Duplarekorddal zárult a novemberi befizetési akció

Közel 1,3 milliárd forintot fizettek be a Patika-csoport munkáltató partnerei és pénztártagjai novemberben. Ez 20%-os – minden korábbi akciót felülmúló – növekedés. Sok cég használta ki az akciót arra is, hogy adománnyal támogassa – idén még adómentesen – dolgozói egészségét.

2018 novembere minden korábbi akciós időszakot lekörözött: évről évre jól érzékelhetően nő az akció ideje alatt befizetett összeg, de az idei 1,3 milliárd forint minden várakozásunkat felülmúlja. Egyrészt ez minden idők legmagasabb befizetése, másrészt a növekedés dinamikája is kiugró: a tavaly novemberi befizetéseket 20%-kal haladja meg, ami a korábbi években tapasztalt átlag 10%-os bővülési ütem duplája.

A növekedés egyik motorja az egyéni befizetések bővülése volt: a tagság körében évek óta tapasztaljuk a pénzügyi tudatosság erősödését, aminek következtében egyre többen igyekeznek maximalizálni a várható adó-visszatérítés összegét. A másik felhajtóerő a munkáltatói adomány volt. Sok munkáltató döntött úgy, hogy idén még adómentesen támogatja a munkavállalója egészségét.

Ez a lehetőség decemberben is nyitva áll a cégek előtt, amikor is utoljára változatlan feltételekkel adhatnak év végén adományt vagy akár a megszokott munkáltatói hozzájárulást is.

Ezeket a még idén feltöltött juttatásokat a dolgozók tetszőleges egészségpénztári szolgáltatásra költhetik időkorlát nélkül. Amíg a munkáltatói hozzájárulás az egyén számára adómentes, addig az adomány egyéb jövedelemként adóköteles. Az adó alapja az adomány 84%-a, ami után a magánszemély 15%-os személyi jövedelemadót (szja) és 19,5% egészségügyi hozzájárulást (eho) fizet. Ezt az idei évre vonatkozó egyéni adóbevallásban kell majd bevallani és megfizetni a pénztár által kiadott igazolás alapján, ugyanakkor a pénztártagnak az adomány jóváírt összege után jár 20% SZJA-kedvezmény.

A munkáltató az adományt szerződés alapján a pénztárnak utalja. A szerződésben lehet meghatározni, hogy kinek adja az adományozó az összeget. A juttatást nem muszáj minden dolgozónak egyformán adni, lehetséges személyenként differenciáltan meghatározni az összeget.

Mit várunk 2019-ben?

2018 egyértelműen az egyéni befizetések éve volt. A pénztártagok egyre szélesebb rétege számára az egészségpénztári tagság már nem csupán egy a munkáltatótól kapott juttatás, sokkal inkább a családról való gondoskodás és a minőségi egészségügyi ellátáshoz jutás érdekében tudatosan választott öngondoskodási forma.

– Az attitűdváltás miatt 2018-at a Patika-csoport egyik legsikeresebb évének gondolom. A tagjaink megmutatták, hogy a kieső céges feltöltéseket magán forrásokból pótolják, mert szükségük van a pénztári szolgáltatásokra. A patikakártyás költések hatékonyan finanszírozzák a saját és a családjuk egészségügyi kiadásait. Idén közel 2 milliárd forint érkezett be december elejéig, és biztos vagyok abban, hogy jövőre ez az összeg tovább nő – mutatott rá Dr. Lukács Marianna, a jövőre 20 éves fennállását ünneplő Patika Egészségpénztár egyik alapítója, a cégcsoport vezérigazgatója.

2019-ben az egyéni befizetések bővülése mellett a munkáltatói szerepvállalás is lendületet kaphat újra az elfogadott adócsomagban lévő változásokra adott patikás válaszoknak köszönhetően.

– A Patika-csoport pénztárai a munkáltatói hozzájárulást felváltó célzott szolgáltatással minden eddiginél testre szabottabb, a munkáltatók és a munkavállalók szövetségét erősítő céges feltöltési lehetőséget kínálnak, ráadásul a piacon elsőként fizető kártyával. Az eddigi munkáltatói érdeklődésekből arra következtetek, hogy ismét nőni fognak a céges befizetések és lesznek más pénztártól átlépő új munkáltatók is, ami természetesen az egyéni tagság bővülését is elősegíti – tette hozzá Lukács Marianna.

Szerinte bármilyen megoldást dolgoz ki az egészségügyi kormányzat a köz- és magánellátás drasztikus szétválasztására – akár például a francia modellt, ahol az orvosnak döntenie kell, hogy kizárólagosan az állami ellátásban vagy a magánrendelésen dolgozik – az a társadalombiztosítási ellátások szűkülését jelentheti.

– Gondoljunk csak arra, hogy a Honvéd Kórház koraszülött osztályának időleges vagy akár teljes bezárása a NEAK történetében új korszakot nyitott: már nem az a kérdés, hogy van-e pénz az ellátásra, hanem az, hogy van-e, aki gyógyítson az állami intézményekben. A jövőben tehát felértékelődhet az önkéntes egészségpénztárak immár ellátói és finanszírozói szerepe.

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a kormányzat előtt lévő rendelettervezet alapján milyen megoldás születik majd a magán- és közellátás szétválasztására, mindenesetre a kérdés 2014 után 2018 októberében ismét napirendre került és komoly szakmai visszhangot váltott ki. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy értelmetlen és káros a magán- és közellátás radikális, tiltáson alapuló szétválasztása, ugyanakkor fontos lenne a transzparens, mindenki számára átlátható rendszer létrehozása, amelyben a magánforrások bevonása nem a paraszolvencia, hanem az intézményesített formában megvalósuló öngondoskodás révén történik. Erre kínál évek óta államilag támogatott lehetőséget az önkéntes egészségpénztári szektor és ehhez tud hatékonyan hozzájárulni a felelős munkáltató.

Új vállalati modell születik

Partnertalálkozó keretében mutattuk be munkáltatói partnereinknek a Patika-csoport célzott szolgáltatásra kidolgozott egyedülálló modelljét. Az üzleti reggelin Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómia tanszékének tanára, a Patika Egészségpénztár ellenőrző bizottságának elnöke beszélt arról, milyen helyzetben vannak ma a vállalatok.

A világban zajlik a technológiai forradalom, amely átalakítja a munka világát, és amely egyaránt kihívást jelent a kormányoknak és a vállalatoknak. A magyar felzárkózási folyamat is alárendelt ennek a techváltásnak, amely révén a vállalatok új szerepbe kerülnek, úgy is mint munkáltató. A mai munkaerőpiacra sokféle piaci szegmensből eltérő igényekkel érkeznek a munkavállalók, és a vállalatoknak kell megtalálniuk, hogy mitől lesznek vonzók a tehetségek számára. Meg kell, találják, mi az a motiváló elem, amely a céghez vonzza, és ott tartja a munkavállalókat, amitől ők lojálisak lesznek a vállalathoz, és jól fogják alkalmazni a modern technológiát.

– A mesterséges intelligencia korában a vállalat egyre inkább közösséggé válik, ahol szeretik egymást a beosztottak és a főnökök. Ez új Magyarországon. A Budapesti Corvinus Egyetem szervezett a vállalatvezetők és hallgatók között egy beszélgetést. Ott kiderült, hogy a hallgatók félnek a pillanattól, amikor nekik ki kell lépni a munkaerőpiacra. Támpontokat keresnek, hogy ki fogja őket segíteni, milyen életpályamodellre számíthatnak, a munkáltató hogyan fog gondoskodni róluk – mutatott rá Trautmann László.

Ebben a helyzetben a benefitjellegű juttatásoknak felértékelődik a szerepük: a munkáltatók ezen keresztül tudnak a munkavállalóiknak olyan szolgáltatásokat kínálni – különösen az egészség és az oktatás területén –, amelyek a cég hosszú távú munkaerő-megtartó képességéhez hozzájárulnak. – Jól látszik a trend az amerikai piacon például, ahol a munkakeresők az adott álláshoz kínált egészségbiztosítási konstrukció alapján döntenek, és a bér csak a negyedik-ötödik befolyásoló tényező a munkavállalói szerződés megkötésekor – mondta Trautmann, aki szerint az alakuló új vállalati modellben nagyon fontos lesz a cégek ilyen típusú felelősségvállalása. És mivel a versenyképesség fokozása érdekében nincs alternatívája a hagyományos működési struktúra megújításának, a trenddel a hazai üzleti szereplőknek is lépést kell tartaniuk.

Ehhez kínál költséghatékony megoldást jövőre az egészségpénztári célzott szolgáltatás munkáltatói támogatása. A partnertalálkozón Vargha László pénzügyi vezető ismertette a célzott szolgáltatásra kidolgozott patikás modellt. Kattintson a következő hírre, és ismerje meg a piacon egyedülálló megoldásunkat.

A felelős vállalat odafigyel munkavállalói egészségére

Jövőre sem kell lemondaniuk a felelős munkáltatóknak az egészségcélú támogatásokról. Köszönhetően annak, hogy sok éve működik nálunk a többzsebes cafeteriakártya és saját rendszer áll a kártyás fizetések mögött, a támogatásban részesülő pénztártag ugyanazzal a patikakártyával költheti a támogatást, mint a saját befizetéseit.

A média hangos a cafeterialehetőségek megnyirbálásáról szóló hírektől, azt azonban kevesen említik, hogy az egészségcélú támogatási lehetőségekre milyen módon lesz lehetőségük a cégeknek. Pedig a munkaerő megtartásában és a megszerzésében is komoly szerepük van az egészségcélú juttatásoknak, legyen szó bármilyen korosztályú és munkakörben dolgozó alkalmazottról.

– A hozzájárulásnak nemcsak a munkavállalók teljesítményének elismerésében, hanem az ország versenyképességének fokozásában is egyre nagyobb a szerepe – mutatott rá Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi igazgatója a novemberi partnertalálkozón tartott előadásában utalva arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is hangsúlyos szerepet szán az egészségpénztáraknak a jövőben. Az MNB által a kormányzatnak benyújtott, az ország versenyképességének javítását célzó 180 pontból 22 foglalkozik az egészségi állapot javításával és abban a lehetséges – többek között az önkéntes pénztári – finanszírozási formákkal. Windisch László, az MNB alelnöke egy budapesti konferencián arról is beszélt, hogy a tervek szerint a jövőben a pénztárak is csatlakoznának a Befektető-védelmi Alaphoz hasonló biztosítéki rendszerhez, ami minden esetben védi a befektető megtakarítását.

2019-ben a vállalatok három juttatási forma – célzott támogatás, munkáltatói hozzájárulás és az adomány – között választhatnak, hogy milyen módon támogatják dolgozóik egészségmegőrzését.

1. Célzott támogatás

A jövőre kiemelt szerepbe kerülő egészségcélú juttatás a tudatos munkáltató eszköze, hogy fokozza a munkavállalók lojalitását és erősítse a felelős munkáltatói márkát. A 40,71%-os adózással korlátlan összegben adható juttatás lehetőséget teremt a munkavállalók differenciált motiválására.

A januári induláskor a szektorban elsőként a Patika-csoport pénztárai kártyával költhető, egyszerű adminisztrációval adható megoldással indulnak, a megszokott módon a munkáltatót teljes mértékben tehermentesítő patikás ügyfélszolgálattal.

A célzott támogatás lényege az, hogy ezt a juttatást a munkavállaló a támogatói szerződésben előre meghatározott pénztári szolgáltatásokra – mint például gyógyszer, magánorvos, szűrővizsgálatok – költheti. A pénztár ezekhez a célzott szolgáltatásokhoz kapcsolódóan pénztártagonként több alszámlát vezet, az egyenlegeket pedig egyetlen patikakártyáról költhetővé teszi kártyacsere nélkül.

A célzott támogatás egyik extrahozama pont az, hogy a támogatási cél kijelölésében maximálisan érvényesülhetnek a munkáltatói érdekek. Ha a HR célja a betegállományban töltött napok számának csökkentése, érdemes magánegészségügyi ellátásra vagy szolgáltatásalapú egészségbiztosításra biztosítani forrást, míg ha az egészséges életmód támogatása a fő stratégia, az évi rendszeres szűrővizsgálatok költségét fedezheti a vállalat a szolgáltatással – ismertette Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi vezetője.

Ebben az új konstrukcióban a patikakártya használatában a munkavállaló pénztártag nem érzékel változást, hiszen a célzott támogatást is kártyával költheti, akárcsak eddig a munkáltatói hozzájárulást. Ráadásul a saját befizetések és a munkáltatói „pántlikázott” pénz ugyanazzal a fizető kártyával finanszírozható a Patika-csoport saját rendszerének köszönhetően.

A patikakártya kényelmes használatát segíti, hogy a pénztártag a különböző egyenlegeket az eddig megszokott módon honlapjainkon, az online egyenleglekérdező menüben tudja követni és ellenőrizni. Természetesen a munkavállalók a céges feltöltéstől függetlenül gyarapíthatják privát befizetéssel eddigi egyenlegüket, és a patikakártyát is a jelenlegi széles szolgáltatási körben használhatják.

Újdonság, hogy a juttatás kizárólag a munkaviszony ideje alatt jár, valamint a szerződésben megadott határidőig a dolgozók által fel nem használt pénz a munkaadót illeti meg.
Az új konstrukció elterjedését segítendő a célzott támogatást egységes, 6%-os pénztári költséglevonás terheli, és energiát, figyelmet spórolva akár évi egy utalással is teljesíthető.

2. Munkáltatói hozzájárulás és adomány

A cég jövőre dönthet úgy is, hogy megtartja a már ismert és megszokott munkáltatói hozzájárulást vagy adományt. 2019-ben ezek a juttatások bérként adóznak (81,95%) ugyanakkor új kedvezmény, hogy 2019-ben a munkavállalók 20% szja-jóváírásra jogosultak az ilyen jellegű juttatások után.

Mindazoknak érdemes gondolkodniuk a már megszokott juttatási forma fenntartásában, akik a juttatási keret változatlanul tartása mellett szeretnének hozzájárulni munkavállalójuk egészségpénztári tagságához. A juttatás a pénztár szolgáltatási portfóliójában található bármely szolgáltatásra költhető.

Mennyit költhet a 20 ezer forintos munkáltatói költségkeretből a munkavállaló 2019-ben?

A munkáltató akármelyik juttatási forma közül választ, hosszú távon hozzájárul ahhoz, hogy munkavállalói tudatosan kihasználják az egészségpénztári tagságban rejlő előnyöket – többek között a sorban állás és hálapénz nélküli, magas minőségű, kellemes környezetben történő egészségügyi ellátást, az szja-visszatérítéssel támogatott prevenciós vizsgálatok hasznát – így a munkáltatótól kapott patikakártyás feltöltés is felértékelődik számukra.

A juttatásokkal kapcsolatban felmerülő kérdései esetén keressen bennünket a munkaltato@patikapenztar.hu vagy a munkaltato@ujpiller.hu email címen.

Ezért bővül dinamikusan a magánegészségügyi szektor

Mivel az állami egészségügyi ellátás nem tudja maradéktalanul kielégíteni a lakosság igényeit, megoldatlan szükséglet keletkezik, amelyet a magánegészségügy szereplői igyekeznek kiszolgálni – hangzott el a Portfolio Private Health Forum 2018 konferencián.

A közfinanszírozott egészségügy nem tudja felvenni a harcot a mai valós népegészségügyi érdekekkel – mondta Dr. Varga Péter Pál gerincsebész a Portfolió magánegészségügyi konferenciáján. A szakember öt pontban szedte össze azokat a pici réseket, amelyeket az állami egészségügy nem, vagy csak korlátosan tud betölteni. Ezekre a hiányosságokra épülve tud bővülni a magyarországi magánegészségügyi piac. Az emberek a lábukkal döntenek, hogy hol szeretnének gyógyulni – tette hozzá. Az egészségpénztári megtakarítás pedig az ehhez szükséges forrás összegyűjtését segíti egyrészt az előtakarékosságra való ösztönzéssel, másrészt a 20%-os szja-támogatás segítségével.

5 hiány és az arra adott válasz

1. A beteg és orvos személyes kapcsolata

Az állami ellátásban a beteg és orvos kapcsolata egyre inkább üzletiesedik, silányul. Kevés idő jut a személyes beszélgetésre, a magyarázatokra. A magánellátásban a beteget ügyfélként kezelik, az orvossal való találkozás minőségét az orvos segítőkészsége határozza meg. A cél a találkozók optimalizálása: a páciens egységnyi idő alatt a maximumot vegye ki a rendszerből.

2. A szolgáltatáshoz való rossz hozzáférés

A várólisták hosszúak, mivel a kórházban annyi műtét lesz, amennyit a közellátás finanszíroz. Akkor is, ha van szabad orvos, van szabad műtő. A kiválóságot sem díjazza az állami rendszer, a jó orvosnak sem jut több forrás. A magánellátásban a hozzáférés korlátlan és azonnali, mivel erre komoly társadalmi igény van.

3. Az ellátás környezete

Nem mindegy, hogy milyen körülmények között gyógyulhat a beteg. A komfortérzetre az állami rendszerben nincs odafigyelve. A magánellátás közege célorientált és ügyfélcentrikus.

4. Hálapénz

A tisztátalan finanszírozási viszonyok fertővé változtatják az állami egészségügyet. A magánellátás a bizalomra épül. A beteg fizet, de számlát kap + orvosi dokumentációt.

5. A közfinanszírozásban nincs helye a prevenciónak

A megelőzés az egészségtudatos hozzáállás része. Ha nagyobb hangsúly kerül a prevencióra, egészségesebbé válhat a társadalom, nőhet az egészségben töltött évek száma, csökkenhetnek a táppénzes napok. A szűrővizsgálatok ma egyetlen magánszolgáltató spektrumából sem hiányoznak.

Nincs állami pénz egészségre

Fotó: freepik.com

Ilyen lesz a cafeteria 500-600 milliárdos piaca jövőre

A személyi jövedelemadó törvény jövő évi módosítása teljesen átalakítja a munkáltatók juttatási rendszerét, annak adókötelezettségét. Jelentősen leszűkül annak lehetősége, hogy a munkáltatók az őket terhelő, a bérnél kedvezőbb adókötelezettség mellett nyújtsanak bizonyos juttatásokat, támogatásokat a munkavállalóiknak.

Az előző években a juttatási lehetőségek köre folyamatosan bővült, így még az idén is lehetőség van az adómentes elemek közül mobilitási célú lakhatási támogatás, adómentes lakáskölcsön törlesztés, kultúra utalvány, sportrendezvényre szóló belépő, személybiztosítás nyújtására. Decemberben 40,71%-os munkáltatói adóteher mellett önkéntes pénztári támogatás, iskolarendszerű képzés, iskolakezdési támogatás, Erzsébet utalvány, üdülési szolgáltatás, személybiztosítás, helyi utazásibérlet-juttatás, munkahelyi étkeztetés, csekély értékű ajándék (ha még nem használta ki a cég az évi három alkalmat) adható. Béren kívüli juttatásként 34,22%-os munkáltatói közteher mellett pedig 2018-ban adható utoljára százezer forint készpénz és a SZÉP kártya juttatás, bár utóbbi jövőre is béren kívüli juttatásként adózik jelentősen megnövekedett munkáltatói adminisztrációs teher mellett.

2019. január 1-től új világ jön

A hozzávetőleg 600 milliárdos cafeteriapiac jövőre jelentősen átalakul, néhány juttatásra szűkül. Kissné Horváth Marianna, a SALDO Zrt. adószakértője vette sorra a január 1-től adható lehetőségeket és feltételeit.

SZÉP Kártya

2019-től továbbra is kedvezményes munkáltatói közteherfizetés – 34,55% – mellett adhatnak a munkáltatók Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 225 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 150 ezer forint és szabadidő alszámlájára legfeljebb évi 75 ezer forint támogatást. 2019. január 2-át követően azonban a jelenleg használt SZÉP Kártya számlára a munkáltató már nem tud több juttatást utalni, kizárólag a kártyakibocsátó bankban, célonként külön nyitott új számlákra érkezhet munkáltatói juttatás.

Csekély értékű ajándék

Évente egy alkalommal, a minimálbér 10%-ának megfelelő mértékben csekély értékű ajándékban is részesülhetnek a munkavállalók. Adómentes juttatásként évente a minimálbér mértékéig kulturális szolgáltatásra szóló belépőjegyet, bérletet, továbbá szintén a minimálbér mértékéig sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet juttathat a munkáltató úgy, hogy vagy az adott eseményre szóló belépőt adja át a munkavállalónak, vagy a dolgozó által hozott számlát fizeti ki.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba célzott szolgáltatásra fizetett támogatás

Egyes meghatározott juttatásként, 40,71%-os munkáltatói közteherfizetés mellett a munkáltatók önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra történő befizetést – fizethetnek be összeget. A munkáltató által befizetett összeget a pénztár azon tagjai használhatják fel különböző juttatásokra, szolgáltatásokra, akik a munkáltató munkavállalói. A célzott szolgáltatásra befizetett összeg nem jelenik meg a munkavállalók egyéni számláján. (A jövő évben adható egészségpénztári juttatásokról lásd A felelős vállalat odafigyel munkavállalói egészségére című cikket.)

Az önsegélyező szolgáltatás célzott munkáltatói támogatása adómentes a munkáltatónak, de az összeg 84%-a után adófizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak: miután igénybe vette a szolgáltatást 15% szja-t és 19,5% szochót kell majd fizessen.

Minden egyéb idei juttatás

A béren kívüli juttatásként, illetve egyes meghatározott juttatásként nem nevesített minden egyéb juttatás 2019-től a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének fog minősülni, ami annyit jelent, hogy a juttatás bruttó értékéből 15% személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kerül levonásra.

A 2019. januártól alkalmazandó adózási szabályok nem zárják ki, hogy a munkáltatók továbbra is lehetővé tegyék a munkavállalóiknak, hogy cafetéria keretük terhére különböző juttatási elemek közül válogassanak, azonban a juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok változása kapcsán a munkavállalók nettó jövedelme lényegesen változhat.

Ha például a munkáltató önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulást nyújt a munkavállaló részére havi 10 000 forint értékben, az 2018-ban 14 071 forintjába kerül. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy az idei évi költségkeretet (14 071 forintot) biztosítja 2019-ben is önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulásra, az adózási szabályok változása miatt a munkavállaló részére utalandó támogatás mértéke 7 733 forint, azaz 23%-kal csökken a pénztári befizetés. Miután a pénztárba átutalt összeg a munkavállaló munkaviszonyból származó összevonandó jövedelme, annak 20%-át kedvezményként érvényesítheti, így 1 547 forint tagdíjként jóváírásra kerül a számláján, ezáltal a reálérték csökkenése 7,2%.

Ha a munkáltató továbbra is nettó 10 000 forint önkéntes pénztári támogatásban kívánja részesíteni a munkavállalóját, az 15 038 forint bruttó munkabért jelent, mely 18 196 forintjába, 29,3%-kal többe kerül a munkáltatónak.

Fotó: freepik.com

Magyar fejlesztés a munkahelyi szemkárosodás megelőzéséért

Az eddigi tapasztalatok szerint 10-30 százalékkal csökkenthető a táppénzes napok száma, és 15-20%-kal növelhető a monitor előtt dolgozók hatékonysága egy magyar fejlesztésű szoftvernek köszönhetően.

Egy 100 könyvelő megkérdezésével végzett kutatásából kiderült, hogy a válaszadók 90 százaléka legalább 8 órát dolgozik egy nap monitor előtt, és csupán 22 százalékuk tudta, hogy a normális gyakoriságú, percenként 12-15 pislogással megakadályozható lenne a számítógép használata közbeni szem kiszáradása és elfáradása; a megfelelő monitortávolsággal (a szemünktől kb. 50-70 centiméter távolságra) pedig csak 26 százalékuk volt tisztában. A Szemfüles Kft. vizsgálata arra is rámutatott, hogy az emberek az elmerült munka közben – amellett, hogy a dolgozó a monitorhoz közel hajolva és hunyorogva, pislogás nélkül néz esetleg egy táblázatot több órán keresztül – hajlamosak megfeledkezni a rendszeres vízivásról, a szemtornáról, az 50 perces munka után járó 10 perces monitor nélküli munkaidőről, a székből felállásról és egyéb megelőző tevékenységekről. Szerencsére már elérhető mindenki számára az a megoldás, ami ezekre figyelmeztet (akár saját ütemű pihenőidő tervezésével együtt), a kamera nélküli móddal és a billentyűzet leütés- és egérkattintás-számlálóval is kiegészülve – számolt be a magyar fejlesztésről a Ritmus.hu.

Aki ülőmunkát végez és a munkaidejének hozzávetőleg 80 százalékát monitor előtt tölti – ehhez hozzáadva a tévénézés, mobilozás stb. idejét – annak akár 17 évet is jelenthet az életéből a különböző képernyők nézése. Hosszú távon a képernyő előtti munkavégzés mellett romlik a szemfelszín állapota, és jelentős százalékban alakulnak ki száraz szem panaszok (szúró-, égő-, fáradtszem-érzés), melyek rontják a dolgozó látás- és életminőségét. A pislogás biztosítja a szemfelszínt borító könnyfilm megfelelő eloszlását, melynek hiánya a szem száradásához vezet. Ennek következtében károsodhat a szemet borító hámfelszín is, amely által fogékonyabb az egyén a szemfelszíni fertőzésekre, valamint számítógépes látási szindrómához is vezethet, ami a szemszárazság, a szemfájdalom, a fejfájás és a kimerültség együttese.

A Szemfüles magyar startup az alapvetően pislogásra és monitor-szem távolságra figyelmeztető megoldását új funkciókkal egészítette ki, a monitor előtt ülők egyenletes teljesítményének elérése érdekében. A számítógépes alkalmazás orvosi háttérrel rendelkező, bevált egészségügyi monitoring és kezelési programokkal is bővült, amelyhez a szakmai hátteret a Péterfy Sándor utcai kórház szemész szakorvosai szolgáltatják.

Fotó: pxhere.com

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.