375 millió forinttal gazdagodtak tagjaink

Számos adónem és kedvezmény változik mostanában, az önkéntes egészségpénztári befizetés után járó 20%-os szja-jóváírás azonban évek óta állandó. A lehetőséget egyre tudatosabban használják ki tagjaink, akik idén a NAV-tól összesen 406 millió forint visszatérítésre jogosultak. Az adójóváírás maximalizálásában azonban még komoly tartalékok vannak!

2017-ben a Patika-csoportba rekordösszegű, összesen közel kétmilliárd forint egyéni befizetés érkezett. Mivel a pénztártagjaink többsége május 22-ig elkészítette az adóbevallását, amelyben érvényesítette a neki járó szja-visszatérítést, június végéig 375 millió forintot írtunk jóvá az arra jogosultak számláján. (Patikapénztári tagok itt az Új Pillér tagjai itt ellenőrizhetik az egyenlegüket. Ehhez a kártyaszámot és a születési dátumot kell megadniuk.) Az adóhatóság által az egészségpénztárba utalt összeg levonás nélkül, azonnal költhető a pénztári szolgáltatásokra.

2015-ben 241 millió, 2016-ban 301 millió, 2017-ben 314 millió, idén 400 millió forintot írtunk jóvá tagjaink számláján, de még mindig sokan vannak, akik nem használják ki az öngondoskodás után járó állami támogatást. Tavaly összesen 10 ezer pénztártag között oszthattunk fel fejenként valamivel több, mint 30 ezer forintot. Idén az adójóváírást igénybe vevő pénztártagok száma nem változott lényegesen, ők viszont már átlag 40 ezer forinttal gazdagodtak. A számokat összevetve a 110 ezer fős tagságunkkal és a maximálisan visszaigényelhető 150 ezer forinttal, továbbra is hatalmas tartalékok rejlenek az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság fokozásában.

Amennyiben jövőre több adó-visszatérítést szeretne kapni a NAV-tól, 3 dolgot tehet:

  • többet fizet be a számlájára, mivel a számlára egyénileg befizetett tagdíj összege után 20% adó-visszatérítés jár,
  • a számláján lévő pénz egy részét leköti, mivel a számlán 2 évre lekötött összeg után a lekötés évében 10% adó-visszatérítés jár,
  • elvégezteti az amúgy is esedékes szűrővizsgálatokat, mivel a prevenciós szolgáltatásokra kifizetett összeg után 10% adó-visszatérítés jár.

Az egészségpénztári számlára érkező forintokat azonnal költheti a pénztári törvényben meghatározott szolgáltatásokra. 2017-ben jelentősen megnőtt a várólista nélküli magánegészségügyben kifizetett egészségforintok aránya és sok pénztártagunk élt a készpénzes támogatást jelentő önsegélyező szolgáltatások valamelyikével is. Előzetes felmérésünk szerint jövőre tovább nőhet a magánegészségügyi költések aránya, és sokan tervezik, hogy igénybe veszik a gyermek születése után járó egymillió forintos támogatást is. Ezeken túl nőhet a kereslet az önsegélyező iskolakezdési támogatás és a jelzálogalapú lakáshitel-törlesztés támogatása iránt is, különösen a cafeteria tervezett átalakítása tükrében.

Mit tehetek, ha nem érkezett meg a várt összeg?

Az erősebb versenyből a pénztártagok profitálnak

Az egészségpénztárak a fenntartható működésük érdekében működési és likviditási tartalékot vonnak le a tagok befizetéseiből. Nem mindegy azonban, hogy mennyit. A Patika-csoport pénztárai ebből a szempontból is igyekeznek tagjaik számára a legkedvezőbb konstrukciót kialakítani.

Az egészségpénztárak sok éve megbízható, jól működő egészségszolgáltatást kínálnak a tagjaiknak, de az utóbbi években – különösen 2017 óta – érezhetően megváltozott a szerepük. Míg a pénztártagok korábban a munkáltatói befizetések révén jutottak szolgáltatáshoz, ma jobbára a saját megtakarításaikat csatornázzák be az egészségpénztárba, hogy azon keresztül – kihasználva a 20%-os állami támogatást – fedezzék nagyobb egészségügyi kiadásaikat, biztosítsák a családi kassza működőképességét egy váratlanul felmerülő helyzetben is. Ez a helyzet a kasszák versenyét is erősíti, amiből várhatóan a pénztártagok profitálnak: minél alacsonyabb költségek mellett juthatnak értéknövelt, minőségi egészségszolgáltatáshoz.

Az egészségpénztárak által működésre elvont összeg sávosan, a befizetés nagysága szerint alakul, amit részletesen tartalmaz a pénztárak honlapján elérhető alapszabály. A levonást kompenzálja a negyedévente jóváírt hozam és az adott év egyéni befizetései után járó szja-jóváírás. Utóbbi ugyan csak a következő év júniusa körül válik költhető egészségforinttá, azonban a pénztárak ezt egy az egyben jóváírják tagjaik számláján.

A legnagyobb kasszák rangsorában a Patika-csoport pénztárai az élmezőnybe tartoznak a kínált kényelmi szolgáltatások tekintetében és költségszempontból is éves szinten figyelembe véve a novemberi akciót, amikor csak a befizetés első 20 ezer forintja csökken a működésre eső hányaddal. Ahogyan arról korábban írtunk, a hazai megtakarítási szokásokat inkább az évente egyszeri nagyobb befizetések jellemzik szemben a havi rendszeres megtakarításokkal. Ehhez alkalmazkodik a Patika-csoport akciója, amivel már most érdemes számolni.

A legkényelmesebb ajánlat

A novemberi akció kihasználásának szinte egyetlen feltétele az év első tíz hónapjára eső kötelező tagdíj megfizetése, amely a Patikapénztár esetében 2018. január 1-től havi 3000, az Új Pillérnél évek óta változatlanul havi 10 000 forint.

A Patikapénztárnál a tagdíj idei változását a tagság befizetési és költési szokásai indokolták: az online bankkártyás számlafeltöltés lehetőségének bevezetésével megemelkedett az egyösszegű befizetések értéke és ezzel párhuzamosan nőtt az átlagos költési volumen is.

A minimális tagdíj egy hónapra vonatkozik, de azt nem feltétlenül kell a tárgyhónapban megfizetni. Amennyiben előre szeretné rendezni a fizetési kötelezettséget, jelezze felénk, hogy miként kéri az összeg könyvelését. Banki utalás esetén kérjük, a közlemény rovatban tüntesse fel a hónapokat. Például, ha patikás tagként júliusban utal 12 ezer forintot, írja be, hogy július – októberi tagdíj. Amennyiben bankkártyával fizet az online felületünkön, küldjön egy mailt a felosztásról. A tárgyba írja be: befizetés felosztása. Utólagos utalásnál az adott havi tagdíjat meghaladó összeget automatikusan azokra a hónapokra könyveljük, ahol elmaradást jelez a rendszer. Bankkártyás fizetésnél ebben az esetben is e-mailben rendelkezhet a felosztásról.

A pénztárak online ügyintézési felületén bármikor ellenőrizheti, hogy van-e elmaradása, amit a novemberi feltöltési akció előtt mindenképpen érdemes pótolni. Az internetes ügyintézésben jól láthatóan külön sorban szerepel az elmaradt jóváírás összege hónapra lebontva. A kötelező tagdíjba a céges befizetés is beleszámít.

2019 az öngondoskodás éve lehet

Nem szeretnénk azzal kapcsolatosan jóslatokba bocsátkozni, hogy az Országgyűlés előtt lévő adócsomag-tervezet milyen végleges tartalommal kerül elfogadásra és annak hatására a cégek hogyan alakítják át jövőre a juttatási rendszerüket. Azt azonban már a 2017-es adóváltozások megmutatták, hogy a pénztártagok az egészségpénztárak és az egészségcélú költéseket támogató 20%-os szja-visszatérítés mellett voksoltak. Az öngondoskodás előtérbe kerülése egyértelmű trend, ami 2019-ben az eddigieknél is dinamikusabban folytatódhat.

Az egyéni befizetések erősödését számos olyan tényező hajtja, amelyek 2019-ben is jellemzőek lesznek Magyarországon. Évek óta, és az idei év első negyedében is nőttek a reálkeresetek, egyre nagyobb a kereslet a magánegészségügyi ellátásra, amely az egészségpénztári számláról finanszírozható, és ahogy nő a lakosság körében az egészségtudatosság, bővül a szűrővizsgálatok iránti igény is. Ezt viszont csak szűk körben finanszírozza az állami rendszer, így a 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően legolcsóbban egészségpénztári számlával vehetjük igénybe. Az egyéni befizetéseket hajtja az is, hogy az önsegélyező szolgáltatásoknak köszönhetően ma már szinte nincs olyan helyzet egy család életében, amikor ne tudná kihasználni az egészségpénztári számlán pihenő forintjait. És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, az alacsony kamatkörnyezetben az egészségcélú megtakarítás vált a legjövedelmezőbb spórolási formává, amely ráadásul azonnal költhető.

Versenyképességi tényező az egészség

Az MNB ügyvezető igazgatója, Kandrács Csaba a Portfolio Biztosítás 2018 című konferencián úgy fogalmazott: 10 év alatt egymillió új öngondoskodót szeretne látni a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB Versenyképességi Jelentés, 2017 című kiadványa fontos versenyképességi kritériumként tekint az egészségügyi ellátás színvonalára: „Az öngondoskodás szerepe a jövőben egyre nagyobb mértékben fel fog értékelődni, különösen az állami nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás és az egészségügyi technológiák fejlődése (és drágulása) következtében” – olvasható a kiadványban, amelyben az is szerepel: „A közkiadások növelése önmagában azonban nem képes megoldani az ágazat problémáit”.

A Matolcsy György vezette jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában fogalmazta meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel az ország gazdaságpolitikája a versenyképesség növelését szolgálná. Ebben szerepel az is, hogy az egészségügyben a magánforrások beengedésével lehet többletforrást teremteni. (A magánforrások lehetséges bevonása felmerült az IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferencia első napján is. )

A magyar egészségügyi rendszer kihívásai az MNB szerint

– Az egészségpénztári szektor készen áll arra, hogy a magánforrások becsatornázásában partner legyen. A jelenleg gazdaságilag aktív 4,4 millió főből mintegy másfél millió munkavállaló kap cafeteriát. A juttatások megnyirbálásával arra számítunk, hogy a munkáltatók jelentős része – amennyiben a munkavállaló nem kér SZÉP Kártyát – az eddigi bruttó cafeteriakeretet bérként fogja nyújtani a dolgozóinak. A 2017-es cafeteriapiac körülbelül 660 milliárd forint volt, amiből 110 milliárd forint érkezett SZÉP Kártyára. Ha a fennmaradó részből bérfejlesztés valósul meg, 386 milliárd forint nettó bértömeget eredményezhet, vagyis összesen 114 milliárddal – 22,8%-kal – kevesebbet fognak hazavinni a dolgozók. A veszteség minimalizálására is jó megoldás, ha a nettó béremelkedésük egy részéből növelik az egészségpénztári befizetésüket, hiszen így a 20%-os szja-visszatérítés szinte teljesen kompenzálja a veszteséget – mondta Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi vezetője.

A Patika-csoport 2019-ben a beérkező egyéni tagdíjak legalább ugyanolyan arányú bővülésére számít, mint ami a társaság idei üzleti tervében szerepel.

 – 2018-ban várakozásaink szerint a magánbefizetések 26,8%-kal nőnek 2017-hez képest – tette hozzá Vargha.
A jövő évre várt hasonló mértékű növekedésre alapot ad, hogy az adócsomag-tervezet szerint megszűnik az adómentessége a munkáltató által fizetett egészségbiztosításoknak, így keletkezik egy űr a magánegészségügyi ellátások finanszírozásában. Másrészt a növekvő bérek növekvő szja-fizetési kötelezettséget eredményeznek, amely alapján a magasabb befizetés után járó adó-visszatérítési lehetőséget is többen tudják kihasználni. Harmadrészben pedig a trendek azt mutatják, hogy emelkedik a magán szakorvosi ellátás ára, vagyis relatív egyre többet ér a 20%-os visszatérítés.

Amit jövőre is biztosan adhat a munkáltató

Hatékony egészségügy a 21. században

Kétnapos országos egészségügyi konferenciát tartott az IME, ahol kiderült: az egészségügyi rendszer szereplőit erősen foglalkoztatja, hogy hogyan fogja az állam fenntartható módon finanszírozni az egyre dráguló egészségügyi ellátásokat.

A konferencia nyitóelőadásában Gaál Péter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnöke felvázolta, hogy milyen körülmények között kell ma az egészségügyi ellátó rendszernek jól teljesítenie. Az egyik legnagyobb kihívást a fogyó és öregedő társadalom jelenti: 2005 táján az öregedési index 100% fölé ment, 1980-tól pedig folyamatosan fogy a magyar lakosság. A demográfiai folyamatok epidemiológiai következménye a krónikus, nem fertőző betegségek halmozódása. Ahogy múlnak az évek, egyre nagyobb a valószínűsége, hogy valakinek van legalább egy krónikus betegsége, majd lesz kettő, akár nyolc vagy annál több is – hivatkozott egy holland adatsorra Gaál Péter. Ennek köszönhetően nő az egészségügyi ellátórendszer igénybe vétele, az elkerülhetetlen kórházi gondozás szükségszerűsége, az orvosi műhiba esélye. Az orvostechnológiai fejlődés pedig a specializáción keresztül a fragmentáció irányába hat, ami épp ellentétes azzal, amit a demográfiai folyamatok igényelnének, hiszen az idős korban jelentkező betegségek hatékony kezelésében a különböző egészségügyi szolgáltatók együttműködésére lenne szükség. Financiális oldalon is vannak ellentétek: a hatékony ellátást segítő technológiai fejlődés drága, növeli a kiadásokat, de a fiskális döntéshozók inkább megszorítás-pártiak, a költségek alacsonyan tartása a céljuk.

A turbulens, 21. századi környezetben kizárólag az alkalmazkodni tudó, reziliens egészségügyi rendszer tud hatékonyan működni – utalt a WHO megállapítására Gaál Péter –, ami képes ellenállni az egészségügyi rendszert érő káros behatásoknak, és alkalmazkodik a pozitív és negatív változásokhoz, mint például a technológiai fejlődés.

De hogyan lehet alkalmazkodó egészségügyi rendszert kialakítani?

A klasszikus közgazdasági közelítés a piac – állam dilemma felől közelít. A domináns piaci rendszerekben a profit hajtja az innovációt. Ha a piac jól működik, önműködően reagál a környezeti változásokra és alkalmazkodik azokhoz. De az egészségügyben a tisztán piaci rendszerek nem teljesítenek jól, vélte Gaál Péter.

– Szolidaritási jellegű egészségügyi rendszereket szeretnénk építeni, és nem az egyének jövedelmi helyzete szerint különbséget tevő megoldást keressük. Ebből adódik, hogy az állami rendszereknek kell a változásokhoz való alkalmazkodást megoldaniuk, de ez itt nem magától értetődő. Általában lassú és gyenge. Az a kérdés, hogy vannak-e a döntéshozók kezében olyan eszközök, amelyekkel állami szinten támogatni tudják a rendszerszintű innovációt.

Egy másik paradigma az egészségügyi rendszerek típusaiból indul ki, azt vizsgálja, hogy melyik rendszermodell alkalmazkodik a legjobban. Ennek a megközelítésnek a nehézsége, hogy ma már egyik klasszikus rendszermodell sem működik tisztán, sem az állami egészségügyre épülő Beveridge modell, sem a biztosítás alapú Bismarck modell, sem a Semashko modell, sem az amerikai út.

– Magyarországon elvileg bismarcki rendszer működik, de ha megnézzük, hogy hogyan oszlanak meg a különböző források az egészségbiztosítási alap bevételei között, azt látjuk, hogy 2010 táján a járulékból származó bevételek elérték az adó típusú bevételek arányát. Mindkettő 50-50% körüli értéket mutatott, azóta pedig az adótípusú bevételek dominálnak a finanszírozási modellben, ami semmiképp sem tekinthető bismarcki modellnek – mutatott rá a szakember, aki szerint a rendszerek funkcionális közelítése a legígéretesebb. Itt kinyílik a gondolkodás az unortodox megoldások felé annak érdekében, hogy javítsuk az egészségügyi rendszer teljesítményét. Gaál Péter szerint nemzetközi példákat alapul véve a magánszolgáltatók és a magánfinanszírozás becsatornázása elképzelhető, amennyiben ez kiegészítő módon, az állami rendszert támogatva történik. Szerinte az egészségpolitika fontos feladata, hogy erre olyan keretrendszert ajánljon, amelyben megtalálja helyét a „magán” anélkül, hogy szétrombolná az állami rendszer integritását.

Sinkó Eszter szerint sem ördögtől való, ha a finanszírozó kiépíti a párhuzamos, kötelező kiegészítő egészségpénztári rendszert. A konferencia nyitóblokkjának moderátoraként az egészségügyi közgazdász az örök dilemmára mutatott rá: a piaci rendszer nem teljesít jól, az állami adaptációs rendszer pedig nem innovatív, nem rugalmas. – Korábban azt mondtuk, hogy nem épült ki a közfinanszírozott és magánellátás párhuzamos struktúrája, de ez ma már nem igaz, a folyamat elindult. A következő lépés pedig, hogy a finanszírozói oldalon is belép a magán az eddiginél határozottabban – mondta. Szerinte a jelek arra utalnak, hogy kiépül a kötelező kiegészítő egészségpénztári rendszer, kvázi az OEP2, hiszen differenciálódtak az igények, és az, akinek van szabad forrása, miért ne juthatna hozzá az általa elvárt szolgáltatáshoz. Persze úgy, hogy azok, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

Ezzel az állásponttal egyetértett a konferencia hallgatójaként részt vevő Kökény Mihály, volt MSZP-s egészségügyi miniszter is.

Az szja-visszatérítésre nem vonatkozik a 180 napos moratórium

Az önsegélyező szolgáltatások térhódításával párhuzamosan egy új kifejezéssel is találkozhattak pénztártagjaink, ez pedig a 180 napos egyenleg. Ebből az összegből tudja teljesíteni a pénztár az önsegélyezési szolgáltatásokra érkező igényeket. A visszaérkező szja-jóváírásokra viszont nem vonatkozik ez a kitétel.

Egyre több pénztártagunk veszi igénybe az önsegélyező szolgáltatásokat, amely keretében számtalan élethelyzetben tudunk támogatást nyújtani. Egymillió forint igényelhető például gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén, a korábbi jövedelem függvényében kiegészíthető a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás is. A tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül kiállított és teljesített számla alapján nevelési-, tanévkezdési támogatást is igénybe lehet venni, a munkahelyüket elvesztő tagjaink jogosulttá válnak a munkanélküli ellátás támogatására, a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezők pedig a törlesztésükhöz vehetnek igénybe hozzájárulást. A jogszabály lehetővé teszi közüzemi díjak finanszírozásának támogatását, a temetési költség térítését vagy az intézményi idősgondozás díjának kiegészítését is. (Az egyes lehetőségekről részletesen honlapunkon olvashat az önsegélyező szolgáltatások menüpont alatt.)

A törvényi előírás értelmében az önsegélyező szolgáltatások kifizetése kizárólag a pénztártag számláján 180 napja pihenő összegből lehetséges. Vagyis nem elég, ha az egyenlegünk meghaladja a szükséges összeget, az önsegélyező támogatások kifizetése szempontjából a 180 napos egyenlegünk az irányadó.

Honnan tudom, hogy mekkora a 180 napos egyenlegem?


A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) érkező adó-visszatérítésre azonban nem vonatkozik a 180 napos szabály, azt a jóváírás után azonnal igénybe lehet venni az önsegélyező szolgáltatások bármelyikére, amelyre a pénztártag jogosult. Ugyanez igaz a pénztár által negyedévente jóváírt hozamra is.

Egészséges étkek: Diétás túrógombóc ínyenceknek Virágh Barbarától

Júliusi egészséges receptünk egy örök kedvenc, a túrógombóc alternatív elkészítési módját mutatja be. Virágh Barbara receptjét cukorbetegek és fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják.

Hozzávalók kb. 2 adaghoz (8 gombóc):

   3 tojás
   250 g zsírszegény túró
   kb. 80-100 g zabpehely kicsit megdarálva
   1-2 ek. útifűmaghéj 
   fél vanília rúd kikapart belseje
   stevia, eritrit édesíteni ízlés szerint

Az öntethez:

   2 dl natúr joghurt
   stevia vagy eritrit édesíteni

A gluténmentes alapanyagok egészségpénztári számlára is elszámolhatók.

Elkészítés

A gombócokhoz mindent keverjünk össze, folyamatosan adagoljuk a zabpelyhet, hogy megnézzük, mennyitől áll össze. Két púpozott evőkanálnyit tegyünk félre, szintén megdarálva az lesz a zsemlemorzsa helyettesítője a végén. Ha mindent összekevertünk, hagyjuk állni egy kicsit a masszát (kb. fél órát hűtőben), hogy összeálljon és a zab puhuljon. Majd formázzunk kis golyókat belőle, és tegyük forrásban lévő vízbe. Addig főzzük, amíg fel nem jönnek a víz tetejére, ez kb. 2 perc lesz. Ezután tányérra tesszük a gombócokat, majd meghempergetjük őket a darált zabpehelyben, és leöntjük az édesítővel és egy kis vízzel kikevert natúr joghurttal.

Ízlés szerint a gombócokba tehetünk még kókuszreszeléket, fahéjat, a közepükbe gyümölcsöt is.

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.