Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2018. október
Egészségpénztár 2.0: a célzott szolgáltató

Nem vész el, csak átalakul – mondja az energiáról az energiamegmaradás törvénye. Valami ilyesmi lesz jövőre a pénztárakkal is: a munkáltatók tagdíj-kiegészítés helyett célzott szolgáltatásokkal és adománnyal támogathatják munkavállalóik öngondoskodását.

Jövőre az önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás lesz az egyedüli olyan béren kívüli juttatás, amelynek nincs felső korlátja és a munkáltató a bérnél kedvezőbb, 40,71%-os adózással adhatja. Speciális szerződésre van szükség hozzá, amely meghatározza, hogy adott pénztárból milyen összeg terhére milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a pénztártag munkavállalók. Ez a szerződés fogja tartalmazni a juttatás adminisztrációs hátterét – a nyújtás módját, rendjét, határidejét – is. Ebben az esetben a munkáltató nem a munkavállalója egyéni számlájára fizet be, hanem egy kollektív számlára, amelyben az adott kosarat választó munkavállalók vannak benne.

Az új struktúra a szolgáltatóknál semmilyen többlet adminisztrációval nem jár, a pénztártag az eddig megszokott módon, az egészségpénztári kártyájával – kényelmesen, biztonságosan és gyorsan – fog tudni fizetni az igénybe vett szolgáltatásért.

Ezeket a kosarakat a munkáltató állítja össze a pénztár által kínált szolgáltatásokból, és teszi elérhetővé minden munkavállalója számára. A dolgozók adott élethelyzetük alapján tudnak választani. Valószínűleg sokak által választott elem lesz az eddig is népszerű gyógyszer- és gyógyászati segédeszközre fordítható keret, vagy a magánegészségügyi szolgáltatások finanszírozása, amely már idén is határozottan nagyobb szeletet hasított ki a költési tortából, mint korábban.

A Patika-csoport első féléves adatai alapján az összes kiadáson belül 59%-kal részesedtek a gyógyszertári költések, több mint 22%-kal az orvosi ellátásra fordított forintok. Idén az első hat hónapban tagjaink átlag közel 31 ezer forintot hagytak az orvosnál alkalmanként.

A Patika-csoportnál úgy látjuk, a munkáltatók irányából a juttatási formák kialakítása egyre inkább személyre szabottá válik, és a fő rendezőelv az lesz, hogy a munkavállalónak mire van szüksége. Valószínűleg a rendszer kidolgozása nehezebb és bonyolultabb lesz, több adminisztrációval fog járni, de a hozama is megnő.

– A munkáltatónak alapvetően azt kell eldöntenie, hogy egyrészt szeretné-e kihasználni a maradék elemekben rejlő adóelőnyt, másrészt, hogy célja-e továbbra is a munkavállalói elégedettség fokozása, a lojalitás fenntartása, a hatékonyság, motiváció ösztönzése. Ha igen, akkor ezeket a szempontokat figyelembe véve érdemes kialakítani a csomagokat, amelyek sokkal szerteágazóbbak lehetnek, mint eddig. Sok ügyfelünknél már elkezdődött a munkavállalói igények felmérése – mutatott rá Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője a Napi.hu HR-vezetők Országos Konferenciáján tartott előadásában.

Mi lesz az eddigi cafeteriával?

A rendszer fenntartása mellett szóló egyik legfontosabb érv, hogy így megtartható a vállalat által preferált cél, például a munkavállalók egészségmegőrzése, a lakhatásának támogatása, a gyerekvállalás segítése. Az sem mellékes, hogy egy okosan kialakított juttatási rendszer eddig is, és a jövőben is fontos eleme lehet a vállalati márkának, amely segítségével célzottan tudjuk vonzani a számunkra fontos munkavállalói réteget.

És mi szól ellene? Általában minden munkavállaló számára az első és legfontosabb, hogy mennyi pénzt vihet haza és költhet szabadon. És a mérlegnek ebben a serpenyőjében van az adminisztráció is, ami jövőre sem lesz kevesebb, sőt! Ennek csökkentésére viszont számtalan eszköz áll rendelkezésre a Patika-csoportnál, amelyet felajánlunk minden partnerünk számára.

Egyre több egészségügyi adat lesz a felhőben

Szeptemberben megkezdődött az egészségügyi magánszolgáltatók kötelező csatlakozása az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, vagyis az EESZT-hez – közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).

Az EESZT-hez a magánszolgáltatók csatlakozása folyamatos, így a magyar lakosság egyre több, az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos adatot követhetnek figyelemmel egyetlen központosított szolgáltatásban.

Azoknak az intézményeknek, amelyek a Központi Implantátumregiszter vagy a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszter rendszerébe már eddig is kötelesek voltak adatokat szolgáltatni, november 1-jéig kell befejezni a csatlakozást. Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör.

Szintén november 1-jéig csatlakozik az online egészségügyi rendszerhez az Országos Mentőszolgálat.

Minden adat egy helyen

Az egészségügyi adatokat gyűjtő informatikai felhőrendszer által minden beteg adata egy helyen elérhető az őt kezelő orvosok részére, függetlenül attól, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatásokat államilag finanszírozott vagy magánszolgáltatói rendszerben veszi igénybe. A betegadatok komplex kezelése a sürgősségi ellátás során a legnagyobb érték, illetve a magánellátásban gyógyulók esetén is fontos, hogy a kezelőorvos lássa, korábban milyen kezeléseket kapott a betege az állami ellátórendszerben.

Az EESZT-t – a rendszerről ITT írtunk– tavaly november 1-jén vezették be a közfinanszírozott ellátást nyújtóknál, tehát a kórházakban, a szakrendelőkben és a gyógyszertárakban.

A rendszerrel az orvosok számára jóval több információ érhető el a betegről, látják a más kezelőorvosok által felírt gyógykezeléseket, a felírt és azon belül ki nem váltott gyógyszereket, a beutalókat, illetve leleteket. Mindez jelentősen javítja a betegellátás minőségét, hatékonyságát, elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok sokkal pontosabb képet kapnak betegükről, ami elősegíti a biztosabb diagnózist és a gyorsabb gyógyulást.

Az elmúlt nyolc hónapban a csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény napi szinten használja az EESZT szolgáltatásait.

Fotó: Freepik.com

Nekem Szól! Egészségértés Díj 2018

Pályázatot hirdetett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), hogy megismertesse a közvéleménnyel a legjobb egészségértést fejlesztő programokat. Október 14-ig nevezhetnek azok, akik sokat tesznek azért, hogy az egyének jó döntéseket hozzanak a saját egészségükkel kapcsolatosan.

Az egészségértés azt jelenti, hogy a betegek, illetve a laikusok mennyire képesek egészségügyi kérdésekben tájékozódni, egészségügyi információkhoz hozzájutni, a kapott információkat megérteni és felhasználni. A jobb egészségértés hozzájárul ahhoz, hogy az egyén a saját egészségével, betegségével kapcsolatban megfelelő döntéseket tudjon hozni.

Az Egészségértés Díjra természetes személyek és szervezetek (jogi személyiségtől függetlenül állami intézmények, gazdálkodó szervezetek, egyéb társadalmi szervezetek) pályázhatnak valamely általuk kezdeményezett vagy megvalósított, egészségértést támogató aktivitással.

Pályázni a 2018. január 1. és 2018. október 14. között Magyarországon futó egészségértést támogató projektekkel lehet. A hiánytalanul kitöltött és aláírt pályázati lapot és a benyújtandó anyagokat elektronikus úton a nekemszol@aipm.hu címre kérjük elküldeni 2018. október 14. 24:00 óráig. Az e-mail tárgyában szerepeljen a „Nekem Szól! Egészségértés Díj 2018” és a pályázó neve.

Pályázható kategóriák

Egészségügyi intézmények és egészségügyi szakemberek

Bármilyen egészségügyi intézmény (például orvosi rendelő, gyógyszertár, kórház, egyéb rendelőintézet) és szakember (például háziorvos, szakorvos, gyógyszerész és más egészségügyi végzettségű szakember) által indított, az egészségértés javítását szolgáló projektek.

Betegszervezetek

Betegszervezetek által indított, az egészségértés javítását szolgáló projektek.

Egyéb társadalmi, állami és gazdálkodó szervezetek, illetve ezek szakemberei

Bármilyen társadalmi, állami és gazdálkodó szervezet (beleértve a médiumokat is), illetve ezek szakemberei, munkatársai (pl.: újságírók) által indított, az egészségértés javítását szolgáló projektek.

Egy projekt, illetve annak különböző elemei csak egy kategóriában nevezhetők. A pályázati anyag nem tartalmazhat más személy részére szerzői jogi oltalom alá eső művet – kivéve, ha a jelen pályázati kiírás feltételei egyebekben teljesülnek –, illetve jogszabályba, így különösen egészségügyi jogszabályba ütköző tartalmakat. A pályázati lapok és nevezési feltételek letölthetők az AIPM oldaláról.

Pályázati anyagok
Az értékelés szempontjai


Fotó: Freepik.com

„Ösztönözzék a pénztárak a magánegészségügyi költéseket!”

„Jelentős társadalmi haszna lenne, ha a pénztárak a prevencióban is hangsúlyosabb szerepet vállalnának” – mondta Windisch László az MNB alelnöke az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján.

Windisch László, az MNB alelnöke az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján elmondta: a pénztáraknak fontos szerepük van az öngondoskodás fokozásában. Jelenleg Magyarországon 700 Mrd forint a háztartások által közvetlenül fizetett egészségügyi kiadás, amiből mindössze 56 Mrd forintot költenek egészségpénztáron keresztül, vagyis hatalmas tere van a növekedésnek. Jelenleg a pénztári kiadások fele gyógyszerköltés, de fontos lenne a szűrővizsgálatokon való részvétel és a magánegészségügyi költések ösztönzése.

Az MNB alelnöke üzent a kormánynak is előadásában: „átgondolt, stabil, hosszú távú öngondoskodási stratégiát kell kialakítani együttműködésben a szektor szereplőivel.”

Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke elmondta: a Pénztárszövetség reméli, hogy rövidesen megszületik egy olyan átfogó szabályozás, amely az állam, a munkáltatók és a munkavállalók közös szerepvállalásán alapul, és kellő ösztönzést ad a munkáltatóknak a dolgozók pénztári takarékoskodásának támogatásához. A modell a pénztártagsággal nem rendelkező alkalmazottak millióit terelhetné az öngondoskodás irányába.

A Portfolió az egészségügyben érdekelt legkülönbözőbb magáncégek 2017-es beszámolói alapján megállapította: az összehasonlításban szereplő 23 szolgáltató tavaly több mint 68 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 8,7%-os növekedésnek felel meg. Az árbevétel növekedési ütemének mediánja 10,2% volt a vizsgált cégeknél, ami némi lassulásnak felel meg a 2016-os 15%-os növekedési ütem után. Összességében 5,1 milliárd forintos adózott nyereséget értek el ezek a cégek, ami 5,6%-os javulásnak felel meg a 2016-os össznyereséghez képest.

Tény, egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatást Magyarországon. Tavaly a Portfolió Private Health Fórumán elhangzott előrejelzés szerint idén a magánegészségügyi szolgáltatókhoz fordulók aránya meghaladhatja a lakosság 65%-át. Ezen a téren valóban hatalmas tartalékok vannak az egészségpénztári tagságban, és nem csak a költések szerkezete tekintetében. Jelenleg a foglalkoztatottak száma közel 4,5 millió fő (KSH), míg alig több mint egymillió fő tagja valamely egészségpénztárnak. Ők a saját befizetéseik mellett az azután járó 20%-os, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítést is az egészségükkel kapcsolatos kiadásokra fordíthatják. Vagyis többet költhetnek megelőzésre és gyógyulásra, mint azok a honfitársaik, akik mindezt zsebből teszik.

Nem állunk jól


Fotó: Freepik.com

Az egészséges étrend jót tesz a Földnek
Ha az emberek áttérnek a több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó egészséges étrendre, akár 55%-kal is csökkenhet a vízlábnyom egy új európai tanulmány szerint.

„Az a fő üzenet, hogy ha egészségesebben kezdünk táplálkozni, akár hússal, akár húsmentesen, attól nemcsak egészségesebbek leszünk, hanem jelentősen csökken a vízfelhasználásunk is" - idézte a BBC Davy Vanhamet, az Európai Bizottság Joint Research Center (JRC) kutatóintézetének munkatársát. Az élelmiszer-fogyasztás miatti vízfogyasztás naponta fejenként 2757 liter Nagy-Britanniában, 2929 Németországban és 3861 Franciaországban.
Aki egészségesebb, húsevő étrendre vált, 11–35%-kal csökkentheti az élelmiszerek miatti vízfelhasználást. Aki a húst elhagyja, és helyette halat eszik, az állati zsírok helyett növényi olajat használ, az 33-35%-kal mérsékli a vízfogyasztást, aki pedig egyáltalán nem eszik húst és vegetáriánus étrendet követ, az 35-55%-kal mérsékli a vízlábnyomot. Abban azonban a tudósok között sincs tökéletes egyetértés, hogy mi számít egészséges táplálkozásnak. Nemrég például egy kutatásban arra jutottak, hogy sem a túl sok, sem a túl kevés szénhidrát nem használ a szervezetnek.

Sok vizet fogyaszt az élelmiszer-előállítás

A világ édesvízkészletei ma is szűkösek, azonban a népesség növekedésével és a klímaváltozással a probléma még súlyosabbá válhat. A lakossági víztakarékosság módjai (gyorsabb zuhanyozás vagy a vízcsap elzárása fogmosás közben) közismertek, kevesebbet tudni azonban arról, hogy mennyi víz folyik el az élelmiszer előállítása közben. Az állattenyésztés nagyon vízigényes, az olajok, zsiradékok és a cukor gyártása is, azonban a gyümölcs- és zöldségtermesztéshez lényegesen kevesebb vízre van szükség. „Egyes országokban a fejenként napi 3000-4000 liter élelmiszeripari vízfelhasználás hatalmas szám, ha az otthoni közvetlen vízfogyasztással vetjük össze" - mutatott rá Vanham.

A Nature Sustainability című tudományos lap aktuális számában közzétett eredmények a vizsgált három országban - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - hasonlóak. A kutatók szerint ez alátámasztja, hogy az európaiak túl sok húst, cukrot és zsírt fogyasztanak, azonban nem esznek elég gyümölcsöt és zöldséget. A kutatás során vizsgálták az élelmiszer előállításához szükséges vízmennyiséget, alapul véve a jelenlegi és az ajánlott egészséges étrendek összetételét. Elismerték, hogy nem elég arra ösztönözni az embereket, hogy változtassanak az étrendjükön, szükség van egy sor olyan intézkedésre is, mint az egészségtelen élelmiszerek adójának emelése vagy a tájékoztatás javítása a termékek címkéin.

Mi is sétáltunk a Lánchídon

A Patika-csoport célja az öngondoskodás, az egészséges életmód, a prevenciós vizsgálatok népszerűsítése. Idén mi is támogattuk a Hídsétát, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára..

Október nemzetközileg a mellrák ellenes fellépések hónapja, amikor országszerte számos felvilágosító rendezvényt tartanak különböző civil szervezetek. Évente csaknem 8500 embert diagnosztizálnak Magyarországon a betegséggel, élete során minden 8-9. nő érintett lesz, ezért nagyon fontos a figyelemfelhívás. „A mammográfia az egyetlen biztos módja a mellrák korai kimutatásának, ezért nagyon fontos, hogy az érintett, 45-65 éves nők eljárjanak az éves szűrésekre” - közölte Vass László, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke.

Az egyesület 2002 óta szervezi meg minden évben a rózsaszín Lánchídi sétát. Idén szeptember 30-án délután kezdődtek a szabadtéri programok a Széchenyi téren és a felvilágosító beszélgetések a Magyar Tudományos Akadémián. A már hagyományos, mellrákról szóló konferenciára rengetegen voltak kíváncsiak, a terem zsúfolásig megtelt. Az érdeklődők megtudhatták, hogy mit nevezünk szűrő-, és mit diagnosztikai vizsgálatnak, hol tart a rákkutatás, hogyan függ össze a testmozgás és az étrend az egészséggel, és vajon melyek azok a növények, amelyek hatékonyan segíthetik a betegség leküzdését a kezelések mellett.

Vass László kiemelte, a szűrések eredményességét jól mutatja, hogy az utóbbi néhány évben 14%-kal emelkedett a korai stádiumú, 15 milliméter alatti daganatok észrevételének száma. Az időben észrevett emlőrák pedig gyógyítható, így az már inkább hosszantartó, mint közvetlenül és súlyosan halálos betegség – tette hozzá.

A kötelező éves szűrésre járók számának országos átlaga meghaladta az 50%-ot, de vannak olyan területek, ahol ez az arány csak 17%.  

Huszonöt éven belül az elhízás miatt több brit nő lesz rákos, mint a dohányzás miatt
Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.