Patika-csoport hírlevél szolgáltatóknak 2018. május
Budapesten tart konferenciát az Európai Egészségügyi Menedzsment Szövetség

Júniusban Budapesten tartja az Európai Egészségügyi Menedzsment Szövetség éves nemzetközi szimpóziumát. Ugyanebben az időben, a konferencia társrendezvényeként az IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – tudományos folyóirat és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság is konferenciát tart: most először közösen hívják össze a szakma képviselőit, hogy megvitassák az aktuális egészséggazdasági kérdéseket.

A konferenciát bemutató sajtótájékoztatón Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) alapítója és igazgatója kiemelte, időszerű lenne, hogy a magyar egészségügyi intézmények is egy menedzsmentszerű gondolkodást sajátítsanak el. Az Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság (European Health Management Association, EHMA, www.ehma.org) éves konferenciája alkalmat teremt arra is, hogy a belterjes magyarországi vitákat nemzetközi tapasztalatcserére hangolják a résztvevők.

Az EHMA a legnagyobb egészségügyi menedzsment társaságokat, oktató és kutató intézményeket tömörítő európai szervezet, amely a menedzseri teljesítménnyel kapcsolatos standardok megteremtése révén támogatja az egészségügy fejlesztését a régióban. Az EHMA idei éves konferenciáján 12 kiemelt, aktuális téma köré szerveződött programmal és interaktív foglalkozásokkal várják a menedzsment-oktatókat és kutatókat, döntéshozókat, egészségpolitikusokat, intézményvezetőket és más egészségügyi szakembereket a szervezők. A nagyszabású rendezvény gyakorlatilag minden szakértő és döntéshozó találkozási pontja, ahol mód nyílik arra, hogy az egészségügyi menedzsmentben bárhol elért eredményt a résztvevők megosszák egymással.

– 350 szakmai vendéget várunk a világ minden tájáról, elsősorban Európából, de érkeznek Kínából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából is – mondta Usman Khan, az EHMA ügyvezető igazgatója a budapesti tájékoztatón.

A nemzetközi rendezvény társeseménye az IME tudományos konferenciája, amelyen szó lesz az egészségügyi menedzsmentről és egészség-gazdaságtanról, valamint fókuszba kerül a változás, változtatás és innováció menedzsment. A magyar egészségügy jövője szempontjából különös jelentősége van az utóbbi kérdéseknek. Ráadásul a témafelvetés aktualitását adja az is, hogy a konferencia időpontjára várhatóan már megalakul az új kormány.

A rendezvényre a szervezők meghívják az egészségügyi ágazatvezetés prominens képviselőit és felkérik őket, hogy mutassák be a jövőre vonatkozó elképzeléseiket.

Egészségpénztáron keresztül nőhet a szűrővizsgálatokat igénybe vevők köre

Ha a munkáltatók a dolgozók egészségmegőrzését pusztán szűrővizsgálatokkal szeretnék támogatni, adómentesen megtehetik például az önkéntes egészségpénztárba fizetett adomány révén korlátlan összegben.

Az adóhatóság szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek és így adókötelesnek is minősülhetnek az átfogó szűrővizsgálatok akkor, amikor ezeket privát egészségbiztosítás keretében kapják a munkavállalók – figyelmeztetett a MAZARS azután, hogy a NAV kiadott egy erre vonatkozó tájékoztatót. Ez azokban az esetekben van így, amikor a munkavállaló olyan privát egészségbiztosítás keretében kap szűrővizsgálatot, amelyben nem, vagy csak alig található kockázati elem.

A MAZARS adószakértői szerint a munkáltatók által fizetett szűrővizsgálatok színlelt biztosítási jogviszonynak minősülhetnek és a menedzserszűrések csak bizonyos esetekben tekinthetők a privát egészségbiztosítások szerves részének. Mindezek a dilemmák azonban nem merülnek fel, ha a munkáltató az egészségpénztáron keresztül biztosítja a szolgáltatást munkavállalói részére.

Sok magánegészségügyi intézmény keresi a munkáltatók partnerségét abban, hogy minél több munkavállaló részesülhessen rendszeres szűrővizsgálatokban. Ehhez a törekvéshez tud csatlakozni az egészségpénztár „pénzügyi kapocsként” a munkáltató és a szűrést biztosító egészségügyi intézmény között. Ebben az esetben a Patika-csoport pénztárán keresztül történik a kifizetés akár munkáltatói tagdíj-hozzájárulásként – ennek adóterhe 40,71% –, akár kifejezetten ilyen céllal adott adományként.

Utóbbi esetben a vállalat adómentesen, összeghatár nélkül támogathatja dolgozói egészségmegőrzését. A munkavállalónak az adomány egyéni számlára kerülő része után adófizetési kötelezettsége keletkezik (15% szja és 19,5% eho az összeg 84%-a után), ugyanakkor az adomány összege egyéni befizetésnek minősül, ami után a szűrést igénybe vevő dolgozónak jár 20% szja-jóváírás. Amennyiben prevenciós célú költésről van szó, mint például az egészségtervvel alátámasztott szűrővizsgálatok esetében, az érintett további 10% szja-jóváírásra is jogosult, éves szinten legfeljebb 150 ezer forintig.

Pénztárunk egyik legfontosabb feladatának tekinti a prevenciós szemlélet széles körben való terjesztését, ezért számtalan módon igyekszünk hozzájárulni a rendszeres szűrővizsgálatok iránti igény növeléséhez. Tapasztalataink szerint a lakosság nagy részének fontos motivációt jelent az adójóváírás, ugyanakkor ennek egyik feltétele – kizárólag a prevenciós vizsgálatok után járó 10%-nak! – a vizsgálatot követően kitöltött és a pénztárhoz eljuttatott egészségterv. A szolgáltatók életet megkönnyítendő az oldalunkról letölthető INNEN vagy INNEN egy NAV által elfogadott forma.

Mi a baj a biztosításokkal?
Fellendülhet a hazai gyógyszeripari innováció

A magyar betegek lehetnek a nyertesei annak, ha a kormány támogatja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) abban, hogy a Brexit miatt éppen átalakuló Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tevékenységéből a korábbinál jóval nagyobb részt tudjon vállalni – közölte a szervezet.

A Brexit kiváló lehetőséget teremthet arra, hogy az OGYÉI stratégiai célkitűzéseknek megfelelően egy hangsúlyváltással ismét a nemzetközi színtérre lépjen és jelentősebb szerepet vállaljon az Európia Gyógyszerügynökség munkájában. A Brexit okán az EU 27 tagállam között komoly verseny zajlik, hisz eddig az angol nemzeti hatóság a gyógyszer-engedélyezési folyamatok 15%-át látta el nagyon magas színvonalon.

A Bázelben megrendezett „DIA Europe” konferencia kiváló lehetőséget teremt arra, hogy az OGYÉI főigazgatója, dr. Pozsgay Csilla számot adjon az EU-s tagországok szakértői előtt az intézet elmúlt években végzett munkájáról. Az egészségügyi ellátásért felelős szereplőket – a szakmapoltikai döntéshozóktól a gyógyszer-engedélyező hatóságok szakértőin át a gyógyszerkutatás-fejlesztéssel, a gyógyszerforgalmazással és az egészségügyi ellátások finanszírozásával foglalkozó szakemberekig – felsorakoztató rendezvényen számba veszik a gyógyszerügyi hatóságok és a technológiaértékelő szervek közötti szinergiák erősítésének lehetőségeit, az értékközpontú egészségügyi ellátás irányába történő elmozdulás feltételeit és a Big Data szerepét. Szó lesz a klinikai vizsgálatok új szabályozásának várható kihatásairól és a klinikai kutatások előmozdításának lehetőségeiről is.

Az európai unós gyógyszer-engedélyezéssel és az EMA tevékenységének irányvonalaival foglalkozó szekcióban dr. Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója képviseli hazánkat. A szekció a Brexit és az EMA székhelyének Londonból Amszterdamba való átköltözése köré épül azzal a céllal, hogy a hatósági szakértők tudásukkal és tapasztalataikkal hozzájáruljanak a küszöbön álló változás gördülékeny lezajlásához és a fennakadásoktól mentes munkamenet biztosításához. Mindenki célja az lenne, hogy a betegek mielőbb hozzájussanak az innovatív, új kezelési eljárásokhoz.

Olvassa a Patika-csoport híreit a GDPR hatályba lépése után is!

Mivel az új adatvédelmi szabályozás érinti az e-mail-marketinget, és azon belül a hírlevél-kiküldés szabályait is, kérjük, járuljon hozzá az új feliratkozási felületünkön, hogy május 25. után is küldhessünk hírlevelet Önnek.


Az új adatvédelmi törvénynek való megfelelés az egészségügyi intézményekre is komoly feladatokat ró: a GDPR a különösen védendő kategóriába sorolja az egészségügyi személyes adatokat, és súlyos büntetéssel motiválja a cégeket a megfelelő szintű biztonság megteremtésére. De nem csak az egészség ügyi intézményeknek kell lépéseket tenniük a GDPR-nak való megfelelés érdekében.

Szolgáltató partnereink a szerződésük aláírásakor hozzájárultak ahhoz is, hogy számukra havi rendszerességgel hírlevelet küldjünk. A május 25-én életbe lépő GDPR-nak való megfelelés érdekében azonban aktualizáltuk az oldalunkon elhelyezett adatkezelési szabályzatunkat, ezért kérjük, hogy adják újból beleegyezésüket ahhoz, hogy az üzenetet a jövőben is elküldhessük.

Sokan már éltek a lehetőséggel a korábbi felhívásunk hatására, ám vannak, akik még nem. Tudjuk, hogy nem minden hír érdekel egyformán mindenkit, de igyekszünk sokszínű, számos érdeklődési kört kielégítő hírfolyamot összeállítani hónapról hónapra, amelyben széles olvasói réteg talál kedvére valót. A rövid cikkek között egyaránt vannak aktuális egészségpénztári üzenetek, az egészségpénztári tagok kártyahasználati és költési szokásait elemző írások, HR-hírek, praktikus menedzsment tudnivalók, CSR-praktikák.

A témák sok partnerünknek megkönnyíthetik, hogy jobb pozícióba kerüljenek a betegekért folyó versenyben. A hazai egészségügy finanszírozási trendjei láttán hisszük, hogy az egészségpénztári szektor szerepe felértékelődik 2018-ban. Egyrészt azért, mert a társadalom egyre szélesebb körében kerül előtérbe az öngondoskodás, az egészséges élet, a betegségek megelőzésének kérdése, másrészt azért, mert egyre jelentősebb azoknak a száma, akik igénybe vesznek magánegészségügyi szolgáltatást. Ezt pedig kedvezőbb feltételekkel tehetik meg, ha egészségpénztárban előtakarékoskodnak.

Mindezekben kínál partnerséget a Patika-csoport a jövőben is és ezért kérjük a beleegyezését, hogy releváns, hírértékkel bíró rövid anyagokat küldjünk az Ön számára.

A neve és az e-mail címe megadásával fél perc alatt bebiztosíthatja, hogy a jövőben is első kézből értesüljön a cége számára versenyelőnyt kínáló aktuális pénztári hírekről. ITT és ITT adhatja meg a hozzájárulását.

Trend az öngondoskodás célú juttatások erősödése

Különböző felmérések és a Patika-csoport kutatása is azt támasztja alá, hogy a vállalatok számára fontos a munkavállalóik öngondoskodásának támogatása a cafeterián keresztül, még akkor is, ha 2017 óta ennek lényegesen magasabb az adóterhe, mint korábban volt.

– Jól látható, hogy van egy vállalati réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket 40,71 százalékos adóteher sújtja. A dolgozók választásánál pedig fontos szempont a juttatás széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatósága – magyarázza Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója.

Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint is megfigyelhető az a pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik, de ehhez a munkáltatói oldalon is további fejlődésre van szükség. A szakember a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak felmérése alapján úgy látja: nő a cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés, de a munkáltatók oldaláról a tudatosság tekintetében még mindig komoly tartalékok vannak. A munkáltatók közel 40%-a méri csak a cafeteriával való elégedettséget, pedig önmagában a mérés is a bevonás miatt munkavállalói elégedettséget erősítene. Nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozza a munkavállalói élmény növeléséhez. (A kutatást a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatta.)

Szűts Ildikó szerint a KSH által 2017. évre publikált és 2018. évre előre jelzett béremelési mérték tükrében kell a cafeteriajuttatást nyújtó cégek számának és a juttatás átlag mértékének növekedését is figyelembe venni, hiszen mindkettőt alapvetően a munkaerőpiacon tapasztalt munkaerőhiány kezelése indokolja. Az elemek és a járulékok változása egyrészt a készpénz irányában történő gondolkodást és ezáltal a bérként történő kifizetést erősítette, másrészt az is jól látszik, hogy ahol már az elmúlt évek gyakorlata alapján a cafeteria beépült a juttatási csomagba, a munkáltatók nem tudnak visszalépni.

A BDO Magyarország adataiból – bár azok országos szinten nem tekinthetők reprezentatívnak – számos következtetés leszűrhető. Egyrészt szembetűnő az adómentes juttatások alacsony súlya. Ezek ugyanis jobbára élethelyzettől függő juttatások (feltételük például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte). A választásból az is kitűnik, hogy a munkavállalók elsősorban az azonnal költhető – mint amilyen az egészségpénztár is – elemeket választják. A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, hogy ezeket a juttatásokat annak ellenére választják a dolgozók, hogy azokat jelenős adó terheli, vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.

A friss kutatás szerint a munkavállalók idén elsősorban a SZÉP-kártyát, a készpénzfizetést és az Erzsébet-utalványt választották. A három juttatás együttesen 2018-ban kétharmados többséget ért el. A juttatások összértékének 38%-a valamelyik SZÉP-kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20%-a készpénzkifizetésként, 9%-a pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz.

Rendelkezett az Európai Bizottság az egészségügyi adatok megosztásáról

Az európai adatgazdaság értéke 2016-ban 300 milliárd euró volt. Megfelelő jogalkotási és szakpolitikai intézkedések bevezetésével ez az érték 2020-ra akár 739 milliárd euróra is emelkedhet, ami az uniós GDP 4%-a.

Az Európai Bizottság céljai között szerepel az egészségügyi adatok fokozott védelme és ezzel párhuzamosan az európai együttműködés előmozdítása, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az emberek könnyebben hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz, könnyebben kezelhessék és határokon átívelő jelleggel is megoszthassák azokat. Ezek mellett személyre szabottabb diagnosztikai lehetőségeket és kezeléseket vehessenek igénybe, valamint a hatóságok hatékonyabban használhassák fel az adatokat a kutatás, a megelőzés és az egészségügyi reformok céljára.

Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció kulcsfontosságú tényező a piac növekedése, a munkahelyteremtés (különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében) és az új technológiák kifejlesztése szempontjából. Azért, hogy az Európai Unióban javuljon a közérdekű adatok hozzáférhetősége és újrafelhasználhatósága, valamint az egészségügyi adatok megosztása a bizottság új intézkedéscsomagot terjesztett elő.

„A digitális egységes piac gyorsan alakot ölt; adatok nélkül azonban nem fogjuk tudni maximálisan kiaknázni a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika és a műszaki haladás más eredményei nyújtotta előnyöket. Ezek a technológiák segíthetnek az egészségügyi ellátás, az oktatás és a közlekedési hálózatok fejlesztésében, valamint energiamegtakarítások elérésében: az adatok intelligens felhasználása ugyanis ezt jelenti. Javaslatunk eredményeképpen a jelenleginél több közadat fog rendelkezésre állni újrahasznosítás céljára, többek között kereskedelmi célokra, ami le fogja szorítani az adatokhoz való hozzáférés költségeit, és hozzá fog járulni a növekedésösztönző közös európai adattér létrehozásához” – emelte ki Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke.

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „A javasolt intézkedések maradéktalanul kiaknázzák a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket az egészségügyi ellátás és az orvosi kutatás továbbfejlesztése terén. Könnyebb lesz hozzáférni az egészségügyi adatokhoz, ami elősegíti a betegségmegelőzést és a betegközpontú gondozást, a pandémiás fenyegetésekre való gyors reagálást és a hatékonyabb kezeléseket.”

Cél: a polgárok határon átnyúlóan osszák meg egészségügyi adataikat


A most bemutatott javaslatok az általános adatvédelmi rendeletre épülnek, amelyet 2018. május 25-étől kell majd alkalmazni. A GDPR a Patika-csoportnál rendelkezésre álló adatokat, többek között a hírlevelünkre feliratkozottakét, is érinti. Hogy ez pontosan mit jelent, arról az Olvassa a Patika-csoport híreit a GDPR hatályba lépése után is! című hírünkben írunk.

Felhőben a hazai egészségügyi adatok

2017 novemberétől él Magyarországon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely lehetővé teszi, hogy a betegek egészségügyi adatai elérhetőek legyenek az online térben az arra jogosultak – orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakemberek – számára. Az orvos látja a diagnózist és a leleteket, a gyógyszerésznek pedig csak a gyógyszerezésbe van betekintési joga.

Persze minden új rendszer bevezetésekor vannak kockázatok is – válaszolta a Patika-csoport kérdésére Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A szakember úgy fogalmazott: „Ki kell zárni, hogy a célokat igazítsák a rendelkezésünkre álló eszközökhöz, és biztosítani kell, hogy a kijelölt célok megvalósulását szolgálja a technológia.” Hankó szerint hosszabb távon számos pozitív hozadéka lesz a rendszernek. A beteg gyógyszerésze és az orvosa is látni fogja például, hogy a felírt gyógyszert kiváltotta-e az érintett, és ha igen, mikor. Azt is megmutatja a rendszer, hogy írt-e fel más is hasonló hatóanyag-tartalmú készítményt a betegnek. Vagyis a gyógyítás, a biztonságos gyógyszerezés, a gyógyulás hatékonysága nőhet.

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.