A munkavállalók egészsége versenyképességi kérdés

„Olyan szemléletet és környezetet szeretnének kialakítani, amely az egészséges életmódot természetessé teszi” – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Mind a prevenció, mind pedig az egészséges életmód terjesztésében fontos szerepük lehet a munkáltatóknak.

Benyújtották az országos intézetek vezetői a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a gyermekkori betegségek, valamint a mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgáló nemzeti egészségprogramokat. Ennek kapcsán az emberi erőforrások minisztere az M1 aktuális csatornán elmondta, a betegségek megelőzésére koncentrál a népegészségügyi program és évtizedekre meghatározza majd a magyar egészségügy fejlődését. A miniszter úgy fogalmazott, a megelőzés már akkor elkezdődik, amikor „az édesanya áldott állapotba kerül", aztán folytatódik a bölcsődében, az óvodában és az iskolában is. Olyan szemléletet és környezetet szeretnének kialakítani, amely az egészséges életmódot természetessé teszi – idézte az MTI a minisztert.

Új tervek

A humán vagyon akkor tud a versenyképesség szolgálatában állni, ha okos és egészséges. A cégek oldaláról tehát tekinthetjük befektetésnek az egészségmegőrzés, egészséges élet támogatását, aminek egyik lehetséges formája az egészségpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés.

– A jólét nem egyenlő a jólléttel. Nem fog hosszú távon nőni a versenyképesség, ha csak gépbe, technológiába fektetünk be, és nem invesztálunk a tudás és az egészség támogatásával a humán vagyonba – szögezte le Dr. Csath Magdolna, a Szent István Egyetem Emeritus professzora, a Versenyképességi Tanács tagja a XII. IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián. A professzor leszögezte azt is: nem növelhető a versenyképesség az emberek egészsége kárára egészségtelen munkahelyekkel, környezetkárosító tevékenységgel vagy csupán mennyiségorientált növekedéssel.

A World Economic Forum felmérése szerint Magyarországon a lakosság 72%-a fél az egészségügyi rendszer problémáitól. Ennek hátterében többek között a hosszú várólisták – 2017 óta 22%-kal nőtt a várólistákon lévő betegek száma –, és a zsebből fizetés – nem csak a paraszolvencia! – magas aránya áll. Csath Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában kevéssé boldogító mutató, hogy az egy főre jutó állami egészségügyi kiadás GDP-arányosan 7,2% (az Eurostat 2015-ös adata), ami alapján Magyarország a középmezőnybe tartozik, hiszen nálunk alacsony a GDP.

– A svájci Institute for Management Development (IMD) évente jelenteti meg a versenyképességi elemzését. Ezen a listán Magyarország öt helyet lépett előre 2017 és 2018 között. A 63 vizsgált ország között az 52. helyről feljöttünk a 47-dikre, ám a vizsgált részmutatók némelyikében a sor végén kullogunk. Különösen rossz a helyezésünk az egészségügy és az oktatás színvonala, és az életminőség tekintetében. Az IMD az egészségügyi helyzettel kapcsolatban vizsgálja a finanszírozást és az egészségi mutatókat. Az életminőség esetén pedig elemzik például, hogy hogyan érzik magukat a munkavállalók a munkahelyükön.

A munkavállalók munkahelyekkel kapcsolatos véleményét mutatja motiváltságuk és az elvándorlás mértéke, vagy ahogyan a kutatók fogalmaznak, az agyelszívás. A képzett munkaerő rendelkezésre állása tekintetében a 63., az agyelszívást nézve pedig a 62. helyen állunk – mutatott rá Csath, aki szerint Magyarországon jelenleg a versenyképesség javulása jobbára mennyiségi és nem minőségi kérdés, vagyis elhanyagoljuk a humánvagyont. Hosszú távú szemléletet és rendszerben való gondolkodást sürget a szakember annak érdekében, hogy a növekedés mellett a fejlődés is megvalósuljon.

Lesz tere az egészségpénztári befizetésnek

Nem tudjuk biztosra, hogyan adózik jövőre a cafeteria, de az már most látszik, hogy a benyújtott tervezet hagy néhány lehetőséget a munkáltatók számára, hogy a bérnél kedvezőbb közterhek mellett adjanak különböző juttatásokat a foglalkoztatott magánszemélyeknek és azok hozzátartozóinak.

Az önkéntes biztosítópénztárakról szóló törvény (Öpt.) lehetővé teszi, hogy a pénztár munkáltatói tagja a pénztártag alkalmazottai számára, vagy a pénztár támogatója az általa meghatározott pénztártagok számára úgynevezett célzott szolgáltatást nyújtson. A célzott szolgáltatásra befizetett összeg olyan adomány, amely a törvénytervezet szerint továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás után az 1,18x(15+19,5%) közterhet a befizetőnek kell teljesítenie, míg a szolgáltatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség az szja-törvény 1. számú melléklet 6.10. pontja szerint – írja Surányi Imréné okleveles közgazda az Adózónán.

A befizetéseket a munkáltatók, támogatók akár rendszeresen (például havonta) is teljesíthetik, amelyekből célzott szolgáltatásként az adott pénztár alapszabályában, illetve szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatók (Öpt. 12/A §).

Esélylatolgatás

Egyelőre a benyújtott adócsomag-tervezet a kedvezményes adóval adható SZÉP Kártyán, és a 40,71%-os közteherrel adózó célzott támogatáson kívül nem hagy más, a bérnél kedvezőbb áron adható juttatási elemet.

– Ahhoz, hogy 2019-ben ne csökkenjen a munkavállalók jövedelme, nettó bérként kellene odaadni azt az összeget, amit idén a juttatásokkal együtt kézhez kaptak. Erre valószínűleg nagyon kevés cégnél lenne keret, hiszen a bérre rakodó közel 80%-os járulékterhet – az egészségbiztosítást, a nyugdíjjárulékot, az szja-t, a szochót, a szakképzési hozzájárulást – kevesen tudnák kigazdálkodni – mondja H. Nagy Dániel a Mazars adóigazgatója, aki szerint – ha a benyújtott tervezet marad – még két szcenárió képzelhető el.

– Lehet, hogy a megszűnő cafeteriajuttatások helyébe – amennyiben a munkavállaló nem szeretne SZÉP Kártyát – nem lép semmi. Ezt csak abban az esetben teheti meg a munkáltató, ha a kollektív szerződés, vagy a munkajogi szerződés nem tartalmaz kitételt a béren kívüli juttatásokra. Elképzelhető az is, hogy a keretet a SZÉP Kártya valamelyik alszámlájára utalják, vagy önkéntes pénztári célzott szolgáltatásra fizetik be. A munkavállaló választhat, hogy a SZÉP melyik zsebére, vagy melyik típusú önkéntes kasszába kéri az összeget.

Mennyi az annyi?

– A cafeteria nem adózási fogalom, hanem juttatási forma, amit a munkáltató a bér mellett természetben nyújt azért, hogy adóhatékony módon adjon versenyképes juttatási csomagot. A munkavállaló az élethelyzete szerint választ a felkínált elemekből ¬– öngondoskodás, étkezés, utazás, stb –, úgy, hogy azok a leginkább támogassák a céljait – mondja H. Nagy Dániel.

Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi vezetője elmondta: a pénztár mindent megtesz azért, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára optimális megoldást adjon.

– Nyilvánvaló, hogy a munkáltató nem fog tudni olyan mértékben bért emelni, hogy az 100%-ban pótolja a kieső juttatásokat, de az is valószínű, hogy a kormányzati elképzeléseknek megfelelően reálbér-emelkedést hozhat az új adócsomag. Amennyiben a béremelésből a dolgozók egészségpénztári számlára fizetnek be, a 20% szja-visszatérítés pótolja a kieső bérjövedelem bizonyos hányadát. Az egészségpénztárból azonnal, széles szolgáltatási palettára – akár lakáshitel-törlesztésre is! – költhetnek, és nemcsak a pénztártag, hanem a család egésze hozzáfér a megtakarításhoz. Mindezek az előnyök némileg kompenzálhatják, hogy szűkül a juttatási rendszer a választhatóság szempontjából. A célzott juttatás lehetősége pedig nem új, ezt a törvény évek óta lehetővé teszi. Amelyik munkáltatói partnerünk igényli, szívesen segítünk a munkavállaló igényét leginkább lefedő szolgáltatás kiválasztásában. Így kialakítható egy olyan juttatási rendszer, amely a korábbinál is személyre szabottabb, és teret ad a személyes törődésnek. Az ehhez szükséges technológia és gyakorlat a Patika-csoporton belül rendelkezésre áll, hiszen a Multi-Pay® évek óta sikeres szereplő a kártyapiacon.
A személyes törődés munkaerő-megtartó szerepéről ITT olvashat.

Munkáltató és munkavállaló közös érdeke
Szűts Ildikó: „Nem féltem a cafeteriát”

A céges juttatási csomag nem adózási, de még csak nem is költség kérdése, hanem a gondoskodó vállalat ismérve. A személyre- és cégre szabott kínálat a munkavállalói élmény fokozásának eszköze. Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke beszélt a Patika-csoportnak a trendekről.

A juttatási rendszer közterhének két évvel ezelőtti módosításakor már felmerült, hogy vajon 15%-os szja mellett mennyire éri meg cafeteriát adni. Az elmúlt másfél évben indult bérspirál – a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, és a munkaerőhiány miatti fizetésemelési kényszer – is ebbe az irányba terelte a gondolkodást. És az is kiderült, a munkavállalók számára az első, és leginkább meghatározó egy munkahely szempontjából, hogy mennyi a havi megkereshető bér. A munkavállalók többsége nettó bérben gondolkodik: annyit szeretne haza vinni, amennyiből meg tud élni, el tudja tartani a családját.

– A trendet kihasználva a kormányzat is igyekszik a munkáltatókat abba az irányba tolni, hogy tisztességesen, bejelentett módon bért fizessenek a munkavállalóiknak, akik így talán itthon, vagy adott esetben az adott cégnél tarthatók. De a 2017-ben végzett cafeteriaindex-kutatásunk (a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Cafeteria TREND Magazin közös felmérése – a szerk.) megmutatta azt is, hogy – függetlenül az adómentes juttatások körének átrendeződésétől, és függetlenül attól, hogy egyébként milyen járulékot kell fizetni az egyes elemek után – megerősödött az egészségcélú juttatások és az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe. De azért sem féltem a cafeteria létét, mert ez a rendszer mára beégett a magyar munkavállalók tudatába. Természetesnek veszik, hogy van béren kívüli juttatás. Az egy más kérdés, hogy mi kerül a kínálatba, ez viszont nem adózási, és nem is vállalati költségkérdés – mutatott rá Szűts Ildikó.

Miért a nyugdíj? Miért az egészség?

A humánerő-szakember szerint nem véletlen az öngondoskodást segítő elemek előretörése. Egyre többet lehet hallani arról, hogy a jelenlegi modellben nem fenntartható a hazai nyugdíjrendszer, amikor már az X generáció – a mai ötvenesek – is elérik a nyugdíjkorhatárt. A múltban látott magas hozamok is az önkéntes nyugdíjkasszákra irányítják a figyelmet, különösen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben. Az egészségpénztárak felértékelődése is trend: egyre többen szembesülnek azzal, hogy az állami ellátórendszerben nem feltétlenül kapják meg az elvárt minőségű szolgáltatást. A rövidebb várakozási idő és a kulturált körülmények a lakosság növekvő hányadát terelik a magánellátás felé. Különösen, ha ezt munkáltatói támogatással tehetik meg.

Szűts Ildikó egy harmadik faktorra is felhívja a munkáltatók figyelmét. Ez pedig az ötven plusszos korosztály foglalkoztatásában rejlő lehetőség.

– A hazai munkaerőpiacon fontos kérdés, hogy vissza tudjuk-e vezetni az 50 és 64 év közötti korosztályt nagyobb arányban a munkaerőpiacra. Az európai országok gyakorlata szerint ennek a korosztálynak körülbelül a 75%-a aktív, míg Magyarországon mindössze 50%-kuk dolgozik. Ebben a tekintetben is van létjogosultsága a munkáltatói egészségcélú juttatásoknak, hiszen a középgeneráció számára kiemelt értéket jelent az egészségmegőrzés. Tavaly az irodai munkavállalókra, idén a fizikai dolgozókra végeztünk munkavállalói élménykutatást. A reprezentatív vizsgálat eredménye egyértelműen megmutatta a dolgozók preferenciáját: nagyon fontos számukra, hogy a munkáltató személyesen gondoskodjon róluk, az élethelyzetükre szabott javadalmazási csomagot kínáljon. Az európai gyakorlat is azt mutatja, hogy azoknál a cégek, amelyek szeretnék megtartani a munkavállalóikat, fókuszba kerül a személyes törődés. Az egészség tipikusan ennek az eszköze – mutat rá a szakember, aki szerint az egyénekre szabott extrák – mint például a munkahelyi szűrőprogram, a dohányzásról való leszokás segítése, az egészséges étkezés vagy a mindennapi testmozgás támogatása – fogja megkülönböztetni egymástól a cégeket a munkavállalók szemében.

A mostani adócsomag-tervezet hatására lehet, hogy átrendeződnek a juttatások, lehet, hogy a munkáltatók zöme nem fog tudni annyi bért emelni, hogy a teljes nettó cafeteriakeretet továbbra is biztosítsa, de Szűts Ildikó szerint sem az egészség-, sem a nyugdíjpénztárat nem lehet egy tollvonással kihúzni.

Fotó: Piac & Profit

Az ötven az új harminc?

Az 50–64 éves korúak 75%-a hiányzik a magyar munkaerőpiacról, szemben az európai 50%-os átlaggal. Ezek szerint a korosztályból legalább 25%-nyian visszavezethetők a munka világába, amely jelentős forrása lehet a munkaerőhiány tompításának. „We are here. We are ready. We are the perennials.” – szól az új ötvenesek, az évelők generációjának mottója.

Kristóf Gyöngyi, a Hammel & Hochreiter interim szakértője és vezetői stratégiai tanácsadója szerint is érdemes nagyobb figyelmet fordítani a generáció tagjaira, akik szemléletmódjuk és tapasztalatuk miatt felértékelődhetnek a munkaerőpiacon. (Az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökének véleményét ITT olvashatja.)

Az életkori címkék egyre jobban kezdik elveszíteni hagyományos jelenésüket és egy generáción belül is nagyobb eltérések lehetnek, mint korábban. Az elmúlt évtizedekben a korosztály már a kiégés közelében állt, felőrölte a multik mókuskereke, azonban mára, a negyven-ötven éves vezetők és interim vezetők egyre tudatosabban használják fel tapasztalataikat és maradnak fiatalosak testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt.

Az új ötvenesek szemléletmódváltásuk miatt különlegesek és értékesebbek, mint eddig. Technológia iránti nyitottságuk lehetővé teszi, hogy naprakészek maradjanak és folyamatosan frissített intenzív kapcsolatrendszert ápoljanak. A másik nagy különbség a változás iránti fogékonyságuk. Nem elutasítják a változást, hanem nyitottan, kihívásként kezelik a szituációkat.

Az új középkorúak, a perennial-ok legfőbb jellemzője a life long learning, amit lehetőségként látnak, hogy követhessék a gyorsan változó világot és bele is szólhassanak formálódásába; valamint az aktív és együttműködő párbeszéd a fiatal munkatársakkal. Egy perennial már nem enged a generációs gap csábításának, tapasztaltabbak mind kollegái, de rugalmas és mindig együttműködő.

A perennial generáció életmódja a fiatalabbakéhoz hasonlít, vannak céljaik és álmaik, amikért küzdeni is akarnak. Életmódváltásuk nem csak munkakörülményeikre, de személyes életükre is kihat, nagyobb figyelmet kap a mozgás és az egészséges táplálkozás, mint eddig. Ennek hátterében a várható élettartam növekedése áll, ami remélhetőleg hosszútávon oda vezet majd, hogy a szürkülő, hervadó középkorúak képe eltűnik és a fiatalosabb, életvidám, céltudatos ötveneseké terjed el széles körben.

Íme, egy alkalmazás, amely megóvja a dolgozói szemét

Az irodai dolgozók munkaidejük hozzávetőleg 80%-át monitor előtt töltik, azaz akár 40 éven keresztül kb. napi 6,5 órát nézik a képernyőt, tévézéssel, mobilozással együtt pedig akár összesen 17 évet is képernyő-nézegetéssel töltenek. A Szemfüles alkalmazás figyel és figyelmeztet, megelőzve a monitor előtti munkavégzésből adódó szembetegséget.

Sajnos keveset törődünk azzal, hogy a képernyők előtt töltött idő károsítja a szemet: ilyenkor a normális percenkénti 12–15 pislogás helyett legfeljebb négyszer pislogunk, ami miatt nincs a szemünknek kenése és könnyfilm védelme. Ha pedig nagyon közel ülünk a képernyőhöz, az elgyengíti a szemizmokat, ami rövidlátáshoz vezet. Az egyik hazai startup, a Szemfüles Preventív Kft. létrehozott egy olyan felhasználóbarát alkalmazást, amely a számítógépek kameráját használva figyeli, hogy egy dolgozó mennyit pislog, mennyi időt, milyen távolságról tartózkodik gép előtt, és figyelmeztetésekkel támogatja a szemfájdalom, a fejfájás, a szemszárazság és a homályos látás megelőzését.

A pislogás figyelő és figyelmeztető szoftver használatával az egészségtudatos cégeknél a munkaerő elégedettsége és megtartása, a jó közérzet által a betegszabadságok csökkenése is elérhető. A Szemfüles alkalmazása arc- és szemmozgás felismeréssel, valamint okos mintavételezéssel figyeli a számítógépek használatát és figyelmeztetésekkel támogatja a felhasználót, megelőzve a monitor előtti munkavégzésből adódó szembetegséget. A figyelemfelkeltő funkció nem csökkenti a munka hatékonyságát, nem zavarja a komfortérzetet, ezen kívül összehasonlító adatokkal, preventív módon támogat.

– Amikor kislányom 3 évesen először megkaparintotta a mobilomat, megfigyeltem, hogy egy percen keresztül egyet sem pislogott. A munkahelyemen, az irodában ugyanezt tapasztaltam. Az elmúlt három évben rengeteget kutattam a témát, és egyre inkább nem értem, hogy lehet az, hogy életünk egyharmadát a képernyők előtt töltjük, de semmit nem tudunk arról, hogy mi történik közben velünk? Ez adta az ötletet, ezért született meg a Szemfüles egészségmegőrző irodai szoftverünk. 2017-ben kezdtünk a fejlesztéshez, és 2018-ra létrehoztunk egy olyan számítógépes rendszert, amivel el akarjuk érni, hogy a napi 10 óra képernyőbámulással senkinek se romoljon a szeme – mondja Fári Tamás tulajdonos, ügyvezető.

A gyakran kiszáradó szem okozója lehet további szembetegségek kialakulásának és egyéb kellemetlen tüneteket is eredményezhet. Éppen ezért akár munkáltatóként, akár magánemberként fokozottan kell figyelnünk és tennünk azért, hogy a jelenlegi és a következő generáció szemének épségét megőrizhessük.

A törvény is kötelez
Kerülje el a munkahelyi fertőzést!

Kampányt indított az Emmi Moss kezet! címmel, hogy felhívja a figyelmet a kézmosás fontosságára. Az irodai környezet az egyik legtökéletesebb melegágya a különböző betegségek terjedésének, hiszen egyszerre sok ember érintkezik az általánosan használt felületekkel.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága a Semmelweis-nap rendezvénysorozatához kapcsolódva a július 1-jén kezdődő, és a hónap közepéig tartó kampányban a kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet száz citylight felületen. A rendszeres és megfelelő kézmosás a munkahelyi környezetben is létfontosságú, hiszen egy-egy influenzaszezonban akár a cég termelékenysége is veszélybe kerülhet, ha tömegesen ágynak esnek a dolgozók.

Az Arizona Egyetem Epidemiológiai és Biostatisztikai osztályának professzora, Charles Gerba azt kutatta, hogyan terjednek a vírusok egy munkahelyen. Azt tapasztalta, hogy egy irodában az ártalmatlan vírusokat gyorsan átadjuk kollégáink kezére, így pár órán belül azok akár a dolgozók és a közösen használt felületek felére átterjednek. Míg egy tüsszentéssel csak a környező levegő lesz fertőzött, addig a vírussal szennyezett tárgyak érintésével a betegség akár az egész épületben elterjeszthető – írja a Webbeteg.

Rendszeres kézmosással jelentősen csökkenthetjük a fertőzés terjedésének kockázatát. De hogy kell kezet mosni? Megmutatjuk a World Health Organization (WHO) által ajánlott fertőtlenítős kézmosásprotokollt. A folyamat körülbelül 40–60 másodpercig tart, szemben a betegség miatt betegállományban töltött hosszú napokkal.

(Forrás: Országos Tisztiorvosi Hivatal)

Moss kezet!
Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.