Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2018. május
Ezt kell tenniük a patikáknak a szennyezett valsartanos gyógyszerekkel

Közleményben tájékoztatta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a patikákat annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a forgalomból kivont valsartan hatóanyagú gyógyszerek visszavétele. Íme, a tudnivalók.

A szennyezett valsartant tartalmazó gyógyszerek patikai szintű kivonására vonatkozó döntést az OGYÉI, mint a területért felelős hatóság az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) együttműködve hozta meg. A tagországok túlnyomó többsége – az OGYÉI döntésével azonosan – nem rendelkezett a szennyezett termékek betegszintű visszavonásáról. A patikai készleteket azonban a nagykereskedőkkel egyeztetett módon július 26-ig el kellett szállíttatniuk a gyógyszertáraknak.

A lakosságnál lévő, szennyezett termékekkel kapcsolatos kártérítési lehetőség megteremtésére vonatkozóan a kormányzat és a szakmai szervezetek egybehangzó szándéka alapján megállapodás született arra tekintettel, hogy a betegek az általuk kiváltott, kifizetett, de önhibájukon kívül fel nem használható gyógyszerekért viselt anyagi tehertől mentesülhessenek. Az érintett forgalomba hozatali engedély jogosultak – bár az ilyen jellegű gyógyszertári visszavétel esetén jogszabály nem kötelezi őket rá – vállalták, hogy a gyógyszertárakba visszavett készítmények térítési díját megfizetik. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége (GYNSZ) tagvállalatai pedig azt vállalták, hogy a patikákban összegyűjtött szennyezett termékeket a gyógyszertárakból a forgalomba hozatali engedély jogosultakhoz elszállítják. Az egyeztetéseken a Magyar Gyógyszerészi Kamara jelezte: a gyógyszertárak is részt vesznek a szennyezett termékek betegektől történő visszavételében.

A három szervezet (OGYÉI, GYNSZ, Kamara) közös javaslata szerint

  • a patikai készletek nagykereskedői szintű visszavételét időben el kell különíteni a betegek számára felkínált lehetőségtől,
  • a betegektől július 30. és augusztus 31. között, nyitva tartási időben vehetik vissza a gyógyszertárak a készítményeket,
  • betegenként és készítményenként legfeljebb két doboz bontatlan, le nem járt, szennyezett termék vehető vissza.

A szennyezett termékek lakosságtól történő patikai visszavételének folyamatában a közfinanszírozással kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi feladatoktól a gyógyszertárak mentességet élveznek.

Mivel nem életszerű, hogy a szennyezett termékeket korábban kiváltó beteg megőrizte volna a patikai blokkot, így a készítményt bármelyik gyógyszertárban, blokk nélkül vissza kell venni. A gyógyszertáraknak a visszaváltandó szennyezett termékek gyógyszerkiváltásának körülményeit sem kell az EESZT adatbázisának felhasználásával feltárni. Nem indokolt az sem, hogy a betegektől a visszavételre vonatkozóan egyenkénti jegyzőkönyvet vegyenek fel rögzítve a dátumot, a beteg nevét, címét, a visszavett mennyiséget. A betegek személyes adatainak ilyen módon történő tömeges kezelése GDPR kompatibilitási feladatokat is generált volna.

A megoldás

A szennyezett termékek térítési díját a gyógyszertárak a visszaváltott göngyöleg analógiájára tudják pénzügyi-számviteli szempontból szabályszerűen kifizetni és elszámolni. Az informatikai rendszergazdák vállalták, hogy az ehhez esetleg szükséges szoftverfejlesztést a visszavételre megnyíló határidő előtt elvégzik és minden gyógyszertár rendszerében telepítik. A rendszergazdáktól kapott visszajelzések szerint ez mindenhol megtörtént – írja közleményében az OGYÉI.

A gyógyszertáraknak a visszavett szennyezett termékeket a készletükben – a többi gyógyszertől és egyéb terméktől elkülönítve – kell nyilvántartaniuk, a betegnek a visszavett dobozokért az adott készítmény hivatalos térítési díja jár. Azok a betegek is jogosultak a térítési díjra, akik korábban a közgyógyellátás terhére váltották ki a szennyezett gyógyszert. A forgalomba hozatali engedély jogosultak térítési díj megtérítési kötelezettségvállalása ezekre a termékekre is kiterjed.

Az OGYÉI intézkedése 6 cég – Actavis Group PCT, Aramis Pharma Kft., Egis Gyógyszergyár Zrt., Sandoz Hungária Kft., Richter Gedeon Nyrt., Teva Gyógyszergyár Zrt. –termékeit érinti. A patikáknak a visszavett gyógyszereket a forgalomba hozatali engedély jogosultja szerint külön dobozokban kell gyűjteniük, és a többi gyógyszertől jól elkülönítve tárolniuk. Szeptember elején a lezárt dobozokat az első beszállító nagykereskedők elszállítják. A dobozokon fel kell tüntetni a forgalomba hozó céget, a gyógyszertár nevét és címét.

Így jutnak a gyógyszertárak a pénzükhöz

A gyógyszertár a patikai szoftverrel ún. összesítő visszavételi bizonylatot állít ki a visszavett szennyezett termékeket tartalmazó dobozokat elszállító első beszállító nagykereskedőnek címezve. A gyógyszertár – a nagykereskedő és a saját azonosító adatain túl – az összesítő visszavételi bizonylaton

  • hivatkozzon az OGYÉI július 30-ig megjelenő szennyezett termékek visszavételét előíró határozatára és
  • készítményenként tüntesse fel a visszavett és nagykereskedőnek átadott mennyiséget és az ennek megfelelő térítési díjat, továbbá az összesítő visszavételi bizonylat végösszegét.

Az összesítő visszavételi bizonylaton megjelenő összeg áfát nem tartalmaz. A gyógyszer-nagykereskedők a térítési díj összegét a gyógyszertárnak 15 napon belül megtérítik és ezt követően az elszállított szennyezett termékekkel a forgalomba hozatali engedély jogosultakkal elszámolnak.

A kézigyógyszertárak az ellátó anyagyógyszertár felé számolnak el a visszavett dobozokkal és a térítési díjjal, a kézigyógyszertári elszámolást az anyagyógyszertár a saját rendszerébe illeszti. Az intézeti gyógyszertárak vényforgalmas részlegei a közforgalmú gyógyszertárakéval azonos eljárásrend szerint vesznek részt a folyamatban.

A célzott szolgáltatást bármely szolgáltatónál lehet költeni

A 2019-re vonatkozó adótörvények lényegesen szűkebb cafeteriát eredményeznek, de az önkéntes pénztári megtakarítás munkáltatói támogatásának lehetőségét meghagyják az egyes meghatározott juttatások kategóriában. Igaz, jelentősen más modellben.

A célzott szolgáltatás eddig is szerepelt az önkéntes pénztárakra vonatkozó törvényben (Öpt. 12/A §), jóllehet nem sokan éltek vele. 2019-ben azonban ez lesz az a forma, ahogyan a munkáltató csökkenteni tudja munkavállalója egészségcélú kiadásait. A mostani és a jövőre meghagyott támogatási lehetőség között a legnagyobb különbség, hogy eddig a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást a pénztártag az Öpt.-ben szabályozott szolgáltatások bármelyikére költhette, 2019-ben azonban csak az előre meghatározott szolgáltatásra. A változás természetesen nem érinti az egyéni befizetéseket, amelyek továbbra is szabadon felhasználhatók.

A célzott szolgáltatás során a munkáltatók a pénztártag alkalmazottaik számára, vagy a pénztár támogatója az általa meghatározott pénztártagok számára az adott pénztár alapszabályában, illetve szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújtását támogathatja. A célzott szolgáltatásra befizetett összeg olyan adomány, amely után 2019-ben a január 1-től hatályos szociális hozzájárulási adót figyelembe véve 1,18x(15+19,5%) közterhet kell teljesítenie a befizetőnek, míg a szolgáltatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség az szja-törvény 1. számú melléklet 6.10. pontja szerint. Amennyiben a szocho jövőre ígért – és legkorábban 2019. július 1-től megvalósuló – két százalékos csökkentése megtörténik, a juttatás közterhe is mérséklődik 38,35%-ra.

A Patika-csoport megoldása

A 110 ezer tagot számláló Patika-csoport célkitűzése az öngondoskodás széles körű elterjesztése, a családok jóllétének támogatása. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es Versenyképességi jelentésével összhangban azon dolgozunk, hogy stabil intézményi hátteret nyújtsunk a részleges öngondoskodás megerősítéséhez az egészségügy területén. Ennek érdekében az egészségpénztár megbízható szolgáltatói partnere a pénztártagoknak, a munkáltatóknak és az egyre szélesebb szolgáltatói körnek, ahol az intézményesített egészségcélú megtakarításokat hatékonyan lehet költeni.

Már dolgozunk azon, hogy a célzott szolgáltatás teljes körű feltételrendszerét – a szükséges technikai és adminisztrációs hátteret – minél előbb kidolgozzuk, és a lehető leghatékonyabb modellt kínáljuk partnereinknek. A szolgáltatás technikai feltételei a Patika-csoporton belül adottak, és arra is van mód, hogy a vállalatok a kontrolling rendszerünkön keresztül rálássanak arra, hogy már pénztártag munkavállalóik milyen egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatásokra költenek leggyakrabban. Ennek tükrében módjuk lesz arra, hogy a legnagyobb elégedettséget okozó egészségszolgáltatást támogassák a jövőben is a munkavállalói élmény fokozásának érdekében.

– Egy-egy munkahelyen számos élethelyzetben lévő munkavállaló dolgozik, akiknek más típusú juttatások jelentenek támogatást. Az egészségpénztárba fizetett célzott szolgáltatás lehetőséget ad erre a differenciálásra. A munkáltató akár korcsoportonként is kategorizálhat: a 45 év alatti munkavállalóit például támogathatja, hogy sorban állás és beutaló nélkül gyógyuljanak a magánegészségügyben, a 45–55 éves korosztály számára teljes körű szűrővizsgálat-csomagot biztosíthat, míg 55 felett a gyógyszerkiadások terheit csökkentheti. De bármilyen más cél- és kritériumrendszer felállítható – mutatott rá Dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport alapítója.

Jó hír az egészségügyi szolgáltatóknak

Varga Mihály szerint annak ellenére, hogy szűkült a cafeteria, az elfogadott adócsomag nem érinti hátrányosan az öngondoskodást.

– A munkavállalóknak továbbra is lehetőségük van a fennálló adókedvezmények igénybe vétele mellett öngondoskodás jellegű megtakarításokra, és arról se feledkezzünk meg, hogy a cafeteria csak egy eleme volt annak, hogy a munkaadó ilyen jellegű támogatást adjon a dolgozójának. Nagyon bízom benne, hogy sok olyan vállalat lesz a jövőben is, amelyik ösztönzi a munkavállalóját az ilyen jellegű megtakarításokra. Az, hogy lesznek-e újabb kedvezmények, az őszi parlamenti menetrendtől is függ: ekkor kerül napirendre néhány uniós jogszabály átültetése, így lesz arra lehetőség, hogy újra beszéljünk adózási kérdésekről – mondta a tárcavezető a július 20-i zárószavazást követő sajtótájékoztatón.

Korábban Varga Mihály a Világgazdaságnak adott interjújában kifejtette: vizsgálják, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e további kedvezmények fenntartása, bevezetése, elsősorban a biztosítások, az egészség- és nyugdíjpénztárak terén. „Itt nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezmények kibővítése lehet megoldás. Idén ősszel, az időközben szükségessé váló EU-jogszabályok átültetése miatt valószínű, hogy lesz még egy kisebb adócsomag” – idézte a napi.hu a Világgazdaságban megjelent interjút

Fotó: Freepik

Kutatás: bizonyos gének befolyásolják az iskolai végzettséget

Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében – tudósít az MTI.

A Social Science Genetic Association Consortium (SSGAC) által vezetett tanulmány készítői 71 adatbázisra kiterjedően elemezték több mint 1,1 millió ember adatait. A 15 országból származó alanyok mind európai felmenőkkel rendelkeztek és 30 évesek, vagy annál idősebbek voltak – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Egy korábbi, de kisebb méretű tanulmány 74 olyan génvariánst azonosított, amelyek valamelyest összefüggésben állnak az iskolázottság szintjével.

A Nature Genetics című folyóiratban publikált mostani tanulmány készítői egészen pontosan 1271 génvariációt azonosítottak, amelyek meghatározhatják, hogy valaki hogyan teljesít az iskolában. Robbee Wedow, a boulderi Coloradói Egyetem végzős hallgatója, a tanulmány egyik szerzője szerint az eredmények új megvilágításba helyezik a genetika befolyásoló erejét az összetett emberi viselkedésekre nézve. A kutatók azonban hangsúlyozzák azt is, hogy az egyes génvariációk önmagukban csekély előrejelző-értékkel bírnak.

Az 1271 génvariáció jelentőségének felmérése érdekében a kutatók készítettek egy „poligenetikus pontrendszert”, amely egymillió génvariáció – beleértve az iskolázottsággal összefüggő, valamint a genomban azonosított többi génvariáns – együttes „előrejelző-erejét” mutatja meg. „Megállapítottuk, hogy az iskolázottsággal összefüggő génvariációk jelentős része az agyfejlődés gyakorlatilag összes szakaszában, valamint az agyi idegsejtek közti kommunikációban is jelentős szerepet játszik” – mondta Peter Visscher, az ausztrál Queenslandi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint az újonnan azonosított 1271 génvariáns együttvéve az emberek közötti iskolázottságbeli különbségek mindössze nagyjából 4%-ára ad magyarázatot. „A genomban lévő számos génvariáció hatásának elemzése azonban azt mutatta, hogy ezek együttvéve ugyanolyan mértékben képesek előre jelezni egy személy várható iskolai végzettségét, mint a különböző demográfiai tényezők” – mondta a kutató.

Wedow úgy véli, hogy a kutatási szempontból kétségtelenül hasznos „poligenetikus pontrendszert” semmiképpen sem szabad a való életre alkalmazni, az alacsony poligenetikus pontszám egyáltalán nem azt jelenti, hogy valakinek esélye sincs magas iskolai végzettséget szerezni. Szerinte az elszántság, a családi helyzet, a társadalmi-gazdasági státusz és az egyéb tényezők szerepe sokkal nagyobb, mint a géneké.

Mivel a mostani tanulmány kizárólag európai felmenőkkel rendelkező alanyok adatait elemezte, szakértők szerint további vizsgálatokra lesz szükség különböző hátterű alanyok bevonásával, hogy pontos képet kapjunk a gének és az iskolázottság összefüggéséről.

Van, amiben az élen állunk az egészségügy terén

A gyógyászati termékek, felszerelések és berendezések, az orvosi, fogorvosi és mentőszolgáltatás, valamint a kórházi ellátás ára közel 160%-kal nőtt Magyarországon az elmúlt 17 évben. Az Eurostat adatai alapján ezzel az eredménnyel minden más uniós tagállamot magunk mögé utasítottunk.


2000 és 2017 között az egészségügyben 156,8%-os drágulást mért az Eurostat Magyarországon. Az uniós átlag ebben az időszakban 40,8% volt, a legkevésbé a belgáknál mentek fel az árak, náluk csak 17,1%-kal kerül többe ma az egészségügy a millenniumi évhez képest. Az Eurostat ebben a kategóriában a gyógyászati termékek, felszerelések és berendezések, az orvosi, fogorvosi és mentőszolgáltatás, valamint a kórházi ellátás árváltozását követi.

Az Eurostat infografikájából számos területen megnézhetjük, hogy hol áll a hazai gazdaság az uniós országok mezőnyében. A beszédes interaktív grafikonok általánosságban és 11 termékcsoportra külön-külön is vizsgálják az egyes országokban a 2000 és 2017 között végbement árváltozást. Miközben az inflációs ráta az unió egészében alacsony volt az ezredfordulót követően, az egyes területeken végbement árváltozások látványos különbséget mutatnak a különböző országokban.

Szinte minden drágább lett

Összességében 2000 és 2017 között 36,5%-kal drágult az élet az unióban, Magyarországon 98%-kal (a listát Románia vezeti 257%-os áremelkedéssel és Németország zárja 28,6%-kal). Általánosságban minden államban az alkoholos italok és a dohánytermékek ára ugrott meg a leginkább, de jelentősen többe kerül az unióban az oktatás is jelenleg a kétezres évekhez képest. Ebben a körben 90%-os drágulást mért az Eurostat. A ruházati cikkek ára szinte nem változott (sőt, Lengyelországban ebben az időszakban 51,6%-kal csökkent), a telekommunikációs szolgáltatásoké pedig mérséklődött 21,7%-kal a 28 ország átlagában (Magyarországon 9,7%-kal nőtt).

Az egyes államokban nagyon eltérő mértékben drágult az összes vizsgált ágazat, az oktatás, az élelmiszer és nem alkoholos italok, az alkoholos italok és dohánytermékek, a ruházat és cipő, a rezsiköltségek, a bútor és háztartási felszerelés, az egészségügy, a közlekedés, az éttermi és szállodaszolgáltatások, a telekommunikáció, a rekreáció és kultúra. Szinte mindenhol Romániában mérték a legnagyobb drágulást, sokszorosan meghaladva az uniós átlagot.

Az áremelkedésnek még nincs vége!

Az egészségügy területén nemcsak az áremelkedés haladja meg hazánkban jelentősen az EU átlagát, hanem az egyes háztartások által zsebből fizetett egészségügyi kiadások aránya is, ami szemben a 3,9%-os uniós átlaggal Magyarországon a családi költségvetés kiadásaiból 4,9%-kal részesedik (2016-os Eurostat adat). Ha figyelembe vesszük a gyógyszerinnovációs költségeket, a modern gyógyításban alkalmazott technológiai fejlesztések árát és azt, hogy az egészségügyi dolgozók bérének rendezése nem tűr halasztást, feltételezhetjük, hogy a tendencia folytatódik.

Az egészségpénztári tagok a súlyos drágulást – amely akár a szolgáltatások igénybe vételének csökkenését is magával hozhatja – az egyéni befizetéseik növelésével tudják mérsékelni, hiszen az adott évben a számlára helyezett összeget az állam 20%-kal, legfeljebb évi 150 ezer forinttal növeli az szja-visszatérítésnek köszönhetően. Az eurostat által az egészségügyön belül vizsgált minden részterületen költhető az önkéntes pénztárban felhalmozott pénz a magánszolgáltatóknál. A Patika-csoport fejlesztései egyszerre célozzák a pénztártagok és a szolgáltatói partnerek, mint ügyfelek élményét és kényelmét. Erre szolgál például saját engedélyezési rendszerünk, amelynek köszönhetően a Patika-csoport tagjai azonnal költhetik az online bankkártyás befizetéseiket, így nem fordulhat elő, hogy a szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges fedezet hiánya miatt ne tudná valaki érvényesíteni az adott kezelés vagy vásárlás árát is kedvezőbbé tevő 20%-os adójóváírást.

22 pont az egészségről
Elkészítette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a versenyképesség javítását célzó 180 pontos javaslatcsomagját, amely kiemelten foglalkozik az egészségüggyel. A Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak átadott dokumentumban 22 pontban taglalják a modern egészségügy kialakításához vezető lépéseket.

A 180 pontos javaslatcsomag szerint a versenyképességi reformokkal 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés, bérfelzárkózás, csökkenő importfüggőség érhető el, és az ország a reformpályán eléri Ausztria fejlettségének 80 százalékát, magas termelékenységgel. A 2030-ra elérhető eredmények közé sorolták, hogy a GDP átlagos növekedése 4,4 százalék, a nettó reálbérek kumulált emelkedése 87 százalékos lehet, a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan többletes marad, a GDP-arányos nettó külső adósság pedig csökken. Az infláció 2030-ra 3 százalékos, az államadósság pedig 38 százalék lehet a javaslat szerint. (Jövőre a kormány 4,1%-os gazdasági növekedéssel, GDP arányosan 1,8%-os államháztartási hiánnyal és 2,7%-os inflációval számol.)

A magyar gazdaság fenntartható felzárkózása érdekében 11 reformterületet jelölt meg a jegybank, amelyből az egyik a modern egészségügy, mint a humántőke-fejlesztés eszköze. „A magyar lakosság egészségi állapota – hasonlóan a régiós országokéhoz – elmarad a nyugat-európai szinttől. A nem megfelelő egészségi állapot csökkenti a munkaerő termelékenységét és a munkában töltött idő mennyiségét. A korai halálozással csökken a munkaképes, gazdaságilag aktív népesség létszáma.” – értékelik a jelent a kutatás készítői, akik a célokat is megfogalmazták:

  • A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya az összes egészségügyi kiadáson belül csökkenjen 18%-ra, a visegrádi országok szintje alá. (Ma 28%)
  • Az egészségesen várható élettartam legyen 63,7 év, a legmagasabb a V4 országok között. (Ma 60,1 év)
  • Évente legalább egy darab, nemnek, korcsoportnak és kockázati tényezőknek megfelelő szűrővizsgálat járjon minden állampolgárnak.
Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, szükség van pénzügyi revízióra, az állami ellátás racionalizálására és javítására, a háztartások közvetlen kiadásainak részben intézményesített formába terelésére és a prevenció előtérbe kerülésére. A négy területen összesen 22 szükséges intézkedést azonosított az MNB, többek között az átlátható bérezési rendszer kialakítását, a háziorvosi rendszer funkcióinak erősítését, a vállalati egészségcsomagokra vonatkozó adókedvezmények kidolgozását, az egészségpénztári ki- és befizetések célzott ösztönzését, a magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelését, a stresszkezelési tréningek és a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatását.

A versenyképesség 180 pontja

 

5 nemzeti terv a hosszabb életért

A kifejezetten rossz hazai egészségügyi mutatók gyors javítását ígérte Kásler Miklós miniszter leendő új népegészségügyi programjával, amelyhez a pilléreket – kérésére – az országos intézetek vezetőinek javaslatai adták – írja a Népszava cikkében.

Kásler Miklós miniszter arról beszélt az Inforádióban, hogy elkészült a népegészségügyi program vázának szánt öt nemzeti terv, amit a magyar nemzeti rákkontroll program mintájára alkottak meg. E tervek komoly fejlesztéseket hoznának a felkért országos intézményeknek. Így Kásler szerint korszerű gyermekegészségügyi hálózatot fognak kiépíteni, amelynek központja a Heim Pál Kórház. A kardiológiában sok olyan akut ellátásra alkalmas állomás lesz, ahol elvégzik például az infarktus diagnózisát, és az azt követő első teendőket. Változások lesznek a reumatológiában, a mozgásszervi betegségeknél és a mentálhigiénénél is, és „ha ezeket egymásra rakják, kialakul egy egészségügyi ellátórendszer váza, ahol annyi kapacitás van, amennyire szükség van” – idézte a Népszava a miniszter rádióban mondott gondolatait.

A cikk szerzője szerint az országos intézetek által készített népegészségügyi programtervekben leginkább a betegségek megelőzésének hiánya, az ellátórendszer problémái és az intézetek pozícióját erősítő javaslatok szerepelnek. Ám hiányzik az elképzelés arról, hogy a javaslatokat hogyan ültetik át a gyakorlatba, miként veszik rá az egészségmegőrzésre, életmódváltásra a gyerekeket és a családjaikat. A lap kérdésére szakemberek azt mondták: nincs abban semmi kivetnivaló, ha az országos intézetek erősíteni akarják szerepüket módszertani intézményként is az orvosi területeken, csakhogy az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése nem elsősorban a betegségek gyógyításához értő orvosok feladata. (A teljes cikkért kattintson IDE)

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.