Változik az egészségpénztári cafeteria

Az elfogadott adócsomag ugyan megszünteti a korábbi széles körű cafeteriarendszert, de meghagyja a munkáltatók lehetőségét, hogy az önkéntes pénztárakon keresztül támogassák munkavállalóik öngondoskodását. A célzott szolgáltatás egyes meghatározott juttatásként jövőre is 40,71%-kal adózik.

A jövő évre vonatkozó adótörvényekben számos módosítás található, amelyek – ahogyan a pénzügyminiszter fogalmazott – több százmilliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A cafeteriarendszer módosítását az egyszerűsítés szándékával indokolta Varga Mihály pénzügyminiszter.

2019. január 1-től hatályos cafeteriarendszerben béren kívüli juttatásként 34,50%-os közteherrel (15% személyi jövedelemadó és 19,5% szociális hozzájárulási adó) SZÉP Kártyát adhatnak a munkáltatók az alábbi évi keretösszegekkel:

  • Vendéglátás alszámla 150 000 Ft-ig,
  • Szálláshely alszámla 225 000 Ft-ig,
  • Szabadidő alszámla 75 000 Ft-ig.

A juttatás a versenyszférában legfeljebb évi 450 ezer forint, költségvetési szerveknél évi 200 ezer forint lehet arányosan a munkaviszonyban töltött napokkal.

Az egyes meghatározott juttatások közterhe jövőre nem változik, a 40,71%-os adóval adható elemek köre viszont jelentősen szűkül a július 20-án elfogadott adócsomag szerint. Ebben a körben 2019-ben marad:

  • a SZÉP Kártya keretösszeg feletti része,
  • az önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás,
  • az ajándékutalvány évente egyszer, a minimálbér 10%-ig.

Az adómentes juttatások között jövőre egyetlen elem lesz, az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatása. Adminisztrációs könnyítésként viszont elfogadták, hogy a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg a munkáltató, ha erről a számla a magánszemély nevére szól, nem a foglalkoztatóéra.

Mit jelent a pénztári célzott szolgáltatás?

A célzott szolgáltatás révén a munkáltatók a pénztártag alkalmazottai számára, vagy a pénztár támogatója az általa meghatározott pénztártagok számára az adott pénztár alapszabályában, illetve szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújtását (Öpt. 12/A §) támogathatja. A célzott szolgáltatásra befizetett összeg olyan adomány, amely után 2019-ben a január 1-től hatályos szociális hozzájárulási adót figyelembe véve 1,18x(15+19,5%) közterhet kell teljesítenie a befizetőnek, míg a szolgáltatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség az szja-törvény 1. számú melléklet 6.10. pontja szerint. Amennyiben a szocho jövőre ígért – és legkorábban 2019. július 1-től megvalósuló – két százalékos csökkentése megtörténik, a juttatás közterhe is mérséklődik 38,35%-ra.

A Patika-csoport megoldása

A 110 ezer tagot számláló Patika-csoport célkitűzése az öngondoskodás széles körű elterjesztése, a családok jóllétének támogatása. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es Versenyképességi jelentésével összhangban azon dolgozunk, hogy stabil intézményi hátteret nyújtsunk a részleges öngondoskodás megerősítéséhez az egészségügy területén. Ennek érdekében az egészségpénztár megbízható szolgáltatói partnere a pénztártagoknak, a munkáltatóknak és az egyre szélesebb szolgáltatói körnek, ahol az intézményesített egészségcélú megtakarításokat hatékonyan lehet költeni.

Már dolgozunk azon, hogy a célzott szolgáltatás teljes körű feltételrendszerét minél előbb kidolgozzuk, és a lehető leghatékonyabb modellt kínáljuk munkáltatói partnereinknek és dolgozóiknak. A szolgáltatás technikai feltételei a Patika-csoporton belül adottak, és arra is van mód, hogy a vállalatok a kontrolling rendszerünkön keresztül rálássanak arra, hogy már pénztártag munkavállalóik milyen egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatásokra költenek leggyakrabban. Ennek tükrében módjuk lesz arra, hogy a legnagyobb elégedettséget okozó egészségszolgáltatást támogassák a jövőben is a munkavállalói élmény fokozásának érdekében.

– Egy-egy munkahelyen számos élethelyzetben lévő munkavállaló dolgozik, akiknek más típusú juttatások jelentenek támogatást. Az egészségpénztárba fizetett célzott szolgáltatással lehetőség van arra például, hogy a 40 év alatti munkavállalóinkat a gyerekszületéshez kapcsolódó támogatásban részesítsük, a 40–50 korosztályt a jelzálogalapú lakáshitel-törlesztésben segítsük, míg az 50 felettieknek teljes körű szűrővizsgálat-csomagot biztosítsunk. A befizetéseket a munkáltatók, támogatók akár rendszeresen (például havonta) is teljesíthetik – mutatott rá Dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport alapítója.

Hogyan tovább?

Az adóváltozásokkal jelentősen leszűkített cafeteria nem jelenti azt, hogy jövőre egy csapásra megváltozik a munkáltatók motivációja is. 2019-ben is fontos marad a teljesítményértékelés, a munkavállalók jóllétének támogatása, a munkáltatói márka építése, amelynek egyik eszköze a béren kívüli juttatás.

– A munkavállalóknak továbbra is lehetőségük van a fennálló adókedvezmények igénybe vétele mellett öngondoskodás jellegű megtakarításokra, és arról se feledkezzünk meg, hogy a cafeteria csak egy eleme volt annak, hogy a munkaadó ilyen jellegű támogatást adjon a dolgozójának. Nagyon bízom benne, hogy sok olyan vállalat lesz a jövőben is, amelyik ösztönzi a munkavállalóját az ilyen jellegű megtakarításokra – mondta a pénzügyi tárca vezetője a július 20-i zárószavazást követő sajtótájékoztatón.

Korábban Varga Mihály a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta: vizsgálják, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e további kedvezmények fenntartása, bevezetése, elsősorban a biztosítások, az egészség- és nyugdíjpénztárak terén. „Itt nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezmények kibővítése lehet megoldás. Idén ősszel, az időközben szükségessé váló EU-jogszabályok átültetése miatt valószínű, hogy lesz még egy kisebb adócsomag” – idézte a napi.hu a Világgazdaságban megjelent interjút.

A Patika-csoport bízik abban, hogy az őszre ígért kisebb adócsomagban lesz tere az öngondoskodás jelenleginél erőteljesebb támogatásának, hiszen az egészségpénztárak szerepére a Magyar Nemzeti Bank is rámutatott a júliusban kiadott 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért című tanulmányában. A 180 pontból 22 foglalkozik az egészségüggyel. A finanszírozásra vonatkozó javaslatok között szerepel például a vállalati egészségügyi csomagok adókedvezménye, az egészségpénztári ki- és befizetések célzott ösztönzése, a prevenciós és szolgáltatásfinanszírozói számlák támogatása. A 22-ből 6 pont a megelőzést, mint leghatékonyabb megoldást ösztönzi.

Az ország versenyképességének és a vállalatok hatékonyságának fokozásához szükség van arra is, hogy a humánvagyon forrása legyen a jövő gazdasági növekedésének. Erre pedig csak akkor van lehetőségük a társadalom tagjainak, ha okosak és egészségesek. A cégek oldaláról tehát tekinthetjük befektetésnek az egészségmegőrzés, egészséges élet támogatását.

– A jólét nem egyenlő a jólléttel. Nem fog hosszú távon nőni a versenyképesség, ha csak gépbe, technológiába fektetünk be, és nem invesztálunk a tudás és az egészség támogatásával a humán vagyonba – szögezte le Dr. Csath Magdolna, a Szent István Egyetem Emeritus professzora, a Versenyképességi Tanács tagja a XII. IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián, ahol rámutatott arra is, nem növelhető a versenyképesség az emberek egészsége kárára egészségtelen munkahelyekkel, környezetkárosító tevékenységgel vagy csupán mennyiségorientált növekedéssel.

Az egészségnek is jót tesz a nyaralás

Akár egy két-háromnapos miniszabi is jótékonyan hat a szervezetünkre, míg a nonstop munka kifejezetten káros. Ennek ellenére a magyarok kétharmada végigdolgozza a nyarat egy friss kutatás szerint.

Hogyan és hol nyaralunk? Mennyit költünk nyáron szabadságra? Több vagy kevesebb napot töltünk a munkahelytől távol, mint tavaly? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Jófogás online kérdőíve, amit egy nap alatt közel nyolcezren töltöttek ki.

A válaszok szerint sokan gondolhatják, hogy nem éri meg nyáron szabadságra menni, mert amellett, hogy anyagilag megterhelő, a munkafolyamatokból is kiesik az ember, ráadásul nehéz összeegyeztetni a szabadságok időpontjait a munkatársakkal. A kitöltők kétharmada egyáltalán nem megy nyaralni idén, ráadásul 70%-uk már a tavalyi évben sem tette meg ezt.

Hosszú távon a szabadság nélküli, állandó munkavégzés hibás döntés. Nyaralás alatt szervezetünk stresszhormon-szintje csökken, ez pedig általános egészségi állapotunk javulásához vezethet. Ha tehetjük, mindenképpen menjünk el nyaralni, akkor is, ha csak két napra tudunk elszabadulni munkahelyünktől. A kutatás válaszadóinak többsége 2-7 napot nyaral, de negyedük akár két hétre is elutazik, 7%-uk pedig több mint kéthetes nyaralást tervez. Legalább egy kétnapos üdülésre a kitöltők 8%-ának is sikerül időt és pénzt szakítani.

Jó hír, hogy a kitöltők harmada többet nyaral idén, mint tavaly, 42%-uk pedig ugyanannyi napot vesz ki szabadságra nyáron, mint az előző évben. Ha döntenünk kell arról, hogy egyszer utazzunk el hosszabb szabadságra, vagy többször rövidebbre, mindenképpen a több, rövidebb ideig tartó kikapcsolódást válasszuk. A pihenés időtartamánál fontosabb annak rendszeressége, hiszen éppúgy szükség van rá, mint az alvásra.

Fej-fej mellett külföld és belföld
Érdekesség, hogy minimális a különbség a külföldi és belföldi úti célok között. Egy hajszállal többen, a válaszadók 53%-a szavazott hazai nyaralásra, 47%-uk viszont távolabbi helyszínnel tervez. Azok, akik itthon töltekeznek jó, ha egészségpénztári kártyájukat sem hagyják itthon, hiszen számtalan élethelyzetben jól jöhet, például ha baleset vagy váratlan betegség miatt magánellátást keresünk fel, esetleg kiürül a pelenkakészlet, elfogy a naptej vagy gluténmentes élelmiszerre lenne szükségünk. A Patika-csoport országos elfogadói hálózata mindenhol rendelkezésre áll. A webes szolgáltató keresőben (a Patikapénztár oldalán ITT, az Új Pillér oldalán ITT) akár településnévre is lehet keresni.

Mélyen a zsebünkbe nyúlunk…

Az online felmérésre válaszadók negyede fejenként 50 000–100 000 forint közötti költséggel számol, másik negyedük 100 000–300 000 forint között kalkulál, de sokan kihozzák a nyaralást fejenként 30 000–50 000 forintból. A válaszadók harmada többet tervez idén nyaralásra költeni, a legtöbben fejenként 10 000–30 000 forinttal többet kalkulálnak az idei nyári szabadságára.

Főnökök figyelmébe: ha sikerül a dolgozóknak szabadságra menniük és elszabadulniuk a munkából, amikor visszajönnek sokkal kipihentebbek és magabiztosabbak lesznek a munkavégzés során, és könnyedebben, magasabb színvonalon ellátják az amúgy unalmasabb feladatokat is.

Elégedettség a fizetésen túl

A „Kinek mennyit fizessek, mennyit ér nekem a munkája?” kérdés az, amit a vezetők szeretnek minél gyorsabban letudni toborzás és kiválasztás alkalmával, hogy aztán évente egyszer előkerüljön a fizetésemelés során. Gyurics Gergely munka és szervezetpszichológus azt vizsgálta, hogy a fizetésen túl mi segíti a kollégák megtartását.

Magyarországon a bérezés kiemelkedő témává vált az elmúlt egy-két évtizedben, mióta könnyedén össze tudjuk hasonlítani életszínvonalunkat a meseszerű nyugattal. Az Eurostat szerint a nettó magyar medián jövedelem 2017-ben havi 123 276 forint volt. Ez azt jelenti, hogy a magyar dolgozó lakosság fele legfeljebb ennyit, gyakorlatilag sokszor jóval kevesebbet keres. Ebből például a műszaki végzettséggel rendelkezők, az építő iparban vagy a bankszektorban dolgozók és a vezető pozíciót betöltők emelkednek ki – idézi Gyurics Gergely írását a Ritmus.hu.

A magyar dolgozók tehát általánosságban joggal elégedetlenkednek. Akiket pedig megfizetnek, azokból akkora hiány van a piacon, hogy egy konkurens akár még többet is hajlandó adni nekik, hogy munkahelyet váltsanak. A vezetők törekszenek megfizetni a legjobb embereiket, a többieknek pedig arra hivatkozni, hogy milyen jó a hangulat, lendületes a csapat és szép a vízió. Közben a tapasztaltabb vezetők maguk is tudják, hogy semmilyen mentség nincs a piaci átlag alatti fizetésre. Mit tehet egy jó vezető, hogy megtartsa dolgozóit?

Nincs általános recept

A nyugati vállalatok legjobb gyakorlatait precízen leírták a kutatók és maguk a vállalatok, hogy könnyedén átvehetőek legyenek. Gazdagon kutatott téma például az ingyenes, egészséges étel kérdése. Az ajándék gyümölcsök és zöldségek sokak számára vonzóvá tehetik a céget, jelentkezésre vagy maradásra bírva a dolgozókat. Egy-egy gyümölcs pedig nem kerül sokba, gondolhatja a döntéshozó. Valójában azonban ezek a kicsinek tűnő költségek nagyon hamar összeadódnak egy hihetetlen kiadássá: kiszámolható, hogy egy jól menő amerikai cégnek mennyibe kerül, ha az év minden munkanapján, minden egyes dolgozó számára ad egyetlen kicsi almát. (Ez a vállalat egyébként nem csak ennyit ad, de maradjunk ennél a szintnél az egyszerűség kedvéért.) 7748 fős gárdájukra egy év alatt jóval több, mint 197 millió forintra rúg a költség.*

Ez a szám nyilvánvalóan csak akkor éri meg a cégnek, ha egyébként bőven nyereséges. Egy magyar vállalkozás jellemzően ennek a munkaerőnek a töredékével kell számolnia, de létszámához viszonyítva is jóval kisebb bevétellel bír. Ráadásul ennek a befektetésnek a megtérülése jó esetben is bizonytalan. Egy magyar dolgozót is boldogabbá tehet egy gyümölcs, de ha a fizetése nem elegendő az anyagi biztonság megteremtéséhez, akkor egy esetleges távozási döntést egy ilyen intézkedés kevésbé fog megakadályozni.

Az almaköltség csak egy példája annak, ahogy a kész receptek vakvágányra terelik a tapasztalatlanabb vezetőket. Egy vállalatot nem lehet készen kapott tervek szerint vezetni. Egy tapasztalt vezető mindig a saját adataira támaszkodik.
Hogy pontosan mi mindenre kell odafigyelnie, megtudhatja IDE kattintva.

* Az almaköltség, ha minden dolgozóra fejenként napi, egy kis méretű almát számolunk egy évre:
Dolgozók száma: 7748 fő
Kis méretű alma ára átlagosan 0,3925 USD (United States Department of Agriculture szerint)
Munkanapok száma az USA-ban 2017-ben: 260
A juttatás költsége: 790 683,4 dollár, azaz 197 571 619 Ft (218.02.05-i árfolyammal számolva)

Az EU-ban Magyarországon drágult leginkább az egészségügy

Az Eurostat infografikájából kiderül: hazánkban nőtt legnagyobb mértékben az egészségügy 2000 és 2017 között. Valószínűleg az áremelkedésnek még nincs vége, hiszen a fejlett egészségügyi technológia és a gyógyszerinnováció drága, az orvosok bérét pedig muszáj emelni.

Az Eurostat infografikájából számos területen megnézhetjük, hogy hol áll a hazai gazdaság az uniós országok mezőnyében. A beszédes interaktív grafikonok általánosságban és 11 termékcsoportra külön-külön is vizsgálják az egyes országokban a 2000 és 2017 között végbement árváltozást. Miközben az inflációs ráta az unió egészében alacsony volt az ezredfordulót követően, az egyes területeken végbement árváltozások látványos különbséget mutatnak a különböző országokban.

Közel duplájába kerül minden

Az egészségügyben Magyarország vezet, de ennek nem örülünk

Az elmúlt 17 évben 156,8%-kal lett drágább az egészségügy Magyarországon szemben a 40,8%-os uniós átlaggal. Az Eurostat ebben a kategóriában a gyógyászati termékek, felszerelések és berendezések, az orvosi, fogorvosi és mentőszolgáltatás, valamint a kórházi ellátás árváltozását követi. A legjobban a belgák jártak, náluk csak 17,1%-kal kerül többe ma az egészségügy 2000-hez képest.

De nemcsak az áremelkedés haladja meg hazánkban jelentősen az EU átlagát, hanem az egyes háztartások által zsebből fizetett egészségügyi kiadások aránya is, ami szemben a 3,9%-os uniós átlaggal Magyarországon a családi költségvetés kiadásaiból 4,9%-kal részesedik (2016-os Eurostat adat). A súlyos drágulást az egészségpénztári tagok az egyéni befizetéseik növelésével tudják mérsékelni, hiszen az adott évben megtakarított összeget az állam 20%-kal, legfeljebb évi 150 ezer forinttal növeli az szja-visszatérítésnek köszönhetően. A munkáltatók pedig jövőre a célzott szolgáltatás nyújtásával csökkenthetik az egyes kiadási tételek családokra gyakorolt negatív hatását.

Az eurostat által az egészségügyön belül vizsgált minden részterületen költhető az önkéntes pénztárban felhalmozott pénz, de nem csak ebben az ágazatban tompíthatja az öngondoskodás az árak kedvezőtlen mozgását. Az önsegélyező szolgáltatásoknak köszönhetően ugyanígy 20%-kal megtoldja az állam a gyerek születésekor várható kiadásokat, a lakáshitel törlesztést, az oktatás költségét és bizonyos feltételekkel a rezsit is. Sőt, a medical hotelben töltött szabadság alatt az ottani kezelés ára is elszámolható az egészségszámlára.

Közös felelősségvállalás

Még 2017 év elején készített a Századvég és az Önkéntes Pénztárak Szövetsége egy tanulmányt, amelyben egy új adózási lehetőség bevezetésére tettek javaslatot. A Nemzetgazdasági Minisztériumba is eljuttatott elképzelés lényege az volt, hogy 100 forint munkáltatói egészségpénztári tagdíj-kiegészítés után az akkori 43,66 forintos adóteherből az állam 15 forintot adójóváírásként visszaadna a munkavállaló pénztári számlájára, amennyiben a munkavállaló is megtakarít, azaz vállalja 50 forint pénztári tagdíj befizetését a 100 forint munkáltatói hozzájárulás mellé. Az adójóváírás a munkavállaló meglévő adóalapjától függetlenül járna, de éves felső határa a minimálbérhez lenne kötve.

Azóta persze jelentősen változtak az adószabályok, a pénztárakba érkező munkáltatói befizetések pedig jövőre – leszámítva a célzott szolgáltatást – bérként fognak adózni, a Patika-csoport továbbra is a szakértői javaslat megfontolása mellett érvel annak érdekében, hogy fennmaradjon a munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos motiváció, erősödjön a munkavállalók öngondoskodási hajlandósága és egészségtudatossága. Ennek leghatékonyabb modellje a vállalat – dolgozó – állam hármas összefogására épülő egészségcélú megtakarítás ösztönzése.

Munkavégzés kánikulában

A kánikula gyengíti a koncentrálóképességet, a figyelemösszpontosítás hiánya csökkenti a mozdulatok, illetve a mozgások megfelelő végrehajtását, így mindezek rosszullétet, balesetet okozó események kiváltó okai lehetnek akár a munkahelyen is. A káros hatásokat tájékoztatással is mérsékelheti ezekkel a plakátokkal.

Akár munka, akár sportolás, pihenés vagy szórakozás (zenei fesztiválok!) miatt tartózkodunk a szabadban, közérzetünket, teljesítőképességünket nagymértékben befolyásolják környezetünk klimatikus feltételei. A túlzott meleg nem csupán kellemetlen lehet, hanem szélsőséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a végzett tevékenység, legyen az munka, sport vagy bármilyen fizikai aktivitás – hívja fel a figyelmet az Alemona – közösség a munkavédelemért elnevezésű szervezet.

Munkáltatóként érdemes figyelni az országos tisztifőorvos által kiadott jelzéseket, amelyek többek között a várható magas hőmérsékletre figyelmeztetnek. Amennyiben szükséges, lehetőségeink szerint igazítsuk ehhez a munkarendet.

A tisztifőorvos

  • I. fokú figyelmeztető jelzést ad ki akkor, ha  egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.
  • A II. fokú riasztás annyit jelent, hogy az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot. A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.
  • III. fokú riadó jelzést akkor ad ki az országos tisztifőorvos, ha várhatóan legalább három egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

A hőhullámok idején (hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban) a fokozott meleg hatására gyengül a koncentrálóképességünk, a figyelemösszpontosítás hiánya csökkenti a mozdulatok, illetve a mozgások megfelelő végrehajtását, így mindezek rosszullétet, balesetet okozó események kiváltó okai lehetnek, ami különösen igaz a munkát végző, vagy akár járművet vezető emberekre.

Jelentős kockázatnak vannak kitéve azok a munkavállalók, akik például az alábbi munkahelyeken dolgoznak hőség idején:

  • épület-, út-, közműépítés,
  • mezőgazdasági területek (pl. gyümölcsszedés, zöldségtermesztés),
  • fűnyírás, parkgondozás,
  • őrző-védő szolgálat,
  • pékség,
  • cukrászüzem,
  • konyhaüzem,
  • nyomda,
  • gépjárműjavítás,
  • raktározás,
  • kereskedelem,
  • nyári táborok helyszínei, parkok, sportlétesítmények,
  • kórházak.

A hőség önmagában is okozhat rosszullétet, így akár életet is menthet, ha e rosszullétek tüneteit időben észleljük és cselekszünk. De nem mindegy hogyan! Ehhez, illetve a hőség káros hatásainak csökkentéséhez szeretnénk segítséget adni azzal, hogy közzétesszük az Alemona rövid, közérthető tájékoztatóját, amelyet munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi szakemberek állítottak össze.

A plakátok erről a linkről letölthetők: alemonae.com

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.