A munkatársak betegállományban töltött ideje pénzkiesés a cégnek

Számos munkaadó felismerte már Magyarországon is a rendszeres egészségügyi szűrés fontosságát, hiszen a cégeknek is érdeke, hogy az alkalmazottak ne váljanak egészségügyi okokból hosszabb-rövidebb időre munkaképtelenné. Az egészségpénztáron keresztül erre költséghatékony lehetősége nyílik.

A rendszeres szűréssel garantáltan kevesebb lesz a munkavállalók betegállományban töltött napjainak száma, illetve ezzel együtt a táppénzre fordított kiadások mértéke is csökken. Az éves szűrésekkel tehát mind a munkáltató, mind a munkavállaló jól jár. Mivel a szűrővizsgálatokat a kötelező egészségbiztosítás nem fedezi, ezen a téren a munkáltatók felelősége jelentős.

– Arra számítunk, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldalon is folyamatosan nőni fog erre az igény. Négymillió magyar munkavállalóból jelenleg 2,4 millió jut foglalkozás-egészségügyi ellátáshoz. Ugyanakkor jelenleg az ország teljes egészségügyi költésének mintegy harmincöt százaléka magánráfordítás – mondja Leitner György, a FőnixMed Zrt.-t, az egyik legnagyobb hazai vállalat-egészségügyi szolgáltatót megvásárló Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte ma egyértelműen az megy orvoshoz, aki beteg, és valamije fáj. És legtöbbször akkor fordul magánellátóhoz, amikor az állami rendszerben szembesül a hosszú várólistákkal. A prevenciós szemlélet sajnos még mindig gyerekcipőben jár.

Ezt mutatják a magánellátás statisztikái is: a szűrővizsgálatok aránya csekély. A Patika-csoport szolgáltatói partnere, az Affidea ügyvezetője szerint azonban két erős trend látszik. Az egyik, hogy a fiatalok hozzáállása érezhetően más, mint az ötven éven felülieké. Tudatosabbak, informáltabbak, és számukra már a prevenciós szolgáltatások fontosak. A másik, hogy a vállalatok kezdik felismerni azt, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben benefit jellegű programokat kell, hogy indítsanak például egészségmegőrzés céllal. Fokozatosan erősödni fog tehát a magánellátásban a panaszos kontra megelőzésre költők részarányából az utóbbi.

Egy-egy szűrővizsgálat egyenkénti megszervezése egyéni úton heteket venne igénybe, de a szervezett menedzserszűrések során egy délelőtt alatt, néhány órán belül fel lehet tárni a jelen lévő rizikófaktorokat. – Így néhány óra alatt már képet kaphat a páciens az egészségi állapotáról – teszi hozzá Dr. Pácz Alexandra, a Budai Magánorvosi Centrum belgyógyász-kardiológus szakorvosa, aki szerint szinte mindenkinek javasolható, hogy rendszeresen, évenként járjon szűrővizsgálatokra, annak érdekében, hogy a páciens állapotában beálló változást idejében észleljék.

Mivel néhány óra alatt képet kaphat a páciens az egészségi állapotáról, a munkáltatónak nem kell napokra nélkülöznie a munkatársait, gondoskodni a helyettesítésről, esetleg csökkenteni a szolgáltatási színvonalat.

A Patika-csoport is hozzájárul ahhoz, hogy minél több munkáltató kínálhasson szűrőcsomagot munkavállalói részére. Az egészségpénztáron keresztül a munkáltató akár adómentesen biztosíthatja a dolgozóinak a juttatást, amennyiben adományként fizeti be a pénztárba a szűrőcsomag árát. (A konstrukció részletes adószabályait az Adjon szűrővizsgálatot NAV-tisztán! című cikkünkben foglaltuk össze. )

Ebben az esetben ugyan a munkavállalónak 15%-os szja és 19,5% eho fizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor a prevenciós célú költés után 10%-os adójóváírást is érvényesíthet az adózó. A munkáltatói támogatás másik formája az egyéni számlára fizetett tagdíj-hozzájárulás, ami után a munkáltatónak 40,71%-os közterhet kell fizetnie – a munkavállalónak nem keletkezik fizetési kötelezettsége –, de ez is kedvezőbb, mint a bért terhelő adó.

A kedvező finanszírozási konstrukció mellett az adminisztráció egy részét is átvállaljuk: a Patika-csoport képviselője megkeresi az adott cég közelében található szolgáltató partnerünket, ahol a szűrővizsgálatot elvégzik és elkészítik munkavállalónként az egészségtervet, amely ahhoz szükséges, hogy a munkavállaló jogosulttá váljon a prevenció után járó 10%-os szja-jóváírásra. Igény esetén a kommunikációban is segítünk: hiteles egészségügyi szakember segítségével mutatjuk be a szűrővizsgálatok fontosságát, a megelőzésnek az egészség megtartásban betöltött szerepét.

Tipikus tünetek
Bizonyos betegségek után szja-kedvezmény jár. Segítse dolgozóit, hogy megismerjék a lehetőséget

A súlyos fogyatékosság után járó visszatérítés elnevezése megtévesztő: a kedvezményt akár a laktózérzékenyek vagy a cukorbetegek is igényelhetik. Amennyiben a munkavállaló nyilatkozik, a gyerek után járó kedvezményhez hasonlóan havonta, a bérszámfejtéskor érvényesíthető a megtakarítás.

Évek óta létező kedvezményről van szó, az ismertsége – és így a kihasználtsága – azonban elenyésző. Talán azért, mert az elnevezése – az szja törvényben a személyi kedvezmények körében találjuk meg a súlyos fogyatékossággal élőket megillető kedvezményt – sokak számára riasztóan hat.  

Valójában a betegség BNO kódja határozza meg, hogy mi után érvényesíthető a kedvezmény, amely havonta az aktuális minimálbér 5%-a, 2018-ban havi 6900 forint. A felsorolásban szerepelnek a valóban súlyos fogyatékosságot jelentő betegségek, de éppígy a laktózérzékenység vagy a cukorbetegség bizonyos típusa is.

A törvény szerint a kedvezmény azokra a hónapokra jár, amikor a betegség fennállt, akkor is, ha abban a hónapban nem dolgozott az adóalany. A jogosultságot kétféleképpen érvényesítheti a munkavállaló. Egyrészt a gyerekek után járó kedvezményhez hasonlóan nyilatkozni kell a munkahelyen a jogosultság fennállásáról, hogy azt a bérszámfejtéskor havonta vegyék figyelembe. Másrészt utólag, az éves adóbevallásban is élhet az érintett a lehetőséggel.

Idén a munkáltatóknak már nem áll módjukban, hogy elkészítsék munkavállalóik adóbevallását, az adó-visszatérítésre jogosító lehetőségekre – így például az önkéntes pénztárakba fizetett tagdíj után járó 20%-os szja-kedvezményre – azonban érdemes felhívni a munkavállalók figyelmét, akiknek idén május 22-ig van lehetőségük bevallani és megfizetni a 2017-re vonatkozó jövedelemadójukat. Azoknak is érdemes a határidőig ellenőrizni a bevallástervezetet, akiknek a NAV készítette el. Különösen abban az esetben, ha bármilyen okból visszatérítésre jogosultak. A súlyos fogyatékossággal élők a tavalyi évre – ha a betegség az év minden hónapjában fennállt – összesen 76 500 forint visszatérítést érvényesíthetnek.

Munkáltatóként is csökkentheti a cukorbetegséggel élő munkavállalói terheit
Mondjon igent a hírlevelünkre!

Az új adatvédelmi törvény, a GDPR bizonyára egyetlen vállalat előtt sem ismeretlen, és sok helyen már a felkészülés is megtörtént a megváltozott adatkezelési előírásokra. Azok a cégek, amelyek hírlevelet küldenek ügyfeleiknek, sokan valószínűleg maguk is szembesültek azzal, hogy bizonyos esetekben a hírlevélre korábban már feliratkozottaktól is újabb beleegyezést kell kérniük.

Munkáltatói partnereink a szerződésük aláírásakor hozzájárultak ahhoz is, hogy számukra havi rendszerességgel hírlevelet küldjünk. A május 25-én életbe lépő GDPR-nak való megfelelés érdekében azonban aktualizáltuk az oldalunkon elhelyezett adatkezelési szabályzatunkat, ezért kérjük, hogy adják újból beleegyezésüket a Patikapénztár és az Új Pillér oldalán ahhoz, hogy a hírlevelet a jövőben is elküldhessük.

Sokan már éltek a lehetőséggel a korábbi felhívásunk hatására, ám vannak, akik még nem. Tudjuk, hogy nem minden hír érdekel egyformán mindenkit, de igyekszünk sokszínű, számos érdeklődési kört kielégítő hírfolyamot összeállítani hónapról hónapra, amelyben széles olvasói réteg talál kedvére valót. A rövid cikkek között egyaránt vannak aktuális egészségpénztári tudnivalók, a hazai cégek működését befolyásoló HR-hírek, praktikus menedzsment tudnivalók, CSR-praktikák és a hazai egészségügy helyzetéről szóló cikkek.

Hisszük, hogy ezek a témák sok munkáltató számára érdekesek, megkönnyíthetik a cégek helytállását a versenyben és javíthatják pozíciójukat a tehetséges munkatársakért folyó versenyben, nem is beszélve arról, hogy hozzájárulhat a meglévő kollégák lojalitásának fokozásához.

Az egészségpénztári partnerség szerepe – függetlenül attól, hogy 2017-ben a munkáltatói tagdíj-kiegészítés adóelőnye csökkent – 2018-ban felértékelődik. Egyrészt azért, mert az öngondoskodás, egészséges élet, a betegségek megelőzése napjainkban sok családnál vált fontossá, és ők a munkáltatóiktól is várnak segítséget, útmutatást a kérdésben. Másrészt azért, mert egyre jelentősebb azoknak a száma, akik igénybe vesznek magánegészségügyi szolgáltatást, amiben számukra hatalmas segítség az egészségpénztári számlájukra érkező munkáltatói tagdíj-kiegészítés. És ne feledkezzünk meg a most a munkaerőpiacra lépő fiatalokról se, akik már egyenesen elvárják az egészséges munkakörnyezetet, és azt, hogy számukra a cég kínáljon egészségcélú juttatáscsomagot.

Mindezekben kínál partnerséget a Patika-csoport a jövőben is és ezért kérjük a beleegyezését, hogy releváns, hírértékkel bíró rövid anyagokat küldjünk az Ön számára.

A neve és az e-mail címe megadásával fél perc alatt bebiztosíthatja, hogy a jövőben is első kézből értesüljön a cége számára versenyelőnyt kínáló aktuális pénztári hírekről. ITT vagy ITT adhatja meg a hozzájárulását.

Nem feltétlenül az adómentes juttatások viszik a prímet

Különböző felmérések és a Patika-csoport kutatása is azt támasztja alá, hogy a nagyobb vállalatok egytől egyig adnak cafeteriát a munkavállalóiknak. Az öngondoskodás támogatását sok cég a vonatkozó adózási szabályoktól és mérettől függetlenül is a zászlajára tűzte.

– A dolgozók választásánál fontos szempont a juttatás széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatósága – magyarázza Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója. – Jól látható, hogy van egy vállalati réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket 40,71 százalékos adóteher sújtja.

A BDO Magyarország adatai szerint – bár azok országos szinten nem tekinthetők reprezentatívnak – a munkavállalók idén elsősorban a SZÉP-kártyát, a készpénzfizetést és az Erzsébet-utalványt választották. Az ezer munkavállaló idei választásain alapuló felmérés szerint a három juttatás együttesen 2018-ban kétharmados többséget ért el. A juttatások összértékének 38%-a valamelyik SZÉP-kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20%-a készpénzkifizetésként, 9%-a pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz.

A BDO adataiból számos következtetés leszűrhető. Egyrészt szembetűnő az adómentes juttatások alacsony súlya. Ezek ugyanis jobbára élethelyzettől függő juttatások (feltételük például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte). A választásból az is kitűnik, hogy a munkavállalók elsősorban az azonnal költhető – mint amilyen az egészségpénztár is – elemeket választják. A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, hogy ezeket a juttatásokat annak ellenére választják a dolgozók, hogy azokat jelenős adó terheli, vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.

A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak felmérése – a kutatást a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatta – szerint is nő a cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés. Az eredmények kapcsán Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke kifejtette: pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik, ehhez a munkáltatói oldalon is további fejlődésre van szükség. A munkáltatók oldaláról a tudatosság tekintetében még mindig komoly tartalékok vannak. A munkáltatók közel 40%-a méri csak a cafeteriával való elégedettséget, pedig önmagában a mérés is a bevonás miatt munkavállalói elégedettséget erősítene. Nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozza a munkavállalói élmény növeléséhez.

Szűts Ildikó szerint a KSH által 2017. évre publikált és 2018. évre előre jelzett béremelési mérték tükrében kell a cafeteriajuttatást nyújtó cégek számának és a juttatás átlag mértékének növekedését is figyelembe venni, hiszen mindkettőt alapvetően a munkaerőpiacon tapasztalt munkaerőhiány kezelése indokolja. Az elemek és a járulékok változása egyrészt a készpénz irányában történő gondolkodást és ezáltal a bérként történő kifizetést erősítette, másrészt az is jól látszik, hogy bár önmagában a cafeteriajuttatás nem „vízválasztó”, ahol már az elmúlt évek gyakorlata alapján beépült a juttatási csomagba, a munkáltatók nem tudnak visszalépni.

Adjon szűrővizsgálatot NAV-tisztán!

Vizsgálat lehet a szűrésből! – állítják a MAZARS adószakértői, akik szerint a munkáltatók által fizetett szűrővizsgálatok színlelt biztosítási jogviszonynak minősülhetnek. A menedzserszűrések csak bizonyos esetekben tekinthetők a privát egészségbiztosítások szerves részének. Mindezek a dilemmák azonban nem merülnek fel, ha egészségpénztáron keresztül biztosítja a munkáltató a szolgáltatást.

Az adóhatóság szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek és így adókötelesnek is minősülhetnek az átfogó szűrővizsgálatok akkor, amikor ezeket privát egészségbiztosítás keretében kapják a munkavállalók – figyelmeztetett a MAZARS azután, hogy a NAV kiadott egy erre vonatkozó tájékoztatót. Ez azokban az esetekben van így, amikor a munkavállaló olyan privát egészségbiztosítás keretében kap szűrővizsgálatot, amelyben nem, vagy csak alig található kockázati elem.

„Mindez azt jelenti, hogy amikor egy privát egészségbiztosítás tulajdonképpen csak a szűrővizsgálatra magára vonatkozik, és emellett más fedezetet nem tartalmaz, akkor az jövedelemnek minősül. Így ugyanis – a NAV szerint – a munkavállaló nem valódi egészségbiztosítást kap, hanem csak a szűrővizsgálatot, ez pedig színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul. A háttérben az áll, hogy a privát egészségbiztosítások jelenleg adómentesen adhatók a munkavállalóknak, ám a NAV szerint egyáltalán nem mindegy, hogy pontosan milyen biztosításról van szó.” – emelte ki H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

Az ilyen szolgáltatások és szűrések ennek értelmében adókötelesek, azaz adót kell utána fizetni, mint bármilyen más munkaviszonyból származó jövedelem után. Ha a munkáltatók a dolgozók egészségmegőrzését pusztán szűrővizsgálatokkal szeretnék támogatni, adómentes körbe csak a törvényben meghatározott összeghatárig a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kifizető által biztosított védőoltások, a kockázati egészségbiztosítások és az önkéntes egészségpénztárba fizetett adomány tartozik.

Utóbbi esetben a vállalat összeghatár nélkül támogathatja dolgozói egészségmegőrzését. A munkavállalónak az adomány egyéni számlára kerülő része után adófizetési kötelezettsége keletkezik (15% szja és 19,5% eho az összeg 84%-a után), ugyanakkor az adomány összege egyéni befizetésnek minősül, ami után jár 20% szja-jóváírás. Amennyiben prevenciós célú költésről van szó, mint például a szűrővizsgálatok esetében, az érintett további 10% szja-jóváírásra is jogosult, éves szinten legfeljebb 150 ezer forintig.

5+1 tipp az egészséges munkakörnyezethez

Az egészséges munkakörnyezet kialakítása nemcsak jogszabályi követelmény, hanem az egyik legfontosabb elvárás a munkavállaló részéről. A rossz környezet nemcsak motiválatlanságot, de betegséget is okozhat, aminek költsége sokkal magasabb lehet, mint a megelőzésé.

A Randstad Employer Brand Research 2017 eredményeihez képest idén a rugalmas lehetőségek mellett a kellemes légkör értékelődött fel leginkább a munkavállalók szemében. Az egészséges munkakörnyezettel a legtöbbet a munka törvénykönyve foglalkozik, de a munkavédelmi törvény és számos rendelet is kitér erre. Nézzük a legfontosabb területeket!

Nem mindegy, mivel dolgozunk!

Válasszuk ketté ezt a csoportot. Az első csoportba azok az eszközök tartoznak, amelyekkel nap mint nap dolgozunk. Például a számítógép, kéziszerszámok, gépek, berendezések stb. A Munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltatónak kötelessége figyelembe vennie az emberi tényezőket, amikor kialakítja a munkahelyet vagy beszerzi a fenti eszközöket. Ugyanakkor vannak olyan munkaeszközök, amelyeket a munkavállaló maga is beszerezhet: pl. laptop, mobiltelefon stb.

A másik csoport a munkavédelmi eszközök. A Munkavédelem+ webshop szakembere szerint már az irodában is alkalmazhatunk ilyen eszközöket, mint például a monitorszűrő szemüvegek, de ahol szerszámokkal, gépekkel, vagy kémiai anyagokkal, esetleg kültéren, ipari területeken, építkezéseken dolgoznak számtalan környezeti veszélynek lehetnek kitéve. Erre rengeteg védelmi megoldást írnak elő a szabályozások, de érdemes figyelembe venni a gyártói ajánlásokat is, hogy mire ügyeljünk az anyagok és gépek használata során. Bakancstól a sisakig rengeteg megoldás létezik a legkülönfélébb helyzetekre.

Tiszta munkahelyet mindenkinek

A 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelete azt írja elő, hogy a munkáltató feladata a munkahely kialakítása és üzemeltetése is a vonatkozó jogszabályok, rendeletek betartása mellett. Ennek része a tiszta munkahely biztosítása is. Elvárható és előírható, hogy a munkavállaló hagyjon maga után rendezett munkahelyet, főleg ha váltott műszakban, azonos helyen dolgoznak egymás után, de a takarítást javasolt rendszeres időközönként elvégeztetni takarító kollégával. Ugyanez vonatkozik az eszközök karbantartására is.

Fény nélkül nem megy

Szintén a munkaadó felelőssége, hogy biztosítsa a munka elvégzéséhez szükséges és elégséges természetes fényt, ha ez nem lehetséges, mert például a munkavégzés helye vagy ideje ezt nem teszi lehetővé, akkor a megfelelő mesterséges világítást. Itt szintén fontos alkalmazkodni a technikai fejlődés adta lehetőségekhez. Például az öreg vibráló fénycsövek helyett használjunk energiatakarékos LED csöveket.

Speciális eset a monitorral dolgozó munkatárs esete, az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet külön foglalkozik is vele. A rendelet előírja, hogy az ilyen feltételek mellett dolgozó munkaadójának folyamatosan vizsgálnia kell a látásromlást, a pszichés megterhelést és a fizikai állapotromlást előidéző körülményeket. A képernyős munkakörben dolgozóknak óránként legalább 10 perces pihenőt kell biztosítani, illetve maximum 6 órát töltsön ténylegesen a monitor előtt naponta.

Hőhatások a munkavállalóra

Az iroda hőmérsékletének a munkavégzés teljes ideje alatt megfelelőnek kell lennie az emberi szervezet számára. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 0,5 méter magasságban 20-22 °C javasolt. Az ablakokat és tetőablakokat úgy kell kiválasztani, hogy kiküszöböljék az erős napsugárzás káros hatásait.

Ne rakjunk fűtőtest és légbefúvó mellé/alá íróasztalt, mert mind a hőhatás, mind a szálló por miatt káros lehet. A klíma használatakor érdemes óránként 5-10 perces pihenőt biztosítani. A szabadtéri munkavégzés során felmerülő nagy meleg esetén biztosítani kell az árnyékos, hűvös pihenőhelyet, a megfelelő mennyiségű védőfolyadékot és a rendszeres pihenést is.

Jussunk egy kis levegőhöz

Szintén a munkaadó feladata biztosítani a megfelelő mennyiségű és tiszta levegőt, ehhez pedig figyelembe kell venni a munkavállaló fizikai megterhelését és az alkalmazott munkamódszert.

+ 1 Járuljunk hozzá a munkavállaló egészségtudatosságához

Hiába biztosítunk tökéletes munkakörnyezetet, ha a munka után hazatérő dolgozó nem tudja, hogyan vezesse le a stresszt, mozgásszegény életet él, egészségtelenül táplálkozik. A pozitív munkáltatói márkához erőteljesen hozzájárul, ha a vállalat odafigyel a munkavállalói egészségére például egészségpénztári juttatással, prevenciós programok szervezésével, menedzserszűrések biztosításával.

Még mindig nem jó a fókusz
A közös élmény a csapat kovásza

A közösen megélt élményekből közös történetének válnak. Ezek azok a sztorik, amik minden céges bulin előkerülnek, még húsz év múlva is. Hatásuk olyan erős, hogy a szereplők olykor már nem is dolgoznak a cégnél, de a történetet még mindig mesélik. Milyen a hatékony csapatépítő élményprogram?

A közös élmények az „együttes utalás anyanyelvét” teremtik meg a vállalkozáson belül. A közösen átélt élmények egy-egy emlékezetes mozzanatát felidézve újra és újra átélhetjük az élményt. Mindennek fontos értékképző és értékfenntartó rendeltetése is van. A közös élményekből születő történetek csoporthoz tartozás támpontjaivá válnak. Minél több a közös élmény, annál több közös történet lesz, ami közös kultúra kialakításához vezet, összekovácsolódik a csapat. Ez a jól megválasztott csapatépítő élményprogramok eredménye – mondta Sashalmi Attila Meglepkék.hu ügyvezetője.

Milyen a jó csapatépítő élmény?

Valamilyen szokatlan eseménynek kell legyen, ami megszakítja a hétköznapi rutint. A szokatlanság, az újszerűség ugyanis fókuszálja a csapat figyelmét és intenzívebbé teszi a kommunikációt. Arra azért figyelni kell, hogy ne legyen kényelmetlen, kínos a munkavállalónak. Egy irodai dolgozó lehet, hogy éppen a nyugalom miatt választotta a hivatását, neki nem biztos, hogy jó ötlet egy katonai túlélő program. Ellenben egy céges főzés már működhet – mondta Sashalmi Attila.

Szerintünk egy céges egészségnap is sokakat összehozhat, ahol dietetikus beszél az egészséges táplálkozásról, egy jógaoktató vagy egy fittnesszedző tarthat bemutató órát – ez azoknak is vállalható, akik amúgy elhanyagolják a mindennapi mozgást. De hátha ezután ők is ráébrednek, hogy ez bizony nem úri huncutság.

A program jelentsen kihívást a csapatnak. A legjobb összekovácsoló ereje a közös teljesítményt igénylő programoknak van. A közösen teljesített kihívás növeli a csapat önértékelését és ezzel javítja az egyén önbizalmát, önértékelését is.

Sok kis élmény több mint egy nagy élmény

Végül ne egy nagy élményben gondolkodjunk, hanem szervezzünk rendszeres, rövidebb és változatos programokat. A csapatot összetartó kapcsolatok erősítéséhez kisebb nagyobb rendszerességű találkozások kellenek. Mindannyian éreztük már azt a kellemetlen érzést, amikor egy új közösségbe kerülve, nem értjük a félszavakat, melyek valamilyen közösen megélt élményre utalnak. Mindenki nevet, mi pedig zavartan mosolygunk, kívülállónak érezve magunkat. Nos, ez jelzi a csapat képzeletbeli határát, ami addig tart ameddig ezeket a történeteket értik. Ezért érdemes rendszeres élményprogramokat szervezni, melyek során újabb és újabb közös élmények születnek, az újak megismerhetik a kollektív emlékezetet és részesei lehetnek.

Csapatélmény elérése a cél

Végül ne feledjük, egy élményprogram egyszerűen legyen élményprogram. Egyetlen célt tűzzünk ki a kollégák felé: szerezzenek csapatélményt. Minden más értékelés, mérés vagy irreleváns célok kitűzése kontraproduktív – tanácsolja Sashalmi Attila.

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2018   |   Minden jog fenntartva.