Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2019. május
Felmérés: a szakrendelésre átlagosan több mint három hetet kell várni

Átlag több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson a szakrendelésre. Ez az egyik hajtóerő, ami a magánellátás felé terel sokakat. Az egészségpénztárból finanszírozható privátellátásban nincs sorban állás és időpontra lehet érkezni.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni. A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb felmérése szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint a 2016 novemberében készített felmérés eredménye volt.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is. A legjobb a helyzet viszont a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, ahol már 3–5 napon belül konzultálhatunk az orvossal.

Az egészségpénztár tagjai többek között a hosszú várakozási időt tudják megspórolni a magánellátásban, miközben kihasználják a pénztári befizetéseik után járó 20%-os szja-visszatérítést. A költések megoszlását nézve jól látszik a trend: a Patika-csoport tagjai egyre gyakrabban keresik fel a privátszolgáltatókat az állami szakrendelések helyett. Legtöbb esetben diagnosztikai és laborvizsgálatokra vagy egynapos sebészeti beavatkozásra kerül sor. Ha már komolyabb kezelésre van szükség, a páciensek többsége a közgyógyellátást választja.

Sokan a magánegészségügyi szolgáltatónál szembesülnek azzal, hogy ha pénztári megtakarításból fizetnék ki a kezelés árát, 20%-ot, prevenciós vizsgálatnál 30%-ot igényelhetnének vissza a kezelésük árából az adott évre vonatkozó adóbevallásukban. Ezért fejlesztettük ki az online belépési rendszerünket, amely módot ad arra, hogy a páciens akár a szolgáltatónál – megismerve a pénztári tagság előnyeit – belépjen a pénztárba, és így már az első kezelése árából is spóroljon.

Szakterületek, ahol romlik a helyzet, és ahol javul

Fotó: freepik.com

Vélemény: veszélyben a gyógyászati segédeszközt forgalmazók képzése

Évekre ellehetetlenülhet vagy akár meg is szűnhet a gyógyászati segédeszközt (gyse) forgalmazók képzése egy uniós irányelv miatt – írta a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) közleményében.

Az Európai Unió szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelve szerint a tagországokban egységesíteni és harmonizálni kell egyes szakmák képzését, de jelenleg Magyarországon kívül sehol sincs önálló képzése a gyógyászati segédeszközöket értékesítő egészségügyi szakembereknek. Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség elnöke szerint Magyarország évtizedekkel ezelőtt külön szabályozó rendszert alkotott az orvostechnikai és a nem orvostechnikai, de ápolási eszközként használható termékkör támogatására és speciális forgalmazási feltételére. Ennek részeként indult 1999-ben a gyógyászati segédeszköz forgalmazó OKJ-s képzés annak érdekében, hogy a betegek szakértői segítséget kaphassanak a forgalomban lévő több tízezer gyógyászati segédeszközt használatához.

Az irányelv most nyomást gyakorol a magyar kormányra, hogy csökkentse a speciális képzéseket, mivel ezeket nehéz megfeleltetni az EU-tagországok lényegesen kevesebb számú képzéseinek. – Mindez azért probléma, mert egyre nagyobb az igény a gyógyászati segédeszközökre és arra a speciális szaktudásra, amit kizárólag ezzel a képzéssel lehet elsajátítani – tette hozzá Margitai. Magyarországon több mint egymillió ember szorul – időszakosan vagy állandóan – gyógyászati segédeszközre a mindennapi élete során, és az igény egyre nő a speciális eszközökre. A trendet tükrözik a Patika-csoport számai is: az elmúlt 3 évben évről évre nőtt az egy főre eső gyógyászati segédeszköz-ráfordítás. Az, aki ilyen jellegű terméket vásárolt egészségpénztári megtakarításából, 2018-ban közel 26%-kal költött többet, mint 2016-ban erre a célra. Nekik is lényeges, hogy az üzletekben megfelelően képzett, felkészült eladók segítsenek a döntésben.

Szintén a képzés megtartása mellett szól, hogy a tb-támogatás nélkül beszerezhető termékek egyre korszerűbbek, és ahhoz hogy ezeket a lakosság megfelelően tudja használni, olyan szakembereket kell oktatni, akik ismerik az innovatív, modern gyógyeszközöket – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a szövetség. Magyarországon, jogszabály alapján gyógyászati segédeszközt csak gyse-szaküzlet vagy patika forgalmazhat, azonban forgalmazó csak az lehet, aki elvégezte az ez irányú OKJ-s képzést. A szakképzéseken az utóbbi két évtizedben mintegy kétezer szakember vizsgázott, és a FESZ továbbképzésein évente több száz szakdolgozó vesz részt és szerez a működési nyilvántartáshoz szükséges továbbképzési pontokat.

Fotó: freepik.com

Konferencia: nemzeti erőforrás az egészség

Becslések szerint Magyarországon 14 milliárd forint a foglalkozás-egészségügyi rendszerre fordított kiadás, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának számításai alapján ennek a sokszorosa a munkavállalók forintban mérhető nyeresége az egészséges munkakörnyezetnek köszönhetően.

A magyar alaptörvény kimondja: minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Mindhárom tényező fontos – hangoztatta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Foglalkozás-egészségügyi Ápolók Európai Szövetsége (FOHNEU) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara háromnapos nemzetközi szakmai konferenciájának megnyitóján. Hozzátette: nemzeti erőforrásként tekintenek az egészségre. Kitért rá, hogy a foglalkozás-egészségügy jelentős részben a megelőzésről szól. Mivel az emberek életük jelentős részét a munkahelyükön töltik, kulcsfontosságú, hogy egészséges körülmények között dolgozzanak. Az államtitkár három jövőbeli célt jelölt meg: a minőségi mutatók egységesítését, a szakmai felügyelet fejlesztését és egy foglalkozás-egészségügyi információs rendszer kiépítését.

Az ezen a területen tevékenykedő orvosok 66%-a teljes, míg 34%-a részmunkaidőben dolgozik. A törvényi szabályozás értelmében a doktoroknak szakosodniuk kell a foglalkozás-egészségügyre. A szükséges végzettséget mintegy 2100-an szerezték meg, 400 érintettnek ugyanakkor még folyamatban van a képzése. Mellettük csaknem 3000 ápoló dolgozik az államtitkár beszámolója szerint.

A foglalkozás-egészségügy egyre növekvő piac. Egyrészt azért, mert a több mint négymillió munkavállalónak csak körülbelül a fele részesül ilyen juttatásban, másrészt azért, mert a vállalatok juttatási politikáján belül mind hangsúlyosabb szerep jut az egészségnek, prevenciónak.

Fotó: freepik.com

Hárompontos javaslatcsomag az innovatív gyógyszergyártóktól

A gyógyszerfinanszírozás új alapjainak megteremtése érdekében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) három javaslatot fogalmazott meg. Az egyesület véleménye szerint a magyarok egészségügyi adatai aggasztóak a szomszédos országok mutatóival összevetve.

A gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítését, a gyógyszerbefogadások egyszerűbbé tételét, valamint a gyógyszeripari különadó egészségügyre történő kizárólagos felhasználását javasolja az egyesület – mondta el Holchacker Péter, az iparági szereplőket tömörítő szervezet igazgatója újságíróknak.

A javaslatcsomag első pontja a gyógyszerközkiadások strukturális reformjára vonatkozik. Holchacker kifejtette: az állam az elmúlt 12 évben nettó értéken nem növelte a gyógyszerekre fordított közkiadások mértékét, a költségvetés gyógyszerkiadásra reálértéken 20 milliárddal kevesebbet költ, mint 2008-ban, ha pedig a V4-országok GDP-arányos átlagához szeretnénk felzárkózni, további 20 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Úgy vélte, ha ez a hiányzó 40 milliárd forint megjelenne a rendszerben, azt az innovatív terápiák befogadására lehetne felhasználni. Holchacker Péter elmondta: az innovatív terápiák gyors biztosítása érdekében egy külön soron kellene ezeket befogadni, folyamatosan eredményesség alapon. A klasszikus gyógyszerkasszától külön kellene ezt kezelni, hogy ne okozzon feszültséget. Az igazgató szerint a NEAK nem zárkózott el ettől a javaslattól.

A második javaslat a befogadások bürokratikus elemeinek lebontását tartalmazza. A szakmai szervezet egy egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb gyógyszerbefogadási rendszer kialakítására tett javaslatot, és arra, hogy egy-egy befogadási folyamat ne húzódjon el évekig. Úgy látják, a gyógyszerbefogadási kérelem benyújtásától számítva egy éven belül az érdemi döntésnek meg kellene születnie. Jelezte, a 2016-os gyógyszerbefogadásokat követően több mint két évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag került be a támogatott készítmények körébe.

A csomag harmadik eleme a gyógyszeripar nemzetgazdasági hozzájárulásának megerősítését célozza. A gyógyszergyártókat évek óta sújtó iparági különadókkal kapcsolatban a szövetség javaslata az, hogy – bár annak mértékét nem tartják indokoltnak –, legalább felhasználása legyen strukturált. A befizetett különadókból olyan intézkedések születhetnek, amelyek javítják az ellátás hatékonyságát, ilyen például különböző betegregiszterek létrehozása és működtetése vagy a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok megvalósítása. Szorgalmazzák, hogy a Magyarországon folyó klinikai kutatások költsége számítson k+f ráfordításnak, és annak egy része a különadóból leírható legyen.

Fotó: freepik.com

Felmérés: sikeres a gyógyszerszedési szokások javítására összeállított segédlet

A megkérdezettek többsége jól fogadta, hasznosnak ítélte a gyógyszerszedési szokások javítására összeállított, a gyógyszertárakból ingyenesen elvihető, betegeknek szóló segédletet - derült ki a pilotprogram eredményeit ismertető budapesti szakmai konferencián.

A tavaly októberben indult, „Gyógyszereim 5xM” – mit, miért, mennyit, mikor, miként? elnevezésű lakossági ismeretterjesztő program célja összegyűjteni azokat az információkat, amelyek még jobban hozzájárulhatnak a gyógyszert szedő betegek úgynevezett terápiahűségéhez.

Somogyi Orsolya szakgyógyszerész, a program szakmai vezetője a GrandExpo gyógyszerészeti szakkiállításon elmondta, a gyógyszertárakban ingyenesen elérhető kiadvány mellé egy kérdőívet mellékeltek, amelyen a betegek értékelhették a segédlet hasznosságát. A felmérésben nyolcvan közforgalmú patika vett részt és 1082 kérdőívet dolgoztak fel. A kérdőívet legtöbb esetben nők töltötték ki, a legtöbb válaszadó 51–70 év közötti volt.

A szakember elmondta, a megkérdezettek 60%-a nyilatkozott úgy, hogy öt vagy annál több gyógyszert szed egyidejűleg. Az eredmények szerint a segédlet a válaszadók több mint 90%-át segítette abban, hogy magabiztosabban tegye fel kérdéseit gyógyszerei kiváltásakor a patikában, és szintén 90%-uk mondta azt, hogy a kiadvány elolvasása óta nagyobb figyelmet szentel a gyógyszerei szedésével kapcsolatos tudnivalóknak. Somogyi Orsolya hozzátette, fontos eredmény, hogy a kiadvány a megkérdezettek csaknem felét segítette abban, hogy célirányosan változtathasson eddigi, esetleg helytelen gyógyszerszedési szokásain.

A megkérdezettek 85%-a tisztában van azzal, hogy a helytelen gyógyszerszedés komoly kockázatot rejt, és a válaszadók 52%-a mondta azt, hogy tartalmazott számára új információkat a kiadvány. Új ismeretként a legtöbben a gyógyszer-élelmiszer, illetve a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásról szóló részt jelölték meg.

Kovács Erzsébet, a debreceni Kenézy Gyógyszertár vezetője a szakmai kerekasztal-beszélgetésen úgy vélte, a gyógyszerészek, együttműködve az orvosokkal, nagyban hozzájárulhatnak a betegek terápiahűségéhez. Zelkó Romána, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja arról beszélt, az eredményes gyógyszeres terápiához nemcsak a jó minőségű gyógyszerek, hanem a tájékozott beteg együttműködése is szükséges. Mint mondta, a gyógyszerészek oktatása során ma már a hangsúly nem csak az ismeretanyagon van, egyfajta integratív szemlélet is szükséges, hogy a gyógyszerész partnere tudjon lenni mind a betegnek, mind az orvosnak. Ehhez a gyakorlati, klinikai képzés erősítése szükséges. Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke azt vetette fel, hogy sokkal több közös kurzus kellene az orvosoknak, gyógyszerészeknek, egészségügyi szakembereknek, mert ez a későbbi együttműködésben segíthetné őket. Aláhúzta, a gyógyszeres terápiák folyamatos fejlődésével óriási szükség van a folyamatos továbbképzésekre is.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a betegek terápiahűségének erősítését szolgáló program egy komplex feladat. A kamara évek óta sürgeti például egy patikusoknak szóló egységes úgynevezett interakciós adatbázis összeállítást, ami nagyban segítené munkájukat. „Három irányba érdemes gondolkodni. A gyógyszerész hozzájárulhat az egészséges személy egészségben tartásához az egészséges életmód és a prevenciós szemlélet terjesztésével. A primer prevenció mellett a gyógyszerész bekapcsolódhat a szekunder prevencióba is” – mondta Hankó Zoltán egy korábbi interjúban. (A teljes cikket ITT olvashatja.)

Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatójának véleménye szerint a betegek terápiahűségének erősödése hozzájárulhat a magyar lakosság halálozási és megbetegedési mutatóinak javulásához. Ezen kívül úgy vélte, a gyógyszerészi gondozás, a betegek támogatása, információval ellátása „örök érték”, ez az egyik legfontosabb szempont a gyógyulásban.

A betegeknek és a gyógyszerészeknek készült kiadvány és program a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Semmelweis Egyetem közös projektje, amelyet a Hungaropharma támogatott. (MTI)

Eurobarometer: gyakoriak a tévhitek Európában a védőoltásokkal kapcsolatban

Miközben az Európai Unió polgárainak túlnyomó többsége hatékony eszköznek tartja a védőoltásokat a fertőző betegségek megelőzésére, aggasztóan magas azok aránya, akik készpénznek vesznek bizonyos tévhiteket a témával kapcsolatosan - derült ki a legfrissebb uniós közvélemény-kutatásból.

A Brüsszelben közzétett felmérés szerint az európaiak nagyjából fele kapott oltást az elmúlt öt évben, és a nagy többség (79%) bizalommal fordul az egészségügyi szakemberekhez, hogy ezekről tájékozódjon. Mintegy 88% egyetért azzal a megállapítással, hogy a védőoltások fontosak maguk és mások védelmében, 85% hatékony eszköznek tartja a módszert a fertőző betegségek megelőzésére. Eközben viszont az uniós polgárok 48%-a úgy véli, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokkal járhatnak, 38%-uk pedig azt gondolja, hogy kiválthatják azokat a betegségeket, amelyek ellen védelmet lennének hivatottak nyújtani. Előbbi válaszadók aránya tizenhat, utóbbiaké pedig egy uniós tagállamban haladja meg az 50%-ot. Magyarországon 45, illetve 38% az arányuk.

„A „nyájimmunitás” létfontosságú, különösen azok számára, akiknek sérült az immunrendszere, és akiket ezért nem lehet beoltani. Így itt az ideje, hogy felemeljük szavunkat a félretájékoztatás ellen” – idézi az MTI Jyrki Katainen, az Európai Bizottság egyik alelnöke szavait. Katainen kiemelte, az utóbbi időben csökkent az átoltottsági arány a kontinensen, ami közegészségügyi és biztonsági kockázatot jelent, egyre gyakoribb a védőoltással megelőzhető járványok kitörése. „Az elmúlt két évszázad egyértelműen igazolta az oltások hatásosságát. Ez nem pusztán vélemény, hanem tény” – fogalmazott. Az alelnök rámutatott, noha sokan közösségi szintű koordinációt szeretnének, az EU-nak nincsen jogköre eljárni az ügyben, ahhoz szerződésmódosításra lenne szükség, addig is az önkéntes együttműködést kell előmozdítani a tagállamok között.

Szeptembertől kötelező a bárányhimlő elleni oltás
Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.