Munkáltatói tagjaink többsége felismerte a célzott támogatásban rejlő előnyöket, amelynek köszönhetően idén is költséghatékony módon tudják támogatni munkavállalóik egészségcélú költéseit. A Patika-csoport mellett szóló egyik legfőbb érv a támogatás kártyás költhetősége.

A Patika-csoport a tavalyi év második felében már komoly erőkkel dolgozott a célzott támogatáshoz szükséges infrastruktúra kidolgozásán, így idén januárban elsőként tudott kész termékkel a piacra lépni. Elégedett munkáltatók és elégedett munkavállalók az év első két hónapjának mérlegében. A csoportszinten meglévő technológiai háttérnek köszönhetően tagjaink éppen úgy egészségpénztári kártyával tudják költeni a munkáltató által biztosított összeget, mint az egyéni befizetéseket. Ennek köszönhetően naponta 5–10 új szerződés érkezik hozzánk, sok munkáltató pedig célzott támogatást és munkáltatói hozzájárulást is biztosít dolgozói számára.

A patikakártya elfogadása a szolgáltatók számára is kedvező megoldás, hiszen a meglévő kártyaelfogadó-termináljuktól függetlenül lényegesen alacsonyabb a jutalék, mint a bankkártyás fizetés esetében. Az egészségpénztár indulása óta maga bocsátja ki a kártyát és saját engedélyezési rendszerrel teszi lehetővé a költéseket. Ennek köszönhetően a szolgáltatói partnereink mentesülnek a bankoknak fizetett jutaléktól, és a kártyakibocsátónak fizetett elfogadói jutalék is alacsonyabb, mint más egészségpénztári kártyák esetében. A Patika-csoport csupán 1% + áfát számít fel a tranzakciók után, az ezen felüli összeget egy az egyben átutalja a szolgáltatóknak, akik néhány napon belül a számlájukon tudhatják a pénztártag költését.

A patikakártya bármely POS terminálon lehúzható, ráadásul az online bankkártyás befizetésnek köszönhetően a pénztártag akár az üzletben interneten keresztül befizetett egyenlegét is költheti a feltöltés után azonnal. Kutatások igazolják, hogy az emberek többsége bankkártyával szívesebben fizet és többet is költ egy-egy vásárlás alkalmával. Az is bizonyított tény, hogy kártyával nagyobb az előre nem tervezett impulzusvásárlások száma, ami szintén növelheti az üzlet forgalmát. Ezek az állítások a patikakártyára is igazak: a pénztártagok előnyben részesítik azokat a szolgáltatókat, ahol azonnal az egészségpénztári megtakarításukból költhetnek, nem kell a készpénzes számla beküldésével bajlódniuk és várniuk a számlafeldolgozásra. A Patika-csoport kimutatása szerint 2018-ban a POS terminálon keresztüli fizetések értéke több mint háromszorosa volt a számlás szolgáltatásokénak, de még jelentősebb a különbség a fizetések darabszámában: a kasszánál közel 12-szer annyiszor vették elő a pénztártagok a patikakártyájukat, mint ahányszor számlát kértek.

Ugyanakkor az elmúlt évben a kártyás fizetések volumene és darabszáma is csökkent szemben a számlás költéssel, amely stagnált. A háttérben két okot látunk: egyrészt a mostanában megnyílt magánegészségügyi intézmények között még vannak, amelyek nem kötöttek a Patika-csoporttal kártyaelfogadói szerződést, másrészt az utóbbi évben megugró önsegélyező támogatások sem a POS terminálos, sem a számlás költéseket nem érintik.

Fotó: freepik.com

2018-ban az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport összes szolgáltatási kiadása nem változott lényegesen az egy évvel korábbi értékhez képest, de folytatódott a szolgáltatások összetételének átrendeződése – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szektorjelentéséből. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának részaránya három év alatt 7%-kal nőtt, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz vételárának támogatására fordított összeg részesedése 11%-kal csökkent.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szektorjelentésének összesített adatai szerint az egészségpénztárak kezdik betölteni valódi szerepüket a családok egészségcélú kiadási struktúrájában, ám még nagyon sok a tartalék minden téren: sem a taglétszám, de a befizetések és a költések volumene sem érte el a maximumot.

Ennek ellenére egyértelmű trend a pénztártagok tudatosságának erősödése. Ma már sokan vannak azok, akik nemcsak az államtól és nemcsak a munkáltatójuktól várják, hogy gondoskodjon róluk, hanem aktívan félretesznek az egészségükre. A tagdíjbevételek 2018-ban 10,3%-kal meghaladták az előző évi értéket, aminek hajtóereje – mindamellett, hogy 2018-ban a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás is bővült – a tagok által fizetett tagdíj növekedése: tavaly az összes tagdíjjellegű bevételen belül 62%-ot értek el az egyéni befizetések. A Patika-csoport úgy látja, a 2016-ban indult egyéni szerepvállalás erősödésének még bőven van tere akár az szja-t fizető foglalkoztatotti létszámot, akár a zsebből fizetett hazai egészségügyi költések emelkedését tekintve.

Folytatódik a költések átrendeződése

Miközben a szolgáltatási kiadástorta nem nő, a tagok 2016-hoz képest 2018-ban kétmilliárd forinttal többet, összesen 13,51 milliárd forintot költöttek magánegészségügyi szolgáltatásokra. A növekedés két év alatt 17,5%, a pénztári szolgáltatásokon belül pedig a 2015. évi 21%-ról 2018-ban 28%-ra emelkedett az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának részaránya. Ugyanebben az intervallumban a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz vételárának támogatására fordított összeg részesedése 76%-ról 65%-ra csökkent – mutat rá az MNB.

Egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport szolgáltatások megoszlása

Az elmúlt években a zsebből fizetett egészségügyi kiadások – a magánegészségügyi ellátásra és a gyógyszerre költött forintok – mértéke is nőtt a hazai háztartások körében, miközben az állami ráfordítás GDP-arányosan csökkent. 2015-ben az OECD kimutatása alapján Magyarország vásárlóerőparitáson számolva fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, ami az uniós átlag fele. Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005–2015 között négy százalékponttal 67%-ra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül. Magyarországon a zsebből fizetett egészségügyi kiadások már 2015-ben elérték az uniós átlag kétszeresét.

Az állami szerepvállalás visszaszorulásával párhuzamosan nő a magánegészségügyi piac: sorra nyílnak újabb és újabb rendelők, szélesedik a privátellátásban igénybe vehető szolgáltatások köre és egyre többen gyógyulnak a magánban szemben a közfinanszírozott ellátással, még akkor is, ha így duplán fizetnek (a kötelező egészségbiztosítás okán). A pénztári költések alakulása pedig azt mutatja, nő azok száma, akik felismerik az egészségpénztárakban rejlő költségcsökkentési lehetőséget, amit a magánköltések utáni 20%-os szja-visszatérítés jelent.

Új üstökös: önsegélyező szolgáltatások

Fotó: pxhere.com

Az EU-nak ösztönöznie kell az orvosi kannabisz használatát, az egészségbiztosítási rendszereknek támogatniuk kell a kannabisz alapú gyógyszereket, a hatóságoknak pedig egyértelműen meg kell határozniuk az orvosi kannabisz felhasználási területeit – olvasható az európai parlamenti képviselők állásfoglalásában.

Az EP tájékoztatása szerint a képviselők állásfoglalásukban javaslatokat tettek az orvosi kannabisz kutatására irányuló uniós szabályozás hiányosságainak kezelésére, és arra szólították fel a tagállamokat, hogy javítsák a kannabisz alapú gyógyszerek használatának lehetőségeit. A képviselők állásfoglalásukban sürgették a vonatkozó tudományos kutatást nehezítő szabályozási akadályok felszámolását, és a kutatások megfelelő finanszírozását.

Felkérték a tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy az orvosok szakmai belátásuk szerint kannabisz alapú gyógyszereket írhassanak fel. Amennyiben ezeket a gyógyszerek hatékonynak bizonyulnak, az egészségbiztosítási rendszereknek ugyanolyan módon kell támogatniuk azokat, mint azt teszik más típusú gyógyszerek esetében – szögezték le. Megjegyezték, bizonyított, hogy az orvosi kannabisz hatékonyan csökkentheti az AIDS-hez, illetve a HIV-hez köthető nagymértékű fogyást, segíthet a mentális zavarok – például a pszichózis vagy az epilepszia – tüneteinek enyhítésében, az Alzheimer-kór, az asztma, a rák, és több más betegség kezelésében. Segít az elhízás és a cukorbetegség kockázatának csökkentésében és a menstruációs fájdalom enyhítésében.

A kannabisz alapú gyógyszerek használatának tagállamonként eltérő szabályozásának egységesítése és engedélyezése további bevételt jelentene, felszámolná a feketepiacon való terjesztésüket, biztosítaná a kívánt minőséget és az unióban megkövetelt pontos címkézést, emellett pedig korlátozná a kannibiszhoz való illegális hozzáférést – tették hozzá.

Egyre jelentősebb piac

A gyógyszeripari kutatásfejlesztési tevékenység (K+F) komoly részesedést képvisel Magyarország innovációs költségvetésében: négyszer annyit költ kutatásfejlesztésre ez az ágazat, mint az IT szektor és háromszor annyit, mint a vezető exportágazat, az autóipar.

Magyarországon a K+F költésekből minden ötödik forintot a gyógyszeripar használja fel, és minden ötödik kutatói helyet is a gyógyszeripar adja – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy évvel ezelőtt a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnökségi ülésén.

Az elmúlt 10 évben több tanulmány is kimutatta, hogy a klinikai vizsgálatok jelentős összeggel járulnak hozzá az országok nemzeti össztermékéhez. A mérhető hozzájáruláson túlmenően az elvégzett klinikai vizsgálatok számos egyéb hasznot is hoznak az országnak, különösen az egészségügynek. Hozzájárulnak a szektor munkaerő-megtartó képességéhez, a gyógyszerkiváltás hatékonyságához, a dokumentációs fegyelem növekedéséhez és publikációs lehetőségeket biztosítanak az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók számára.

Új Neurodegeneratív betegségek lehetséges gyógyszereit kutatják

Magyarországon évente mintegy húszezer beteg vesz részt klinikai vizsgálatokban, esélyt kapva ezáltal a gyógyulásra; gyakran olyan betegségek esetén is, amelyek vonatkozásában adott esetben nem áll rendelkezésre forgalomba hozatalra engedélyezett, széles körben bizonyítottan hatékony kezelési lehetőség – mutat rá a Janssen gyógyszeripari vállalatcsoport. A klinikai vizsgálat során nemcsak a betegek részvétele önkéntes és a vizitek is ingyenesek, hanem a vizsgálati készítményeket is térítésmentesen kapják a résztvevők. A klinikai gyógyszervizsgálattal összefüggő orvosi kezelés is térítésmentes. Sőt, meghatározott mértékig a résztvevők igazolható költségeit pl. útiköltséget is megtérítik egyes vizsgálatszervezők.

A Janssen kutatásfejlesztés 2018-ban mintegy 150 vizsgálati helyszínen végzett klinikai vizsgálatokat. Ezekben a vizsgálatokban 420 beteget kezeltek vizsgálati készítménnyel, amelyhez hozzáadható a szerződéses partnereken keresztül futó vizsgálatokban kezelt betegek száma.

A kórházi vérellátás nemcsak hazánkban, hanem világszinten is számos nehézséggel néz szembe. A probléma egyik fő forrása a véradók és a donációk számának folyamatos csökkenése, így a vérkészlet sok esetben nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket.

Miközben világszerte több vérre lenne szükség, a véradományok száma csökken. Van egy megoldás, ami már számos országban működik, így a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) együttműködve olyan kezdeményezést indított, melynek célja, hogy a közép-kelet-európai országok is csatlakozzanak a Patient Blood Management (PBM) kezdeményezéshez. A program a vonatkozó nemzetközi tanulmány szerint átlagosan 20%-os költségcsökkentést jelenthet.

Mi is az a PBM?

Az Ausztráliában kidolgozott program a betegek saját vérét használja és őrzi meg. A PBM maximálisan kihasználja a beteg saját vérkészletét, így elkerülhető a transzfúzió, ezáltal a vérátömlesztés miatti esetleges, sok esetben súlyos komplikációk. Nemzetközi tanulmányok kimutatták, hogy a PBM programban résztvevő betegek hamarabb felépülnek, gyorsabban gyógyulnak és érezhetően kevesebb komplikációval szembesülnek, annak köszönhetően, hogy a kórházi kezelés során a saját vérkészletükre támaszkodhatnak.

„A PBM program a vérellátó rendszer számára is hasznos, mert tartalékot tud képezni, így könnyebben elégíti ki az igényeket. Ráadásul a megmaradó vérplazma értékesíthető, és a vérplazmából készült különleges gyógyszerek segítségével további életek menthetők meg. Mindezek mellett a betegek saját vérét használva jelentősen csökkenthetők az ellátási költségek is – a nemzetközi tanulmányban részt vevő országok esetén ez átlagosan 20%-os költségcsökkentést jelentett” – mondta Prof. Kai Zacharowski, a PBM program európai kezdeményezője.

A hazai szakma nyitott a kezdeményezésre

A PBM program világszerte nagyon népszerű, több ország sikeresen alkalmazza. Hazánkban a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) felügyeletével már folyamatban van a csatlakozáshoz szükséges irányelv kidolgozása, természetesen az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve. Ennek apropójaként egy szakmai konferencia keretében Budapesten ismertették a kelet-közép-európai célokat. A rendezvényen részt vettek a cseh, szlovák, horvát, lengyel, román, szerb és szlovén aneszteziológiai társaságok vezetői is, hogy közösen kezdeményezzék a kelet-közép-európai országok csatlakozását az európai PBM programhoz és hogy szorgalmazzák a nemzetközi vérmentő programok bevezetését.

Fotó: freepik.com

A Bloomberg Healthiest Country Indexe többek között a várható élettartam, a tiszta vízhez való hozzájutás lehetősége, a közegészségügy állapota, a dohányzás és az elhízást alapján állította sorrendbe az országokat. A listát Spanyolország vezeti, Magyarország a 48. helyre került.

A lista alapján idén Spanyolország – 2017-ben még csak a 6. helyen állt – nyerte el a világ legegészségesebb országa címét, de öt másik európai nemzet is felfért a top 10-es listára: Olaszország a második, Izland a harmadik, Svájc az ötödik, Svédország a hatodik és Norvégia a kilencedik helyen végzett. A legjobb tíz között ott van még Japán, Ausztrália, Szingapúr és Izrael is – írja a Portfolio.hu.

Magyarország a 48. helyet érte el (tavaly még az 52. helyen állt az 56 ország listáján), míg Ausztria a 13., Szlovénia a 24., Szlovákia pedig a 45.  

Az ENSZ adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül Spanyolországban a legmagasabb a születéskori várható élettartam, globálisan is csak Japán és Svájc előzi meg a déli államot – derül ki a Bloomberg cikkéből. Előrejelzések szerint 2040-re pedig már a várható élettartam Spanyolországban közel 86 év lesz, és ezzel lehagyja Japánt, Szingapúrt és Svájcot is. A mediterrán országban az egészségügy alapvetően az állami intézményeken nyugszik: az alapellátást elsősorban szakosodott családorvosok és ápolók biztosítják. A prevencióra fektetett erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt évtizedben jelentősen csökkentették a kardiovaszkuláris megbetegedések és a rák miatti halálozás számát is.

A táplálkozás sem mindegy

A University of Navarra Medical School kutatása szerint az étkezési szokások is hozzájárulnak a pozitív egészségmutatókhoz: a magokkal és/vagy extra szűz olívaolajjal kiegészített mediterrán diéta jobban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatokat, mint az alacsony zsírbevitelen alapuló diéta.