A jövő évi adócsomag cafeteriára vonatkozó módosításainak hatására 2019-ben valószínűleg sok vállalat az egészségpénztári célzott szolgáltatások támogatásával fog hozzájárulni dolgozója egészségmegőrzéséhez. Az új struktúra a szolgáltatók számára nem jelent változást, a pénztártagok az eddig megszokott módon fogják tudni költeni a juttatást, és a megszokott pontossággal érkezik a pénz is.

A nyáron elfogadott adócsomag benyújtása óta számos kérdés merült fel azzal kapcsolatosan, hogy a munkáltatók milyen módon fogják tudni támogatni munkavállalójuk egészségmegőrzését 2019-ben. Mára a dilemmák többsége tisztázódott: a célzott szolgáltatásokra fizetett munkáltatói támogatás jól működő megoldást jelenthet a felelős vállalatoknak jövőre is. A Patika-csoport mindkét pénztára felkészült az új szolgáltatási struktúrára, így a változás a szolgáltatói partnereink számára semmilyen fennakadást nem fog okozni: a patika-, újpilléres és multipayes kártyák automatikusan kezelik az egyenlegeket, a fizetés továbbra is mindössze a kártya lehúzásával történik. És ami talán a legfontosabb: a jövőben is időben, patikapénztáras pontossággal érkezik a bankszámlára a kártyaköltések ellenértéke.

Mi a célzott szolgáltatás lényege?

A bérnél kedvezőbben, 40,71%-kal adózik az önkéntes egészségpénztári célzott szolgáltatásra fizetett munkáltatói juttatás, amellyel a vállalat az eddig megszokott módon a munkavállaló gyógyszervásárlását, magánegészségügyi ellátásban való gyógyulását, vagy akár rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt is támogathatja. Az új modell a korábbinál sokkal inkább munkavállalóra szabott céges megoldást kínál. A struktúrával a menedzsment még inkább tudja ösztönözni dolgozói öngondoskodását is, tekintettel arra, hogy a célzott szolgáltatás mellett a patikakártya szja-kedvezményre jogosító privát befizetéssel is feltölthető.

A zökkenőmentes átállás érdekében a Patika-csoport a két évtizedes – több mint 63 milliárd forintnyi – szolgáltatási tapasztalata, a tagság által az utóbbi években leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások és az előzetesen felmért munkáltatói igények alapján 4 csomagot állított össze. Természetesen a vállalatok egyedileg is kialakíthatnak szolgáltatáscsomagokat, ha az alábbi kínálatban nem találnak a céljaikkal és a dolgozóik igényeivel harmonizáló megoldást. A csomagokra kínált támogatás összegét a munkáltató határozza meg, melyből a pénztár működési költséget von le.

Célzott szolgáltatáscsomagok

Mit jelent a változás a patikakártyát elfogadó szolgáltatók részére?

A vállalatok eddig körülbelül 500–600 Mrd forintot fordítottak cafeteriára és béren kívüli juttatásra éves szinten. Várakozásaink szerint 2019-től az összeg jelentős részén a SZÉP Kártya és az önkéntes egészségpénztárakba célzott szolgáltatásra fizetett támogatás fog osztozni.

A Patika-csoporthoz érkezett munkáltatói visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a vállalatok többsége jövőre is kitart az egészségcélú juttatások mellett, sőt a törvényi szűkítések miatt új belépőkre is számítunk.

A munkáltatói támogatások alakulásától függetlenül az utóbbi években erősödnek az egyéni befizetések is. Várakozásaink szerint év végére a pénztárainkba érkező összes tagdíjbevétel közel 60%-a lesz az egyéni befizetés. Ez azt is jelentheti, hogy jövőre megnőhet a patikakártyás forgalom.

Jó hír, hogy a Patika-csoporthoz tartozó pénztárak tagjai éppúgy tudják majd költeni a célzott szolgáltatásra kapott összeget a patikakártyájukkal, mint eddig a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást vagy a saját befizetéseiket, köszönhetően a multipayes technológiának.

A már több éve megbízhatóan működő rendszer révén a POS terminál és a kártya automatikusan kommunikálnak, hogy kártyalehúzáskor a megfelelő egyenleg kerüljön megterhelésre. A patikakártya rendszere ezen felül intelligens: optimalizálja a költéseket az új célzott támogatás, az egyéni befizetés és a már meglevő egyenlegek között egyetlen kártyalehúzással.

Ilyen értelemben tehát az új támogatási modell nem jelent változást a szolgáltatói partnereink életében.

Juttatások 2019-ben

2019. január 1-től lényegében kettő, a bérnél több mint 40%-kal kedvezőbben adózó céges béren kívüli juttatással számolhatnak a munkáltatók: SZÉP Kártyával és az önkéntes pénztárakba célzott szolgáltatásra fizetett támogatással. Természetesen továbbra is lehet adni egészségpénztári tagdíj-kiegészítést, ami az idei cafeteriaadó helyett jövőre bérként adózik, és az eddig adómentesen adott adományt is ebbe a kategóriába sorolta az őszi, még nem elfogadott módosító csomag.

Mint minden évben, idén is meghirdette novemberi akcióját a Patika-csoport: a hónap folyamán mindkét pénztárába jelentős kedvezménnyel tudnak befizetni a tagok. Ugyanaz a kedvezmény vonatkozik az új és a már meglévő pénztártagok befizetésére is.

Novemberben a Patika Egészségpénztárban csak a befizetés első 30 ezer forintjából, az Új Pillérnél pedig csak a befizetés első 20 ezer forintjából vonjuk le a megszokott működési költséget, az e feletti összeg 100%-ban a pénztártagok költhető egyenlegét gazdagítja.

Az idei patikás akció részleteit ITT, az újpilléres akció részleteit ITT találja.

Az akcióra érdemes felhívni a paciensek, vásárlók figyelmét, hiszen november 1. és 30. között a megszokottnál is nagyobb összeget takaríthatnak meg egészségcélú költéseikből, ha azt a Patika-csoport pénztárain keresztül teszik. A pénztári tagsággal azonban nem csak novemberben nyernek az egészségükre költők, hiszen az állam minden egyes befizetett forint mellé ad még 20%-ot.

Az egészségpénztári egyéni befizetés után járó 20%-os szja-visszatérítés az egyike azon kevés adószabálynak, amely hosszú évek óta változatlan feltételekkel támogatja az öngondoskodást!

Éves szinten akár 150 ezer forinttal is kiegészítheti az állam az egyéni egészségpénztári megtakarítást, amely összeg komoly segítség a család minden tagjának, legyen szó egészségmegőrzésről, vagy az egészség helyreállításáról. Ehhez az év során összesen 750 ezer forintot kell befizetni; a novemberi akcióban pedig a sokszázezer forintra eső költséglevonást is megtakaríthatják az öngondoskodók. A magyar családok számára pedig egyáltalán nem mindegy, hogy mennyibe kerül az egészségük.

Zsebre megy

A hazai háztartások saját forrásból évente csaknem 1000 milliárd forintot költenek egészségügyi kiadásokra, amiben benne van például a gyógyszervásárlások költsége is – jelezte Leitner György a Primus Egyesület elnöke. A magánforrású egészségügyi kiadásoknál évi 4-5%-os növekedést prognosztizálnak a szakértők. Jelenleg a családok mindössze 56 Mrd forintot költenek egészségpénztáron keresztül, vagyis hatalmas tere van a növekedésnek. Jelenleg a pénztári kiadások fele gyógyszerköltés, de látványos a magánegészségügyi intézményben hagyott forintok bővülése is.

Az önkéntes pénztárak felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank szerint a kasszáknak a jövőben a szűrővizsgálatokon való részvételt és a magánegészségügyi költéseket kellene ösztönözniük. „Jelentős társadalmi haszna lenne, ha a pénztárak a prevencióban is hangsúlyosabb szerepet vállalnának” – vélte Windisch László, az MNB alelnöke egy októberi konferencián.

Idén is lehet pályázni a Családbarát Kórházi Osztály címre. A Három királyfi, három királylány mozgalom a Magyar Kórházszövetséggel közösen meghirdetett pályázatára november 30-ig lehet jelentkezni.

A Három királyfi, három királylány mozgalom és a Magyar Kórházszövetség közös célkitűzése, hogy a kórházi környezetben már meglévő család- és emberbarát jó gyakorlatokat minél szélesebb körben megmutassa, ezzel segítve a kórházi dolgozók nagyobb megbecsülését, valamint a betegek és hozzátartozóik minél emberibb kiszolgálását. A tavaly először meghirdetett kiírásban Családbarát Kórház 2018 címet nyert 13 vidéki és három budapesti kórházi osztály. Ezek a kórházi osztályok olyan jó gyakorlatokért kapták az elismerést, mint a telemedicinás megfigyelés, stresszkezelés, kommunikációs tréning, kutyaterápia, vagy az online segítségnyújtás. A mostani pályázat családbarát kórházi osztályoknak szól, de a cím elnyerése hozzásegítheti az egész intézményt ahhoz, hogy végül Családbarát Kórház díjban részesülhessen. A Családbarát Kórház 2019 intézményi pályázat beadási határideje 2019. február 22. A Családbarát Kórházi Osztály 2019 címet és Családbarát Kórház 2019 díjat a Magyar Kórházszövetség jövő áprilisi konferenciáján adják át – írja a szövetség közleményére hivatkozva az MTI.

A magánszolgáltatókat is minősítik

A transzparens, jogkövető és etikus magánegészségügyi szolgáltatók számára hozták létre a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegyet, amelyet eddig két szolgáltató, az Affidea Diagnosztika és a Rózsakert Medical Center kapott meg.

A magánegészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója által tavaly létrehozott Primus Egyesület szeretné elérni, hogy a betegek egyre nagyobb arányban az átlátható módon működő intézményeket vegyék igénybe, ha privát szolgáltatóhoz fordulnak. Ezért dolgozták ki azt a minősítő rendszert, amely mindenki számára egyértelműen jelzi: az ajtó mögött jogkövető, betegközpontú szolgáltatóval találkoznak. A független szakmai auditorok által végzett tanúsítási folyamatot először az egyesület 12 alapító tagjánál folytatják le 2019 közepéig, azután bármelyik szolgáltató kérheti.

A minősítés segíti a betegeket, és nem utolsó sorban hozzájárul a szektor kifehérítéséhez is. Folyamatosan nő a magánegészségügyi szolgáltatások iránti igény Magyarországon, iparági felmérések szerint a privát szolgáltatók forgalma elérte az évi 300 milliárd forintot, ugyanekkor ennek mintegy harmada a szürkegazdaságba megy – mondta Leitner György, a Primus Egyesület elnöke egy sajtóbeszélgetésen.

A kormány célja az állami és a magánegészségügyi rendszer minél egyértelműbb szétválasztása – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a dr. Batthyány László Orvoskör Közhasznú Egyesület konferenciáján.

Rétvári Bence megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a két ellátási típus szétválasztása az egyik legkonfliktusosabb terület lesz a következő időszakban. A folyamatnak azt kell eredményeznie, hogy egy intézményen belül ne vegyüljön az állami és a magán egészségügyi ellátás, vagyis a közkórházakban csak közellátást lehet majd igénybe venni, a magánellátásoknak pedig csak azokon kívül van a helye. A két ellátási típus keveredése sokszor egészségtelen helyzetekhez, például a közfinanszírozott szolgáltatások lassulásához vezet – emelte ki az államtitkár.

„Ha valaki egy közkórházba belép, akkor biztosnak kell lennie abban, hogy délelőtt és délután is csak közfinanszírozotti ellátásban részesül” – mondta Révári Bence. Az államtitkár szerint ez azért is fontos, mert a magánellátásért fizetők érdekeivel is ellentétes, ha kivizsgálásuk, kezelésük is közintézményekben történik.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy novembertől a magánellátási intézményekre is fokozatosan kiterjed majd az a digitális egészségügyi rendszer, amelynek köszönhetően a betegek már egy éve maguk is elérhetik az interneten a közellátásban keletkező dokumentumaikat. Fontos előrelépésnek nevezte a digitális egészségügyi adatbázisok növekedését, mivel azok szerinte jelentősen csökkenthetik a félrediagnosztizálás és téves kezelés esélyét. A digitalizációnak köszönhetően ugyanis semmi sem felejtődik el, így az orvosok és a mentőápolók is egy gombnyomásra tájékozódhatnak a betegek korábbi kezeléseiről, leleteiről – tette hozzá.

Ennyibe kerül az Egészséges Budapest

Az egészséges életmódot négy tényezővel határozták meg a kutatók: dohányzásmentesség, gyümölcsben, zöldségben és halban gazdag étrend, 30-nál alacsonyabb testtömegindex (BMI) – vagyis normál testsúly – és rendszeres mozgás. Ezután átlagosan hét évig követték a résztvevőket, majd kórházi és halálozási adatok alapján megvizsgálták, hányan estek át stroke-on. A genetikai kockázatok összes kategóriájában és mindenféle életvitel mellett is magasabb volt a stroke kockázata a férfiaknál, mint a nőknél. Tekintet nélkül az életmódra, a nagy genetikai kockázatú csoportokban 35%-kal magasabb volt a stroke esélye, mint az alacsony kockázatú csoportokban.

Az egészségtelen életmód azonban 66%-kal emelte a stroke bekövetkezésének esélyét azokhoz képest, akik egészségesen éltek, függetlenül attól, hogy melyik genetikai kockázatú kategóriába tartoztak. A nagy genetikai kockázat egészségtelen életmóddal párosulva pedig több mint kétszeresére emelte a stroke esélyét az alacsony genetikai kockázattal, egészségesen élőkhöz képest.

A stroke vagy szélütés összetett betegség, a hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt állnak. Az angol kutatók azt akarták megtudni, vajon az egészséges életmód ellensúlyozza-e a gének hatását – számolt be a MedicalXpress.com. Az eredmények rávilágítottak, mennyi előnnyel jár az egész népesség számára az egészséges életmód, függetlenül attól, ki milyen genetikai kockázatot hordoz. Az életmódot meghatározó tényezők közül a dohányzás és az elhízás volt a legjelentősebb a stroke szempontjából – írták a kutatók.

A kutatás több mint 306 ezer, 40–73 éves brit férfi és nő adatait elemezte, egyiküknek sem volt még szívrohama vagy stroke-ja a kutatás kezdetéig. Őket az Egyesült Királyság félmillió lakosának információit tartalmazó biológiai adatbankjából (UK Biobank) választották ki.

Az egészséges életmód mellett még rendszeres szűrésekkel is csökkenthető a betegség bekövetkeztének esélye. A szűrővizsgálatok árából az egészségpénztári tagok legfeljebb 30%-ot visszakaphatnak a saját befizetések után járó 20%-os, és az egészségtervvel alátámasztott prevenciós vizsgálatok árát támogató 10%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően. A Patika-csoport egyik kommunikációs fókusza, hogy ez a lehetőség minél többek számára ismert legyen. Ebben számítunk a szolgáltató partnereink együttműködésére is.

Idén a Világgazdasági Fórum (WEF) már csak az egészségben eltöltött évek számát veszi számításba a Versenyképességi Index egészségügyi pillérében. Az új módszertannal rosszul járt Magyarország: nálunk még a nyugdíjkorhatárt sem élik meg egészségesen az emberek!

A WEF idei versenyképességi rangsorában Magyarország 12 helyet javítva a tavalyi 60. helyről feljött a 48.-ra, ám ez csak annak köszönhető, hogy jó pár olyan országot, ahol a versenyképesség alapvetően a természeti erőforrásokra vagy kizárólag az olcsó és képzetlen munkaerőre épül, az idén alkalmazott új módszertan hátrébb sorolt – írja a Portfolio.hu.

Változott a WEF által az egyes kritériumokban figyelembe vett tényezők száma is. Az egészség pillérben például a korábbi kilenc mutatószám helyett már csak az egészségben eltöltött évek száma szerepel, ami kifejezetten rontja Magyarország besorolását. „A munkaerő egészségügyi állapotát jól tükrözi, hogy az egészségben eltöltött várható élettartam 65,8 év, vagyis a lakosság közel fele még a nyugdíjba vonulás előtt valamilyen krónikus betegségben szenved, ami rendszeresen akadályozza a munkavégzésben és rontja az életminőségét. Ez az átlagos idő a férfiak körében alacsonyabb, mint a nőknél” – idézi a jelentést a Portfolio. A cikk arra is rávilágít: a magyar egészségügy helyzete – ebben a mutatóban csak Románia és Bulgária került mögénk – mellett az oktatás is megjelenik a versenyképességre leselkedő veszélyek között.

Vajon az egészségben töltött évek számának emelkedéséhez hogyan tud hozzájárulni a mostani egészségügyi kormányzat tevékenysége, amely aktuális fókuszában egyrészt az állami és magán betegellátás hermetikus szétválasztása áll, másrészt a HVG információi szerint november elején kell az EMMI-nek a kormány elé terjesztenie a kiegészítő egészségbiztosítási struktúrát. Az azonban még nem tisztázott, hogy mi tartozzon az „ingyenes” társadalombiztosítási ellátás körébe és miért lehessen külön pénzt beszedni, iIlletve hogy a kiegészítő biztosítás az állam vagy a biztosítók üzlete legyen-e?

A Fidesz politikusai anno megvétózták a vizitdíj bevezetését és élesen felléptek a több biztosítós modell ellen is, ám mára az is kiderült, hogy a hazai egészségügyi ellátás színvonala a magánforrások becsatornázása nélkül aligha fog javulni. Már csak azért sem, mert ha az orvosok és az ápolók fizetését nem sikerül legalább közelíteni a nyugat-európai szinthez, nehezen lesz megállítható a szakemberek elvándorlása.