Az IMS Connector Systems Kft. a németországi Löffingenben található IMS Connector Systems GmbH leányvállalataként 1997-ben alakult meg Magyarországon. A vállalatnál 2014-től működik a választható béren kívüli juttatási rendszer, és a dolgozók 45%-a kéri az egészségpénztári tagdíj-kiegészítést.

A független családi vállalkozás, az IMS CS induláskor egész kis létszámmal, 20 fővel, bérelt üzemben kezdte meg a gyártást. Ma közel 200 fővel 1500-nál is több, különböző csatlakozót, kábelt és más elektronikai cikket gyártanak, szerelnek össze a soproni üzemben. A társaság minden évben dolgozói elégedettségi felmérést készít, amely kitér a cafeteria rendszerrel kapcsolatos elégedettség mérésére is. Az eredmény pedig 87%-os elégedettség évről évre. A háttérben meghúzódó okokról Tóth Szilviát, a vállalat HR munkatársát kérdeztük.

Patika: Ez egy nagyon pozitív visszajelzés. Mivel magyarázzák a sikert?

Tóth Szilvia: Azért szeretik, mert választható. Azaz a dolgozó saját és családja igényei szerint dönt arról, hogy a cafeteria választékból, menüből mit kér. A legnépszerűbb az ajándékutalvány. Azt követi a szép kártya és az egészségpénztári juttatás azonos arányban. A dolgozóink 45%-a a cafeteria keretéből egészségpénztári juttatást is kér. Tehát nem költik el a teljes keretüket hónapról-hónapra, hanem egészségügyi célokra félre teszik.

Patika: Hogyan állítják össze a cafeteriamenüt? Az adózási szempontok, vagy más érv, érvek szerepelnek erősebben a döntésnél?

A törvényi szabályozás által nyújtotta lehetőségeket kihasználjuk. 2017-2018-ra nagyon jó irányba változtak a válaszható juttatások abban az értelemben, hogy bővült az adómentesen adható elemek köre olyan elemekkel, mint a bölcsődei és óvodai költségek támogatása, vagy a mobilitási célú lakhatási támogatás. 2014-től pedig töretlenül népszerű adómentes juttatás a lakáscélú támogatás. Azt azért nem szabad szó nélkül hagyni, hogy ilyen széles skálájú juttatási csomag magasan felkészült szakember gárdát követel. Ezt sokban segíti, ha a cég külső tanácsadó cég szolgáltatásait is igénybe veszi. Mi sem tesszük másként. Már ötödik éve együtt dolgozunk a Bonus-Cafeteria Kft. szakértő csapatával.

Patika: A mai munkaerő-piaci helyzetben mi a juttatások és mi a bér szerepe? Az egészségpénztári lehetőség jelent-e előnyt a munkaerőpiacon a tehetséges munkatársak vonzásában?

Az IMS Connector Systems Kft. számára fontos, hogy munkavállalói megbecsültek legyenek, biztonságban érezzék magunkat és megfelelő egyensúlyba kerülhessen a munka és magánélet. Többek között ezeket is szolgálja elkötelezettségnövelő HR stratégiánk, amely mellett a cégvezetés is teljes mértékben elkötelezett. Célunk a versenyképes béreken és béren kívüli juttatásokon felül olyan programokat, projekteket indítani, amelynek közösségépítő üzenete van, és megteremti, hogy a közös célok érdekében, összefogással, csapatban dolgozzunk. Ilyen programunk volt a mellrák elleni küzdelem kampányunk, vagy amikor az ukrajnai munkatársaknak gyűjtöttünk a német és a soproni kollégákkal összefogva. Munkatársainknak érezniük kell, hogy a cégvezetés elkötelezett biztonságuk, egészségük, megbecsülésük érdekében. A vállalati célok és az egyén motivációjának összehangolása kihívással teli, nagy HR feladat. Ugyanakkor, ha a kettő találkozik, akkor elégedettség, stabilitás, eredményesség fogja jellemezni mind a vállalatot, mind a munkavállalót.
Országos jelenség a krónikus munkaerőhiány, melyet a soproni cégek is már jó ideje tapasztalnak. A „földrajzi” tényezőn túl, megjelent egy olyan korosztályos és határtalan, világszinten is jól tapasztalható társadalmi probléma, mely súlyos lenyomatot hagy a munkaerőpiacon is. A jól képzett, jó képességekkel és kompetenciákkal, értő, gyakorlatias megközelítésű, bizonyos esetekben a minimális általános viselkedési normákkal bíró munkavállalók aránya csökken.

Patika: Miért esett a társaság választása a Patika-csoport egészségpénztáraira?

A Patika-csoportba tartozó Patika Egészségpénztár és Új Pillér Egészségpénztár kiszolgálja a munkavállalóink széles körét. Azokat is, akik kisebb és azokat is, akik magasabb összeget kívánnak befizetni egészségpénztári számlájukra a lehető legkedvezőbb költséggel.

Mi a felelőssége a munkáltatónak az egészséges életre szoktatásban, a megelőzés fontosságának tudatosításában az érintettjei körében?

A felelős foglalkoztató példát mutat. A felelősségteljes példa pedig másolódik. Másolódik munkatársak között, családon belül, kisebb-nagyobb közösségekben. Mint egy vízcsepp, ahogy a vízfelszínen továbbgyűrűződik és éri el célját. Ezért nem is kérdés, hogy mekkora a munkáltató felelőssége. A válasz egyértelmű.

Egészségprogram az IMS CS Kft.-nél

Az új uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR a családi vállalkozásoktól és egyéni vállalkozóktól kezdve a nemzetközi nagyvállalatokig mindenkire kiterjed ágazattól függetlenül. A Patika-csoport is igyekszik mindenben megfelelni az új előírásoknak: amennyiben szükséges, módosítja partneri szerződéseit és megújította hírlevél-feliratkozó felületét is.

A GDPR jelentős mértékben szigorít a marketing célú üzenetküldésekhez való hozzájárulások megadásának módján: megköveteli, hogy az önkéntes, kifejezett, megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű legyen. Az új rendelet értelmében minden esetben az adatkezelőnek – a vállalatoknak – kell tudni bizonyítaniuk, hogy az adatkezelési művelethez az adott ügyfél hozzájárult. A Patika-csoport eddig is körültekintően járt el a pénztártagjai és a munkáltatói partnereinek adataival kapcsolatosan – a hírlevél-küldéshez kötődő adatkezelés is minden pontban megfelelt a hatályos előírásoknak –, de annak érdekében, hogy cége biztosan megkaphassa havi hírlevelünket május 25. után is, kérjük, hogy iratkozzon fel újra ITT vagy ITT.

A GDPR bevezetésének határideje lassan lejár, május 25. után pedig komoly, akár 20 millió eurós bírsággal számolhatnak az adatkezelést végzők, ha a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ellenőrei hibát találnak. Összegyűjtöttük a főbb intézkedéseket, amelyekre a cégeknek még a május 25-ei határidő előtt érdemes odafigyelniük és megtenniük, amennyiben szükséges.

Mit tehetek a hátralévő egy hónapban?

Ha egy vállalat nem tud átállni arra, hogy kényeztesse az ügyfeleit, búcsút mondhat a versenyképességének, véli Kurtisz Krisztián, az Uniqa vezérigazgatója. Ugyanez igaz akkor is, ha egy vállalat nem kényezteti a munkavállalóit. A kényeztetés nem feltétlenül fizetésemelést jelent.

Több mint 100 hazai vállalat ügyvezetője és HR igazgatója – akik összesen 180 ezer munkavállalóért felelnek – vallott arról, melyek a legfontosabb HR kihívások, hol állnak most, és mit tesznek a dolgozói élmény fejlesztéséért. Az Aon Magyarország első hazai munkavállalói élmény kutatásának készítői kíváncsiak voltak arra is, hogy a vezetők mit tartanak most, és kétéves távlatban a legnagyobb HR kihívásoknak a cégüknél. Íme, az eredmény:

• 71% jelölte meg a tehetségek vonzását és felvételét,
• 68–68% a megtartást, illetve a dolgozók motiválását,
• 61% pedig a vezetők fejlesztését.

Ugyanez a sorrend a kétéves előretekintésben is. Érdekesség, hogy a bérezés sem ma, sem a jövőben nincs a TOP5 kihívás között.

Mi számít ma hatékony motivációnak? Egyre több vállalat kezdi felismerni azt, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben benefitprogramokat kell, hogy indítson például egészségmegőrzés céllal. Erre remek lehetőséget kínálnak az egészségpénztárak, amelyek nem csak betegség esetén állnak tagjaik rendelkezésére: a Patika-csoporton keresztül a vállalatok például hozzásegíthetik dolgozóikat az egészségük megőrzéséhez, ahhoz, hogy prevenciós célú szűrőprogramokon vegyenek részt.

– Ma egyértelműen az megy magánrendelésre, aki beteg és valamije fáj. És legtöbbször akkor, amikor az állami rendszerben szembesül a hosszú várólistákkal. A prevenciós szemlélet sajnos még mindig gyerekcipőben jár: a szűrővizsgálatok aránya csekély a magánellátásra eső összes igénybe vételen belül. De azt is látjuk, hogy a fiatalok hozzáállása érezhetően más, mint az ötven éven felülieké: ők tudatosabbak, informáltabbak és számukra már a prevenciós szolgáltatások fontosak – mutat rá Leitner György, a FőnixMed Zrt.-t, az egyik legnagyobb hazai vállalat-egészségügyi szolgáltatót felvásárló Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatója.

A képalkotó diagnosztikai szolgáltatatást, vállalategészségügyi szolgáltatásokat és járóbeteg-ellátást is kínáló komplex rendelőben bármelyik típusú patikakártyával is fizethet a paciens. Amennyiben Ön munkáltatóként szeretne munkavállalói számára ár/érték arányban verhetetlen prevenciós csomagot kínálni, keressen bennünket e-mailen (munkaltato@ujpiller.hu) személyre szabott csomagajánlatunkért! A levél tárgyába kérjük ezt írja: prevenciós csomagajánlat.

A jövő

Az Európai Bizottság közzétette a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését. A jelentés szerint még mindig magasak a munkát terhelő adók, és gond van az egészségüggyel is.

Számos intézkedés történt az adórendszer javítása érdekében, de néhány probléma továbbra is megmaradt. A magas adóterhek csökkentésére tett lépések ellenére uniós összehasonlításban még mindig magasak a munkát terhelő adók, különösen egyes alacsony keresetű csoportok számára – említi a Magyarországra vonatkozó országjelentés, amely szerint továbbra is bonyolult az adórendszer.

Az Európai Bizottság országjelentése (a Magyarországra vonatkozó rész itt található) szerint a stabil gazdasági fellendülés alkalmat kínál a következő évtized fenntartható növekedésének megalapozására. Átmeneti lassulás után a magyar gazdaság erősen növekedett 2017-ben, a foglalkoztatottság rekordmagasságokban jár, a banki hitelezés nőtt. A költségvetési politika lazítást mutat.

Ugyanakkor a kiegyensúlyozott növekedést veszélyeztető kockázatokat is felsorolja a jelentés, hiszen a magas kapacitáskihasználtság jelzi, hogy a gazdaság a potenciálja fölött teljesít.

A jelentés a Magyarország előtt álló strukturális kihívások között említi többek között azt, hogy az oktatási és az egészségügyi rendszer nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését. Az oktatás terén különösen az alapkészségek elsajátítása, a társadalmi-gazdasági háttérnek a tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása merül fel problémaként. Az egészségügyi ellátás kapcsán pedig az egyenetlen minőség és a hozzáférhetősége szempontjából aggályos.

Ezen a két területen a vállalatok is hozzájárulhatnak a maguk eszközeivel a kihívások tompításához. A szakemberképzésben például egyre több cég vesz részt saját tanműhellyel vagy a duális képzési program más lehetőségével. Az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének kiegyensúlyozásában is fontos szerepük lehet a cégeknek, hiszen az egészségpénztári cafeteriával széles rétegeknek – a munkavállalóiknak és a társkártyának köszönhetően azok családtagjainak is – tehetik lehetővé például, hogy a magánegészségügyben gyógyuljanak, vagy, hogy kedvezőbb feltételekkel vásárolhassák meg gyógyszereiket.

További 4 strukturális kihívás

Az egészségpénztári tagok együttműködőbbek az egészségük érdekében – mondja Dr. Hankó Zoltán. Az öngondoskodásra nyitott munkavállalóból a munkáltató is profitál: kevesebbet lesz beteg, kevesebbet hiányzik a munkából, jobban érzi magát a bőrében. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével beszélgettünk.

Az egészségtudatos szemlélet terjedésében milyen előnyökkel járhat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT bevezetése?

Azokban az országokban, ahol már régebben működik hasonló rendszer, lerövidült a gyógyszertárakban a kiszolgálási idő, így a gyógyszerészeknek több idejük maradt a betegekre. Ilyen hazai adatunk még nincs, ezért nem tudom, hogy ez egy később megvalósuló elvárás, vagy már ma is teljesül. Ha így lesz, több idő marad a betegekre. A bizonyos prevenciós szolgáltatások – például a vérnyomásmérés, vércukorszint ellenőrzés – azonban már 2009 óta beletartoznak a gyógyszerészi gondozás fogalmába a vonatkozó jogszabály alapján.  Három irányba érdemes gondolkodni. A primer prevencióba való bekapcsolódás azt jelenti, hogy a gyógyszerész hozzájárul az egészséges személy egészségben tartásához az egészséges életmód, prevenciós szemlélet terjesztésével. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerése. Nyilván egyetlen gyógyszertárban sem fognak diagnózist felállítani, de a beteg panaszaiból kiindulva, a megvásárolt OTC gyógyszereket látva egy jól képzett, tapasztalt gyógyszerész javaslatot tehet orvosi szolgáltatásokra. A harmadik szint a már diagnosztizált krónikus betegek ellátásának hatékonyabbá tétele megfelelő tájékoztatással, a gyógyszerekhez kapcsolódó információk biztosításával, néhány gyógyszertárban is végezhető kontrollvizsgálat – vércukor-, vérnyomás-mérés – elvégzésével.

Mi valósul meg az elméletből a gyakorlatban?

Annak érdekében, hogy a gyógyszertárak be tudjanak kapcsolódni a primer, szekunder és tercier prevencióba, tizenhat gyógyszerészi gondozási irányelv kidolgozása van folyamatban. Ezek egy részét már leadtuk az illetékes államtitkárságra, folyik a szakmai lektorálás és négy irányelv néhány napja meg is jelent az Egészségügyi Közlönyben. A gyakorlat más kérdés. Azt látjuk, hogy a gondozásjellegű szemlélet egyre markánsabban kezd megjelenni a patikákban. Míg korábban az oktatásban is a gyógyszerszakértői szemlélet dominált, ma a graduális képzésben és a szakmapolitikai munkában is egyre hangsúlyosabb a gyógyszeralkalmazás szakértővé válás elősegítése, ami találkozik a gyógyszerészi gondozás filozófiájával. A kamara célja, hogy minél több gyógyszertárban jelenjen meg a gyógyszerészi gondozás minél szélesebb palettája és a gyógyszerészek hatékonyan végezzék ezt a tevékenységet.

Kimutatások szerint a hazai gyógyszerköltésekben a nemzetközi átlagnál magasabb a magánköltések részaránya. Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a finanszírozást?

Azon lehet vitatkozni, hogy a térítési díjakat milyen arányban osszuk meg az állam és a magánszemély között. De amikor ezekről a kérdésekről gondolkodunk, én a gyógyszeralkalmazás hatékonyságát is figyelembe venném, hogy reálisabban lehessen megítélni a terhek nagyságát. Statisztikák szerint a gyógyszerfogyasztás alapján az európai országok középmezőnyébe tartozunk. Kérdés, hogy adekvát módon használjuk-e a gyógyszereinket: betartjuk-e az orvos vagy gyógyszerész utasításait, egészségesen élünk-e. Van számon kérhető felelőssége az államnak, az orvosnak és a gyógyszerésznek, de viszonylag keveset beszélünk a beteg saját felelősségéről. Azt mondják, a krónikus betegek együttműködési készsége ötven százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a másik ötven százalékhoz kapcsolódó kiadás – függetlenül attól, hogy azt ki fizeti – kidobott pénz. Ha sikerülne növelni az egészségtudatosságot és a beteg együttműködését, a gyógyszerre fordított pénz hatékonysága ugrásszerűen nőne. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség pluszforrásra a rendszerben.

Hogyan lehet elérni, hogy együttműködőbbek legyenek a betegek?

Például a gyógyszerészi gondozás elterjedésével. És ebben jelenthet technikai hátteret az EESZT is, hiszen a gyógyszerész látja a rendszerben a gyógyszerfogyást és azt is, ha az nem egyezik meg az orvos által előírtakkal. Az egészségpénztáraknak is nagy szerepük lehet a tudatosság erősítésében. Az, aki egészség céllal rendszeresen megtakarít a saját döntése alapján, nyilván betegként is tudatosabb: jobban odafigyel az egészségére, jobban betartja az orvos és a gyógyszerész utasításait. Az egészségpénztári tagok tudatosabbak, együttműködőbbek az egészségük érdekében.

Mit érzékel ma a beteg az EESZT bevezetéséből?

A gyógyszerkiváltásban tulajdonképpen nincs jelentős változás, hiszen a felírási igazolás éppen úgy működik, mint korábban a recept. Persze a páciens az igazolás nélkül is kiválthatja a gyógyszerét, de személy szerint azt javaslom, hogy inkább vigye magával, mert ez a gyógyszerészek munkáját megkönnyíti és a betegnek is átláthatóbbá teszi, hogy milyen készítményeket vált ki. Hosszabb távon azonban számos pozitív hozadéka lesz a rendszernek. A beteg gyógyszerésze és az orvosa is látni fogja például, hogy a felírt gyógyszert kiváltotta-e az érintett, és ha igen, mikor. Azt is megmutatja a rendszer, hogy más is írt-e fel hasonló hatóanyag-tartalmú készítményt a betegnek. Vagyis a gyógyítás, a biztonságos gyógyszerezés, a gyógyulás hatékonysága nőhet.

Egyre több hazai vállalat indít munkáltatói egészségprogramot egyrészt azért, hogy vonzóbb munkahellyé váljon az Y és Z generáció számára, másrészt azért, hogy hozzájáruljon meglévő munkavállalói egészségmegőrzéséhez. Az ő figyelmükbe is szeretnénk ajánlani a Váci Greens Egészségközpont új high-tech diagnosztikai eszközét.

A nők körében leggyakrabban előforduló daganatos betegség hazánkban is az emlőrák: 5000-6000 nőnél alakul ki minden évben, és a javuló kezelési eredmények ellenére 2000 nő életét követeli évente. A betegség egyetlen igazán hatásos ellenszere a szűrés: a betegség kezelése általában annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot. A korai stádiumban diagnosztizált emlőrák esetében hozzávetőleg 80%-os ötéves túlélési esély biztosítható, azaz jó a teljes gyógyulás lehetősége.

35 és 65 éves kor között – a munkavállalók között legnagyobb arányban képviselt életkorban – 1-2 évenként minden nőnek ajánlott a mammográfiás diagnosztikai vizsgálat. Márciustól egy új, high-tech képalkotó diagnosztikai berendezéssel 10 perc alatt, fájdalommentesen teljes körű funkcionális emlővizsgálat végezhető el, amely egy emlő-MR-vizsgálatéhoz hasonló pontosságú információkat nyújt a szakorvosoknak.

„A mammográfiai vizsgálat célja a daganatos elváltozás kizárása, illetve annak felismerése. Ezért fontos, hogy amennyiben a mammográfiai felvétel bizonytalan eredetű elváltozást mutat, pontosan meghatározzuk annak kiterjedését, jellegét” – mondta el dr. Riedl Erika, a Magyar Radiológus Társaság főtitkára, a Váci Greens Egészségközpont főorvos-orvosigazgatója. A kontrasztanyagos mammográfia pontosabb képalkotást, precízebb diagnózist tesz lehetővé. A mindössze 8-10 percig tartó vizsgálat során először kontrasztanyag nélkül készülnek felvételek, majd a kontrasztanyag vénába fecskendezését követően mindkét emlőről további négy morfológiai felvétel készül. Ezzel a módszerrel a szakorvosok a hagyományos mammográfiai vizsgálaton jelenősen túlmutató, lényegi funkcionális információkhoz jutnak, hiszen a kóros képleteknél a kontrasztanyag felhalmozódik, így nemcsak azok jelenléte, de pontos elhelyezkedése, kiterjedése is egyértelműsíthető.

Legfontosabb tényezők munkahely-választáskor

A Deloitte friss kutatása is megállapítja: a munkahelyválasztás során már nem az elérhető jövedelem az első számú tényező a döntésnél. Ennek ellenére általános jelenség, hogy a kezdő bérrel kapcsolatos elvárások távol vannak a mindennapok realitásától. Az adótanácsadó vállalat kutatás szerint Magyarországon a pályakezdők bérigénye a valóságtól még mindig kicsit elrugaszkodott: míg 2015-ben a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 255 ezer forintos fizetésre számítottak, addig a jelenlegi felmérésben átlagosan nettó 290 ezer forintos kezdő fizetést adtak meg. A KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon 197 500 forint, míg egy szellemi munkakörben dolgozó jelenleg átlagosan nettó 260 971 forintot visz haza a hónap végén.

A versenyképes jövedelem tehát alapfeltétel, de van más is a mérleg serpenyőjében. A munkahelyi légkör, a karrier, a szakmai fejlődés és a gondoskodás egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok hozzánk jöjjenek dolgozni.