Vállalati egészségjuttatás két pilléren

A hagyományos és speciális cukorfajták csomagolására és forgalmazására szakosodott 1. Magyar Cukor Manufaktúra Kft. vezetősége január óta ad célzott támogatást minden dolgozójának. A vállalat nem akarta, hogy a cafeteriára vonatkozó szabályozás megváltozásával a dolgozók elessenek a hosszú évek alatt megszeretett egészségcélú juttatástól.

Az 1998-ban alapított vállalkozás vezetősége számára mindig is fontos szempont volt, hogy a munkavállalók szeressenek náluk dolgozni és minden támogatást megkapjanak a nyugodt munkavégzéshez.

– Ez egyrészt az üzleti etikánk része, másrészt azt szeretnénk, hogy a munkatársaink egészségesek legyenek, és sokáig akarjanak a cégnél dolgozni – mondja Németh Bernadett, a Cukormanufaktúra HR vezetője.

A cég 10 éve rendszerbe foglalta a juttatásait, egyrészt hogy mindenki egyformán részesüljön a támogatásból, másrészt, hogy a cafeteriarendszerrel a vezetőség számára is átláthatóbb legyen a juttatási politika. Azóta több ízben változtak az adótörvények, de nem változott a vállalat által havonta juttatásokra szánt bruttó összeg, amelyet a dolgozók szabadon oszthatnak fel az egyes lehetőségek között.

– Nem szerettük volna korlátozni az összeg felhasználását, azt azonban fontosnak tartottuk, hogy a vállalat prioritásai is megjelenjenek a kollégák döntésében. Ezért minden évben a nyilatkoztatáskor edukációs céllal tájékoztatót is tartunk. Ezen elmondjuk, hogy melyik elemnek milyen haszna lehet, hogy mik a rövid- és mik a hosszú távon várható előnyei és megmutatjuk adott juttatás ár-érték arányát. Például azt, hogy ha nem vigyáz magára és nem költ az egészségére, betegen sem nálunk, sem máshol nem tud dolgozni. Ha úgy látjuk, hogy valakinek további magyarázatra van szüksége, erre is megteremtjük a lehetőséget – magyarázza Németh Bernadett.

Mivel a Patikapénztárat és az Új Pillér Egészségpénztárat a dolgozók évek óta ismerték és szerették, nem jelentett problémát, hogy 2019 év elején a pénztárakba fizetett célzott támogatás választását a vállalat kötelezővé tette, hogy a HR stratégia részét képező egészségcélú juttatás mindenképp továbbéljen a kedvezőtlen adókörnyezet ellenére. A tudatosan kialakított vállalati egészségprogramnak két eleme van: a megelőzést és a rekreációt szolgáló, havi 5000 forintos egészségpénztári célzott támogatás, amelyet a munkavállalók gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre költhetnek, és az egészségbiztosítás, amely a betegségek időben történő felfedezését és a hatékonyabb gyógyulást teszi lehetővé.

– Már 2018-ban kialakítottuk a kétpilléres egészségcélú juttatást, 2019-től pedig kötelezővé tettük ezt a két elemet. Az eddigi tapasztalatok szerint a munkavállalóink számára értéket jelent a munkáltatói gondoskodás, és kivétel nélkül kihasználják a juttatásokkal elérhető előnyöket. A munkavállalóink maguk is rendszeresen befizetnek az egészségpénztári számlájukra, ha nagyobb összeget szeretnének költeni és akkor is, ha épp a vásárláskor nem áll rendelkezésükre elegendő keret. Velem is előfordult már, hogy szemüvegvásárláskor kevés volt a célzottan rendelkezésre álló keretem, ezért gyorsan átutaltam a hiányzó összeget az egyéni számlámra és kifizettem a szemüveget az egészségkártyámmal. Az éves tájékoztatás során az ilyen gyakorlati tudnivalókra is nagy hangsúlyt helyezünk. Mivel ötvenöten vagyunk, arra is jutott idő, hogy mindenkivel, egyesével átbeszéljük az egyéni befizetés előnyeit, például azt, hogy az állam 20 százalék személyi jövedelemadó-visszatérítéssel ösztönzi az öngondoskodást.

Németh Bernadett úgy véli, a nagyon bizonytalan gazdasági és jogszabályi környezetben is muszáj fenntartani a juttatási rendszert, hiszen az már beépült a javadalmazási struktúrába. A vállalatnak nem feladata és nem is szeretné nagytestvérként figyelni a munkatársait, mégis fontos számára, hogy bizonyos értékek beépüljenek a dolgozók mindennapjaiba.

– Nem ugyanaz a hatása a fizetésemelésnek és az egészségcélú juttatásnak, utóbbi hozzáadott értéke lényegesen magasabb, mint a készpénzé. Úgy látjuk, az értéktöbbletért a munkatársaink is hálásak, ezért – akármerre változik az adózási rendszer – mindenképp ragaszkodni fogunk a már jól bevált juttatási rendszerünkhöz.

Fotó: pexels.com

Több megbecsülést várnak a fiatalok

A dolgozó fiatalok kevesebb mint fele, 40%-a érzi úgy, hogy megbecsülik őket a munkahelyükön a K&H ifjúsági indexe szerint. Az is kiderül a felmérésből, hogy a megbecsültség érzetéhez ma már nem elég a vonzó fizetés, jó munkahelyi élményt is kell nyújtani. A dolgozók egészségére odafigyelő, gondoskodó munkáltató máris tett egy lépést ebbe az irányba.

A munkaerőhiány arra kényszeríti a cégeket, hogy új módon közelítsék meg a munkaerő megtartást és a meglévő munkavállalók lojalitásának megerősítését. „A munkavállalók hűségének egyik fontos eleme a személyes kötődés elmélyítése” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője egy konferencián. Az employer branding, azaz a munkáltatói márkaépítés hosszú távon segíthet megoldani a vállalatok munkaerővel kapcsolatos problémáit. „Az üzleti életben megtanultuk, hogy egy új ügyfél megszerzése jóval nagyobb energiát igényel, mint a meglévő ügyfelek megtartása és elégedetté tétele. Most ezt az ökölszabályt tanulják meg a cégek a munkavállalókért folytatott versenyben is” – mutatott rá Bőhm Kornél, az Impact Works Employer Branding üzletág vezetője.

De vajon mi lehet egy cég erőssége?

A vonzó fizetéssel már nehéz kitűnni a versenytársak közül, hiszen ők is így próbálják szerethetővé tenni magukat. A munkavállalók megbecsülése és elismerése viszont jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat több legyen puszta munkahelynél. Az eszköztár a gyümölcskosártól az irodai kávégépen át a csocsó asztalig széles, de mi van, ha már ez sem elég? Az egészségmegőrzés tuti tipp!

– Több tucat céget megvizsgáltunk az elmúlt időszakban. Szinte mindenhol van szándék arra, hogy a munkatársak egészségével törődjenek. A vezetők fejében dereng valami fogalom arról, hogy mit tehetnek a munkatársi jólét érdekében, ugyanakkor ez sokszor nem találkozik a valós igényekkel – mondta a HR Portálon megjelent interjúban Burget Péter, aki szerint egy jó vállalati egészségprogrammal már rövidtávon is csökken a táppénzen töltött napok száma, nő a munkatársak energiaszintje, hatékonysága. A programokat követően jobban vannak, kevesebb fizikai problémával küzdenek, elindul egy pozitív változás. A jobb állapotban lévő ember jobban teljesít az élet minden területén, így a munkában is.

Az egészségpénztári öngondoskodás munkáltatói támogatása a legtöbb munkavállaló igényével összecseng, hiszen nagyon színes a paletta, ahogyan a megtakarítás felhasználható, ráadásul azonnal költhető juttatás, ami szintén fontos a dolgozóknak.

Fotó: freepik.com

Különleges kedvezmény munkáltatóinknak

Hazánk egyik vezető magánegészségügyi szolgáltató cégcsoportja, a Doktor24 Medicina Kft. 25 évnyi tapasztalata szerint a betegségmegelőzés leghatékonyabb módja a rendszeres vizsgálatokon való részvétel.

Mindannyian hallottuk már, hogy a sikeres vállalkozás egyik kulcsa az egészséges munkavállaló. A mozgásszegény életmód, az ülőmunka, ugyanakkor a túlságosan megterhelő fizikai igénybevétel egyaránt okozhat különböző betegségeket.

Előfordulhat, hogy a tünetek csak pár napig tartanak és csak kis kellemetlenséggel járnak, de van, hogy évekig húzódó problémát eredményeznek, ezzel komoly korlátokat gördítve a munkavállaló elé. De arra is gyakran látunk példát, hogy a betegségek szinte teljesen tünetmentesek maradnak egészen addig, amíg már komoly egészségkárosodáshoz vezetnek. A minél sikeresebb és gyorsabb rehabilitáció titka az időben felfedezett betegség. Emiatt is rendkívül fontos, hogy a munkavállalói rendszeresen részt vegyenek a szűréseken, illetve elengedhetetlen az éves foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.

A Doktor24 Medicina Kft. nagy múltú foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóként nap, mint nap a munkavállalók egészségének megőrzéséért tevékenykedik. Hogy ezt mely területeken és hogyan folytatja?

Kattintson az alábbi linkre, és ismerje meg a májusi, csak a Patika-csoport munkáltatói partnerei számára elérhető ajánlatot: www.doktor24.hu/patikatagajanlat

Nő az egészségtudatosság

A jóllét egyik alapköve a mozgás. Jó hír, hogy ma már itthon is sokkal több időt töltünk mozgással, különösen, akik ülő vagy álló munkát végeznek. Az egészségtudatosság növekedésében komoly szerepük van a cégeknek is: egy részük határozottan igyekszik a fogyasztói kultúra tudatos alakítására.

A KSH 2018-as felmérése szerint hazánk lakosságának 59,5%-a ítélte meg egészségét jónak vagy nagyon jónak, az EU átlag 67,4%-ával szemben. A jóllét egyik alapköve a mozgás: ma már itthon is sokkal több időt töltünk mozgással, különösen, akik ülő vagy álló munkát végeznek. A kevés mozgással járó foglalkozást végzők 58%-a heti rendszerességgel mozog, 50%-uk pedig legalább hetente négy órát mozgással tölt. Kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik munkavégzés közben is sokat mozognak – írja cikkében az Infostart. Az egészséges táplálkozás szerepe is felértékelődött, a 16 éves és idősebb lakosság 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, 30%-a friss zöldséget vagy salátát. Az egészséges életmódhoz jelentősen hozzájárul az alkoholfogyasztás módosulása is.

Számos ágazatban mára a növekedést korlátozó tényezővé vált a munkaerőhiány, így a vállalatoknak muszáj új megoldásokat találniuk a munkaerő vonzására és megtartására. Különösen az ipari cégek – a feldolgozóipar, az építőipar, a szállítás-raktározás és a humán-egészségügyi, szociális ágazat szereplői – vannak nehéz helyzetben – hangzott el a JVSZ és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara által szervezett szakmai konferencián. Esetükben a cégkultúra, a vezetési kultúra megújítása lehet hatékony munkaerő-megtartó tényező, amely során a cégmárka részévé válhat a dolgozók támogatása az egészséges életmód kialakításában. Ebben a multik élen járnak, de a hazai kkv-k között is egyre többen áldoznak munkavállalóik jóllétére. A babzsák-fotel vagy az ingyen kávé helyett érdemes minden egyes forintot inkább a munkavállalók képzésére vagy a prevenciós támogatására költeni, mert ez nagyobb megtartó erő lehet.

Az alkalmazkodási képesség a versenyképesség záloga

Fotó: pexels.com

Sokan gyógyulnának a magánegészségügyben

Az egészségpénztár hozzájárul a prevenció terjedéséhez és megkönnyíti, hogy aki szeretne, magánegészségügyi intézményben gyógyuljon. Erre szükség is van, hiszen egy friss felmérés szerint a magyarok kétharmada privát ellátásban, vagy külföldön kezeltetné magát.

Továbbra is lesújtó a vélemény a magyar egészségügyi helyzetről – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. A lakosság nincs felkészülve a váratlan kiadásokra: az 56 évnél idősebb korosztály csupán tizede engedhet meg magának egy 100 ezer forintot meghaladó egészségügyi kiadást. Ezzel párhuzamosan a fiatalabbak körében nő az igény a magánellátásra vagy a külföldi kezelésre.

A magyar egészségügy 35 ország közül tavaly mindössze a 33. helyen állt az európai egészségügyi fogyasztó index rangsorában. Hasonlóan borúlátó vélemény rajzolódik ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. legfrissebb, 1000 fős, reprezentatív kutatásában: a megkérdezettek több mint kétharmada negatívan ítéli meg a hazai állami egészségügyi ellátás színvonalát. Ezen belül a legnegatívabb az 56 év felettiek véleménye: több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a betegellátás minősége nagyon rossz.

Mellbevágó lenne egy váratlan kiadás

A Patika-csoport tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkavállalók jelentős többsége nagyra értékeli, ha a munkáltatója akár célzott támogatás, akár munkáltatói tagdíj-hozzájárulás formájában hozzájárul az egészségcélú kiadásai fedezéséhez és ezáltal megkönnyíti, hogy a magasabb minőséget ígérő magánellátást vegye igénybe. Az egészségpénztár sokféle szolgáltatással kapcsolódhat a munkahelyi egészségprogramokhoz a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoktól a szűrővizsgálatok támogatásán keresztül az egész család jóllétéhez hozzájáruló pénztári befizetésekig.

A munkavállalók biztonságérzetét és így lojalitását pedig az egészségcélú juttatás gyakran jobban növeli, mint a béremelés. A magyarázat egyszerű: a CIG felmérése rámutatott arra is, hogy egy váratlanul jelentkező egészségügyi kiadás rosszul érintenék a magyarokat. Nem várt megbetegedés esetén a válaszadók közel felének nem lenne miből kifizetni a kezelést, ugyanis nem rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Minden nyolcadik válaszadó 1–50 ezer forint közötti összeget tett félre és ennél még kevesebb, csupán 8%, aki egy 50–100 ezer forintos kiadásra felkészült lenne. Egy ennél is magasabb összeg kifizetésére (100–200 ezer forint) általánosságban csakis minden huszadik kutatásban résztvevő képes.

A munkáltatói szerepvállalás fontos

Ha az anyagi szempont nem lenne tényező az egészségügyi ellátás kiválasztása során, akkor a válaszadók több mint fele hazai magánkórházban kezeltetné magát egy nem súlyos, ám kórházi kezelést igénylő megbetegedés esetén, magyarországi állami kórházban kevesebb, mint ötödük gyógyulna. Ennek a vágynak a teljesüléséhez járul hozzá a munkáltatói támogatás.

Azok a munkavállalók, akik megkapják ezt a gondoskodást a munkahelyükön, maguk is egészségtudatosabbakká válnak: többet mozognak, egészségesebben táplálkoznak, gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon. Ezzel nemcsak a vállalat jár jól, hiszen csökken a táppénzben töltött napok száma és hatékonyabban dolgoznak a munkatársak, hanem társadalmi szinten is pozitív a támogatás hatása, ami hozzájárul az ország versenyképességének javulásához.

Edukálni kell a munkavállalókat

A dolgozók elvben fontosnak tartják a nyugdíj- vagy egészséggondoskodást, de ha eléjük kerül a cafeteriakeret, inkább az azonnal költhető elemekből választanak – ismertette a trendet egy juttatási szakértő a Napi.hu Magyar Öngondoskodás 2019 konferenciáján.

A munkáltatók mégis adnak gondoskodó célú juttatásokat, még úgy is, hogy az elmúlt években igen jelentősen nőtt a nyugdíj- és egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás adóterhe, a 2011-es 19,04%-ról idénre 51,63%-ra (a bérként adózó juttatás közterhébe beleszámítva a juttatás után a munkavállalónak járó 20% szja-jóváírást – a szerk.) – emelte ki Fata László, a Cafeteria Trend Kft. ügyvezető igazgatója a Napi.hu konferenciáján tartott előadásában, aki szerint a munkáltatói edukációnak nagyon nagy szerepe van abban, hogy mit választ a dolgozó. Fata László úgy véli, fel kell készíteni a munkavállalókat, hogy felelősségteljes döntést tudjanak hozni.

Az egészségpénztári megtakarítás kapcsán például érdemes kiemelni a széles körű költhetőséget, a sokrétű szolgáltatásokat, amelyek ma már az egészségcélú kiadások mellett az élet különböző helyzeteiben jelentkező extrakiadások fedezésére is megoldást nyújtanak. De épp ilyen fontos előny, hogy a juttatást az egész család élvezheti, és az is, hogy az egészségpénztárba érkező forintok azonnal, rugalmasan költhetők, miközben a konstrukció a hosszú távú tervezésre is lehetőséget ad a felhalmozási funkciója, a 24 hónapos lekötés révén.

Csökken a nyugdíjpénztári hozzájárulás

A konferencián Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója idézte az MNB 330 pontos versenyképességi programját, amiben fontos szerep jutott az öngondoskodásnak. Ebben az egyik lényeges felvetés egy garanciarendszer létrehozása a pénztári szektor egésze számára. „Egyelőre nincs döntés, jelenleg egyeztetések zajlanak arról, hogyan nézzenek majd ki a garanciaalapok” – mondta Kandrács.

Mintahogyan abban sincs még döntés, hogy létre jönnek-e azok a jóléti alapok, amelybe az MNB becsatornázná az önkéntes pénztárakat. A pénztárak jelenleg egészségügyi vagy nyugdíjcélú megtakarításokkal foglalkoznak, de az MNB szerint az intézmények egyesülésével olyan alapokat lehetne létrehozni, amelyek mindkét célt ki tudják szolgálni.

A javaslatnak része az is, hogy minden munkavállaló alanyi jogon váljon pénztártaggá, vagyis ne a belépésről, hanem a kilépésről dönthessen az egyén. A befizetésről és annak bérarányos mértékéről (0%, 1%, 2% vagy egyéni) saját hatáskörben rendelkeznének, és ehhez igazodna a normatív módon megvalósuló állami támogatás. Az ország versenyképességének fokozása érdekében az MNB számít a munkáltatók szerepvállalására is. A versenyképességi javaslatban szereplő modellben a munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen vagy kedvezményes adózással.

Fotó: freepik.com

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.