Célzott támogatási praktikák a gördülékenyebb ügyintézés érdekében

Az első negyedév végén már egyértelműen kirajzolódott a célzott támogatás vezető szerepe a vállalatok új béren felüli juttatási rendszerében. Az ügyintézés még gyorsabbá és hatékonyabbá tételének érdekében összegyűjtöttük az eddig felgyűlt tapasztalataink alapján a gyakorlati tudnivalókat.

A cégek 2018 év végén még kivártak az új juttatási rendszerrel kapcsolatosan, az idei első negyedév mérlege azonban azt mutatja, a dolgozóik egészségmegőrzésére sokan áldoznak. A 40,71%-os adózással adható célzott támogatás részletszabályainak tisztázása után hirtelen megugrott a juttatást biztosító munkáltatók és az azt igénylő munkavállalók száma. Naponta érkeznek hozzánk a szerződések és az utalások, ahhoz azonban, hogy a munkavállalók minél előbb költeni tudják a támogatást, szükséges néhány szabályt betartani.

Nem mindegy a sorrend!

A legelső lépés, hogy az aláírt szerződésnek két példányban be kell érkeznie a pénztárhoz. Mivel a célzott támogatás összegét csak a szerződés feldolgozása után tudjuk lekönyvelni, az első havi támogatást 3 munkanappal a dokumentum postára adását követő kell utalni. A beérkező szerződéseket munkatársaink 2 munkanapon belül feldolgozzák, és egy példányt visszaküldenek a munkáltató számára.

A következő hónapban már az adatszolgáltatási táblázat e-mailen való elküldésével – sok esetben ezt a vállalat cafeteriatanácsadója intézi – egy időben lehet utalni az abban szereplő összeget, hogy a dolgozók minél előbb költhessék a támogatást. Az összeg és az adatszolgáltatási Exceltábla beérkezését követően a pénztártag két munkanapon belül látja a jóváírást a pénztár online egyenleglekérdezésében és azonnal felhasználhatja a pénzt adott célra.

Töltse ki a közlemény rovatot!

A támogatási összeg utalásánál kérjük, tüntessék fel a közleményben, hogy az adott összeget célzott támogatásra vagy munkáltatói hozzájárulásra szánták.

Új belépők esetében

Amennyiben a célzott támogatásban részesülő alkalmazottak között van olyan, aki korábban nem volt tagja a pénztárnak, kérjük a munkáltatókat, illetve az adatszolgáltatást végző cafeteriatanácsadókat, hogy az adatszolgáltatási táblázat és a támogatás utalásával egy időben juttassák el hozzánk az új tag belépési nyilatkozatát a szükséges adatokkal. A pénztár csak a már tagi jogviszonnyal rendelkezők számára tudja jóváírni a támogatást. Ez azt jelenti, hogy az új belépők az adatok beérkezéséig kénytelenek várni a juttatásra annak ellenére, hogy azt a munkáltató már elutalta a pénztárnak. Miután az új pénztártag minden szükséges adata bekerült a rendszerbe, egy munkanapon belül jóváírjuk a munkáltatói bevallásban szereplő összeget.

Kicsiktől a nagyokig

Fotó: freepik.com

Vegyen részt kedvezménnyel a munkajogi konferencián

A 2019. január 1-től a harminchat havi munkaidőkeret bevezetésének, az éves rendkívüli munkavégzés mértékének 400 órára történő emelésének lehetősége jelentős változást hozott a munkajog világában. Az újdonságokat Dr. Pál Lajos munkajogász részletesen ismerteti a Saldo Zrt. munkajogi konferenciáján.

A munkáltató továbbra is csak 250 rendkívüli munkavégzést rendelhet el a munkavállalónak egyoldalúan, a 150 óra túlmunkavégzésre csak a munkavállalóval írásban kötött megállapodás alapján kerülhet sor. Olyan munkáltatók esetében, ahol kollektív szerződésben kötött megállapodás alapján már korábban az elrendelhető túlmunka mértéke 300 órában került rögzítésre, a további 100 óra rendkívüli munkavégzés lehetőségét is kollektív szerződésben kell rögzíteni, azonban felhasználni csak a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján van lehetőség. A megállapodás megkötésére, nyilvántartására, felmondására vonatkozó szabályokról lesz szó 2019. április 10-én a Saldo Zrt. budapesti munkajogi konferenciáján, ahol megismerheti a Munka törvénykönyvének 2019. évi változásait.

A harminchat havi munkaidőkeretet kollektív szerződésben rögzítve is csak objektív, műszaki vagy munkaszervezési okokkal indokoltan vezethet be a munkáltató. A 12 hónapnál hosszabb munkaidő keret alkalmazása esetén azonban, a munka törvénykönyve a munkavállalók munkaidő beosztása, díjazása tekintetében számos garanciális elemet tartalmaz. Az előadáson dr. Pál Lajos részletesen kitér ezek ismertetésére is.

Már nem a munkáltató döntésén múlik, hogy a naptári napot, vagy a megszakítás nélküli 24 órát tekinti munkanapnak. Abban az esetben, ha a munkáltató által meghatározott munkarend alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, a munkanap a megszakítás nélküli 24 óra, a hét pedig a megszakítás nélküli 168 óra. A szabály értelmezését, alkalmazását előadásunkon gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg a résztvevők.

Fontos változást jelent, hogy a munkáltató által előre közölt munkaidő beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is lehet módosítani.

A munka törvénykönyvének soron következő módosítását az Európai Unió adatvédelmi reformjának (GDPR) végrehajtása teszi szükségessé. A régóta várt módosításokat tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlés a tervek szerint április elején fogadja el, így a Saldo Zrt. konferenciáján első kézből értesülhet a megváltozott munka törvénykönyv új-, adatvédelmi rendelettel összhangba hozott szabályairól és a munkáltatói adatkezelések körében fellépő többletkötelezettségekről.

A Saldo Zrt. által szervezett munkaügyi konferencia 2019. április 10-én szerdán 9:30 és 15 óra között lesz Budapesten. A konferencia részvételi díja 25 500 Ft+áfa/fő, de a csoportosan jelentkezők, a Saldo tagsággal rendelkezők és a Patika-csoport munkáltatói partnerei 2500 Ft+áfa/fő kedvezményt kapnak. Jelentkezéskor a kedvezményre jogosító kódhoz írja be a patika19 jelszót, és éljen a munkáltatói partnereinknek szóló kedvezménnyel. Így önnek csak 23 ezer forint a konferencia részvételi díja.

További információ és jelentkezés itt.

Fotó: freepik.com

Tavaszi boldogságprogram a munkahelyeken

A boldogság és az egészség témájával nagyon fontos foglalkozni a munka világában is, hiszen az emberi élet egyik legfontosabb területe a munka, és az emberek az idejük legalább egyharmadát munkával töltik. A munkáltató felelőssége megkérdőjelezhetetlen a lakosság boldogságszintjében.

A legtöbben olyan elgondolás szerint állnak a munkájukhoz, hogy „ha keményen dolgozom, sikeres leszek, sok pénzem lesz, és akkor boldog leszek”. Csakhogy a kutatások mást bizonyítanak. A pozitív pszichológia és az idegtudományok területén végzett kutatások minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a siker és a boldogság között fordított viszony áll fenn. Tehát ma már tudjuk, hogy a boldogság a siker előtt jár és nem pedig annak az eredménye. Még egyszerűbben: aki boldogabb, az sikeresebb – vallják a mindenki számára nyitott, ingyenes munkahelyi boldogságprogram megálmodói.

Mi köze a boldogságnak a munkához?

Sok ezer tudományos tanulmány megerősítette, hogy a boldogság és az optimizmus biztosítja a hajtóerőt a jó teljesítményhez és a célok eléréséhez. Azt is pontosan tudjuk már, hogy nem elég csak várni a boldogságot, hanem folyamatosan tenni kell azért. Aki folyamatosan pozitív működésre programozza az agyát, az motiváltabb, hatékonyabb, ellenállóbb és kreatívabb lesz, ez pedig feltétlenül növeli a teljesítményt és a sikert – mondják a Boldogságintézet kutatói. A boldogabb ember tehát hatékonyabban végzi a munkáját.

Hogyan járulhat hozzá a munkahely a dolgozók – és így a társadalom – boldogságához?

Például úgy, hogy biztosítja az egészséges munkavégzés feltételeit és hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók minél hosszabb ideig éljenek egészségesen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Alkotmányának előszavában az egészség alábbi definíciója szerepel: „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” Ennek megfelelően egészséges az a munkahely, ahol a munkavédelem és biztonság biztosításán kívül adott a stresszmentes környezet, a sportolásra való lehetőség, támogatják az egészséget minden téren, vagyis létrejön a „boldog munkahely”, ahol a dolgozók mentálisan és testileg is egészségesek, aktívak.

Ehhez kínál eszközt az egészségpénztár, amely a munkáltatók számára jelenleg a leghatékonyabb megoldást kínálja, hogy hozzájáruljanak a munkavállalóik jóllétéhez. Kiss András, a Budai Egészségközpont értékesítési és marketing igazgatója úgy látja, hogy a magánegészségügy dinamikusan bővül Magyarországon, az egyéni, a biztosítási és a vállalati kifizetések az utóbbi években egyaránt emelkednek. „Utóbbiak már nem szükséges rossznak tekintik a foglalkozás-egészségügyet, a gazdasági válság óta egyre nagyobb arányban keresik a magasabb szintű szolgáltatásokat. Erre ösztönzi őket a munkaerőhiány is, hiszen az állást keresők Magyarországon is egyre inkább az egészségügyi juttatásokat tekintik a legfontosabb feltételnek a fizetés után” – hangsúlyozta a szakember egy sajtóbeszélgetésen.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi programjának egészségüggyel foglalkozó fejezete is hangsúlyos szerepet szán a munkáltatóknak a társadalom egészségi színvonalának – és így az ország versenyképességének – javításában. Az Egészséges társadalom című javaslat egyik sarokpontja az alanyi jogú egészségpénztári tagság, amelyben az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki. A munkavállalók a befizetéseikről és annak bérarányos mértékéről (0 százalék, 1 százalék, 2 százalék, egyéni) saját hatáskörben dönthetnének, a munkáltatók pedig a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással).

Szűrőprogramot támogat a Patikapénztár

2019-ben is folytatódik Magyarország legnagyobb egészségvédelmi szűrőprogramja. Az állomásokon a Patika-csoport munkatársaitól megtudhatja, mit kínál az egészségpénztár a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.

Március végétől december közepéig családi napokon, fesztivál programokon, önkormányzati rendezvényeken, szakmai kongresszusokon, kiemelt sporteseményeken illetve munkahelyi prevenciós életmódnapok keretében országosan közel 200 helyszínen épül fel a gördülő szűrőváros. Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja szól azoknak, akik ingyenesen átfogó vizsgálatot szeretnének kapni saját egészségi állapotukról, és azoknak is, akik számára fontos a megelőzés, prevenció. Mivel Magyarország legnagyobb munkáltatói is bekapcsolódtak a programba, több ezer aktív munkavállaló is részt vesz a szűrővizsgálatokon és az életmód-tanácsadásokon.

Az elmúlt kilenc évben modellértékűen a világon egyedülálló kezdeményezés mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos megelőzés szempontjából sikeresnek mondható. Közismert, hogy a magyarok átlag életkora elmarad az Európai Uniós átlagtól. Minden második ember szív-, és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg, legalább három millió embernek magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 50%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest az emberek jóval többet dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor mozgásszegény életmódot folytatnak. Számos betegség felismerése csak későn történik meg, amikor már nincs segítség. A halálozási statisztikák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság tudatos felkészítésére és tájékoztatására van szükség. Mindenkinek meg kell értenie, hogy az időben felfedezett betegség sok esetben gyógyítható, a szűrővizsgálat pedig életet menthet. Ebben nyújt segítséget az immáron tízedik éve kormányzati támogatással működő program, amely nagyon fontos szerepet tölt be a magyar társadalom egészségre nevelésében.

A szűrővizsgálat életet menthet! A Patika-csoport is azt vallja, hogy mindenki felelősséggel tartozik önmagáért és szeretteiért, ezért 2019-ben stratégiai támogatóként csatlakozott a programhoz. Támogatóként hozzájárulunk ahhoz, hogy minél több magyar állampolgár életkortól, lakhelytől és foglalkozástól függetlenül megismerje saját egészségi állapotának alakulását, még időben felismerje a megelőzés fontosságát és azt, hogy az egészség fenntartásának milyen hatékony finanszírozási formái léteznek.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja szorosan igazodik az Európai Uniós irányelvekhez, a kormányzat Nemzeti Együttműködés Programjához és a WHO valamint az ENSZ világnapi eseményeihez.

Nők a munka világában

A nem anyagi szempontok a női munkavállalók esetében talán még fontosabbak, mint a férfiaknál, hiszen az optimális fizetési szint elérése után másféle tényezőkkel szükséges fenntartani és megszilárdítani a motivációjukat az EMPX Solutions kutatása szerint.

A nemek közötti bérkülönbség régóta téma. De mi a helyzet jelenleg, hogy alakul ez a különbség európai szinten és Magyarországon? Hogy alakul a nők bérezése, mi motiválja őket, mennyire mobilisak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az EMPX Solutions tanácsadó cég kutatásával.

Nemzetközi pályán

A kutatás felmérte a munkahelyváltás okait is. A fizikai dolgozóknál toplistás a magasabb jövedelem: mindkét nem esetében ez a leggyakrabban szerepet játszó tényező (férfiak 35% vs. nők 37%). Ezt követi a rugalmasabb munkaidő, a munkahely biztonsága és kiszámíthatósága, a munkakörnyezet minősége, ám a nemek között eltérő arányokkal: a férfiak nagyobb arányban jelölték meg a munkakörnyezet és a kiszámíthatóság fontosságát, valamint a leggyakoribb 5 tényező közé esetükben a kihívás és fejlődési lehetőség került be, míg a nők ötös toplistáján a jobb beosztás szerepel plusz elemként.

Az irodai dolgozóknál a szakmailag vonzóbb lehetőség szerepel első helyen, ám a férfiak szempontjából ez fontosabb tényező a nőkhöz képest: a férfiak 24%-a jelölte meg, míg a nőknél a dobogó második helyére szorult 17%-kal. Náluk maradt első helyen a magasabb jövedelem 20 %-os említési aránnyal (férfiak esetében ez a faktor 21%-ot kapott), míg a fentieket követte a rugalmasabb munkaidő (11%), a munkahely biztonsága/kiszámíthatósága (10%) és a kevesebb munkahelyi stressz (8%). A jobb elhelyezkedést, a bejutás kényelmét inkább a férfiak helyezték előtérbe a munkahelyváltás során, náluk 10% jelölte meg elsődleges szempontként, míg a nők csupán 5%-a.

Mindkét nemről elmondható, hogy a jövedelem tekintetében várnak változást leginkább. További fontos szempontnak bizonyult a nők számára a feladatok egyértelműsége és a szervezettség, a bejelentett munkaviszony megléte, a munkabeosztás és a fejlődési, előrelépési lehetőség.

Kit motivál az egészségpénztári juttatás?

A váratlan egészségügyi helyzetekre való spórolás a magyar munkavállalók 63%-ának lényeges cél. Elsősorban a nők számára fontos ez a kérdés: a szebbik nem 76%-a, a férfiak 58%-a számára fontos. A nők vannak többen azok között is, akik az egészségügyi megtakarításukkal a családjuk és saját gyógyszerkiadásaikat fedezik. Ezt a hölgyek 76%-a tartja szem előtt, míg a férfiaknál csak 64% gondolkodik hasonlóan derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére két évvel ezelőtt az NRC által készített felmérésből.

Fotó: freepik.com

A fiatalok és az öngondoskodás

Egyre több fiatal gondol az öngondoskodásra egy most végzett kutatás szerint, de egészségügyi célokra még nem tesznek félre. A saját egészségükkel kapcsolatban azonban nem túl derűlátóak a 19–29 évesek. A Patika-csoport úgy látja: a fiatal, családalapítás előtt álló munkavállalók egyre nagyobb hányada lesz pénztártag.

A K&H ifjúsági indexe szerint amíg 2017 elején a 19–29 évesek mindössze 3%-a fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjra, 2018 elején már 11%-uk, 2018 végén pedig 14%-uk tett félre öngondoskodási céllal. 2018 végén a 19–29 évesek több mint 40%-a rendelkezett valamilyen jellegű megtakarítással. Az öngondoskodás fontossága és tudatosítása szempontjából jelentős mutató, hogy három hónapnál hosszabb időt jövedelem nélkül a fiatalok 36%-a tudna áthidalni – mutat rá az elemzés.

A kutatás szerint egészségügyi célokra a fiatalok még nem tesznek félre, miközben a saját egészségükkel kapcsolatban nem túl derűlátóak: 2018-ban folyamatosan nőtt az egészségükkel elégedetlenek száma, az év eleji 27-ről 37%-ra nőtt az arányuk. Közben azok, akik elégedettek, és nem gondolják, hogy romlana az egészségük, egyre kevesebben vannak, 40-ről 29%-ra csökkent az arányuk tavaly év végére.

A vállalatok számára minden korábbinál fontosabb manapság, hogy ne csak megszerezzék, hanem hosszú távon megtartsák a fiatal, tehetséges munkavállalókat. Ez nem könnyű feladat, mert míg a középkorosztály számára érték, hogy minél több időt töltsenek egy munkahelyen, a mai pályakezdők többsége szeretné magát minél több élethelyzetben kipróbálni. Különösen vonzó számukra, hogy a lehető legtöbb munkahelyen, különböző pozíciókban szerezzenek tapasztalatot karrierjük első éveiben. A modern szemléletű, a fiatalok igényeivel összhangban lévő motivációs eszköztárral lehet fékezni az elvándorlási kedvet.

A frissdiplomások alaptényezőnek tekintik a teljesítménynek megfelelő juttatásokat. Egész egyszerűen jól akarnak élni, biztonságban akarják tudni jelenüket, jövőjüket. Már az állásinterjúra is sokkal nagyobb magabiztossággal érkeznek, mint ami az előző generáció tagjaira jellemző, ők már tanulják azt, hogyan lehet önbizalommal telinek látszani. Nem szemérmesek akkor sem, amikor a fizetés kérdése merül fel, tisztában vannak saját munkaerőpiaci értékükkel, és nem szégyenlősek ennek megfelelő fizetést kérni sem – olvasható az ado.hu cikkében. A fizetés mellett meghatározó számukra az is, milyen béren kívüli juttatásokat kínál a cég, és különösen értékelik azokat a juttatási formákat, amelyek az öngondoskodással vagy az egészséges életmóddal kapcsolatosak.

Fotó: freepik.com

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2019   |   Minden jog fenntartva.