Befizetési kedvezmény novemberben!

Újból nő a táppénzben töltött napok száma, ami jelentős problémát okozhat a munkahelyeken, különösen a munkaerőhiányos területeken. A munkáltató az egészségpénztári szolgáltatások kihasználásával sokat tehet dolgozói egészségéért, különösen novemberben, amikor jelentős megtakarítással töltheti fel a patikás/újpilléres számlákat.

Novemberben a munkáltatók jelentős kedvezménnyel tölthetik fel munkavállalóik egészségpénztári számláját. A Patika Egészségpénztárban csak a befizetés első 30 ezer forintjából, az Új Pillérnél pedig csak a befizetés első 20 ezer forintjából kerül levonásra a megszokott működési költség, az e feletti rész 100%-ban a munkavállaló patikakártyáját gazdagítja.

A Patika-csoport munkáltatói partnereitől érkezett visszajelzések alapján úgy látjuk, azoknál a vállalatoknál, ahol a vezetőség számára fontosak az egészségcélú juttatások, a munkavállalók is nagyobb figyelmet fordítanak az egészségük megőrzésére, így a munkából való kiesésre vonatkozó statisztikák is jobbak az országos átlagnál.

Mit ér a munkáltatói támogatás?

Használja ki novemberben a befizetési akciót és azt, hogy idén korlátlan összeggel, 40,71%-os adózással töltheti fel munkavállalója egészségcélú megtakarítását. Az idei juttatást a munkavállalója bármely pénztári szolgáltatásra költheti!

Bár jövőre a munkáltatói tagdíj-kiegészítés bérként adózik, a célzott szolgáltatásokra fizetett munkáltatói támogatás változatlanul egyes meghatározott juttatásként, kedvezőbb közteherrel építhető be a választható juttatások közé. Az új hozzájárulás gyakorlati megvalósítását a Dolgozója egészségét változatlan adókedvezménnyel támogathatja 2019-ben is című hírünkben részletezzük.

Az idei patikás akció részleteit ITT, az újpilléres akció részleteit ITT találja.

Dolgozója egészségét változatlan adókedvezménnyel támogathatja 2019-ben is

A nyáron elkészült adócsomag benyújtása óta számos kérdés merült fel azzal kapcsolatosan, hogy a munkáltatók milyen módon fogják tudni támogatni munkavállalójuk egészségmegőrzését 2019-ben. Mára a dilemmák többsége tisztázódott: az egészségpénztári célzott szolgáltatásokra fizetett munkáltatói támogatás jól működő megoldást jelenthet a felelős vállalatoknak jövőre is.

Nyár óta nagyon sok kérdés érkezik hozzánk a cégektől, legyen szó nagyvállalatról, multinacionális gazdasági szereplőről vagy éppen hazai tulajdonú kis-, középvállalatról. A többségük tanácstalan, hogy jövőre milyen juttatásokat adhat a dolgozóinak a béren felül. Bár az október 19-én benyújtott módosító adócsomag elfogadását novemberre ígérik, a főbb csapásirány már egyértelmű, és a részletszabályok is lassan tisztázódnak.

Mi az, ami már biztos?

2019. január 1-től lényegében kettő, a bérnél több mint 40%-kal kedvezőbben adózó céges béren kívüli juttatással számolhatnak a munkáltatók: SZÉP Kártyával és az önkéntes pénztárakba célzott szolgáltatásra fizetett támogatással. Természetesen továbbra is lehet adni egészségpénztári tagdíj-kiegészítést, ami az idei cafeteriaadó helyett jövőre bérként adózik. Az eddig adómentesen adott adományt is ebbe a kategóriába sorolta az őszi, még nem elfogadott módosító csomag.

  • Mit tegyen az a vállalat, amelynek lényeges, hogy egészségesek legyenek a munkavállalói?

A jogalkotó róluk sem feledkezett meg: a bérnél kedvezőbben, 40,71%-kal adózik az önkéntes egészségpénztári célzott szolgáltatásra fizetett munkáltatói juttatás, amellyel a vállalat az eddig megszokott módon a munkavállaló gyógyszervásárlását, magánegészségügyi ellátásban való gyógyulását, vagy akár rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt is támogathatja. Az új modell a korábbinál sokkal inkább egyénre – munkavállalóra – szabott megoldást tesz lehetővé. A struktúrával a vezetőség még inkább tudja ösztönözni munkavállalói öngondoskodását is, tekintettel arra, hogy a célzott szolgáltatás mellé a patikakártya szja-kedvezményre jogosító privát befizetéssel is feltölthető.

  • Miben különbözik az új támogatási forma az önkéntes pénztárba jelenleg fizetett munkáltatói hozzájárulástól?

A munkáltató ugyanolyan hatékonyan tudja támogatni munkavállalója jóllétét 2019-ben, mint teszi azt idén. A célzott szolgáltatás egyszerű és kevés adminisztrációval járó támogatás, csakúgy, mint az eddig megszokott és biztosított egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás.

A célzott szolgáltatásra kapott munkáltatói támogatást a munkavállaló azokra a szolgáltatásokra költheti, amelyek a támogatói szerződésben nevesítve lettek. A Patika-csoport két évtizedes – több mint 63 milliárd forintnyi – szolgáltatási tapasztalata, a tagság által az utóbbi években leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások és az előzetesen felmért munkáltatói igény alapján 4 csomagot állított össze, hogy megkönnyítse a munkáltatók választását. Természetesen egyedileg is kialakíthatók a szolgáltatáscsomagok, amennyiben valaki az alábbi kínálatban nem találja meg a vállalat céljaival és a dolgozók igényeivel harmonizáló megoldást. A csomagokra kínált támogatás összegét a munkáltató határozza meg, melyből a pénztár működési költséget von le.

Célzott szolgáltatáscsomagok

1. Gold csomag
Ebben a csomagban a munkáltató dolgozója gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz vásárlását támogatja. Vagyis a munkáltatói támogatás összegét ilyen céllal költheti el a jogosult munkavállaló.
A Gold csomag tartalma

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása 100%

2. Priority csomag
Ebben a csomagban is hangsúlyos a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, de mellette a vállalat a munkavállaló magánegészségügyi költéseihez is hozzá tud járulni. Előbbire a teljes támogatási összeg 60%-a, utóbbira 40%-a fordítható.
A Priority csomag tartalma

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása 60%
Magánegészségügyi szolgáltatások 40%
Mindösszesen 100%

3. Lux csomag
A széles szolgáltatási palettára költhető csomagban helyet kapott a magánegészségügyi szolgáltatás 50%-kal, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása 30%-os súllyal, a gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása 10 és a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése szintén 10%-kal.
A Lux csomag tartalma

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása 30%
Magánegészségügyi szolgáltatások 50%
Gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása 10%
Szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése 10%
Mindösszesen 100%

4. Flexibilis csomag
A Flexibilis csomagban a munkáltató az egészségpénztári palettán lévő szolgáltatásokból választhat igény szerinti arányban. Figyelem! A pénztári szolgáltatások közül az adóköteles részben felsorolt önsegélyező körben adókötelesek lehetnek, tekintettel arra, hogy az idén október 19-én benyújtott törvénymódosító javaslat az önsegélyező pénztári szolgáltatásokat is adókötelessé teszi, amennyiben azt a munkavállaló a munkáltatói célzott támogatás terhére veszi igénybe. A Patika a jogszabály elfogadását nyomon követi és az elfogadott jogszabály alapján véglegesíti az információs anyagokat.

Adómentes szolgáltatások:

  • egészségügyi szolgáltatás
  • otthoni gondozás
  • gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
  • látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás;
  • életvitelt elősegítő szolgáltatás;
  • a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása;
  • a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
  • pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások;
  • hátramaradottak segélyezése;
  • az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása;
  • szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése;

Adóköteles szolgáltatások

Egészségpénztári körben (a tag által igénybevett szolgáltatásokat jelenleg is 15% szja és 19,5% szocho terheli):

  • természetgyógyászati szolgáltatás;
  • sporteszköz vásárlásának támogatása;
  • gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása

Önsegélyező pénztári körben (a tag által igénybevett szolgáltatásokat a tervek szerint 15% szja és 19,5% szocho terheli, de a vonatkozó jogszabályt még nem fogadták el):

  • gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások;
  • munkanélküliségi ellátások;
  • tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
  • temetési segélyezése: a pénztártag közeli hozzátartozójának halála esetén
  • nevelési év-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
  • közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása;
  • lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása;
  • idősgondozás támogatása.

 

  • Hogyan tudja felhasználni a munkavállaló a patikakártyás célzott szolgáltatásra fizetett munkáltatói támogatást?

A Patika-csoport pénztárainál – az Új Pillér és a Patika Egészségpénztárban – évek óta rendelkezésre áll, és már bizonyított a multipayes többzsebes kártyatechnológia, amely révén a kassza tagjai jövőre is éppúgy költhetik az új munkáltatói juttatást az egészségpénztári kártyájukkal, mint idén. A fizetésnél nem lesz fennakadás: a POS terminál és a kártya automatikusan kommunikálnak, hogy a megfelelő számla legyen megterhelve. A pénztártag a kassza online ügyfélrendszerében bármikor ellenőrizheti a célzott szolgáltatási egyenlegeit függetlenül attól, hogy az egyéni befizetésből, vagy célzott támogatásból keletkezett.

Azonban érdemes lesz majd a költés előtt tájékozódni, hogy melyik kereten (mint célzott szolgáltatás) mekkora összeg áll rendelkezésre. A patikakártya rendszere intelligens: optimalizálja a költéseket az új célzott támogatás, az egyéni befizetés és a már meglevő egyenlegek között egyetlen kártyalehúzással.

A patikakártya és az újpillér egészségkártya természetesen továbbra is változatlan feltételekkel tölthető egyénileg: a befizetésből a pénztár bármely szolgáltatását igénybe lehet venni, és az állam 20% szja-visszatérítéssel ismeri el az öngondoskodást.

  • Hogyan lehet áttérni a célzott támogatásra a munkáltatói hozzájárulás helyett?

Kössön támogatói szerződést a Pénztárral, amelyben meg kell jelölni

  • a célzott szolgáltatáscsomagokat,
  • a szolgáltatásban részesülő munkavállalókat,
  • a célzott szolgáltatás nyújtásának módját és összegét.

Vegye fel velünk a kapcsolatot a már megszokott elérhetőségen, és az egyedi igények felmérése után munkáltatóra szabva megküldjük a szerződés tervezetét.

A célzott szolgáltatásról szóló prezentációt itt olvashatja.

Mi lesz az eddigi béren kívüli juttatásokból?

Eddig a vállalatok becslések szerint 500–600 milliárd forintot biztosítottak béren felüli juttatásként. Kérdés, mi lesz ennek a pénznek a sorsa jövőre, amikor jelentősen szűkül a juttatások köre, míg a teljesítmények differenciált elismerésére változatlanul szükség lesz.

Az idei harmadik negyedévben 980 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére egy közel 7 ezer dolgozó béradatai alapján készült elemzése szerint. Ez 14%-os emelkedés a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 860 forinthoz képest. Vajon hol a határ?

A fizikai dolgozók körében a szakmunkások 1020 forintos, míg a betanított munkát végzők 940 forintos átlagos órabérre számíthattak. A régiók szerint ugyanakkor jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek, míg a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 850 forint körüli átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Közép-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon már jóval 1100 forint felett alakul.

– Az adatokból az látható, hogy továbbra is gyorsan emelkednek a fizikai dolgozók órabérei, ami az egyre több szektort sújtó munkaerőhiány miatt nem meglepő – mutatott rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágának vezetője. Szerinte a folyamat a következő negyedévekben sem szakad meg, az egyre fokozódó munkaerő-kereslet hatására már az év végén újabb növekedési hullámra számít. A jövő év elején pedig a várakozások szerint mintegy 9%-os minimálbér-emelésre kerülhet sor, ami szintén komoly hatást fog gyakorolni az alacsonyabb fizetési kategóriák bérszintjeinek alakulására az üzletágvezető szerint. Meg nem erősített sajtóhírek szerint az idei 138 ezer forintos minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó, míg a 180 500 forintos garantált bérminimum 2019. január 1-től 202 ezer forintra emelkedne.

A középvezetőknél nincs látványos emelés, sőt!

A Trenkwalder felmérésével párhuzamosan a BDO Magyarország közel 500 középvezető béradatait vizsgálta meg több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2017 harmadik negyedévéhez képest átlagosan 3,9 százalék volt. Figyelembe véve az infláció immár 3 százalék körüli szintre emelkedését, ez gyakorlatilag mindössze 1 százalék körüli reálbér-növekedést jelent a vezetők szintjén. Javítja az összképet, hogy a középvezetők körében a kiegészítő bérelemek (így a jutalom, a bónusz, vagy a bérpótlék) bérhez viszonyított aránya ebben az időszakban elérte a 15 százalékot, ami magasabb a korábbi évek 8–10 százalékos hányadánál – mondta Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési üzletágának partnere. De hozzátette: ez önmagában hosszú távon nem lesz elég a munkaerő megtartására egy olyan piaci környezetben, ahol egy jó munkahelyváltással ma akár 20–30%-kal magasabb bér is kialkudható hasonló munkakörben.

A nagy kérdés 2019-ben

Kérdés az is, mi lesz az idén körülbelül 500–600 milliárd forintos béren felüli juttatási szektorban felszabaduló pénztömeg sorsa. Bizonyos hányadát a cégek minden bizonnyal béremelésre fordítják kötelező jelleggel, vagy az átstrukturálás okán. De valószínűleg azok a felelős munkáltatók, amelyeknek eddig fontos volt, hogy hozzájáruljanak a munkavállalóik egészségmegőrzéséhez, ezt ezután is meg fogják tenni az egészségpénztári célzott szolgáltatáson keresztül. Ez a modell azoknak a munkáltatóknak is jó megoldás lehet, amelyek eddig más módon biztosítottak évente rendszeresen foglalkozás egészségügyi szolgáltatást, prevenciós szűrővizsgálatot vagy menedzserszűrést. A lakosság egészségi mutatóit, a táppénzben töltött napok újbóli növekedését és az állami egészségügyi ellátásban jelentkező problémákat látva a munkáltatói márkaépítésnek és a tehetséges munkaerő vonzásának egyre fontosabb eszköze lesz az egészségcélú támogatás.

Csúcson a munkavállalói bizalmi index

Minden eddiginél magasabb, 71 pontos értéket ért el a munkavállalói bizalmi index szeptemberben, ami az előző év hasonló időszakához képest 1, az előző negyedévhez képest pedig 2 százalékpontos emelkedés - közölte a BNP Paribas Cardif biztosító a Medián céggel közösen készített szeptemberi munkaerőpiaci kutatásának megállapítását az MTI-vel.

A BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 1200 ember személyes megkérdezésén alapul és figyelembe veszi azt is, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne. A mérőszám azt fejezi ki, hogy egy 100 pontos skálán a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra.

Kiss Márk István vezérigazgató rámutatott: az újbóli elhelyezkedés megítélésével kapcsolatos optimizmus is meredeken emelkedett az elmúlt időszakban, a két évvel ezelőtti 41, illetve a tavalyi 50 után idén szeptemberben már 56 ponton állt. A megkérdezettek körében 92 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy mennyire bíznak a jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. Az elmúlt egy évben 90 és 93 pont között ingadozott ez az érték, míg a korábbi években nemcsak, hogy erősen ingadozott, de többször is 80 pont alá zuhant. A felmérés szerint a férfiak 79, a nők 74%-a érzi úgy, hogy állása több mint öt évig megmarad, illetve a férfiak 75%-a és a nők 72%-a látja biztosnak a saját pozícióját a jelenlegi munkahelyén. A legbizakodóbbak a harmincasok 75 ponttal, a 18–29 éveseknél ez az érték 69 pont, a 40–49 éves korosztálynál 71 pont, míg az 50–59 évesek között 69 pont. A felmérés a 60 felettieknél 63 pontot jelez.

Új állás keresésével kapcsolatban azonban a kor növekedésével csökken az optimizmus: a 18–29 és a 30–39 éves válaszadók 48-48%-a, a 40–49 évesek 38%-a, az 50–59 évesek 33%-a érzi úgy, hogy könnyen vagy nagyon könnyen találna magának új, a szakmai képzettségének megfelelő állást, amennyiben a jelenlegit elveszítené. A legoptimistább munkavállalók továbbra is a fővárosban élnek, míg ott 75 pontot, addig a városban és a falvakban élőknél 70-70 pontot mértek.

Kérdés, mivel fokozható a munkavállalói bizalom és a céghez való lojalitás, anélkül, hogy a vállalatnak az erejét meghaladó bérversenybe kellene belemennie. Felmérések és a munkaerőpiaci jelentések is azt mutatják, hogy a munkáltatói gondoskodás az egyik kulcseszköz ehhez.

Az alváshiány a stresszen is túltesz!

A National Sleep Foundation szerint 7–9 óra az ajánlott minimális alvási idő. Ha ennél kevesebbet alszunk, könnyebben kapunk meg betegségeket, például a náthát vagy az influenzát is. Ez a veszély a menedzsereket is fenyegeti!

„Munkás, dolgos kultúránkban büszkék vagyunk arra, ha keveset alszunk, és mégis megmarad a teljesítőképességünk. Pedig az alvás lényeges alapja jóllétünknek” – idézi Aric Prathert, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatóját az Orvosihírek.hu.

Korábban a kutató és munkatársai 164 felnőttet vizsgáltak meg és az alkoholfogyasztásra, dohányzásra, táplálkozásra és stresszre vonatkozó szokásaikról kérdezték ki őket, majd egy héten át szenzorokkal elemezték alvásukat. Ezt követően megfázást okozó vírussal fertőzték meg és egy hotelben izolálták őket. A következő héten naponta vettek mintát orrnyálkahártyájukból és megvizsgálták azokat. Azok, aki éjszakánként kevesebb, mint 6 órát aludtak, 4,2-szer nagyobb eséllyel kapták meg a megfázást, mint azok, aki legalább 7 órát. Aki 5 óránál is kevesebbet aludt, annál 4,5-szer nagyobb volt a betegség kialakulásának kockázata. „Összességében az alvás jóval nagyobb befolyással bír az egészségre, mint a kor, a táplálkozás, a stressz vagy a dohányzás” – számoltak be tapasztalatikról a kutatók a Sleep című szaklapban.

A kialvatlanság más téren is veszélyes: türelmetlenség, hibázások és rossz döntések okozója lehet, ami akár egy vállalat működésére is negatívan hathat. Az éjszakai munka tehát nem előre viszi a céget, hanem esetleg hátrányos helyzetbe hozza. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) 2010-ben a folyamatos késő esti vagy éjszakai munkabeosztást potenciálisan rákot okozó tényezőnek minősítette. A rendszeresen éjszakai műszakban dolgozóknál nagyobb a túlsúlyosság, a cukorbetegség és a depresszió kockázata is.

Altató tippek

Sokan nehezen tudnak elaludni vagy álmatlanul hánykolódnak. Nyáron azért, mert túl meleg van, télen azért, mert nyúzottak vagyunk a hidegtől, szezontól függetlenül pedig azért, mert zaklatott, rohanós az életünk. De van néhány apró trükk, ami segíthet, mint például a rendszeres mozgás. Aki rendszeresen edz, jobban fog aludni, nemcsak a testmozgás után, jóleső fáradtságtól eltelve, hanem általában is. Ha csak néhány percet szánunk egy nap arra, hogy mozogjunk (mindegy, melyik napszakban), már az is sokat számít és javíthatja a képességünket, hogy álomra szenderüljünk. Különösen, ha mindezt a levegőn tesszük.

Sokat számít a megfelelő ágy és a gerincoszlopot tehermentesítő matrac is. Utóbbit akár az egészségpénztári megtakarításból is le lehet cserélni, vagyis a munkáltató nemcsak a munkaidő betartásával járulhat hozzá dolgozói pihenéséhez, hanem az egészségpénztári juttatással, és a helyes életmódra vonatkozó edukációval is. Ha pedig egy hónapnál tovább áll fenn alvászavar, érdemes orvoshoz fordulni. A vizsgálat szintén elvégezhető az egészségpénztári megtakarítás terhére.

Új felfedezés az egészséges alvásról

Fotó: Freepik.com

Versenyképességi tényező a családbarát szellem a munkaerőpiacon

Keresettek azok a cégek, ahol tekintettel vannak a dolgozók családi életére – közölte Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Családbarát munkahely pályázat díjátadó ünnepségén.

A családbarát munkahelyeken sem kell kevesebbet dolgozni, nem rövidebbek a munkanapok és nem hosszabbak a hétvégék, ezeken a helyeken is nagyon jól kell teljesíteni, ám a dolgozók hatékonyabbak tudnak lenni, ha támogatást kapnak családi életükhöz – mondta Novák Katalin az idén már nyolcadik alkalommal kiírt Családbarát munkahely pályázat díjátadó ünnepségén. Az elismerést kis-, közép- és nagyvállalatok, állami és önkormányzati foglalkoztatók is megkapták.

A családbarát foglalkoztatóknál lehetőség van például az otthoni munkavégzésre, a rugalmas munkaidőben való dolgozásra, és az ilyen munkáltatók odafigyelnek munkavállalóik egészségére is. Ösztönzik a testmozgást, pénzbeli támogatásként pedig hozzájárulnak az egészségcélú kiadásokhoz például az egészségpénztári juttatás révén.

Sok munkavállaló várja a munkáltatójától, hogy segítse az öngondoskodás megkezdésében. Az elégedett, boldog munkavállaló minden felelős munkáltató számára lényeges szempont, ráadásul pénzben mérhető a haszna: csökken a fluktuáció, nő a munkavégzés hatékonysága. Extrahozamként pedig a „hatáskörön túli vezetésnek” is eszköze. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy a munkatárs továbbviszi azt az energiát, világképet, amit 8-10 órában érzett a munkahelyén. Vagyis ha a munkahely gondoskodó, a magánember is nyitottabb lesz az öngondoskodásra. Egy cég kulturális környezete pedig a kompenzációtól a hangulatig sok mindent magában foglal.

Családbarát munkahely címet kaptak

Fotó: Freepik.com

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.