A magánegészségügyben egyre több a stratégiai és pénzügyi befektető párhuzamosan azzal, hogy dinamikusan bővül a szolgáltatást igénybe vevők és a szolgáltatást nyújtó intézmények száma. Az ellátás minősége azonban heterogén.

A betegbiztonságot, a gazdaság kifehérítését és a fair verseny megteremtését célozza a Primus Egyesület most bejelentett védjegyprogramja. A teljes magánegészségügyi szektor negyedét lefedő 12 szolgáltató azért dolgozta ki a tanúsítványt, hogy iránytűt adjon a paciensek kezébe: amelyik kapucsengőn ott az embléma, legálisan működő, a betegbiztonságot és a minőségi ellátást szem előtt tartó szolgáltató fogadja a betegeket.

– Nem egy marketingcélú szimbólum bevezetéséről van szó, hanem egy évente ismétlődő, minden részletében független, szakmai alapokon nyugvó komplex audit során megszerezhető védjegyről. Az ehhez vezető folyamatot és kritériumrendszert több mint egyéves előkészítő munkával kifejezetten a magánegészségügyi szolgáltatókra alakítottuk ki – mutat rá Leitner György, az egyesület ügyvezetője.

A védjegy megszerzéséhez szükséges auditon a Primus Egyesület minden tagja – a 12 szolgáltató a Patika-csoport partnere – részt vesz 2018. április és augusztus között. 2018 őszétől viszont bármelyik magánegészségügyi szolgáltató megszerezheti a tanúsítást, ha teljesíti a követelményeket. Biztosak vagyunk benne, hogy a Patika-csoport széles partneri hálózatában rövid időn belül sokan fognak rendelkezni a védjeggyel.

2017-ben a Patika-csoport szolgáltatási kiadásinak több mint 20%-a orvosi intézményben történt, ami azt jelenti, a tagjaink egyre nagyobb hányadban gyógyulnak magán-egészségügyi ellátónál. Tavaly közel 30 ezer alkalommal vettek igénybe orvosi ellátást. A védjegy számukra is iránytű lesz, hogy a pénzükért megbízható és kiszámítható minőségű ellátást kapjanak.

A „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegy

Mi számít „megbízhatónak és kiszámíthatónak”?

A felmérések szerint 2017-ben már a magyarok több mint 60%-a fordult magánegészségügyi szolgáltatóhoz valamilyen egészségügyi problémájával. Ők 300 milliárd forint körül – 200 milliárdot számlásan, 100 milliárdot számla nélkül – költöttek el megelőzésre, gyógyulásra. A Primus tagjai úgy látják, a szolgáltatói piac rendkívül heterogén: sokan nem adnak számlát, feketén foglalkoztatnak, nem kellő mértékben tartják szem előtt a betegbiztonságot. Mindez torzítja a piaci versenyt, a betegeknek pedig nincs arra garanciájuk, hogy olyan színvonalú ellátást kapnak a pénzükért, amire méltán igényt tartanak.

A tanúsítás próbavásárlásokon és auditáláson keresztül történik, a végső Áment a most alakult Tanúsítási Bizottság mondja ki, ahol minden egészségügyi szakágazat képviselteti magát. A próbavásárlásnál kizáró kritérium lesz a számlaadás elmulasztása és a paraszolvencia felmerülése. A próbavásárlók – képzett szakemberek – vizsgálják a betegbiztonságot és a minősített működést is. Az auditálás során öt kizáró kritérium lehet. A védjegyet birtokló szolgáltató esetében biztosak lehetünk abban, hogy a kezelésről számlát kapunk, hogy a paraszolvencia ott nem létező fogalom, hogy a szolgáltató méretéhez és tevékenységéhez megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik, hogy minden munkavállalóját és közreműködőjét jogszerűen foglalkoztatja. A klinikai auditot azonban nem fedi le ez a védjegy se.

– Nagyon sokféle szereplő működik ezen a piacon, amelyek orvosszakmai minősítését nagyon nehéz egységesen megoldani. Az egyesület dolgozik a védjegy továbbfejlesztésén – válaszolta újságírói kérdésre Leitner György.

Dr. Hegyi Gabriellát, a Patika-csoport szolgáltató partnerének, az 1989-ben alapított Yamamoto Intézetnek az alapító főorvosát kérdeztük a komplementer medicináról és a hazai egészségügy fenntartható finanszírozásáról.

A természetes gyógymódokról megoszlik az emberek véleménye. Vannak, akik csak így szeretnének gyógyulni, míg mások szerint kuruzslás annak ellenére, hogy egyetemi szintű képzésen lehet elsajátítani a gyógyászatnak ezt az ágát. Dr. Hegyi Gabriella belgyógyász, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Komplementer Medicina Tanszékének professzora szerint ez azért van így, mert sok a sarlatán, és a szakmának gyenge az érdekérvényesítő képessége. Ő azért küzd, hogy hitelessé váljanak a komplementer gyógymódok, azaz a hagyományos és a természetes orvoslás eljárásai megbízhatóan ötvöződjenek a diagnosztikai és gyógyító módszerekben. Ennek érdekében a nagyon szigorú képzés, az ellenőrizhetőség és a csoportpraxisokba illesztés mellett érvel, ahogyan az működik Németországban, Ausztriában és még sok európai államban, csak Magyarországon nem.

Patika: Mi tartozik a természetes gyógymódok közé és milyen szabályok vonatkoznak a gyógyászatnak erre az ágára?

– A 11/97 NM rendelet és a 40\97 kormányrendelet szabályozza a komplementer medicinai tevékenységeket: a hagyományos kínai orvoslást, az akupunktúrát, a manuálterápiát, a neurálterápiát, az antropozófus orvoslást és a homeopátiát. Ezek egyértelműen egészségügyi szolgáltatások, a betegellátás részei. Aki a rendszerben részt vesz, az egészségügyi ellátórendszer tagja, rendelkeznie kell megfelelő alap- és szakmai vizsgával, a minden egészségügyi dolgozóra kirótt kötelezettségekkel és jogokkal. Húsz éve küzdök azért, hogy szigorítsák a jelenlegi szabályozást, de ez a kérdés még egyik kormány ingerküszöbét sem érte el. Pedig csak a megfelelő szakmai összefogással és törvényi szabályozással lehet megvédeni és a megfelelő rangra emelni a természetes gyógymódokat, amelyek nagy része nem tartozik a társadalombiztosítás által támogatott kezelések sorába, az egészségpénztári számláról viszont elszámolható a kezelések ára intézetünkben.

Patika: Hol van a természetes gyógymódok helye a hagyományos gyógyításban?

– A megelőzésben, a rehabilitációban, az onkológiai betegségek kezelésének, például a kemoterápia mellékhatásainak csökkentésében, a reumatológiai ellátásban, a mozgásszervi rehabilitációban, az agyi vagy mozgásszervi sérült csecsemők kezelésében. Nincs kaptafa, mindig az adott eset dönti el, hogy milyen módon kell, lehet használni a komplementer medicinát: mennyiben kiegészítő, önálló vagy együtt alkalmazandó. Az, aki orvos és szakorvos, és úgy látja, hogy kevesebb antibiotikummal gyógyítható egy gyerek esetében a felső légúti infekció, akkor dönthet például a homeopátia alkalmazása mellett, hiszen ő vállalja a felelősséget. A hangsúly a tudáson van. Ismerni kell a hagyományos gyógyszerek hatását, ha keleti gyógynövény-kombinációval szeretném kiegészíteni a kezelést. A terápiák erősíthetik, gyengíthetik, esetenként kiolthatják egymás hatását. Ginzenget például nem adhatok annak a betegnek, aki magas vérnyomás ellen szed gyógyszert.

Patika: A természetes gyógymódok többsége kizárólag a magánegészségügyben elérhető. Lehet helye az állami ellátórendszerben a magánfinanszírozásnak?

– Persze. De valakinek felelősen meg kell határoznia, hogy mire terjed ki és mire nem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozás. Azt már látjuk, hogy mindenre nem jut pénz az állami kalapból, de akkor le kell fektetni mindenki számára világosan, hogy mi az, amire kiegészítő biztosítást kell kötni, vagy félre kell tenni rá. Feltétlenül fel kell készíteni az embereket az öngondoskodásra és a saját források becsatornázásának szükségszerűségére.

Még kevésbé érzékeljük az EESZT bevezetésének előnyeit, de hosszú távon az e-egészségügyi szolgáltatási tér jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy gyorsabb és személyre szabott kiszolgálást kapjunk a patikákban. Dr. Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével beszélgettünk.

Kimutatások szerint a hazai gyógyszerköltésekben a nemzetközi átlagnál magasabb a magánköltések részaránya. Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a finanszírozást?

Azon lehet vitatkozni, hogy a térítési díjakat milyen arányban osszuk meg az állam és a magánszemély között. De amikor ezekről a kérdésekről gondolkodunk, én a gyógyszeralkalmazás hatékonyságát is figyelembe venném, hogy reálisabban lehessen megítélni a terhek nagyságát. Statisztikák szerint a gyógyszerfogyasztás alapján az európai országok középmezőnyébe tartozunk. Kérdés, hogy adekvát módon használjuk-e a gyógyszereinket: betartjuk-e az orvos vagy gyógyszerész utasításait, egészségesen élünk-e. Van számon kérhető felelőssége az államnak, az orvosnak és a gyógyszerésznek, de viszonylag keveset beszélünk a beteg saját felelősségéről. Azt mondják, a krónikus betegek együttműködési készsége ötven százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a másik ötven százalékhoz kapcsolódó kiadás – függetlenül attól, hogy azt ki fizeti – kidobott pénz. Ha sikerülne növelni az egészségtudatosságot és a beteg együttműködését, a gyógyszerre fordított pénz hatékonysága ugrásszerűen nőne. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség pluszforrásra a rendszerben.

Hogyan lehet elérni, hogy együttműködőbbek legyenek a betegek?

Például a gyógyszerészi gondozás elterjedésével. És ebben jelenthet technikai hátteret az EESZT is, hiszen a gyógyszerész látja a rendszerben a gyógyszerfogyást és azt is, ha az nem egyezik meg az orvos által előírtakkal. Az egészségpénztáraknak is nagy szerepük lehet a tudatosság erősítésében. Az, aki egészség céllal rendszeresen megtakarít a saját döntése alapján, nyilván betegként is tudatosabb: jobban odafigyel az egészségére, jobban betartja az orvos és a gyógyszerész utasításait. Az egészségpénztári tagok tudatosabbak, együttműködőbbek az egészségük érdekében.

A közelmúltban a kamara elindította a biztonságos étrend-kiegészítő programot. Az étrend-kiegészítők uniós és hazai szabályozása olyan forgalomba hozatali eljárást von maga után, ami nem garantálja a készítmények minőségét, miközben a patikai értékesítésük egészségügyi feladat. A gyógyszertárnak ezért két követelménynek mindenképp meg kell felelnie: biztonságos – hamisításmentes, és megfelelő minőségű – terméket forgalmazzon és biztosítsa a megfelelő információt a vásárlónak. A biztonságos étrend-kiegészítő program ezt a kettőt garantálja. A program lényege, hogy adott emblémával ellátott gyógyszertárakban csak a megfelelő minősítésű termékek kaphatók, megkönnyítve a vásárlók döntését. A következő lépés a valid információk biztosítása. Mivel ezek nem OGYÉI engedélyköteles termékek, egészségpénztári kártyával nem lehet azokat megvásárolni. A kamara ígérete szerint amennyiben a biztonságos étrend-kiegészítő program beválik, elvi akadálya nem lesz annak, hogy a minősített termékeket elszámolhassuk az egészségpénztári számla terhére. Ehhez azonban módosítani kell a hatályos jogszabályt. Erről már tárgyalnak, de ez még a jövő zenéje.

Mit vár a kamara az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT bevezetésétől?

Egy jól működő e-recept rendszer képes kizárni a hamis vények kockázatát, ami a gyógyszertárak munkája és a társadalombiztosítás szempontjából is hatalmas előny. Ha a rendszer teljesen kiépül, a rosszul – alakilag vagy hibásan – felírt receptek korrigálása is könnyebbé válik a patikákban, ami növeli a gyógyszertári szolgáltatások biztonságát. A rendszer potenciálisan biztosítja az orvosok és a gyógyszerészek párhuzamos gyógyszerezési kontrolljának lehetőségét, ami a gyógyítás hatékonysága és a gyógyszerekhez kapcsolódó kockázatok csökkentése szempontjából jelent előrelépést. Finanszírozás szempontjából is várunk előnyöket: a jelen idejű online kapcsolattal működő rendszer lehetővé teheti, hogy a gyógyszertárak gyorsabban és egyszerűbben jussanak a tb-támogatáshoz, ami a vállalkozások likviditását javítja. Persze minden új rendszer bevezetésekor vannak kockázatok is.

Ebben az esetben mitől lehet tartani?

Ki kell zárni, hogy a célokat igazítsák a rendelkezésünkre álló eszközökhöz. A technológiának a kijelölt célok megvalósulását kell szolgálnia. Az informatika eszközei például lehetővé tennék, hogy korlátozzák a betegek szabad gyógyszertár-választását. Ezt a kockázatot már az előkészítő munkák során kizártuk.

Mit érzékel ma a beteg az EESZT bevezetéséből?

A gyógyszerkiváltásban tulajdonképpen nincs jelentős változás, hiszen a felírási igazolás éppen úgy működik, mint korábban a recept. Persze a páciens az igazolás nélkül is kiválthatja a gyógyszerét, de személy szerint azt javasolom, hogy inkább vigye magával, mert ez a gyógyszerészek munkáját megkönnyíti és a betegnek is átláthatóbbá teszi, hogy milyen készítményeket vált ki. Hosszabb távon azonban számos pozitív hozadéka lesz a rendszernek. A beteg gyógyszerésze és az orvosa is látni fogja például, hogy a felírt gyógyszert kiváltotta-e az érintett, és ha igen, mikor. Azt is megmutatja a rendszer, hogy más is írt-e fel hasonló hatóanyag-tartalmú készítményt a betegnek. Vagyis a gyógyítás, a biztonságos gyógyszerezés, a gyógyulás hatékonysága nőhet.

Az orvos és a gyógyszerész ugyanazokat az információkat látja a betegről?

Nem. Az orvos látja a diagnózist és a leleteket, a gyógyszerésznek pedig csak a gyógyszerezésbe van betekintési joga, és ez így van jól.

Hozzájárulhat-e az elektronikus tér ahhoz, hogy a gyógyszertárakban erősödjön az ügyfélközpontúság, a prevenciós szemlélet?

Azokban az országokban, ahol már régebben működik hasonló rendszer, lerövidült a gyógyszertárakban a kiszolgálási idő, így a gyógyszerészeknek több idejük maradt a betegekre. Ilyen hazai adatunk még nincs, ezért nem tudom, hogy ez egy később megvalósuló elvárás, vagy már ma is teljesül. Ha így lesz, több idő marad a betegekre. A bizonyos prevenciós szolgáltatások – például a vérnyomásmérés, vércukorszint ellenőrzés – azonban már 2009 óta beletartoznak a gyógyszerészi gondozás fogalmába a vonatkozó jogszabály alapján. Három irányba érdemes gondolkodni. Bekapcsolódhat a gyógyszerész a primer prevencióba úgy, hogy hozzájárul az egészséges személy egészségben tartásához az egészséges életmód és a prevenciós szemlélet terjesztésével. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerésében való közreműködést jelenti. Nyilván egyetlen gyógyszertárban sem fognak diagnózist felállítani, de a beteg panaszaiból kiindulva, a megvásárolt OTC gyógyszereket látva egy jól képzett, tapasztalt gyógyszerész javaslatot tehet orvosi szolgáltatások igénybe vételére. A harmadik szint a már diagnosztizált krónikus betegek ellátásának hatékonyabbá tétele megfelelő tájékoztatással, a gyógyszerekhez kapcsolódó információk biztosításával, néhány gyógyszertárban is végezhető kontrollvizsgálat – vércukor-, vérnyomás-mérés – elvégzésével.

Éljen a jogával! Megmutatjuk hogyan

A cégvilág hónapok óta az új adatkezelési szabályzatról beszél. Arról azonban kevesebbet hallani, hogy a május 25-től hatályos GDPR milyen jogokkal ruházza fel a magánszemélyeket.

Az EU új adatvédelmi rendelete, a GDPR 2018. május 25-től közvetlenül alkalmazandó az EU tagállamokban, így Magyarországon is. A szabályrendszer érinti a vállalatok – így a Patika-csoport – marketingcélú tevékenységét, a hírlevelek, DM-levelek küldését. A GDPR jelentős mértékben szigorít a hozzájárulások megadásának módján: megköveteli, hogy az önkéntes, kifejezett, megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű legyen.

A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel (nem tehető például valaminek a feltételévé a hírlevél-küldéshez való hozzájárulás, és a hozzájárulás megadására vonatkozó előre kipipált négyzet sem elfogadható). A vállalatoknak kell tudni bizonyítaniuk, hogy az adatkezelési művelethez az adott ügyfél hozzájárult.

Az uniós rendelet és a magyar Reklámtörvény (Grt.) szabályai alapján tehát a hírlevél-feliratkozás úgy történhet jogszerűen, ha a feliratkozó megadja a nevét és e-mail címét, és külön aktív cselekedettel – például egy checkbox kipipálásával – hozzájárul ahhoz, hogy az adatait elektronikus direkt marketingüzenet küldés céljára használják. A követelménynek eleget tesz az, ha a feliratkozó az erre rendszeresített, megfelelő szöveggel ellátott gombra rányom. Ezen kívül könnyen hozzáférhető felületen meg kell jeleníteni az általános adatkezelési szabályzatot. Erre a GDPR formai szempontokat is előír: a szabályzat nyelvezetének világosnak és közérthetőnek kell lenni, a szerkesztésnek tömörnek, de átláthatónak.

A Patika-csoport eddig is körültekintően járt el a pénztártagjai és partnerei adataival kapcsolatosan és a hírlevél-küldéshez kötődő adatkezelés is minden pontban megfelelt a hatályos előírásoknak. Annak érdekében azonban, hogy Ön biztosan megkaphassa havi hírlevelünket május 25. után is, kérjük, hogy iratkozzon fel újra Patikapénztár tagként ITT és Új Pillér tagként ITT.

Milyen jogaim vannak az adataimmal kapcsolatosan?

Bizonyos betegségek – így például a rákos megbetegedések – legfontosabb és leghatékonyabb ellenszere – az egészségtudatos életmód mellett – a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel. 1993 óta április 10-én tartják a nemzeti rákellenes napot.

A jövőben a kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe a gyógyításban, amelynek eredményeképpen az egyszerű „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók” – derül ki a Deloitte egészségügyi szektorra vonatkozó tanulmányából, amely azt is megállapítja: az egészségügyben is megjelennek az eredmény- és értékalapú fizetési modellek a szolgáltatásért fizetett díjrendszerek helyett.

„Ahhoz, hogy sikeres legyen az átmenet az értékalapú ellátás felé, az is szükséges, hogy a szereplők – beleértve a fogyasztókat is – az egészségügyi ellátás helyett az egészséget, a kezelés helyett a megelőzést és jóllétet, az egyén helyett pedig a közösség egészségét lássák” – tette hozzá dr. Márkus Csaba a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

A rákos megbetegedések számtalan típusának kialakulását nem lehet megakadályozni preventív eszközökkel – a megbetegedés esélye persze csökkenthető az egészséges életmóddal –, a rendszeres szűrésnek és a korai felismerésnek viszont rendkívül fontos a szerepe a gyógyulás szempontjából. Az Európai Rákellenes Kódex is az egyes rákbetegségek korai felismerését és kezelését célzó, rendelkezésünkre álló szűrővizsgálatokon való részvételre buzdít évek óta, hiszen a betegség kezelése általában annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot.

A világ számos országában javulnak a rákos megbetegedésekről szóló statisztikák, többek között azért, mert a daganatos betegségek többsége, ha időben felfedezik, gyógyítható. Magyarországon azonban szó sincs pozitív változásról, ahogy a szűrővizsgálatok terén sincs előrelépés: a statisztikai adatok szerint továbbra is csak a lakosság 30-40 százaléka jár valamilyen szűrővizsgálatra. Az eredmény pedig gyászos: Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák tehetők felelőssé az összes haláleset háromnegyedéért az Európai Unió 2017-es Egészségügyi országprofilja szerint.

Az Eurostat 2016-os adatai sem fényesek: az uniós tagállamok között például tüdőrákban és vastagbélrákban Magyarországon halnak meg a legtöbben, az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2017 (Euro Health Consumer Index 2017 – EHCI), jelentés pedig arra mutat rá, hogy a rákos megbetegedések ötéves túlélési mutatójára nálunk alig haladja meg a 40%-ot. Összehasonlításképpen: az élmezőnyhöz tartozó Norvégiában közel 70% ez a mutató.

Rákellenes nap

A magánegészségügyi szolgáltatóknál a legmodernebb diagnosztikai vizsgálatok is elérhetők, a szolgáltatásért pedig fizethetünk patikakártyával. Az ára sem lehet ellenérv, hiszen az egészségtervvel alátámasztott prevenciós célú költéseket az állam – az egészségpénztári egyéni befizetések után járó 20%-on felül – 10%-os szja-visszatérítéssel is támogatja. Ez azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos szűrőcsomag árából visszakapunk 30 ezer forintot az államtól.

– Az elmúlt évek tapasztalatai alátámasztják: egy komplett szűrővizsgálattal időben felismerhető és megelőzhető a legtöbb súlyosabb kórkép kialakulása. Húsz év alatt több rákos beteget szűrtünk ki, akik mit sem tudva a betegségükről kerestek fel minket, és egy-két hét múlva már a műtéten átesve gyógyultak, és élnek még ma is – mondja Bátay Szabolcs, a Patika-csoport egyik, szűrővizsgálatokra specializálódott partnere, a Bagoly Egészségház ügyvezetője.

Új esély a mellrák-diagnosztikában

Új gyógymód jöhet a meddőség kezelésére

Egy kutatás szerint a 45 év feletti lakosság 64%-a nem rendelkezik egy természetes foggal sem. A nem megfelelően ápolt fogak az egész szervezetünkre kihatnak: nő a szívbetegség, stroke kockázata.

A technológia és a tudomány fejlődésével már a fogorvosi szakma is hihetetlen eredményekre képes: nemrég például arról lehetett hallani, hogy Kínában egy robot végzett fogorvosi implantációt. Persze a legjobb még mindig az, ha nem a fogorvosoktól várjuk a csodát, hanem mi magunk is mindennap teszünk a fogaink egészségéért. Ebben a skandináv országok járnak az élen Európában: az Eurobarometer adatai szerint az unió tagállamai közül elsősorban ők büszkélkedhetnek a legnagyobb arányban azzal, hogy még megvan az összes természetes foguk (körülbelül 50%-nak, szemben az unió 41%-os átlagával). Ez a szám Magyarországon sajnos már csak 19%, ami annyit tesz, hogy csak minden ötödik magyarnak van meg az összes foga. Ezzel az utolsók vagyunk az EU-tagországok között – mutat rá a 3M közleményében.

Hazánkban a fogvesztés már korántsem csak az idősebbek gondja, hiszen a rögzített fogsort használók negyede 60 év alatti. A KSH adatai szerint ráadásul csak 2014-ben több mint hétmillió fogászati beavatkozás történt az országban.

Fogak és a cukorbetegség, szívbetegség, stroke

Bár a patikakártyás költésekből jelentős szeletet hasítanak ki a fogorvosi számlák, kevesen tudják, hogy bizonyos feltételek mellett a fogorvosi kezelés prevenciós szolgáltatásnak minősül és az ilyen jellegű költések után 10%-os szja-visszatérítés jár. (Lásd az Öpt. 51/E. § (5) bekezdésében felsorolt szolgáltatásokat). A feltételek között szerepel, hogy a kezelés megfelelő orvosi javaslatra történjen működési engedéllyel rendelkező szakorvosnál és készüljön egészségterv, amit letölthet INNEN vagy INNEN.