Megjelent az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2017 (Euro Health Consumer Index 2017 – EHCI), amely szerint Magyarország egészségügyi rendszere a 29. a vizsgált 35 ország sorában.

A listát Hollandia és Svájc vezeti 924 és 898 ponttal, az elégtelennek minősített pozíción Lengyelországgal osztozunk: mindkét állam 584 pontot ért el az 1000-ből.

A hat fő szempont – betegjogok és -információk, az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések eredményessége és minősége, az elérhető szolgáltatások köre, a közfinanszírozás mértéke valamint a megelőzés és a gyógyszerhasználat – alapján, összesen 46 indikátor segítségével készült értékelés alapján a legjobbak közé, a 800-asok klubjába tizenketten tartoznak. Elsősorban az északi államok felülreprezentáltak a csoportban, amely országok teljesítményét jelesre értékelték a jelentés készítői. Néhány kelet-európai uniós tagot is kiemeltek a „meglepően jól teljesítők” között. Például Szlovákiát, amely összesen 749 pontot ért el, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben pedig az élre került. Szlovénia, Észtország és Csehország fejlődése is látványos, amely eredmény mögött a stockholmi központú Health Consumer Powerhouse (HCP) által készített vizsgálat szerint a vásárlóerő-paritáson számított ráfordítások mértékének emelkedése áll.

Magyarország és Lengyelország kapcsán a jelentés megállapítja, hogy ezekben az államokban a kormány az ország optimális működésének biztosítása helyett más dolgokra összpontosít – a szabad sajtó felszámolását, a jogi rendszer átpolitizálását, a migrációs kvóta elleni küzdelmet és az abortusz betiltását említi a jelentés – és az EHCI kiadása óta nem történt előrelépés az egészségügyi rendszerek reformjában. Utóbbi igaz Romániára és még más kelet-közép-európai országra is. (A HCP jelentése itt olvasható.)

Néhány, a jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításai közül (piros-elégtelen, sárga-közepes, zöld-jó):

Zöldet kaptunk

• a 65 év felettiek hályogműtétjének számára
• a nem kielégített fogorvosi kezelésekre való igény számára
• a prevenció területén a gyerekkori védőoltásokra vonatkozó mutatóra (ebben Magyarország áll az élen)
• az iskolai tornaórák számára (Magyarországon a legtöbb)
• a háziorvosi szolgálathoz való hozzáférésre

Sárgát kaptunk

• a stroke miatt bekövetkezett halálesetek számának csökkenésére
• a szívinfarktus és a stroke 30 napos halálozási rátájára
• az 1000 élve születésre jutó csecsemőhalálozás számára
• a 65 éves kor előtt bekövetkezett halálozási mutatóra
• az egymillió lakosra jutó veseátültetés számára
• az otthoni idősgondozásra
• a dialízis kezelés elérhetőségére
• a dohányzásra
• a közúti balesetben elhunytak számára

Pirosat kaptunk

• az orvos által elrendelt CT vizsgálatokra való várakozási időt illetően
• a rákterápiákhoz való hozzáférhetőségre
• a rákos megbetegedések ötéves túlélési mutatójára (nálunk alig haladja meg a 40%-ot, míg az élmezőnyhöz tartozó Norvégiában közel 70%)
• a kórházi fertőzések százalékában
• az 1000 élve születésre eső abortuszszámban
• az egészségügyi költésekben az állami szerepvállalásra: a közfinanszírozás a teljes egészségügyi kiadások 67%-át fedezi)
• a hálapénz-adási szokásokra
• az 1000 élve születésre jutó császármetszés-számra
• a felnőtt lakosság arányában a magas vérnyomással élők számára (nálunk 35%, míg az első helyen álló Egyesült Királyságban alig 20%)
• az alkoholfogyasztás mértékére (erre az indikátorra mindössze hét ország kapott jelest, abból kettőben – Macedóniában és Albániában – a legnagyobb az iszlám populáció)
• a gyógyszerköltésekben az állami finanszírozás részarányára (nálunk nem éri el az 50%-ot, míg a legjobbaknál 70% vagy a feletti)

Ma alig több mint egymillió magánszemély tagja valamely önkéntes egészségpénztárnak, ami a 2016 év eleji adatokhoz képest ötvenezres létszámcsökkenést jelent. Csökkentek a befizetések is szektorszinten – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által kiadott szektorjelentésből. Az állam felelőssége óriási, hiszen az ország egészségügyi mutatóinak javulása nem elképzelhető az öngondoskodás erősítése nélkül!

A visszaesés hátterében a 2017-től megemelt cafeteriaadó áll: a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 30,5 milliárd forintról 17,7 milliárdra csökkent. A 42%-os zsugorodást azonban ellensúlyozta a magánbefizetések több mint 31%-os bővülése: míg 2016-ban összesen 19,2 milliárd forint egyéni tagdíj áramlott a kasszákba, 2017 év végén már a magánszemélyektől érkező befizetések meghaladták a 25 milliárd forintot. Bár a pénztártagok befizetései 2014 óta folyamatosan emelkednek, ilyen mértékű megugrásra korábban nem volt példa. Az egyéni befizetések dinamikus emelkedésével párhuzamos trend a magán egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők körének bővülése – derül ki többek között a Primus Egyesület felméréseiből.

– A számok azt mutatják, a hazai munkavállalók jelentős része felismerte az egészségcélú öngondoskodás fontosságát és az is egyre többekben tudatosul, hogy az állam önmagában nem képes hosszú távon fenntarthatóan és megfelelő szinten finanszírozni a hazai egészségügyi ellátást. Egyre többekben tudatosul, hogy az állami ellátásért is fizetni kell vagy az időnkkel a sorban állás miatt, vagy a hálapénzzel, amiért jobb szolgáltatást remélünk – mutatott rá Dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport alapítója.

A lakosság növekvő egészségtudatosságának köszönhetően az egyéni befizetések ellensúlyozni tudták a munkáltatók kihátrálását, így az egészségpénztári szektor összességében csak 13,6%-kal zsugorodott. 2017 év végére az összes befizetés arányában az egyéni befizetések az előző évi 39%-ról 59%-ra nőttek a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásokkal szemben.

– Egyértelmű a paradigmaváltás, de jelentős tartalékokat látunk még az egyéni befizetések növekedésében. Egyrészt azért, mert a Patika-csoport felmérései azt mutatják, sokan vannak, akik nem tudják, hogy akár évi 150 ezer forintot is spórolhatnak éves szinten az egészségcélú költéseiken az egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően. Másrészt azért, mert az önsegélyező szolgáltatások révén számos élethelyzetben tudunk készpénztámogatást nyújtani, ráadásul az egyéni befizetést 20%-kal meghaladó mértékben az szja-jóváírásnak köszönhetően – tette hozzá Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi igazgatója.

A független Patika-csoport mindkét egészségpénztára együtt mozgott a szektorral.  Az is kiderül a cégcsoport statisztikáiból, hogy a piacon a legkedvezőbb költségszintet kínáló Új Pillér az átlagnál kapósabb volt a múlt évben: míg szektorszinten az aktív tagság 1,49%-kal csökkent 2017-ben 2016-hoz képest, a kis kasszában 6,75%-os volt a bővülés. A befizetések dinamikus bővülésének hátterében többek között az új önsegélyező szolgáltatások állnak, azon belül is a szektorszinten is legnépszerűbb gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás. Bár a Patika-csoport a versenytársaknál később, 2017 májusában kezdett szolgáltatni, máris az említett támogatás esetében a csoport adja a szektor 1,5%-át.

– Nagyon büszkék vagyunk a tagjainkra, akik a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás visszaesésére nem az egészségcélú költéseik visszafogásával, hanem az egyéni befizetéseik növelésével válaszoltak. Az Új Pillér Egészségpénztár egyéni tagdíjbefizetése a szektorátlagot meghaladó mértékben bővült a munkáltatói hozzájárulásokkal szemben. A számok ugyanakkor azt is tükrözik: a kisebb vállalkozások sokkal kitettebbek egy-egy hirtelen kormányzati irányváltásnak, mint a nagyvállalatok, vagy a multinacionális cégek, amelyek diverzifikáltabb portfolióval, nagyobb tőketartalékkal tudják átvészelni a nehezebb időszakokat is. A kormány felelőssége hatalmas a hazai kis- és középvállalatokkal szemben, hiszen kizárólag kiszámítható adó- és gazdaságpolitika mellett tudunk hosszú távon tervezhető  üzleti célokat meghatározni és fenntartható növekedési stratégiát kialakítani – szögezte le Lukács Marianna.

Szja-visszatérítéssel ösztönöz az állam

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektor-helyettese adott exkluzív interjút a Patika-csoportnak a Body kiállítás megnyitóján.

Rendre jelennek meg a hazai egészségügyi rendszert, az ellátás színvonalát, hozzáférhetőségét kritizáló nemzetközi tanulmányok, amelyek szerint Magyarország egészségügyi rendszere (lásd: Újabb jelentés, amely szerint gyengélkedik a magyar egészségügyi rendszer) az állami ráfordítás mértéke és a lakosság egészségi állapota elmarad az uniós átlagtól.

Patika: Miért ilyen rosszak a mutatóink?

Patika: Mivel magyarázható a tradicionális lemaradásunk?

M. B.: Érdemes megnézni Józan Péter (kutató professzor, MTA Demográfiai Bizottság elnöke, Központi Statisztikai Hivatal – a szerk.) statisztikáit az 1900-as évektől napjainkig. Úgy tűnik, a közép-kelet-európai régió lakosságának genetikája és az életmódja is más, miközben az egészségügyi ellátás színvonala meghaladja az uniós átlagot. A probléma tehát a velünk hozott génekben van, de gond a mozgásszegény életmódunk, az elhízás, a dohányzás, amelyek mind hozzájárulnak a szív- és érrendszeri problémákhoz, valamint az onkológiai betegségek kialakulásához. Ezen többek között az oktatás fejlesztésével, a fiatalok egészséges életre való nevelésével lehet javítani az orvostudomány fejlődésével együtt.

Patika: A nemzetközi felmérések közül több kiemeli a hosszú várólistákat, amelyek rontják a hazai ellátás színvonalát, az ellátáshoz való hozzáférést. Ezen a területen lát előrelépést az elmúlt évekhez képest?

M. B.: Az életet veszélyeztető esetekben nincs várólista, csak a gyógyítandó, de időben ütemezhető beavatkozásoknál. Meggyőződésem, hogy ha például az Egyesült Királyság várólistájával hasonlítanánk össze a hazait, nem lenne okunk szégyenkezni. Természetesen magam is dolgozom a klinikánkon (Merkely Béla a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója – a szerk.), hogy a lehető legrövidebbre csökkentsük a várakozási időt és ezzel a betegek közérzetét javítsuk. A cél, hogy a pácienseink minél kevesebb időt töltsenek betegségben. Azt tapasztalom, hogy a mai magyar orvoslás – különösen azok az orvosol, akik oroszlánrészt vállalnak a mindennapi betegellátásban – messze meghaladja az európai átlagot. Az Európai Kardiológiai Társaság elnökjelöltjeként látom, hogy milyen a szívgyógyászati ellátás a régióban. Biztos vagyok abban, hogy nincs okunk a szégyenkezésre, de minden szakmáról nem tudok nyilatkozni.

Patika: Hogyan látja a magán és állami egészségügyi ellátás egymás mellett élését Magyarországon és milyen jövőben hisz ezen a téren?

M. B.: A közellátásnak mindenképp ki kell terjednie adott betegségtípusokra – az életet veszélyeztető, akkut és magas költséggel gyógyítható betegségekre –, de meg kell hagyni a lehetőséget ahhoz, hogy újabb források kerüljenek be az egészségügybe. A gyógyítás folyamatosan fejlődik, újabb és újabb innovatív eljárások jelennek meg, ami drágítja az egészségügyi ellátást. A Semmelweis Egyetem a közellátásban aktívan részt vesz, de ha megnyílna a magánellátás lehetősége – akár biztosítási alapon –, azzal nőnének az intézmény bevételei, és a közellátás színvonala is javulhatna. Azt gondolom, hogy megfelelő egyensúlyi garanciákkal, megfelelő szabályozókkal jól működő rendszert lehet kialakítani.

Patika: Várható, hogy Magyarországon teret nyer valamilyen vegyes finanszírozási modell?

M. B.: Nem vagyok szakmapolitikus, de ha a szabályzók változnának, én, mint a Semmelweis Egyetem megválasztott rektorjelöltje, elgondolkodnék a lehetőségen. Egész biztos vagyok abban, hogy egy megfelelő keretek között működő magánfinanszírozásnak számos pozitív hatása lehet: javíthatja az általános betegellátás színvonalát, behozhat olyan eszközöket a magánellátáson keresztül, amely a közellátásban is használható, javíthatja az egészségügyi szakdolgozók Magyarországon maradásának arányát. Arra azonban vigyázni kell, hogy a magánellátás térnyerésével ne vándoroljanak el a közellátásból az orvosok, szakápolók. Lehet látni, hogy az előnyök és a potenciális hátrányok egyaránt megjelenhetnek. Azon múlik az eredmény, hogy hogyan egyensúlyozzuk ki a pozitív és negatív hatásokat.

Március után is beküldheti tavalyi készpénzes számláit!

A tavaly keletkezett készpénzes számláit 2018. december 31-ig tudja elszámolni pénztárunkban. Mielőtt beküldi a számláit, ellenőrizze webes ügyintézési felületünkön, hogy a kifizetéshez szükséges összeg rendelkezésre áll-e egészségpénztári számláján.

Egészségpénztári egyenlege terhére legegyszerűbben patikakártyájával tud vásárolni, de könnyen adódhat az életben olyan helyzet, amikor erre nincs módja. Érdemes számlát kérni a vásárlásról például, ha a kosarában lévő termék között van, ami elszámolható az egészségpénztárban. Akkor is megoldás a készpénzfizetési számla, ha a vásárláskor nem áll rendelkezésére az önkéntes kasszában a szükséges összeg. Egyik esetben sem kell, lemondjon arról, hogy az adott terméket, szolgáltatást 20%-kal olcsóbban vegye meg a saját befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően. Fizessen készpénzzel, bankkártyával vagy utalással és kérjen készpénzfizetési számlát az egészségpénztár nevére.

Fontos tudnivalók a készpénzes számlákról

A számlákat a vásárlást követően azonnal beküldheti az egészségpénztárba, de dönthet úgy is, hogy egy évben egyszer, egyben postázza nekünk. Idén már év végéig, 2018. december 31-ig várjuk a 2017 során keletkezett számlákat (korábban a tárgyévet megelőző évre vonatkozó elszámolásra csak március 31-ig volt lehetőség). A beérkezett elszámolásokat ügyintézőink folyamatosan fogadják, feldolgozzák és a szolgáltatási szabályzatunk értelmében a szolgáltatás díjat a számla benyújtásától számított 30 napon belül átutalják.

Mielőtt azonban postázza a számlákat, érdemes ellenőrizni az egészségpénztári számláján rendelkezésre álló egyenlegét, nehogy fedezethiány miatt hiúsuljon meg az utalás. Amennyiben még nem regisztrált online ügyintézési felületünkön, tegye meg most és legyen képben az aktuális egyenlegéről!

Mostanra több mint háromezer patika, hatezer háziorvos, száz kórház és háromszáz önálló járóbeteg-intézmény csatlakozott a rendszerhez, a 125 millió tranzakció történt a felhőben és majdnem 60 millió receptet rögzítettek elektronikusan.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elindításával a kormány lefektette a digitális egészségügy alapjait – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára az MTI-nek. December közepe óta csak olyan recept kaphat támogatást, amelyet a felhőn keresztül váltottak ki. A receptek mintegy 60 százalékát orvosok viszik be a rendszerbe, és csak 40 százalékát a patikák – tette hozzá az államtitkár.

A rendszer célja, hogy kényelmesebbé tegye az egészségügyben dolgozók, valamint a betegek életét. A szolgáltatás elindításával ugyanis már nincsenek elveszett zárójelentések, beutalók, receptek, és már nem kell a különböző intézményekben elvégzett vizsgálatokat se megismételni. Ezáltal a betegek terhei is csökkennek, mivel nem kell például a laboreredményekkel visszamenniük a háziorvoshoz. – Többször is életmentő volt, hogy az orvos látta a beteg minden adatát a felhőben – tette hozzá az államtitkár. 

A tervek szerint később fel lehet majd vinni a felhőbe a vész esetén értesíthető (ICE – In Case of Emergeny) hozzátartozó számát is, így még több fronton szolgálhatja az elektronikus egészségügy a betegek érdekeit.

Új gyógymód jöhet a meddőség kezelésére

Sikerült emberi petesejtet növeszteni laboratóriumban, petefészekszövetben a legkorábbi fázistól egészen a teljes érésig – számoltak be a Molecular Human Reproduction című szaklapban. Ez új távlatokat nyithat a meddőség kezelésében.

Az edinburgh-i kutatókórházban és a New York-i Humán Reprodukciós Központban végzett új kutatás az első, amelyben az emberi testen kívül növeltek petesejtet a legkorábbi fázistól a teljes érésig.

– Szélesedhet a rendelkezésre álló termékenységi kezelések skálája azzal, ha képesek vagyunk érett emberi petesejtet növeszteni. Most a petesejt fejlődését elősegítő feltételeket optimalizáljuk és tanulmányozzuk, mennyire egészségesek a kifejlett sejtek" - mondta el Evelyn Telfer, a kutatás egyik vezetője.

Független szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy sok a munka addig, amíg a laboratóriumban növesztett petesejt készen állhat arra, hogy spermiummal megtermékenyítsék és egészséges embrió fejlődjön belőle. Darren Griffin genetikus, a Kenti Egyetem professzora szerint amennyiben javítják az eljárás biztonságát és sikerességi arányát, akkor segíthet a rákbetegeknek termékenységüket megőrizni a kemoterápia ellenére, javíthat a meddőségi kezeléseken és segíthet a tudósoknak, hogy még pontosabban megértsék az emberi élet legkorábbi szakaszának biológiáját. (Forrás: MTI)