Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2018. május
Elkészült a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatos miniszteri rendelet

Komplex cselekvési programot készített elő Kásler Miklós minisztériuma a kórházi fertőzések megelőzésére. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kampányt is hirdetett, amely a kézmosás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Kásler Miklós a Semmelweis-napi központi ünnepségen jelentette be, hogy egyeztetés alatt van, és hamarosan részleteiben is megismerhető lesz a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatos miniszteri rendelet. Kidolgozták az elméletet, a gyakorlatba való átültetést, azt, hogy ezzel kapcsolatban mi a feladata a kórházaknak és a tisztiorvosi hivatalnak. A rendelet tartalmazza, hogyan lehet a kórházi fertőzéseket tartalmazó regisztereket elkészíteni és a kórházi fertőzések megelőzését kontrollálni – idézte az Origo.

Arra, hogy a kézen lévő láthatatlan mikroorganizmusok mennyi bajt okoznak, Semmelweis Ignác jött rá az 1800-as évek közepén, és ő mutatott rá a kézmosás fontosságára is a kórházi fertőzések megelőzésében. A probléma ma is fennáll: a fejlett világban még mindig naponta másfél millióan fertőződnek meg az egészségügyi intézményekben. Egy kórházban töltött este 7%-os esélyt jelent a fertőződésre, és a nyugati országokban évente nagyjából 250 ezer ember belehal az infekcióba. A 168 óra cikke szerint Magyarországon csak 2016-ban 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval (MRK) is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, az elhunytak közül 174 esetben bizonyítottan a fertőzés volt a halál oka, vagy közrejátszott abban.

Az új egészségügyi kormányzat hivatalba lépése óta az egyik fontos céljának tekinti, hogy minden kórházban kiemelt betegbiztonsági kérdésként kezeljék a fertőzések megelőzését. Hétfőn pedig a Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Kásler Miklós, az Emmi minisztere bejelentette, hogy elkészült a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatos miniszteri rendelet.

Ezzel párhuzamosan az Emmi július első két hetében kampányt hirdetett a kórházi és egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére. A kézmosás fontosságát hangsúlyozó kampányt az államtitkárság a Jobbulást! Alapítvánnyal együttműködésben, a JCDecaux támogatásával valósítja meg. A cég ezúttal száz citylight felületet ajánlott fel a fertőzésmegelőzéssel kapcsolatos figyelemfelhívásra – közölte az Emmi egészségügyért felelős államtitkársága az MTI-vel.

Hogyan kell kezet mosni?

Megmutatjuk a World Health Organization (WHO) által ajánlott fertőtlenítős kézmosásprotokollt. A folyamat körülbelül 40–60 másodpercig tart.

(Forrás: Országos Tisztiorvosi Hivatal)

Hatékony egészségügy a 21. században

Kétnapos országos egészségügyi konferenciát tartott az IME. Az elhangzó nyitóelőadásokból és az azokhoz kapcsolódó felszólalásokból kiderült: az egészségügyi rendszer szereplőit erősen foglalkoztatja, hogy hogyan fogja az állam fenntartható módon finanszírozni az egyre dráguló egészségügyi ellátásokat.

A konferencia nyitóelőadásában Gaál Péter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnöke felvázolta, hogy milyen körülmények között kell ma az egészségügyi ellátó rendszernek jól teljesítenie. Az egyik legnagyobb kihívást a fogyó és öregedő társadalom jelenti: 2005 táján az öregedési index 100% fölé ment, 1980-tól pedig folyamatosan fogy a magyar lakosság. A demográfiai folyamatok epidemiológiai következménye a krónikus, nem fertőző betegségek halmozódása. Ahogy múlnak az évek, egyre nagyobb a valószínűsége, hogy valakinek van legalább egy krónikus betegsége, majd lesz kettő, akár nyolc vagy annál több is – hivatkozott egy holland adatsorra Gaál Péter. Ennek köszönhetően nő az egészségügyi ellátórendszer igénybe vétele, az elkerülhetetlen kórházi gondozás szükségszerűsége, az orvosi műhiba esélye. Az orvostechnológiai fejlődés pedig a specializáción keresztül a fragmentáció irányába hat, ami épp ellentétes azzal, amit a demográfiai folyamatok igényelnének, hiszen az idős korban jelentkező betegségek hatékony kezelésében a különböző egészségügyi szolgáltatók együttműködésére lenne szükség. Financiális oldalon is vannak ellentétek: a hatékony ellátást segítő technológiai fejlődés drága, növeli a kiadásokat, de a fiskális döntéshozók inkább megszorítás-pártiak, a költségek alacsonyan tartása a céljuk.

A turbulens, 21. századi környezetben kizárólag az alkalmazkodni tudó, reziliens egészségügyi rendszer tud hatékonyan működni – utalt a WHO megállapítására Gaál Péter –, ami képes ellenállni az egészségügyi rendszert érő káros behatásoknak, és alkalmazkodik a pozitív és negatív változásokhoz, mint például a technológiai fejlődés.

De hogyan lehet alkalmazkodó egészségügyi rendszert kialakítani?

A klasszikus közgazdasági közelítés a piac – állam dilemma felől közelít. A domináns piaci rendszerekben a profit hajtja az innovációt. Ha a piac jól működik, önműködően reagál a környezeti változásokra és alkalmazkodik azokhoz. De az egészségügyben a tisztán piaci rendszerek nem teljesítenek jól, vélte Gaál Péter.

– Szolidaritási jellegű egészségügyi rendszereket szeretnénk építeni, és nem az egyének jövedelmi helyzete szerint különbséget tevő megoldást keressük. Ebből adódik, hogy az állami rendszereknek kell a változásokhoz való alkalmazkodást megoldaniuk, de ez itt nem magától értetődő. Általában lassú és gyenge. Az a kérdés, hogy vannak-e a döntéshozók kezében olyan eszközök, amelyekkel állami szinten támogatni tudják a rendszerszintű innovációt.

Egy másik paradigma az egészségügyi rendszerek típusaiból indul ki, azt vizsgálja, hogy melyik rendszermodell alkalmazkodik a legjobban. Ennek a megközelítésnek a nehézsége, hogy ma már egyik klasszikus rendszermodell sem működik tisztán, sem az állami egészségügyre épülő Beveridge modell, sem a biztosítás alapú Bismarck modell, sem a Semashko modell, sem az amerikai út.

– Magyarországon elvileg bismarcki rendszer működik, de ha megnézzük, hogy hogyan oszlanak meg a különböző források az egészségbiztosítási alap bevételei között, azt látjuk, hogy 2010 táján a járulékból származó bevételek elérték az adó típusú bevételek arányát. Mindkettő 50-50% körüli értéket mutatott, azóta pedig az adótípusú bevételek dominálnak a finanszírozási modellben, ami semmiképp sem tekinthető bismarcki modellnek – mutatott rá a szakember, aki szerint a rendszerek funkcionális közelítése a legígéretesebb. Itt kinyílik a gondolkodás az unortodox megoldások felé annak érdekében, hogy javítsuk az egészségügyi rendszer teljesítményét. Gaál Péter szerint nemzetközi példákat alapul véve a magánszolgáltatók és a magánfinanszírozás becsatornázása elképzelhető, amennyiben ez kiegészítő módon, az állami rendszert támogatva történik. Szerinte az egészségpolitika fontos feladata, hogy erre olyan keretrendszert ajánljon, amelyben megtalálja helyét a „magán” anélkül, hogy szétrombolná az állami rendszer integritását.

Sinkó Eszter szerint sem ördögtől való, ha a finanszírozó kiépíti a párhuzamos, kötelező kiegészítő egészségpénztári rendszert. A konferencia nyitóblokkjának moderátoraként az egészségügyi közgazdász az örök dilemmára mutatott rá: a piaci rendszer nem teljesít jól, az állami adaptációs rendszer pedig nem innovatív, nem rugalmas. – Korábban azt mondtuk, hogy nem épült ki a közfinanszírozott és magánellátás párhuzamos struktúrája, de ez ma már nem igaz, a folyamat elindult. A következő lépés pedig, hogy a finanszírozói oldalon is belép a magán az eddiginél határozottabban – mondta. Szerinte a jelek arra utalnak, hogy kiépül a kötelező kiegészítő egészségpénztári rendszer, kvázi az OEP2, hiszen differenciálódtak az igények, és az, akinek van szabad forrása, miért ne juthatna hozzá az általa elvárt szolgáltatáshoz. Persze úgy, hogy azok, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

Felnőttként akár 17 évet is eltöltünk a képernyők előtt

Egy hazai startup felhasználóbarát alkalmazást fejlesztett, amely a számítógépek kameráját használva figyeli, hogy a monitor előtt ülő mennyit pislog, mennyi időt, milyen távolságról nézi a gépet. A Péterfy Sándor utcai kórház szemészeinek szakmai együttműködésével most kutatást indítottak.

Egy 2005-ös, a pislogások között eltelt időt vizsgáló szemészeti kutatás általánosságban már megállapította, hogy mi és mekkora a különbség, ha egy ember társalog, egy fényképet néz, vagy egy monitort figyel. A Szemfüles által támogatott, a Péterfy Sándor utcai kórház szemészeinek szakmai együttműködésével most induló kutatás kifejezetten a képernyőhasználatra irányul: munkakörnyezetben folyamatosan méri majd a pislogást és a monitorhoz viszonyított távolságot. A résztvevők megszokott munkakörnyezetükben használják a Szemfüles szoftvert 4 héten keresztül. A kutatásnak az a célja, hogy mindenki számára konkrét tényekkel szolgálhassanak, valamint az eredmények, tanulságok a további fejlesztésekhez is támpontokat adnak. A gyakran kiszáradó szem okozója lehet további szembetegségek kialakulásának és egyéb kellemetlen tüneteket is eredményezhet. Éppen ezért fokozottan oda kell figyelnünk és tennünk azért, hogy a jelenlegi és a következő generáció szemének épségét megőrizhessük.

Aki ülőmunkát végez, az a munkaidejének hozzávetőleg 80 százalékát monitor előtt tölti, ami azt jelenti, hogy akár 40 éven keresztül kb. napi 6,5 órát képernyőt néz, és ha mindehhez hozzáadjuk a tévézést, mobilozást stb., akár 17 évet is eltölthetünk a különböző képernyőket nézve. A Szemfüles alkalmazása arc- és szemmozgás felismeréssel, valamint okos mintavételezéssel figyeli a számítógépek használatát és figyelmeztetésekkel támogatja a felhasználót, megelőzve a monitor előtti munkavégzésből adódó szembetegséget. A figyelemfelkeltő funkció nem csökkenti a munka hatékonyságát, nem zavarja a komfortérzetet, ezen kívül összehasonlító adatokkal, preventív módon támogat.

„A minket érő információk 95 százaléka a szemünkön keresztül érkezik. Az emberek a legfontosabb érzékszervüknél a szemükre szavaznak. Naponta 8 órát dolgozunk, és ezen kívül még 1-2 órát akár mobilon is ezt tesszük úgy, hogy az ez alatt ért terhelésről közben semmilyen tudomásunk nincs. Csak a munkanap végén tör ránk a megszokott érzés: ég a szemünk, fáj a fejünk, elcsigázottnak érezzük magunkat” – mondja Fári Tamás tulajdonos, ügyvezető, majd így folytatja: „Amikor kislányom 3 évesen először megkaparintotta a mobilomat, megfigyeltem, hogy egy percen keresztül egyet sem pislogott. A munkahelyemen, az irodában ugyanezt tapasztaltam. Az elmúlt három évben rengeteget kutattam a témát, és egyre inkább nem értem, hogy lehet az, hogy életünk egyharmadát a képernyők előtt töltjük, de semmit nem tudunk arról, hogy mi történik közben velünk? Ez adta az ötletet, ezért született meg a Szemfüles egészségmegőrző irodai szoftverünk. 2017-ben kezdtünk a fejlesztéshez, és 2018-ra létrehoztunk egy olyan számítógépes rendszert, amivel el akarjuk érni, hogy a napi 10 óra képernyőbámulással senkinek se romoljon a szeme.”

A jólét nem egyenlő a jólléttel

Vajon átmegy a versenyképesség javulása és a gazdasági növekedés haszna a társadalomba? Forrása tud-e lenni a humánvagyon a jövő gazdasági növekedésének és az ország versenyképessége javulásának? Prof. Dr. Csáth Magdolna válaszai.


A humán vagyon akkor tud a versenyképesség szolgálatában állni, ha okos és egészséges. A cégek oldaláról tehát tekinthetjük befektetésnek az egészségmegőrzés, egészséges élet támogatását, aminek egyik lehetséges formája az egészségpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés.

– A jólét nem egyenlő a jólléttel. Nem fog hosszú távon nőni a versenyképesség, ha csak gépbe, technológiába fektetünk be, és nem invesztálunk a tudás és az egészség támogatásával a humán vagyonba – szögezte le Dr. Csath Magdolna, a Szent István Egyetem Emeritus professzora, a Versenyképességi Tanács tagja a XII. IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián. A professzor leszögezte azt is: nem növelhető a versenyképesség az emberek egészsége kárára egészségtelen munkahelyekkel, környezetkárosító tevékenységgel vagy csupán mennyiségorientált növekedéssel.

A World Economic Forum felmérése szerint Magyarországon a lakosság 72%-a fél az egészségügyi rendszer problémáitól. Ennek hátterében többek között a hosszú várólisták – 2017 óta 22%-kal nőtt a várólistákon lévő betegek száma –, és a zsebből fizetés – nem csak a paraszolvencia! – magas aránya áll. Csath Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában kevéssé boldogító mutató, hogy az egy főre jutó állami egészségügyi kiadás GDP-arányosan 7,2% (az Eurostat 2015-ös adata), ami alapján Magyarország a középmezőnybe tartozik, hiszen nálunk alacsony a GDP.

– A svájci Institute for Management Development (IMD) évente jelenteti meg a versenyképességi elemzését. Ezen a listán Magyarország öt helyet lépett előre 2017 és 2018 között. A 63 vizsgált ország között az 52. helyről feljöttünk a 47-dikre, ám a vizsgált részmutatók némelyikében a sor végén kullogunk. Különösen rossz a helyezésünk az egészségügy és az oktatás színvonala, és az életminőség tekintetében. Az IMD az egészségügyi helyzettel kapcsolatban vizsgálja a finanszírozást és az egészségi mutatókat. Az életminőség esetén pedig elemzik például, hogy hogyan érzik magukat a munkavállalók a munkahelyükön.

A munkavállalók munkahelyekkel kapcsolatos véleményét mutatja motiváltságuk és az elvándorlás mértéke, vagy ahogyan a kutatók fogalmaznak, az agyelszívás. A képzett munkaerő rendelkezésre állása tekintetében a 63., az agyelszívást nézve pedig a 62. helyen állunk – mutatott rá Csath, aki szerint Magyarországon jelenleg a versenyképesség javulása jobbára mennyiségi és nem minőségi kérdés, vagyis elhanyagoljuk a humánvagyont. Hosszú távú szemléletet és rendszerben való gondolkodást sürget a szakember annak érdekében, hogy a növekedés mellett a fejlődés is megvalósuljon.

375 millió forinttal többet költhetnek egészségükre tagjaink
A Patika-csoport tagjainak egészségtudatosságát bizonyítja, hogy az önkéntes egészségpénztári befizetés után járó 20%-os szja-jóváírás évről évre több költhető pluszforrást jelent számukra. Idén a NAV-tól összesen 406 millió forint visszatérítésre voltak jogosultak.

2017-ben a Patika-csoportba rekordösszegű, összesen közel kétmilliárd forint egyéni befizetés érkezett és június végéig 375 millió forint adó-visszatérítést írtunk jóvá az arra jogosultak számláján. Az adóhatóság által az egészségpénztárba utalt összeg levonás nélkül, azonnal költhető a pénztári szolgáltatásokra.

2015-ben 241 millió, 2016-ban 301 millió, 2017-ben 314 millió, idén 400 millió forintot írtunk jóvá tagjaink számláján, de még mindig sokan vannak, akik nem használják ki az öngondoskodás után járó állami támogatást. Tavaly összesen 10 ezer pénztártag között oszthattunk fel fejenként valamivel több, mint 30 ezer forintot. Idén az adójóváírást igénybe vevő pénztártagok száma nem változott lényegesen, ők viszont már átlag 40 ezer forinttal gazdagodtak. A számokat összevetve a 110 ezer fős tagságunkkal és a maximálisan visszaigényelhető 150 ezer forinttal, továbbra is hatalmas tartalékok rejlenek az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság fokozásában.

3 teendő a magasabb adó-visszatérítés érdekében

2017-ben jelentősen megnőtt a várólista nélküli magánegészségügyben kifizetett egészségforintok aránya és sok pénztártagunk élt a készpénzes támogatást jelentő önsegélyező szolgáltatások valamelyikével is.

– Függetlenül attól, hogy hogyan változnak jövőre a cafeteriára vonatozó szabályok, 2019 az öngondoskodás éve lehet. Az már a 2017-es adóváltozásokat követően is látszott, hogy a pénztártagok az egészségpénztárak és az egészségcélú költéseket támogató 20%-os szja-visszatérítés mellett voksolnak– mondta Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi vezetője, és hozzátette: – a Patika-csoport 2019-ben a beérkező egyéni tagdíjak legalább ugyanolyan arányú bővülésére számít, mint ami a társaság idei üzleti tervében szerepel: várakozásaink szerint a magánbefizetések 26,8%-kal nőnek 2017-hez képest.

Motiváció 2.0

„Az öngondoskodás szerepe a jövőben egyre nagyobb mértékben fel fog értékelődni, különösen az állami nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás és az egészségügyi technológiák fejlődése (és drágulása) következtében” – olvasható az MNB Versenyképességi Jelentés, 2017 című a kiadványban, amiben az is szerepel, hogy „a közkiadások növelése önmagában azonban nem képes megoldani az ágazat problémáit”. Az MNB ügyvezető igazgatója, Kandrács Csaba a Portfolio Biztosítás 2018 című konferencián úgy fogalmazott: 10 év alatt egymillió új öngondoskodót szeretne látni a Magyar Nemzeti Bank.

Az egészségpénztári szektor készen áll arra, hogy a magánforrások becsatornázásában partner legyen. A jelenleg gazdaságilag aktív 4,4 millió főből mintegy másfél millió munkavállaló kap cafeteriát. A juttatások megnyirbálásával a munkáltatók jelentős része – amennyiben a munkavállaló nem kér SZÉP Kártyát – valószínűleg az eddigi bruttó cafeteriakeretet bérként fogja nyújtani a dolgozóinak, ami persze jelentősen kevesebb nettó bért eredményez, mint eddig a bér és a juttatások együttes értéke volt. Ha munkavállalók a nettó béremelkedésük egy részéből növelik az egészségpénztári befizetésüket, a 20%-os szja-visszatérítés jelentősen kompenzálja a veszteséget.

Az egészségpénztárakba befolyó egyéni befizetések erősödését számos olyan tényező hajtja, amelyek 2019-ben is jellemzőek lesznek Magyarországon. Évek óta, és az idei év első negyedében is nőttek a reálkeresetek, egyre nagyobb a kereslet a magánegészségügyi ellátásra, amely az egészségpénztári számláról finanszírozható, és ahogy nő a lakosság körében az egészségtudatosság, bővül a szűrővizsgálatok iránti igény is. Ezt viszont csak szűk körben finanszírozza az állami rendszer, így a 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően legolcsóbban egészségpénztári számlával vehetjük igénybe. Az egyéni befizetéseket hajtja az is, hogy az önsegélyező szolgáltatásoknak köszönhetően ma már szinte nincs olyan helyzet egy család életében, amikor ne tudná kihasználni az egészségpénztári számlán pihenő forintjait. És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, az alacsony kamatkörnyezetben az egészségcélú megtakarítás vált a legjövedelmezőbb spórolási formává, amely ráadásul azonnal költhető.

Szűts Ildikó: „Személyes gondoskodást várnak a munkavállalók ”

A személyre és cégre szabott juttatási csomag a munkavállalói élmény fokozásának eszköze. Felmérések bizonyítják, hogy a gondoskodó vállalat könnyebben tartja meg munkavállalóit. Az egészségre költhető juttatás a gondoskodás egyik eszköze.

Az Országgyűlés elé beterjesztett adócsomag-tervezet nem érinti az önkéntes biztosítókról szóló törvényben (Öpt.) szereplő úgynevezett célzott szolgáltatás nyújtásának lehetőségét. Ennek megfelelően a pénztár munkáltatói tagja a pénztártag alkalmazottai számára, vagy a pénztár támogatója az általa meghatározott pénztártagok számára meghatározhat egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek finanszírozására meghatározott összeget befizet a pénztárba. Az összeg olyan adomány, amely a törvénytervezet szerint továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után az 1,18x(15+19,5%) közterhet a befizetőnek kell teljesítenie, míg a szolgáltatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség – írja Surányi Imréné okleveles közgazda az Adózónán.

Célzott szolgáltatásként az adott pénztár alapszabályában, illetve szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatók.

– A 2017-ben végzett cafeteriaindex-kutatásunk (a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE), a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Cafeteria TREND Magazin közös felmérése – a szerk.) megmutatta, hogy – függetlenül az adómentes juttatások körének átrendeződésétől, és függetlenül attól, hogy egyébként milyen járulékot kell fizetni az egyes elemek után – megerősödött az egészségcélú juttatások és az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe – mutatott rá Szűts Ildikó az OHE elnöke.

A humánerő-szakember szerint nem véletlen az öngondoskodást segítő elemek előretörése. Egyre többet lehet hallani arról, hogy a jelenlegi modellben nem fenntartható a hazai nyugdíjrendszer, amikor már az X generáció – a mai ötvenesek – is elérik a nyugdíjkorhatárt. A múltban látott magas hozamok is az önkéntes nyugdíjkasszákra irányítják a figyelmet, különösen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben. Az egészségpénztárak felértékelődése is trend: egyre többen szembesülnek azzal, hogy az állami ellátórendszerben nem feltétlenül kapják meg az elvárt minőségű szolgáltatást. A rövidebb várakozási idő és a kulturált körülmények a lakosság növekvő hányadát terelik a magánellátás felé. Különösen, ha ezt munkáltatói támogatással tehetik meg.

– Tavaly az irodai munkavállalókra, idén a fizikai dolgozókra végeztünk munkavállalói élménykutatást. A reprezentatív vizsgálat eredménye egyértelműen megmutatta a dolgozók preferenciáját: nagyon fontos számukra, hogy a munkáltató személyesen gondoskodjon róluk, az élethelyzetükre szabott javadalmazási csomagot kínáljon. Az európai gyakorlat is azt mutatja, hogy azoknál a cégek, amelyek szeretnék megtartani a munkavállalóikat, fókuszba kerül a személyes törődés. Az egészség tipikusan ennek az eszköze – mutat rá a szakember, aki szerint az egyénekre szabott extrák – mint például a munkahelyi szűrőprogram, a dohányzásról való leszokás segítése, az egészséges étkezés vagy a mindennapi testmozgás támogatása – fogja megkülönböztetni egymástól a cégeket a munkavállalók szemében.

Fotó: Piac & Profit

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.