Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2019. március
Országos szűrőprogram mellé állt a Patikapénztár

Célunk, hogy szolgáltatásainkkal és a fenntartható finanszírozási háttér megteremtésével hozzájáruljunk ahhoz, hogy minél többen minél tovább élhessenek egészségben, jóllétben. Felelős márkaként ezért csatlakoztunk Magyarország legnagyobb szabású szűrőprogramjához.

Áprilistól karácsonyig a legmodernebb technológiával felszerelt szűrőkamion járja az országot: az érdeklődők 200 egyeztetett helyszínen 37 féle átfogó ingyenes szűrővizsgálaton vehetnek részt.

A prevenciós program 2010-ben indult, azóta összesen 1700 helyszínen 500 ezer látogató számára hétmillió vizsgálatot végeztek el. Az adatokból megállapítható, hogy a magyaroknak van még hová fejlődniük az egészségmegőrzés terén. Egyértelműen kijelenthető, hogy a vizsgálatokon résztvevők közel fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus, stroke fenyegetheti őket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről. Akik a szűréseken részt vesznek, kezükbe vehetik az egészségkönyvüket, amely tartalmazza az összesített szűrési eredményeket. Az adatok birtokában – ha szükséges – célzottan tudják felkeresni a szakrendeléseket vagy a háziorvosukat.

A felnőtt lakosság mellett idén már évi 75 000 gyermek integrációja is megkezdődik, amelynek legfőbb üzenete: csak egészséges gyermekből lehet egészség felnőtt. Az „Utazás az egészség birodalmába” című gyermekprogram célja a prevenciós gondolkodás elterjesztése, a betegségek megelőzésének tudatosítása. Az egészséges táplálkozás, a testnevelés, a gyermekek lelki egészségének javítása és az egészségismeretek elősegítése, elsajátítása is része a programnak, amely szól az általános iskolába járóknak és az egyetemistáknak is.

A Patikapénztár saját standdal van jelen a rendezvényeken, ahol az érdeklődők megismerhetik az egészségpénztári tagságban rejlő előnyöket és első kézből hallhatnak a patikakártya pénzügyi hasznáról. Azok, akik elmúltak 16 évesek, az online belépési rendszerünkön keresztül néhány perc alatt be tudnak lépni a pénztárba, hogy az esetleges további vizsgálatoknál – vagy a szűrési eredmények láttán elhatározott életmódváltás során – már kihasználhassák a patikakártya előnyeit.

Rekordot döntött a kártyás vásárlások száma

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2018 utolsó negyedévében a hazai lakosság 209 millió belföldi vásárlásnál fizettek bankkártyával, összesen 1547 milliárd forint értékben. A készpénzkímélő eszköz használatának emelkedő trendje a patikakártyás költések arányában is tetten érhető.

2018 egészében a kártyás fizetések száma meghaladta a 765 milliót, 24%-kal emelkedett éves összehasonlításban. Az MNB adatai szerint a vásárlások értéke is rekordot döntött: 2017-hez képest 23%-ot bővült és elérte az 5450 milliárd forintot. Ma Magyarországon összesen 9,4 millió fizetési kártya van forgalomban.

Az MNB tájékoztatása szerint 2018 harmadik negyedévében közel 16 ezer visszaélés történt kártyákkal, ami mintegy 60%-os emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A visszaélések mintegy 80%-a a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlásokat érintette, azon belül pedig az esetek jóval több mint kétharmada a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódott.

A megugró kártyaforgalom a Patika-csoportnál is lecsapódik. Egyre több pénztártag használja ki az internetes bankkártyás befizetés és állandó utalási megbízás lehetőségét. Sokan fizetnek például hitelkártyájukkal, hogy kihasználják a bankok által adott vásárlási visszatérítést az egészségpénztári befizetéseik után. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokért is érzékelhetően szívesebben fizetnek az érintettek egészségkártyával ahelyett, hogy készpénzfizetési számlát kérnének, amelyet utólag térít a pénztár.

A Patika-csoport egészségpénztári kártyájának elfogadása minimális költséggel jár az elfogadóhelyek számára. Kevesebbel, mint az egyéb fizetőkártyákkal való fizetésé, ráadásul a szolgáltatók gyorsabban jutnak hozzá kintlévőségeikhez.

Ha Ön szerződött szolgáltatónk, de még nem kártyaelfogadó, keresse fel ügyfélszolgálatunkat +36 (1) 201 9790 telefonszámon és kérje kedvező ajánlatunkat.

Kedvező a jutalék

Fotó: flickr.com

A magánszolgáltatók üdvözlik az MNB javaslatait

A PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete sajtóbeszélgetésen osztotta meg álláspontját a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium által publikált – a hazai egészségügyi piacot jelentősen érintő – versenyképességi programokkal kapcsolatban.

Támogatja és előremutatónak nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi programjának egészségügyet érintő javaslatait a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete. A szervezet elnöke üdvözölte, hogy a februárban közölt javaslatcsomag a magánegészségügyet fontos és támogatandó ágazatnak tekinti, elismeri a megelőzés és a vállalati szerepvállalás jelentőségét, és a versenyképességet tekinti a legfontosabb szempontnak az egészségügyben is. Leitner György szerint a jegybanki javaslatok megvalósítása a magénegészségügy szélesebb elérését és a szektorsemlegesség erősödését eredményezné. Kiemelte, hogy a dokumentum nem egymás kárára működő rendszereknek tekinti a magán- és az állami ellátást, hiszen előbbi egyenrangú félként vállalhatna részt a szolgáltatásokban, és további fejlődésre ösztönözhetné az állami egészségügyet.

Leitner György a magán-egészségbiztosítás kapcsán megjegyezte, hogy a 16 milliárd forintra becsülhető belföldi piac 90 százaléka mögött vállalati befizetések állnak, és az egyéni befizetések megugrása nélkül nem is nőhet jelentősen, noha a szakértők szerint elérhetné a 80-120 milliárd forintot.

Az MNB elemzése szerint az egészségpénztári rendszer és a kiegészítő egészségbiztosítások súlyának számottevő bővülése a jelenleg is kifizetett egyéni kiadások hatékonyságának érdemi növelésével járna. Ezért is ösztönzi a versenyképességi program, hogy az egészségpénztárba fizetett egyéni hozzájárulásokat egészítsék ki foglalkoztatói és állami támogatások, illetve, hogy jöjjön létre az egészségpénztárak, a magánszolgáltatók és a biztosítók szinergikus háromoldalú együttműködése.

A sajtóeseményen Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója üdvözölte, hogy az MNB javaslatai a szakmai szervezetek együttműködését feltételezik, és közölte, hogy az érintettek nyitottak az egyeztetésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az magánegészség-biztosítás a rendszerszintű szabályozás, az önkéntesség ösztönzése, kedvezmények és jutalékok beépítése nélkül nem erősödhet meg. Tapasztalatai szerint az ügyfelek hajlandóak lennének hosszú távra tervezni az egészségük érdekében, de a többségük még mindig nem gondolkodik előtakarékosságban, csak végszükség esetén fizet az ellátásért és ekkor szembesül a gyógyítás költségeivel.

Kiss András, a Budai Egészségközpont értékesítési és marketing igazgatója úgy látja, hogy a magánegészségügy dinamikusan bővül Magyarországon, az egyéni, a biztosítási és a vállalati kifizetések az utóbbi években egyaránt emelkednek. Utóbbiak már nem szükséges rossznak tekintik a foglalkozás-egészségügyet, a gazdasági válság óta egyre nagyobb arányban keresik a magasabb szintű szolgáltatásokat - tette hozzá. Erre ösztönzi őket a munkaerőhiány is, hiszen az állást keresők Magyarországon is egyre inkább az egészségügyi juttatásokat tekintik a legfontosabb feltételnek a fizetés után – hangsúlyozta. Kiss András megjegyezte, hogy a szolgáltatásokat az egészségügyi dolgozók és orvosok bérének emelkedése drágítja, de ezt a vállalati ügyfelek a tapasztalatok szerint hajlandóak elfogadni. Jelentősebb kihívásnak látja, hogy további kormányzati intézkedések híján a cégek hosszabb távra nem tudnak tervezni, ezért az egészségügyi ellátásokra szánt összegeket más kiadásokra fordíthatják. (Forrás: MTI)

Fotó: flickr.com

Sokat kell várni az új gyógyszerekre

A környező V4-es országokban átlagosan félévente születik döntés az új gyógyszerek befogadásáról, a magyar betegeknek viszont átlag 635 napot kell erre várniuk, de előfordult, hogy 1038 napig tartott a folyamat – írja közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete.

Az elégtelen finanszírozás és a hosszú, adminisztratív eljárás miatt az új készítmények Magyarországon nagyon lassan, vagy túl későn jutnak el a betegekhez. Legutóbb 2018 októberében született döntés 29 innovatív gyógyszer és terápia társadalombiztosítási befogadásáról, melyet megelőzően azonban több mint két évet kellett várniuk a magyar betegeknek, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szerint a bürokratikus akadályok lebontására és megfelelő állami források biztosítására lenne szükség, ami magyar betegek ezreinek gyógyulásához, életminőségének javításához járulna hozzá. A szervezet most publikált edukációs, ismeretterjesztő videója egy új gyógyszer hosszú útját mutatja be, amíg a fejlesztési fázistól eljut a betegekig.

A fejlett országokban az ezredforduló óta a születéskor várható élettartam több mint három évvel nőtt, amihez az innovatív gyógyszeres terápiák döntő, becslések szerint 70%-ot is meghaladó arányban járultak hozzá. A hazai várható élettartam azonban 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, így e téren látványos javulást hozna az innovatív gyógyszerekhez való gyors és széleskörű hozzáférés. Az AIPM ezért a befogadási rendszer bürokratikus akadályainak lebontását, átlátható, kiszámítható döntési mechanizmus kialakítását, és az ehhez szükséges megfelelő állami források biztosítását szorgalmazza.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint a lassú befogadási rendszer a támogatással elérhető új készítmények számán is meglátszik: miközben 2016 óta a magyar betegek számára mindössze 48 új, döntő többségében innovatív gyógyszer vált elérhetővé, ugyanebben az időszakban Bulgáriában 71, Szlovákiában pedig 69. A gyógyszerbefogadási eljárás felgyorsítása sok ezer magyar beteg érdeke, hiszen az ő életüket mentheti meg vagy teheti elviselhetőbbé, ha gyorsabban hozzájutnak az innovatív gyógyszerekhez. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a gyógyszerbeszerzések keretében lebonyolított közbeszerzési eljárások ne szűkítsék az érintettek hozzáférését az adott terápiákhoz. Ezért is fontos, hogy megfelelő állami források biztosításával kiszámítható, átlátható és rendszeres társadalombiztosítási támogatási döntésekkel érvényre juthassanak a betegek érdekei – tette hozzá az igazgató.

Fotó: pxhere.com

Új módszer a szepszis kezelésére

A Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével olyan módszerek után kutatnak, amelyek az eddigieknél hatékonyabbak lehetnek a vérmérgezés kezelésében.

Az új módszer, az úgynevezett patronos vértisztítás lényege, hogy a testben keringő vért kivezetik, így a fertőzés nem tud eljutni a sérülés helyétől a létfontosságú szervekhez – mondta Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének vezetője az M1 aktuális csatorna műsorában. Az úgynevezett CytoSorb nevű vértisztító kezelést az országban elsőként a szegedi intenzív osztályon vezették be. Itt évente három-négyszáz olyan nagyon súlyos állapotú beteget kezelnek, akinél az immunrendszernek extra segítségre lehet szüksége.

Nemzetközi felmérések szerint a kórházakban világszerte több beteg hal meg szepszissel összefüggő szövődményben, mint emlő-, vastag- és végbélrákban együttvéve. A vérmérgezés során a beteg vérében olyan gyulladásos anyagok jelennek meg, és a véráram révén az adott szerv sérülése vagy fertőzése órák alatt az egész test betegségévé válik, a páciens életfontosságú szervei felmondják a szolgálatot. A bonyolult, rendkívül heterogén megjelenési formával járó kórkép következtében világszerte az érintett betegek 25–60%-a százaléka meghal.

A vért egy speciális patronon, a benne lévő úgynevezett biokompatibilis gyöngyökön vezetjük át, amelyek képesek megkötni a gyulladásos anyagokat. Azzal, hogy ezeket nagy mennyiségben kivonjuk a szervezetből, tompítjuk a gyulladást, és így megmenthető a beteg – fűzte hozzá a professzor. Az eljárásnál a művesekezeléshez hasonló módszerrel, zárt rendszeren keresztül egy görgőpumpa segítségével átvezetik a vért egy porózus felszínű, biológiailag aktív gyöngyöket tartalmazó berendezésen. A gyöngyök összességében hatalmas felületükön képesek megkötni a citokineket, ezzel 12–24 óra alatt jelentős mennyiségben csökkentve szintjüket a vérben.

A jelenlegi nemzetközi orvosi gyakorlatban a citokineltávolító-eljárást szinte kizárólag művesekezeléssel együtt alkalmazzák. Szegeden azonban – ahogy arról a szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Journal of Critical Care-ben a közelmúltban beszámoltak – önállóan alkalmazták olyan betegeknél, akiknél a szeptikus sokkot a keringés összeomlása kísérte és állapotuk 6–12 órányi kezelést követően sem javult. A tapasztalatok szerint ez a megoldás rendkívül hatékony a szeptikus sokk korai fázisában.

Vizsgálataik alapján a SZTE szakemberei valószínűsítik azt is, hogy a jelenlegi protokollhoz képest a biológiailag aktív polimer gyöngyöket tartalmazó patron gyakoribb - 24 helyett 12 óránként végrehajtott - cseréje növelheti a kezelés hatékonyságát, vagyis lerövidíti a lélegeztetési időt, megrövidíti az intenzív osztályos tartózkodást és növeli a túlélési esélyt – tájékoztat az MTI.

Fotó: pxhere.com

A bolygó leghalálosabb állatai

„A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra” – mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza. Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán.

Colin J. Carlson, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője szerint „a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben Brazíliában kirobbant zikajárvány után komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben”. A Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha a két leggyakoribb, betegségeket terjesztő szúnyog – az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog – a globális átlaghőmérséklet változásaival összhangban mozogna évtizedeken keresztül – írja a medicalxpress.com cikkét idézve az MTI.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bolygó leghalálosabb állatai közé sorolja a szúnyogokat, mivel azok évente emberek millióinak haláláért felelős betegségeket hordoznak. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog is hordozója lehet a dengue-, a zika- és a chikungunyavírusnak, valamint további legkevesebb tucatnyi olyan betegségnek, amely a kutatók szerint komoly fenyegetéssé válhat a következő ötven évben. A globális felmelegedés miatt előfordulhat, hogy a világ csaknem teljes népessége ki lesz téve ezeknek a betegségeknek a következő öt évtized folyamán. A kutatók szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével a trópusi területeken egész évben fennállhat, míg a világ többi részén szezonális lehet a betegségterjedés kockázata.

Nincs többé „trópusi betegség”

„Ezek a betegségek, amelyekre úgy gondolunk, mint szigorúan a trópusi területekre korlátozódó betegségekre, már most felütötték a fejüket az olyan számukra kedvező éghajlatú területeken, mint például Florida, mivel az emberek szerte a világba eljuttatják a különböző kórokozókat” – magyarázta Ryan. Európa, Észak-Amerika és a trópusok magasan fekvő területei eddig túl hűvösek voltak a vírusok számára, de most már ezeken a területeken élőknek is szembe kell nézniük olyan új betegségekkel, mint például a dengue-láz.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozás által legsúlyosabban érintett térségekben, beleértve Nyugat-Afrikát és Délkelet-Ázsiát, az ázsiai tigrisszúnyogok populációjának komoly visszaesésére kell számítani. Az első hallásra jónak tűnő hír valójában rossz jel. Carlson szerint ha egy régió kellően felmelegszik ahhoz, hogy ott a dengue-láz terjedni tudjon, egyéb, de hasonlóan súlyos fenyegetésekre is fel kell készülni.

Fotó: flickr.com

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.