória elfogyasztása okozza.

A kísérletben résztvevők elmondták, hogy az erősen feldolgozott és a fel nem dolgozott ételek egyaránt „finomak voltak”. Tehát nem azért ettek többet a feldolgozott ételekből, mert jobbnak találták. A kutatók arra is figyeltek, hogy a kétféle étrend tápanyagtartalmát kiegyensúlyozzák, egyenlő arányban tartalmazzanak cukrot és más szénhidrátokat, zsírokat és rostokat.

Gunter Kuhnle, Readingi Egyetem tudósa szerint a jól megtervezett és végrehajtott kutatás érdekes, bár nem túl meglepő eredményt hozott. Értékelése szerint a résztvevők fogyaszthatóbbnak találták a feldolgozott ételeket, gyorsabban ették azokat és ebből kifolyólag valószínűleg tovább tartott, amíg elérték a teltségérzetet. Mint rámutatott, a másik érdekes eredménye a tanulmánynak a kalóriánkénti költség: a feldolgozott ételek jelentősen olcsóbbak voltak, mint a nem feldolgozott ételekből álló koszt, és ennek valószínűleg szintén jelentősek a közegészségügyi vonzatai.

A patikakártya szerepe az egészséges táplálkozásban

Fotó: freepik.com

Kifizetődő a normál testsúly

Hazánk Európa legelhízottabb nemzete, ami szó szerint súlyos kérdés. Cikkünkből megtudhatja, hogy ez mit jelent az államkasszának, és a testsúlycsökkentésre milyen kezelési lehetőségek léteznek.

Az elhízás népbetegség, sőt nem túlzás azt állítani, hogy már-már világméretű járvány. Sajnos hazánk Európa legelhízottabb nemzete az OECD adatai alapján, így nem csak a megelőzés, hanem a kezelés is kiemelt fontossággal bír. Az egyéni egészségügyi kockázatokon túl az elhízás következtében kialakuló betegségek mintegy 207 milliárd forintos többletterhet rónak az államkasszára – állapította meg a Magyar Elhízástudományi Társaság.

Súlyos teher a büdzsének is

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2012-es adatai alapján végzett hazai vizsgálatban a társadalombiztosítás az elhízás és társult betegségeinek ellátására 207 milliárd forintot fordított. Ez az összeg a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6%-át, a bruttó hazai termék (GDP) 0,73%-át jelentette. Az európai országokban igen nagy a szórás a tekintetben, hogy az egészségügyi alapot mennyire terheli meg az elhízás: a rendelkezésre álló adatok alapján ez az arány 1,5–7% az egyes országokban, míg az USA-ban már 21%-ot tesz ki.

Egy friss becslés szerint 10% testsúlycsökkentés mintegy 20%-kal csökkentheti a társbetegségek kezelésére adott gyógyszerek költségeit, egyéni és társadalmi szinten is.

A kezelés legalább olyan fontos, mint a megelőzés

Az elhízás kapcsán szinte mindenkinek a megelőzés szó jut eszébe, nagyon helyesen. Egészséges étkezés, rendszeres testmozgás, megfelelő stresszkezelés, ezek a már szinte unalomig ismételt javaslatok. Tény, hogy a prevenció, vagyis a megelőzés, kiemelten fontos, különösen gyermekkorban és az úgynevezett preobéz állapotban, vagyis az enyhe fokú túlsúly megjelenésekor. Ha időben visszafordítjuk a folyamatot, számos további krónikus betegség kialakulását is megelőzhetjük.

A Magyar Elhízástudományi Társaság ebből a szempontból dolgozta fel a Patikapénztár által is támogatott Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának elmúlt nyolc évben összegyűlt adatsorát. A kutatás rámutatott, hogy – a gyermekkori felméréshez hasonlóan – a felnőttkori túlsúly (BMI>25 kg/m2) előfordulása nem változott, ami örömteli eredmény. Másrészt viszont az is kiderült, hogy az elhízás (BMI>30 kg/m2) és a vészes elhízás (BMI>40 kg/m2) gyakorisága nőtt. Ez azt jelenti, hogy az elhízás súlyossági foka, azaz a tetzsírfelszaporodás mértéke, egyre jelentősebb méretűvé válik az idővonalon.

„A fenti jelenség tudományos magyarázata az, hogy súlyosan elhízott egyéneknél olyan mértékben eltolódhat az anyagcsere, hogy egészen egyszerűen képtelenek fogyni, vagyis olyan ördögi körbe kerülnek, amiből külső segítség nélkül kikerülni szinte lehetetlen. A kezelési palettán az étrendi kezelés, a mozgásterápia, a gyógyszeres kezelés, a pszichés támogatás, illetve az étrend-helyettesítő adásán túlmenően, megfelelő indikáció esetén jöhet szóba a sebészeti beavatkozás, vagyis az úgynevezett bariátriai műtét. Ez bizonyos esetekben akár életmentő is lehet” - mondta Dr. Halmy Eszter, elhízáskutató, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

A magánellátásban igénybe vett kezelések bármelyikét adómentesen finanszírozza az egészségpénztár. Sőt, amennyiben prevenciós jellegű vizsgálatról van szó, az egyéni befizetést ösztönző 20%-os állami támogatás mellett a prevenciós költés után további 10% támogatás jár a pénztártagnak.

Fotó: freepik.com

Szűrésre várjuk a Patikanap alkalmából

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja keretében ingyenes szűrővizsgálaton vehetnek részt az érdeklődők az országos Patikanap központi nyitóeseményén, Kecskeméten, június 12-én. Mi is ott leszünk a rendezvényen!

Az idei Patikanap szakmai témája az adherenciafejlesztés lesz. Közismertek azok az adatok, melyek szerint a krónikus betegek 50%-a a terápia első évének végére nem szedi, vagy nem az előírásoknak megfelelően alkalmazza a számára folyamatosan szükséges készítményeket. Ez a lemorzsolódás a második év végére eléri a 80–85%-ot! Megdöbbentő vizsgálati eredmények olvashatók például arról, hogy a szív- és érrendszeri katasztrófán átesettek a számukra életfontosságú véralvadásgátló kezelést is jelentős arányban abbahagyják, ezzel veszélyeztetve a saját túlélésüket.

Az adherencia hiánya azon krónikus betegségek esetében a legnagyobb, ahol maga a kórkép nem okoz fájdalmat, (pl. magas vérnyomás, hypercholesterinaemia) ugyanakkor a kezelésre alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai a beteg számára kellemetlenek. Ám olyan krónikus kóroknál is jellemző a „terápiahűtlenség”, ahol a gyógyszeres kezelés elmaradása, vagy helytelensége a beteg számára kifejezetten kellemetlen következményekkel, életminőség romlással jár (pl. aszthma, COPD, diabetes, rheumatoid arthritis). Az antibiotikumok esetében közismert, hogy még relatíve rövid ideig alkalmazandó gyógyszercsoportok esetében is magas az aránya a kúra idő előtti felfüggesztésének.

A terápiahűséget erősítik azok a metodikák, amelyek a beteg mindennapjaiba dokumentált monitorozást építenek be. Ilyen a gyógyszerelési napló, az eszközös mérési paraméterek rögzítése (vérnyomás, vércukor, koleszterin, testsúlymérés, lépésszámláló, stb.). Fontos, hogy az önmonitorozást vállaló pácienstől a gyógyszerész elvárja a rendszeres visszajelzést, további tanácsokkal lássa el, a jó együttműködést ne felejtse el megköszönni, megdicsérni, a sikerélményt megadni.

Az e-recept bevezetésének indokolásában számtalan fórumon hivatkoztak arra, hogy a rendszer lehetővé teszi, hogy az orvosok és a gyógyszerészek képet kapjanak a betegek gyógyszereléséről, monitorozni tudják a gyógyszeralkalmazást. Sajnos azonban ez a gyakorlatban nem valósult meg, holott információtechnikai szempontból az adatok rendelkezésre állnak. Nagy valószínűséggel megjósolható, hogy az orvosok idő, szándék és finanszírozás hiányában egyhamar nem szándékoznak a „felhőből” elemezgetni betegeik gyógyszerkiváltási szokásait. A gyógyszertáraknál hasonló okok miatt nem valósul meg a monitorozás. A krónikus népbetegségben szenvedők életminősége szempontjából nagyon hasznos lenne egy olyan szisztéma kialakítása, amely az adagolási előírásnak megfelelően monitorozná a gyógyszerfelhasználást, és figyelmeztetne a szükségessé váló újabb gyógyszerbeszerzés esedékességére. Az emelt szintű gyógyszerészi gondozás fontos eleme lehet egy ilyen tevékenység, ami a páciensekből a törődés, az odafigyelés érzésének élményét váltaná ki.

A teljes cikk itt olvasható.
(forrás: marketingpirula.hu)

Fotó: freepik.com

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.