Március elején kijelenthetjük, a Patika-csoport kilőtte rakétáját, és röppályára állította a célzott támogatást. Elégedett munkáltatók és elégedett munkavállalók az év első két hónapjának mérlegében.

Munkáltatói tagjaink többsége felismerte a célzott támogatásban rejlő előnyöket, amelynek köszönhetően idén is költséghatékony módon tudják támogatni munkavállalóik egészségcélú költéseit. Az oldalunkon letölthető keretszerződés alapján mindenki könnyen össze tudja állítani a számára legkedvezőbb konstrukciót, a munkavállalók pedig könnyedén tudják kártyával költeni a támogatást. Ennek köszönhetően naponta 5–10 új szerződés érkezik hozzánk, sok munkáltató pedig célzott támogatást és munkáltatói hozzájárulást is biztosít dolgozói számára.

Az egészséggel kapcsolatos befektetések megtérülésére nincs képlet, de korábban végzett amerikai kutatások szerint minden hasonló célra befektetett dollár átlagosan minimum két-háromszorosan térül meg, sőt, egy amerikai nagyvállalat, az Intel esetében a megtérülés ötszörös volt. Az ehhez hasonló programoknak köszönhetően nem csak a betegség miatti hiányzás csökken, de az alkalmazottak kevésbé stresszesek, viszont kreatívabbak lesznek, a munkatársi kapcsolatok pedig javulhatnak, így ebből a befektetési formából összességében mindenki csak profitálhat.

Hogyan alakulnak a bérek idén?

A KSH február végén közétett statisztikája szerint tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10,2%-kal több, mint egy évvel korábban. 2018. január–decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, egyaránt 11,3%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva.

A közleményre reagálva Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában megjegyezte, a bérek idei alakulását nehéz megbecsülni, részben a KSH módszertani váltása, részben pedig a cafetéria átalakítása miatt. A béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt idén a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban, ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. Mindezek hatására az idei béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint tavaly, ráadásul a dinamikusan emelkedő infláció a reálbér-növekedést is jelentősebben mérsékli – fogalmazott az elemző.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tavaly kötött bérmegállapodás és az egyre fokozódó szakemberhiány miatt idén 9%-kal nőhetnek az átlagbérek, ami a várt 3%-os infláció mellett 5,8%-os reálbér-növekedést eredményezhet.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek.

Fotó: freepik.com

Február végén megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szektorjelentése. Az összesített adatok szerint az egészségpénztárak kezdik betölteni valódi szerepüket a családok egészségcélú kiadási struktúrájában, ám még nagyon sok a tartalék minden téren: sem a taglétszám, sem a befizetések volumene, de a költések sem érték el a maximumukat.

Az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport taglétszáma 2018. év végén 1 043 781 főt tett ki, amely az egy évvel korábbi értékhez képest 0,6%-os növekedés, de továbbra is elmarad a 2016 év végi 1 052 995 főtől. 2018-ban többen léptek be az egészségpénztárakba, mint egy évvel korábban, de az éves szinten újonnan csatlakozók száma még nem érte el a 2016-os szintet. A kilépők száma azonban mind 2016-tal, mind 2017-tel összehasonlítva jelentősen csökkent tavaly.

A pénztártagok tudatosságának erősödését mutatja a befizetések alakulása is. A tagdíjbevételek 2018-ban 10,3%-kal meghaladták az előző évi értéket, amely mind a tagok által fizetett tagdíj, mind a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás növekedésének eredménye. A tagok egyéni befizetéseinek nagyobb volumenű növekedése miatt a bevételek egyre nagyobb hányadát (2018-ban 62%-át) teszi ki az egyéni befizetés szemben a munkáltatói hozzájárulással, ami 2017 óta veszít a szerepéből. A Patika-csoport úgy látja, a célzott támogatások népszerűségének gyors növekedése hozhat fellendülést a munkáltatói támogatások volumenében, de ezzel párhuzamosan az egyéni befizetések további erősödésére is számítunk.

Tagdíjjelegű bevételek alakulása (Mrd Ft)

2018-ban az egyéni befizetések 16%-kal haladták meg a tavalyit, két éves távlatban nézve azonban 53%-os a bővülés. Mindeközben a szolgáltatási kiadások volumene stagnál, vagyis a pénztártagok költéseiben is látszik a tudatosság erősödése: a saját megtakarításaikat jobban hozzáigazítják a jövőben várható komolyabb egészségügyi kiadásaikhoz.

Folytatódik a kiadások átrendeződése

Az egyéni befizetések erősödésével párhuzamosan változik a patikakártya használata is: szektor- és csoportszinten is visszaszorulnak a gyógyszertári költések, miközben a magánegészségügyi szolgáltatásokra szánt kiadások bővülnek és bővülnek az önsegélyező – különösen a gyermek születéséhez (születéskor igényelhető támogatás, csed-, gyes-, gyás-kiegészítés) kapcsolódó ellátások is.

Miközben a szolgáltatási kiadástorta nem nő, a tagok 2016-hoz képest 2018-ban kétmilliárd forinttal többet, összesen 13,51 milliárd forintot költöttek magánegészségügyi szolgáltatásokra. A növekedés két év alatt 17,5%, és míg 2016-ban az ilyen célú költések az összes kiadás 22%-ára rúgtak, 2018-ban már elérték a 26,4%-ot. Ebben az intervallumban a zsebből fizetett egészségügyi kiadások – a magánegészségügyi ellátásra és a gyógyszerre költött forintok – mértéke is nőtt a hazai háztartások körében, miközben az állami ráfordítás GDP-arányosan csökkent. Az OECD kimutatása szerint Magyarországon a zsebből fizetett egészségügyi kiadások már 2015-ben elérték az uniós átlag kétszeresét. A legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók árbevételének növekedése pedig azt mutatja, egyre többen veszik igénybe a magánellátást szemben az államival. A pénztári költések alapján pedig az is egyértelmű trend, hogy nő azok száma, akik felismerik az egészségpénztárakban rejlő költségcsökkentési lehetőséget, amit a magánköltések utáni 20%-os szja-visszatérítés jelent.

A magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadások bővülésével párhuzamosan évek óta szorul vissza a gyógyszertári kiadások részesedése az összes költésből. 2016–2018 között a pénztártagok négymilliárd forinttal (13%-kal) költöttek kevesebbet gyógyszerre, ennek ellenére a torta legnagyobb szeletét (47,6%) továbbra is az ilyen célú kiadások adják. Új jelenség a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások egészségpénztári számláról való finanszírozásának előretörése, jóllehet még marginális az összes költésen belül az aránya. 2016-ban a kifizetések 0,5%-a történt a biztosítók felé, 2018-ban pedig 0,8%-ra nőtt a részesedése. Tavaly az 51,245 milliárdos összes kiadásból 414 millió forintot költöttek a tagok erre a szolgáltatásra.

A leglátványosabban az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra, elsősorban a gyermek születéséhez kapcsolódó kiadásokra igénybe vett támogatások bővültek: 2016–2018 között közel háromszor annyi kifizetés történt ebben a kategóriában, szektorszinten a pénztártagok 2,161 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak 2018-ban az MNB statisztikája szerint. Ez a teljes kiadási torta 4,2%-át jelenti szemben a 2016-os 1,51%-os részesedéssel.

Fotó: freepik.com

Önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik.

A juttatásokat terhelő közterhek növekedése, valamint a rugalmas juttatások szinte valamennyi elemének kivezetése ellenére a cafeteria rendszere él és virul hazánkban. Ez derül ki a Szent István Egyetem (SZIE) Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE), a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

Szűts Ildikó, az OHE elnöke szerint az elmúlt évek szabályozási változásai a készpénz irányában történő gondolkodást erősítették, ezért önmagában az idei változások túl nagy meglepetést nem okoztak. Másrészt az is jól látszik, hogy a béren kívüli juttatások terén az egyedi, személyre szabott megoldások jelentik a jelent és a jövőt. Ennek ellenére évről évre csökken a munkavállalói preferenciák mérése: a munkáltatók kevesebb, mint 40%-a rendelkezik e tekintetben releváns adattal. Továbbra is az látszik, hogy a juttatási policy szélesebb értelmezése, annak a felelős, gondoskodó munkáltatói gyakorlat részeként történő alkalmazása tudatosabb tervezést igényelne, hiszen nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozzá a munkavállalói élmény növeléséhez.

Szűts Ildikó úgy látja, önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik.

Juttatási rangsor 2019-ben

1. Széchenyi Pihenő Kártya
2. Jövedelemként adózó pénzkifizetés
3. Egészségpénztári hozzájárulás
4. Kulturális belépő
5. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
6. Óvoda/bölcsőde térítése
7. Sportrendezvényre szóló belépő

A választható juttatások kínálati elemeinél jól látszik a jogszabály-változás hatása. A válaszadók 90 százaléka kínálja cafeteria rendszerében a SZÉP Kártya juttatást. Míg tavaly a kedvező adózású készpénz került a lista második helyére, addig 2019-ben a bérként adózó pénzkifizetés – mint választható elem – követi a SZÉP Kártya juttatást. Ezt követően az adómentes elemek mellett a jövedelemként adózó önkéntes pénztári hozzájárulás is előkelő helyre került a kínálati listán.

Csökkentek a juttatási csomagok

A SZIE kutatását vezető Dr. Poór József egyetemi tanár rámutatott: a felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt a tényt, miszerint a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89%-ban vannak juttatások. A 10 fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 58%. A csak cafeteriarendszerben működő jutattásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek eloszlása változó. A 10 fő alatti vállalkozások 13%-a biztosít csak cafeteriat. A 10 fő fölötti szervezetek esetén a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma egyre magasabb, 1000 fő fölött az intézmények 34%-a biztosít csak cafeteriaalapú juttatásokat.

„A válaszadóknál a tavalyi évhez képest jelentősen nőtt azoknak a száma, akik nem adnak vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteria keretet. Míg tavaly 2% nyilatkozott így, addig 2019-re a válaszadók 7%-a nyújt ilyen alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Emellett 14%-ról 12%-ra csökkent azoknak az aránya, akik évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosítanak. Az átlagos bruttó juttatási keret 2019-ben a tavalyi értéknél 4%-kal alacsonyabb, 375 000 forintra tehető. A csökkenés főképp annak tudható be, hogy néhány munkáltató megszüntette az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját” – összegezte Fata László, a Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Fotó: freepik.com

Nem szabad megalkudni, még akkor sem, ha nehéz embert találni. Válogassunk, még ínség esetén is, mert csak jó minőségű munkaerőbe érdemes időt, energiát, pénzt belefektetni – tanácsolja Nemes-Nagy Szilvia személyzeti és vezetési szakértő.

A legínségesebb munkaerő-kínálatban sem mindegy, hogy milyen minőségű munkatárssal bővítjük a csapatunkat. Egy-egy alkalmatlan munkatárs többet árt, mint használ: hibázik, figyelmet igényel, rombolja a morált, amivel túlterheli a jó munkatársakat. Sőt, reklamációkat kapunk miatta az ügyfelektől, rontja a cég hírnevét.

Az egyetlen dolog, amiben lejjebb vehetjük az elvárásokat – véli Nemes-Nagy Szilvia –, hogy mennyire legyen képzett és tapasztalt az új emberünk. A tudását lehet a legkönnyebben pótolni, ha minden más rendben van vele. Ha termelni, dolgozni akar, ha becsületes és motivált. Ezért ezek sokkal fontosabb szempontok, mint a képzettség.

De milyen munkahelyet keres a munkavállaló? Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint évről évre csökken a munkavállalói preferenciák mérése: a munkáltatók kevesebb, mint 40%-a rendelkezik e tekintetben releváns adattal. Tavaly a PwC Magyarország közel 7000 középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahely-választási preferenciáit mérte fel. A felmérésben 36 tényező relatív fontosságát vizsgálták. A válaszok alapján a megkérdezettek a rugalmas munkavégzést, az alapfizetést és közvetlen munkatársaikat sorolták az első három helyre. Utóbbi kettő 2017-hez képest helyet cserélt egymással. A negyedik helyre pedig előre lépett a cafeteria 2018-ban, de az egy évvel korábbiakhoz képest előkelőbb pozícióban végzett a távmunka is, valamint továbbra is alapelvárásként fogalmazza meg az Y és Z generáció az őszinte és nyílt kommunikációt a vállalatvezetés irányából. A sor végén a mai, hazai toborzási gyakorlatban ismerős elemek szerepelnek: cégnév, vízió és stratégia, valamint társadalmi felelősségvállalás.

A munkáltatók többsége idén – bár az adószabályok jelentősen átszabták a juttatási rendszereket – továbbra is biztosít béren felüli elemeket annak érdekében, hogy megtartsa, illetve magához vonzza a fiatal munkavállalókat. A Szent István Egyetem friss kutatása is bizonyítja ezt az attitűdöt.

Fotó: freepik.com

A munkahelyi hatékonyság visszaesésének, a betegállományok megnövekedésének nem csak fizikai okai lehetnek. Az egyik legnagyobb rizikófaktor az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség második legfőbb oka Európában.

A depresszió bizony nem válogat, és gyakorisága ijesztő méreteket ölt. A WHO becslései szerint az egyik vezető népegészségügyi problémáról beszélünk, ami a magyar munkavállalók mintegy felét érinti, bár nagyok a különbségek a különböző korcsoportokban és az iskolázottság, társadalmi-gazdasági státusz szerint is – írja a Mindsetpszichologia.hu.

A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban évente ezermilliárd forintra becsülhető, állítja a portál a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által 2013-ban indított Országos Munkahelyi Stresszfelmérésre hivatkozva. A betegségnek már az enyhébb tünetei is hatással lehetnek a munkavállalók teljesítményére, de a munkahely is hathat a betegség kialakulására. Komoly szerepe lehet az örökletességnek, ám lényeges és megkerülhetetlen a környezeti tényezők hatása is: a családi körülmények, a különböző jelentős életesemények, és természetesen „második otthonunk”, a munkahely.

Kutatás: Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval

Szerencsére egyre inkább elterjednek a gyakorlatban azok a vezetési irányzatok, amelyekben a teljesítményen kívül fókuszba kerül a munkavállalók mentális jólléte is. Ha fejlesztésre kerül a sor, ebbe is szívesen invesztálnak ma már a cégek.

A magyarok 56%-ának éppen elég a pénze az alapvető megélhetésre, és csak 2% nyilatkozott úgy, hogy szabadon költhet – mutat rá a Nielsen által készített globális felmérés.

Az öreg kontinensen a románok látják a legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61%), míg a legborúlátóbbak az olaszok: bevallásuk szerint csupán 17% százalékuk él jól – derült ki a Nielsen, a fogyasztók anyagi percepcióját felmérő, 64 piacon végzett online globális tanulmányából. Globálisan általánosan optimisták az emberek, különösen Ázsiában, ahol a fogyasztók 70%-a érzi jobbnak anyagi helyzetét az öt évvel korábbihoz képest. Az afrikai (52%) és a latin-amerikai (50%) válaszadók sem panaszkodnak, de a fejlett országokban már kevésbé pozitív a helyzet. 37%-kal pedig Európa a sereghajtó. A magyarok közel fele (46%) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37%-os európai átlagra.

A magyarok csupán 2%-a nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15%-tól is. Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54%) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában  ez 48%, a világátlag pedig 32%).

„Bár a fogyasztók stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés – mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója. – A hazai fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság – a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése – továbbra is fontos szempont. A kiskereskedelmi szcéna átalakulása a fogyasztói magatartásban is új trendeket rajzol ki, ami a költéseikben és a keresett kategóriákban tükröződik leginkább.”

100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezen felül több megy el a rezsire és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is. Az európai átlagfogyasztó szintén többet költ (+39%) élelmiszerre, rezsire (+33%), háztartási vegyi árura (+27%), albérletre/jelzálogkölcsönre (+25%) és elektronikai eszközökre (+25%).

Fotó: freepik.com