A munkavállalóikról gondoskodó munkáltatók idén három módon járulhatnak hozzá munkavállalóik egészségéhez egészségpénztáron keresztül. A már jól ismert munkáltatói hozzájárulás és adomány mellett az idei év slágere várhatóan a célzott támogatás lesz.

Neves HR-eseket kérdezett a Menedzsment és Controlling Portál arról, hogyan készülnek az idei kihívásokra. A válaszok alapján egyértelmű, hogy idén is a munkaerő megszerzése és megtartása lesz a fókuszban a legtöbb vállalatnál. Sok cég indítja az évet a meglévő juttatási rendszer átalakításával a megváltozott szja-szabályoknak köszönhetően, de a béren felüli juttatások megszüntetése szinte sehol nem opció. Már csak azért sem, mivel a munkáltató és munkavállaló viszonyában mind jobban előtérbe kerül a partnerség fogalma. Az új vállalati kultúra célja, hogy fokozza a dolgozók motiváltságát, elégedettségét, és ezáltal a vállalatok teljesítményét és versenyképességét. A HR-nek ezen értékek mentén kell összehangolni a vállalati elvárásokat az egyének motivációjával.

Ebben a helyzetben felértékelődik a benefit programok szerepe. A munkáltatók így tudnak a munkavállalóiknak olyan szolgáltatásokat kínálni – különösen az egészség és az oktatás területén –, amelyek a cég hosszú távú munkaerő-megtartó képességéhez és a pozitív vállalati márka kialakításához hozzájárulnak – fogalmazott a Patika-csoport célzott szolgáltatásra kidolgozott egyedülálló modelljét bemutató üzleti reggelin Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómia tanszékének tanára, a Patika Egészségpénztár ellenőrző bizottságának elnöke.

Munkáltatói hozzájárulás és az adomány

Az egészségpénztár a kisebb és nagyobb cégek juttatási csomagjában is fontos szereplő annak ellenére, hogy idén a munkáltatói hozzájárulás és az adomány bérként adózik. A már megszokott támogatási forma esetében fontos újdonság, hogy a pénztártag munkavállaló számláján jóváírt hozzájárulás után a munkavállaló 20%-os szja-kedvezményt érvényesíthet, csakúgy, mint az egyéni befizetései után. A Patika-csoport munkáltatói partnerei közül sokan felismerték a juttatásban rejlő előnyöket, ezért idén is megtartották az eddig biztosított hozzájárulást, amely teljes adóterhelése – figyelembe véve az szja-visszatérítést – 51,63% (10 ezer forintos nettó munkáltatói hozzájárulás 18 195 forintba kerül a cégnek, a munkavállaló pedig szja-visszatérítéssel növelve 12 000 forintot tudhat a számláján).

Célzott egészségpénztári támogatás

Sok cég már decemberben a 40,71%-os adózással adható célzott támogatásra kötött szerződést a pénztárral. A Patika-csoport egyedülálló, kártyával költhető szolgáltatása nemcsak a korábbi partnereinket győzte meg, hanem több új munkáltatót is hozzánk terelt. A dolgozó a munkáltatói célzott támogatást az előre meghatározott pénztári szolgáltatásokra (pl. gyógyszer) költheti el az eddig megszokott módon, kényelmesen. A cég is a megszokott módon utalhat egy összegben, a bevallásban meghatározott munkavállalók részére. A Patika-csoport multipayes technológiájának köszönhetően a kártyahasználatban sincs különbség: a tagok továbbra is a jól bevált módon, egyszerű lehúzással, külön kódok nélkül fizethetnek a patikakártyával.

A szolgáltatásról további információt és a csatlakozás menetéről szóló tájékoztatót ITT  olvashatja.

Fotó: pxhere.com

Idén ünnepli 20. születésnapját a Patika Egészségpénztár. Az 1999-ben alapított, magyar tulajdonban lévő független kassza ma a piac 4. legnagyobb szereplője. Sikereinkben komoly szerepük van munkáltatói partnereinknek, amely cégek közül többen az indulásunk óta töretlenül velünk menetelnek.

1993 óta lehet önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat alapítani Magyarországon. Az első nonprofit egészségpénztárak 1995-ben indultak, majd a szektor gyorsan fejlődött. 1996 végén 32 egészségpénztár működött 1500 taggal, két évvel később pedig 36-ra nőtt a nonprofit szervezetek száma, igaz közülük ténylegesen csak 28 működött a pénztárakat felügyelő Állami Pénztárfelügyelet adatai szerint. A taglétszám mintegy tízezerre nőtt, 1999-ben pedig az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak már közel 100 ezer főt tartottak nyilván. Az új öngondoskodási forma gyorsan népszerű lett a munkáltatók és a munkavállalók körében is, hiszen a már akkor is tetemes és egyre emelkedő saját zsebből finanszírozott egészségügyi, például gyógyszerkiadások fedezésére kínált adókedvezménnyel támogatott lehetőséget.

Azóta sokat változott a kasszák működését befolyásoló jogszabályi környezet, többször módosult a munkáltatói hozzájárulás feltételrendszere és változtak a megtakarítás felhasználásának szabályai is. A hazai egészségügy kiegészítő finanszírozására azonban továbbra sem született az egészségpénztári modellnél kedvezőbb megoldás Magyarországon, amit bizonyít az is, hogy a Patikapénztár fennállásának 20 éve alatt több mint 6500 kis-, közép- és nagyvállalat döntött úgy, a kasszán keresztül járul hozzá dolgozói jóllétéhez. (A 2019-től érvényes támogatási szabályokról ITT olvashat.)

Az aktuális kormányzati politikának kitett egészségpénztári ágazatban a Patikapénztár a 4. legnagyobb szereplő, amely hidat teremt a munkáltatók és a lakosság között az öngondoskodás erősítése, az egészségügy fenntartható finanszírozásának megteremtése érdekében. Dr. Lukács Marianna a Patikapénztár egyik alapítója azt vallja, a folyamatokat a legelső pillanatban úgy kell megtervezni, hogy azok kiszolgálják a cég későbbi növekedését. Ezért a pénztár indításával párhuzamosan – 1999-ben elsőként a szektorban – megjelent a kényelmes fizetést biztosító patikakártya is. Az első évben már több mint 200 munkáltató döntött úgy, csatlakozik a kasszához, 10 év alatt pedig elértük a szektorban akkor egyedülállóan magas 2800-as foglalkoztatói taglétszámot.

– A pénztári szektorban a kiváló szolgáltatás mellé türelemre is szükség van. Fennállásunk első tíz éve alatt sikerült elérnünk a százezres tagságot. Ebben az időszakban fejlesztésre fordítottuk a bevétel jelentős hányadát, aminek köszönhetően elértük, hogy a Patika-csoport ma több lábon áll: a munkáltatóknak egy kézből több szolgáltatást kínálunk, ami a stabil működésünk és a kiegyensúlyozott növekedésünk záloga – mondja Lukács Marianna.

A rugalmas kiszolgálásra, a minőségi szolgáltatásokra és a folyamatos fejlesztésekre fókuszáló stratégiának köszönhető az is, hogy a pénztár az idén januártól főszerepbe került céges célzott támogatás révén is egyedülálló megoldást kínál mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak: a cégcsoporton belül rendelkezésre álló többzsebes kártyatechnológiának köszönhetően kizárólag a csoporthoz tartozó két kassza tagjai tudják a meglévő patikakártyájukkal költeni a célzott munkáltatói támogatást már a januári induláskor.

A minimálbér és a garantált bérminimum a 2019. január 1-én életbe lépett 8-8%-os emeléssel több mint a duplájára nőtt 2010-hez képest. Bodó Sándor a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta azt is: a munkaadókat terhelő szocho idén júliusban 17,5%-ra mérséklődhet.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése körülbelül 130 milliárd forintot hagyhat majd a vállalkozásoknál – mutatott rá Bodó Sándor, aki a 2016 novemberében a kormány és a szociális partnerek által elfogadott hatéves bérmegállapodás folytatásának nevezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) elfogadott kétéves, 2019-re és 2020-ra vonatkozó bérmegállapodást.

Idén a kötelező legkisebb munkabér bruttó összege 149 ezer forint, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 195 ezer forint lett. (Jövőre a minimálbér bruttó 161 ezer forintra, a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintra nő majd.) Az Azenpenzem.hu számítása szerint a 2019-es nettó minimálbér 99 085 forint, a hazavihető bérminimum 129 675 forint, míg a munkaadóknak havonta 180 ezer és 236 ezer forintba kerülnek az ilyen áron foglalkoztatott munkavállalók.

Egyes önsegélyező szolgáltatásokra kifizethető egészségpénztári támogatás maximális havi összege is változott a minimálbérhez igazodva: nőtt a jelzálogalapú lakáshitel-törlesztésre, a közüzemi díjakra és a beiskolázás költségeire igényelhető támogatás.

A vállalatok adomány vagy munkáltatói hozzájárulás formájában tudnak hozzájárulni a dolgozók jóllétét támogató juttatásokhoz. Érdemes megfontolni ezt a lehetőséget annak ellenére, hogy a támogatás 2019-ben bérként adózik. Egyrészt azért, mert a juttatás egyéni számlán jóváírt összege után a munkavállaló 20%-os szja-kedvezményt érvényesíthet, másrészt azért, mert ezek a béren felüli juttatások mára a dolgozók jelentős hányadánál elvárássá váltak. Az elmúlt években a jelzáloghitel- és az iskolakezdési támogatás voltak a leginkább kihasznált cafeteriajuttatások, amelyeket a dolgozók jelentős hányada beépíthetett a családi költségvetésbe, és továbbra is számít a munkáltatójára. A 2019-es szja-törvény értelmében ezt ma a foglalkoztatók a leghatékonyabban az egészségpénztáron keresztül tudják nyújtani.

Fotó: pxhere.com

Ha dolgozók azt érzik, hogy a vezetőség erőfeszítéseket tesz a jó közérzet biztosításáért, meghálálják: lojálisabbak, hatékonyabban dolgoznak. Ez így volt tíz évvel ezelőtt is, és ma is, amikor a munkaerő-piaci helyzetnek köszönhetően felértékelődnek a munkavállalók megszerzése és megtartás érdekében hozott döntések.

A 2000-es évek közepén Amerikában zajlott egy Krónikus Betegségeket Megelőző Munkahelyi Program nevű kezdeményezés, amelynél az induláskor, majd hat hét és fél év elteltével felmérték a dolgozók fizikai állapotát, táplálkozási szokásait és számos betegség rizikófaktorának jelenlétét. Már a második mérés alkalmával tapasztalható volt, hogy a résztvevőknek csökkent a vérnyomása, a testzsír- és a koleszterinszintje. Ezen felül a megkérdezettek 39%-a teljes körűen változtatott életvitelén, tehát a munkahelyén kívül is egészségesebben táplálkozott és növelte a fizikai aktivitását. A prevenciós programokra szánt költség később az anyagiakban is megtérült: nőtt az egészséges munkavállalók teljesítménye, csökkent viszont a betegállományban töltött napok száma – idézi az eredményeket a Webbeteg.hu. Ráadásul, mivel a dolgozók érezték, hogy a vezetőség is erőfeszítéseket tesz a jó közérzet biztosításáért, a személyes elköteleződésük is megnőtt a cég felé, és még inkább a közösség részének érezték magukat. Mindezen folyamatok pedig nyilvánvalóan hatékonyabb munkavégzést eredményeztek.

Bár ez a kutatás nem ma készült, a megállapításai 2019-ben is éppen úgy helytállók, mint 15 éve voltak.

3 munkahelyi egészségmegőrző tipp (Forrás: webbeteg.hu)

1. Alternatív reformétrend támogatása

Jó lehetőség a munkavállalónak, ha maga döntheti el, marad-e a hagyományosabb étrendnél, vagy az egészségesebb, alacsonyabb zsír- és kalóriatartalmú, teljes értékű fogásokat választja. Ha mód van rá, sokan szavaznak a vörös húsok helyett fehérekre, a fehér kenyér helyett a teljes kiőrlésűre, a túl sok állati fehérje helyett a zöldségekre, vagy éppen a krémes süteményeket váltják fel friss gyümölcsökkel. Az eredmény nem csak a kilók csökkenésében, de az energikusabb fizikai állapotban is mérhető.

2. Mindennapos rövid, szervezett testmozgás

Ha a dolgozóknak van lehetőségük akár az ebédidőben – még evés előtt – 10-15 percet tornázni, nem csak felfrissülnek, de beindítják a gyorsabb anyagcserét és egy kis gerinctornával megelőzhetik az ülőmunkával járó mozgásszervi elváltozásokat is. Ehhez pedig nem feltétlenül szükséges gyógytornász, egy szakember által felkészített, kellően lelkes kolléga is képes levezetni a nyakra, a vállra, a gerincre koncentráló gyakorlatokat. A munkavégzés ily módon történő megszakítása a képernyős munkahelyeken gyakran fellépő szempanaszokra is jótékony hatású.

3. Munkahelyi egészségszűrés

A munkahelyeken szervezett szűrések nemcsak a dolgozók lojalitását növelik, hanem olyan, addig rejtett betegségekre is fény derülhet ilyen módon, amelyek tüneteket okozva már sokkal súlyosabb problémát, ezáltal kiesést jelentenének a munkából. A hagyományos fogászati-, látás- és hallásvizsgálatokon kívül az allergiavizsgálat, az anyajegyszűrés, a komplex kardiológiai vizsgálat vagy akár a stresszszint-mérés is bekerülhet a szűrőcsomagba, amely munkáltatói célzott támogatás formájában a bérnél 40%-kal kedvezőbb, 40,71%-os adózással finanszírozható.

Igaz, számos tényező inkább hátráltatta, semmint segítette az öngondoskodás fejlődését tavaly, mégis nőtt azok száma, akik felismerik az egészségcélú megtakarítás szükségszerűségét. A trend folytatásában számítunk a munkáltatók támogatására is.

2018-ban az összes tagdíjfizetésen belül elérte az 55%-ot az egyéni befizetések aránya, és az eddigi trendek alapján további bővülésre számítunk ezen a téren. Emellett azt reméljük, hogy a munkáltatók is felismerik azt, hogy felelős foglalkoztatóként komoly szerepük van az öngondoskodás támogatásában, aminek kiváló eszköze az egészségpénztár, hiszen a munkavállalóik már letették a voksukat a pénztárak mellett.

A pénztári öngondoskodást többek között az egyéni befizetések után járó 20%-os szja-jóváírás hajtja, amely 2019-től már a munkáltatói hozzájárulás és az adomány után is jár. Az állami támogatás költségelvonás nélkül növeli a pénztártag megtakarítását, amelyet a következő évben bármilyen szolgáltatásra elkölthet.

Egyre többen vásárolnak például gluténmentes élelmiszert patikakártyájukkal, vesznek igénybe magánorvosi ellátást vagy spórolnak valamelyik önsegélyező támogatásra. Utóbbiak között a gyerekkel kapcsolatos támogatások – a születéskor igénybe vehető 1 000 000 forint, a gyes/gyed kiegészítése vagy a beiskolázási támogatás – és a jelzálogalapú-lakáshitel törlesztőjének kiegészítése a legnépszerűbbek. Többek között ezek kihasználtságához – és így a munkavállalói jóllétéhez – tud jelentős mértékben hozzájárulni az a munkáltató, amelyik továbbra is biztosít dolgozói számára egészségpénztári juttatást.

Ráadásul bármelyik – munkáltatói hozzájárulás, adomány, célzott támogatás – juttatási formát választja a cég, biztos, hogy jól jár anyagilag és „társadalmilag” is.

6 + 1 biztos érv az egészségpénztári tagság munkáltatói támogatása mellett

1. A munkáltatói hozzájárulást és az adományt az állam megtoldja 20%-kal (az összeg után a munkavállalónak járó szja-visszatérítés), legfeljebb évi 150 ezer forinttal, amely plusz forrást jelent a zsebből fizetett gyógyszer, fogorvosi kezelés, szemészet, bőrgyógyászat szűrővizsgálat, magán járóbeteg-ellátás, egynapos sebészet, stb… finanszírozására.
2. A munkáltatói hozzájárulás előnyeit az egész család élvezi.
3. A felhalmozott egészségforintoknak köszönhetően gyorsabb lehet a felgyógyulás egy váratlan betegségből, csökkenhet a táppénzes napok száma.
4. A célzott támogatás adóterhe 40,71% szemben a bér 81,95%-os költségével.
5. Az önsegélyező szolgáltatásokkal számtalan, eddig a cafeteriarendszer keretében támogatott élethelyzetet tud a munkáltató továbbra is hatékonyan, a bérnél kedvezőbb költséggel részt vállalni.
6. Az a munkavállaló, aki úgy érzi, hogy fontos a cégének és gondoskodnak róla, boldogabb, lojálisabb és hatékonyabban dolgozik.

+1  A hazai egészségügy forráshiányos, az ellátás minőségének növeléséhez szükség lesz a magánforrások törvényes becsatornázására. Erre kínál megoldást az önkéntes egészségpénztári szektor.

Fotó: pxhere.com

2019-et egyszerre jellemzi majd az evolúció, a már létező trendek bővülése és fejlődése, illetve az az igény, hogy a digitalizációt és az új technológiákat minden eddiginél gyorsabban adaptálják a vállalatok az üzleti folyamataikba – mutat rá Cisco.

Idén is érvényesek maradnak azok a trendek, amelyek már 2018-ban is foglalkoztatták a vállalatokat: hogyan tudják felhasználni a rendelkezésükre álló óriási adatmennyiséget, optimalizálni a felhő alapú multicloud környezetet és biztonságosabbá tenni informatikai rendszereiket – mutat rá a Cisco felmérése, amely szerint a munkaerőhiány miatt a HR részlegek is a mesterséges intelligenciát hívják segítségül, hogy megtalálják és megtartsák a legalkalmasabb munkatársakat.

Az elmúlt években gyorsan fejlődött a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás: az önvezető autók és a humanoid robotok megragadták a közvélemény fantáziáját, miközben az üzleti szereplők igyekeznek felmérni, hogy mi szükséges az AI-ML hatékony bevezetéséhez. Ahhoz, hogy a cégek alkalmazni tudják az új, innovatív megoldásokat, fontos a megfelelő digitális háttér: az adatgyűjtési és az adatmegőrzési folyamatoknak készen kell állniuk, illetve megfelelő számítási kapacitásra van szükség, ami képes vizualizált információkat előállítani.

A jelentés kiemeli ugyanakkor, hogy a cégeknek újra kell gondolniuk hálózataikat. Az 5G, a virtuális valóság, az IoT vagy az AI-ML technológiák egy olyan digitális gerincre épülnek, amely számos nyilvános és magánhálózatból áll: 2020-ra óránként egymillió eszköz csatlakozik majd az internetre. A ma használt hálózatok többségét ugyanakkor nem a jövő hálózati igényeire tervezték. A rengeteg eszköz, a sávszélesség iránti igények és a támadási felületek növekedése azt is jelenti, hogy a hálózatok manuális üzemeltetése fenntarthatatlanná válik - mutat rá az elemzés. A korábban különállóan kiépített, majd egymással összekapcsolt hálózatokat egyesíteni kell egy multi-domain architektúrában, amely automatizált, képes előre jelezni a működési problémákat, megállítani a kibertámadásokat, miközben folyamatosan tanul és fejlődik.