Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2018. június
Magyar feltaláló Az Év Innovátora

Az EVA egy olyan, gépi látást alkalmazó okosszemüveg, amely a vakok és látássérültek beltéri és kültéri mobilitását segíti. Idén az eszközt fejlesztő Imre Krisztián érdemelte ki a brüsszeli Európai Üzleti Csúcstalálkozó keretében átadott Az Év Innovátora díjat.

A látássérültek mobilitását segítő szemüveg, az EVA (Extended Visual Assistant) egy mobiltelefonhoz csatlakoztatható okosszemüveg, amely mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel a környezet információit, majd ezekről élőszóban tájékoztatja a viselőjét – mondta el Imre Krisztián.

A Vakok Európai Szövetsége (EBU) szerint Európában közel 30 millió látásában akadályozott ember él. Számukra a legtöbb hétköznapi tevékenység, így az utazás és a városi közlekedés már önmagában is nagy kihívást és ezzel együtt stresszt is jelent. „A látáskorlátozottak durván 30%-a sajnos el sem hagyja az otthonát segítség nélkül, miközben a szociális segítők száma egyre csökken, és sajnálatosan a vakvezető kutyák kiképzése sem tud megoldást adni a tömeges igényre. Éppen ezért mi olyan megoldásban gondolkodtunk, ami bárki számára segítséget nyújthat a beltéri és kültéri tájékozódáshoz egyaránt. Az eszközzel az volt a célunk, hogy azokat a tárgyakat, mindennapi helyzeteket is felismerhetővé tegyük, amelyek tapintás vagy hallás útján nem érzékelhetők, mint például egy járdára behajló faág, egy lépcső vagy egy szinte zajmentesen közlekedő, az utakon egyre nagyobb számban előforduló elektromos autó” – tette hozzá Imre Krisztián.  

Az Európai Üzleti Csúcstalálkozó (European Business Summit) keretében idén először adták át Az Év Európai Vezetői díjakat, ezzel elismerve az üzleti, politikai, vállalkozói és innovációs élet kiemelkedő eredményeit.

A jelenleg a Start it @K&H inkubátorban működő EVA Vision csapat együttműködik a Bay Zoltán Kutatóintézet VUK projektjével (Látássérült embereket támogató keretrendszer), amely magyar, angol és német nyelven működő beltéri navigációt és közlekedést segítő térinformációs rendszert dolgoz ki.

Nyitókép: Pixabay

Dohányzásmentes világnap: Magyarország az első a tüdőrák-rangsorban

Az Európai Unió tagállamai közül továbbra is Magyarországon volt a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek aránya a halálos kimenetelű daganatos betegségeken belül – tette közzé az uniós statisztikai hivatal a dohányzásmentes világnap alkalmából.

Az Eurostat arról számolt be friss értékelésében, hogy a daganatos betegségek 1,3 millió ember halálát okozták 2015-ben az EU-ban, s ezek közül is a tüdőrák volt a vezető halálok, amely több mint 273 ezer áldozatot követelt, ami az összes rákos haláleset 21 százalékát jelenti. A férfiaknál kétszer magasabb a tüdőrák kockázata, mint a nőknél: a vizsgált évben az áldozatok között mintegy 185 ezer férfi és 89 ezer nő volt.

A tüdőrák okozta halálos daganatos megbetegedések arányát tekintve Magyarország vezet 27%-kal, amelyet Görögország, Dánia, Lengyelország és Hollandia (24), valamint Belgium (23) és Nagy-Britannia (22) követ. A skála jobbik felén Portugália és Lettország (15%), illetve Litvánia, Svédország és Szlovákia (16) található.

Szakértők szerint a dohányzás az egyik legjelentősebb elkerülhető egészségügyi kockázat az Európai Unióban. A rák, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a légzőszervi megbetegedések több formája kapcsolódik a dohányzáshoz. Számos egészségügyi intézmény nyújt dohányzás leszoktatási szolgáltatást, amelyek közül sokan a Patika-csoport szerződéses partnereiként az árukból kedvezményt is adnak a patikakártyával fizető pacienseknek.

Másoknak is érdemes felhívni pacienseik figyelmét arra, hogy a szolgáltatás árát elszámolhatják az egészségpénztári megtakarításuk terhére, így a saját befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően akár 20%-ot visszakaphatnak a kezelés árából. Sőt! Amennyiben korábban készül egészségterv, amelyben szerepel a leszokásra tett javaslat, további 10% szja-visszatérítésre is számíthat a beteg.

Fotó: Pexels

Patikanap: fókuszban a légúti betegségek megelőzése és kezelése

15 éve, a patikanap induláskor a cél az volt, hogy a lakosság megismerje a gyógyszertári munkát, később a gyógyszerészi gondozás kapott hangsúlyt, ma pedig a gyógyszertárak népegészségügyi szerepvállalásának szimbóluma június első szerdája – írja a Gyógyszerészi Hírlap májusi száma.

Ahogy minden évben, idén is június első szerdáján – június 6-án – rendezik meg a Patikanapot. 2018-ban a rendezvény témája: a gyógyszerész szerepe a légúti betegségek megelőzésében és kezelésében.

Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke korábban a Patika-csoport kérdésére válaszolva elmondta: három irányba érdemes gondolkodni az alapszintű gyógyszerészi gondozással kapcsolatosan. A primer prevencióba való bekapcsolódás azt jelenti, hogy a gyógyszerész hozzájárul az egészséges személy egészségben tartásához az egészséges életmód és a prevenciós szemlélet terjesztésével. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerésében való közreműködést jelenti, míg a harmadik szint a már diagnosztizált krónikus betegek ellátásának hatékonyabbá tételét hozza. Ennek része a megfelelő tájékoztatás, a gyógyszerekhez kapcsolódó információk biztosítása, néhány gyógyszertárban is végezhető kontrollvizsgálat – vércukor-, vérnyomás-mérés – elvégzése.

Ma ott tartunk, hogy elkészült tizenhat gyógyszerészi gondozási irányelv, és ezek egy részét a kamara leadta az illetékes államtitkárságra. Négy irányelv pedig már megjelent az Egészségügyi Közlönyben is. Hankó szerint a gondozási szemlélet egyre markánsabban kezd megjelenni a patikákban. A kamara célja is az, hogy minél több gyógyszertárban jelenjen meg a gyógyszerészi gondozás minél szélesebb palettája és a gyógyszerészek hatékonyan végezzék ezt a tevékenységet. Június 6-án erre is lesz alkalom a légúti megbetegedések kapcsán.

A téma különösen aktuális, mivel az EU 28 tagállamában a légzőszervi betegségek jelentették a harmadik leggyakoribb halálokot: 100 000 lakosra átlagosan 78 halálozás jutott (Eurostat, 2017). A halandóság leggyakoribb okai e betegségcsoporton belül a krónikus alsó légúti megbetegedések voltak, amelyeket a tüdőgyulladás követett.

Lesújtó eredmények

A légúti megbetegedések egyik kiváltó oka a levegő részecskeszennyezése: évente több mint tízezer magyar hal meg – a WHO legfrissebb eredményei szerint világszerte évente 7 millióan – idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt. A hazai levegőadatok lesújtóak: mind a részecskeszennyezés (PM10), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO2) több mérési ponton rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket – mutat rá az Európai Bizottság, amely most eljárást kezdeményezett hazánk ellen emiatt.
Az egészségügyi határértéket a levegőbe kerülő szálló por (PM10) esetében lépjük túl a legsúlyosabban köszönhetően a szakszerűtlen lakossági fűtésnek, és a dízeljárműveknek.

A Wuppertal Institute kutatása szerint magas a levegőszennyezettség például Budapesten, Londonban és Párizsban, míg a vizsgált városok közül többek között Zürichben, Oslóban és Koppenhágában volt a legtisztább a levegő – írja a Greenpeace. A tiszta levegő mellett az utóbbi városokban voltak a legbiztonságosabbak az utak, és itt volt a legfejlettebb a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra is. A legjobban Koppenhága szerepelt az értékelésben, ahol nagyon sokat tettek nemcsak a jó levegőért, de a város élhetőségéért is. A legrosszabb értékelést Róma és Moszkva kapta: ezekben a városokban még sokat kell tenni a fenntartható mobilitás érdekében. Budapest a 13 város közül a 9. helyen végzett. A tömegközlekedés magas pontszámot kapott – viszont a légszennyezettség, valamint az utak biztonsága jócskán hagy kívánni valókat maga után. A kerékpáros és gyalogos infrastruktúra szintén igen sok fejlesztést igényel.

Fotó: Pixabay

A 6 legégetőbb feladat a Magyar Orvosi Kamara szerint

Megjelent a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalása, amelyben a szakmai szervezet megfogalmazta, mit várnak az új szakmai irányítóktól. Válaszul Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: közösek a kormány és a MOK legfontosabb célkitűzései.

A hatpontos állásfoglalás egyik leghangsúlyosabb eleme a hálapénz kivezetése. A paraszolvencia ugyanis torzítja az ellátórendszert, rontja a rezidensek oktatási színvonalát, kedvét szegi a fiatal orvosoknak, mert nem kapnak képzettségüknek megfelelő feladatokat. A MOK elnöke úgy vélte, már a ciklus első felében érdemi lépéseket kell tenni megfelelő orvosi és szakdolgozói béremeléssel, valamint lakossági felvilágosító kampány indításával. A hálapénz megszüntetésével együtt a szankcionálást is fontosnak tartja a MOK. Hogy mekkora bér lenne elfogadható a hálapénz kivezetéséhez, arra a MOK életpálya tervét ajánlotta tanulmányozni azzal, hogy az ott megfogalmazott elvárások és a mostani bérek között már lehet kompromisszumos megoldást találni – olvasható a MOK honlapján.

Éger István, a MOK elnöke elengedhetetlennek tartja azt is, hogy rögzítsék az Alaptörvényben a közösségi egészségügyi ráfordítások minimális szintjét GDP arányosan 6,5%-ban. Ez jelenleg mintegy 600 milliárd forint többletforrást eredményezne az ágazatnak, s a kamara szerint durván felét bérre, másik felét pedig az egészségügyi intézményekre, a konszolidációra kellene fordítani.

A pontok között szerepel a kornak megfelelő szakmai színvonalú, és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog Alaptörvénybe kerülése, valamint az adósságok rendezgetése helyett tényleges konszolidációt sürget a kamara, vagyis az ellátás valós költségeinek megfizetését az ellátók számára. Ezúttal sem feledkeztek meg a gazdasági-műszaki dolgozók késlekedő bérrendezésének sürgetéséről és a több mint tíz éve halogatott egészségtan oktatás bevezetéséről sem. Kötelező, Nemzeti Alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű oktatást képzelnek el kifejezetten erre a célra képzett tanárokkal.

Rétvári Bence az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: közösek a kormány és a kamara céljai. Továbbra is foglalkozni kell az egészségügyi dolgozók helyzetének javításával, a finanszírozási kérdésekkel, az évtizedes problémát jelentő paraszolvencia kérdésével vagy éppen az állami és a magánegészségügy viszonyának rendezésével. Az államtitkár szerint kiemelten kell kezelni a daganatos és keringési megbetegedések megelőzését és gyógyítását, ennek markáns része az egészségtudatosság erősítése.

Közölte azt is, hogy az egészségügy költségvetési forrásai az elmúlt években jelentősen emelkedtek. A háziorvosi ellátásra fordított finanszírozás összege 74%-kal több mint amekkora 2010-ben volt. A háziorvosok már negyedik éve havi 130 ezer forint kiegészítő támogatást kapnak. Letelepedési és praxisvásárlási pályázatok indultak, ezeket folytatni is szükséges.

Fotó: Pixabay

Nőttek a háztartások egészségügyi kiadásai

Megjelent a KSH A háztartások fogyasztása, 2017 (előzetes adatok) c. kiadványa, amelyből kiderül: 2017-ben a háztartások fogyasztási kiadása 5,1%-kal nőtt 2016-hoz képest, egészségügyre reálértéken 3,9%-kal költöttek többet.

2017-ben a magyar lakosság egy főre jutó havi összes folyó kiadása átlagosan 82,9 ezer forint volt, ami folyó áron 7,6, a fogyasztói árak alakulását figyelembe véve 5,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A KSH adatai alapján a lakosság tavaly minden fogyasztási főcsoportban növelte fogyasztását. Legnagyobb mértékben (reálértéken 9,7%-kal) a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított összegek emelkedtek, amelyet a lakberendezési és háztartásviteli kiadások követtek (9,3%-kal). A legkevésbé a lakásfenntartás és háztartási energia (1,4%), az oktatás (2,9) és az egészségügyi kiadások bővültek (3,9).

Messze a legtöbbet havonta élelmiszerekre és nem alkoholos italokra költjük, fejenként 22 513 forintot. Ezt követte a lakásfenntartás és háztartási energia-kiadás 17 453 forinttal, a közlekedés 8984 forinttal – ez az összes fogyasztási kiadás 10,8%-a – és az egyéb termékek és szolgáltatások 6 750 forinttal. Oktatásra viszont csak havi 544 forintot, ruházatra és cipőre 2748, szeszes italra és dohányra 2971 forintot költöttünk tavaly.

Az egészségügyi kiadások is a lista végén állnak: 2017-ben 3874 forintot adtunk ki ilyen céllal fejenként, havonta. Az egészségüggyel kapcsolatos kiadás – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és orvosi ellátás költsége – a háztartások közel négyötödében jelentkezett – olvasható a kiadványban – és a fogyasztási kiadás 4,7%-át érte el. Az egészségüggyel kapcsolatos költségek 59,1%-át a gyógyszerekre fordított összegek tették ki, vitaminokra, gyógykészítményekre, gyógyteákra, gyógyvizekre pedig a kiadások 15,4%-át fordítottuk. Látás- és hallásjavító eszközökre, vagyis szemüvegekre, kontaktlencsére, hallókészülékekre az egészségüggyel kapcsolatos kiadások 8,8%-át, orvosi és fogorvosi ellátásra 9,4%-át adta ki a lakosság. A paraszolvencia az összes egészségügyi költség 3,9%-át tette ki.

A Patika-csoport pénztártagjainak tavalyi költései is tükrözik a KSH adatait. A pénztártagok egyre tudatosabban költenek és igyekeznek kihasználni a pénztári magánbefizetések után járó 20%-os szja-visszatérítést, amelynek köszönhetően spórolnak a magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásaikon. A Patika-csoport tagjai körében 2017-ben az egy főre eső költés éves szinten meghaladta a 40 ezer forintot. A Patika-csoport két egészségpénztárában az orvosi ellátásra fordított átlagkiadás 2016-ban 27 590 forint volt éves szinten, 2017-ben 30 970 forint. A Patikapénztár és az Új Pillér tagjai egy év alatt 12,25%-kal növelték az orvosi ellátásra fordított kiadásaikat.

Az egészség- és önsegélyező pénztári szektor szolgáltatási kiadásainak megoszlását itt olvashatja.

A kiadvány főbb megállapításai


Forrás: KSH, Nyitókép: Pexels

Először műtött ROSA Magyarországon

Az idegsebészet célja, hogy a lehető legkisebb sértéssel a lehető leghatékonyabban végezzenek műtéteket, a robotizáció pedig segíti ennek a koncepciónak a megvalósulását – mondta az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet funkcionális idegsebészeti osztályának főorvosa az M1 aktuális csatorna műsorában.

Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. ROSA a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültetett be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI). A csúcskategóriás idegsebészeti robottal a 10–12 órás műtétek ideje mindössze 3 órára csökkenhet. A sikeres műtétet vezető Erőss Loránd, az OKITI funkcionális idegsebészeti osztályának vezetője elmondta: a robot 0,6 milliméteres pontossággal, az emberi hiba kizárásával dolgozik.

A gyógyszerrel nem enyhíthető esetek kezelésének legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos, mélyen elhelyezkedő területeit, ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését. A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeknek a behatolási irányoknak az alkalmazásához igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség. Ebben jelent hatalmas segítséget ROSA.

Erőss Lóránd szerint a kutatás-fejlesztés és a magasan képzett egészségügyi ellátás összefogása nélkül nem lehet tovább javítani a betegellátást, Magyarország ezzel meg tudta oldani ezt, tette hozzá a szakember.

Fotó: MTI

A GDPR előírásainak megfelelően módosítottuk az adatvédelmi szabályzatunkat, amelyet IDE kattintva elolvashat. Amennyiben nem szeretne a jövőben az egészséggel és az egészséges életmóddal kapcsolatos újdonságokról értesülni, kattintson IDE a leiratkozáshoz.
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.