A munkáltatóknak nem kis fejtörést okoz, hogy a rendelkezésükre álló költségkeretből kigazdálkodják a minimálbért és a garantált bérminimumot, javítsák a vállalatnál elérhető jövedelem szintjét, és nem utolsó sorban kezeljék a munkaerőpiaci helyzetből fakadó nehézségeket. Kardos György, a Bonus-Cafeteria ügyvezetőjének tanácsaival megkönnyítjük az optimális megoldás megtalálását.

A fent vázolt kihívások közül számosra választ ad az egészségpénztári juttatás. A bérnél kedvezőbb költségek mellett adható, vagyis egységnyi ráfordításból magasabb nettó juttatásból gazdálkodhat a munkavállaló. Szintén az egészségcélú juttatás felajánlása mellett szól, hogy ezáltal fokozhatjuk munkavállalóink egészségtudatosságát, amely ugyancsak jótékonyan hathat cégünkre: az egészségesebb munkavállaló kevesebbet hiányzik a munkahelyről, hatékonyabban dolgozik, hiszen száz százalékosan a munkájára tud koncentrálni. Ha pedig mégis fel kell keresnie valamiért az orvost, az egészségpénztári számláról tudja fedezni a magánellátás költségét, amikor időpontra mehet, megkapja a szükséges és megnyugtató odafigyelést, és ha kell, megtervezik számára a betegutat.

– Szeretném felhívni, munkáltatók és munkavállalók figyelmét is arra, hogy az önkéntes kasszák esetében nagyon fontos a folyamatos tagdíjfizetés annak érdekében, hogy a költségeket optimális szinten tartsuk. Sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem mindegy, hogy a befizetésekből mekkora összeg kerül a pénztártag számlájára és mennyit von el a kassza működésre. A Patika-csoport például a piacon működő leginkább költséghatékony kasszák közé tartozik, ha tudatosan tervezzük meg a munkáltatói hozzájárulás és a magánbefizetés arányát. Előny például a havonta újrainduló sávos költség, mert így bármelyik hónapban szorul rá az ember, hogy finanszírozza a váratlanul felmerült kiadásait, kedvező módon teheti. A magánbefizetések jelentős hányadát pedig érdemes novemberre, az alapszabályba foglalt akció idejére időzíteni – mondja Kardos György, aki szerint az is nagyon fontos, hogy a munkáltató ne csak felajánlja munkavállalóinak az egészségpénztári juttatást, hanem ő vagy a cafeteriaszekértő felhívja a dolgozók figyelmét a magánbefizetések mellett szóló szja-visszatérítésre és a megtakarítás költhetőségére.

– Amennyiben a munkáltató felkínálja az egészségpénztári juttatást, érdemes dolgozónként legalább a minimális havi tagdíjat erre a célra fordítani. A pénztári számlára viszont érdemes a dolgozóknak a nettó bérükből is befizetni annak érdekében, hogy ki tudják használni a magánbefizetések után járó állami támogatást, a 20 százalékos szja-visszatérítést. Így tudnak 20 százalékot megspórolni szinte minden saját és családi egészségcélú kiadásból – vezeti le Kardos György, aki szerint a gyógyszerköltések, szükséges prevenciós vagy gyógyító orvosi kezelések számbavétele mellett az önsegélyező szolgáltatások között is érdemes tallózni a munkavállalóknak, amikor azt mérlegelik, hogy a cafeteriakeretükből mennyit fordítsanak egészségpénztárra.

– Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy szinte nincs olyan magyar munkavállaló, akinek ne tudnánk költséghatékony segítséget találni a pénztári szolgáltatásportfólióban. Az önsegélyező szolgáltatások például a gyermek születésétől kezdve a lakáshitel-törlesztés támogatásáig számtalan élethelyzetet lefednek és készpénztámogatást nyújtanak. A magánorvosi szolgáltatások esetében az árkedvezmény szól az egészségpénztárak mellett: egy 50 ezer forintos fogorvosi kezelés patikakártyával 40 ezer forintba kerül a nap végén, hiszen 50 ezer forint magánbefizetés után 10 ezer forintos szja-visszatérítés jár.

Kardos György szerint az egészségpénztárak megtakarítási jellegéről sem szabad megfeledkezni: 65 évesen nem mindegy, hogy a napi – és nagy valószínűséggel egyre emelkedő – gyógyszerköltésünket az aktív éveink során félretett és adó-visszatérítéssel támogatott megtakarításunkból tudjuk fedezni, vagy a nyugdíjunkból kell erre a célra fordítanunk a megélhetés egyéb költségeitől vonva el forrást.

A cafeteriaszakértő úgy látja, a nagyobb munkáltatók szívesen támogatják havi rendszerességgel dolgozóik egészségpénztári megtakarítását, hiszen az egészséges, boldog munkavállaló nemcsak kevesebb időt tölt betegállományban, hanem a feladatát is hatékonyabban végzi el. Ha pedig mindezt összeadjuk, sokszorosan megtérül a havi ráfordítás.

A BÁCSVÍZ Zrt. 2004 óta a Patikapénztár munkáltatói partnere. A társaság 2005 óta működtet cafeteriarendszert, amelynek keretében a munkavállalók egyéni igényeik szerint választhatnak az elemek közül.

A BÁCSVÍZ – az ország 12 legnagyobb víziközmű-szolgáltatójának egyike, alkalmazotti létszáma 2015-ben már meghaladta a 650 főt – vezetősége fontos feladatának érzi munkavállalói egészségének megőrzését, ezért dolgozói és családtagjaik például minden évben részt vehetnek a társaság által meghirdetett szűrőprogramon. 2017-ben társaság 170 munkatársa és 32 családtagja élt a felkínált lehetőséggel. A prevenciós csomag árát a vállalat a Patikapénztáron keresztül adományként juttatta el a vizsgálatokat végző szolgáltatónak, a Bagoly Egészségháznak. A családtagok is részt vehettek a programban kedvezményesen, aminek költségét ugyancsak a patikakártyás egyenlegből fizethették.

A BÁCSVÍZ nagy hangsúlyt fektet arra, hogy munkavállalóit ösztönözze a prevenciós szűréseken való részvételre, aminek hatására évről évre többen élnek a lehetőséggel. Kurdi Viktor, a zrt. elnök-vezérigazgatója úgy véli, az ember számára az egyik legnagyobb értéke a saját egészsége.

– Ahhoz azonban, hogy ezt hosszú távon fönntarthassuk, szükségesnek tartom a rendszeres részvételt a prevenciós vizsgálatokon. Társaságunk mindig tudott megfelelő forrásokat találni arra, hogy ezt a dolgozók számára biztosítsa. Kicsit sajnálom, hogy a részvételi arány még mindig nem olyan, mint amilyen lehetne. Azt gondolom, hogy sok munkatársunk még nem döbbent rá ennek a fontosságára, illetve nem érzi jelentőségét annak, hogy ezt igényelje – mondta Kurdi Viktor a BÁCSVÍZ Hírmondóban megjelent cikkben.

Az, hogy a munkáltató különös gondot fordít az egészségtudatos gondolkodás népszerűsítésére, nem csak a dolgozóknak meghirdetett ingyenes egészségügyi szűrővizsgálat lehetőségében ölt testet. Ennek érdekében néhány éve komplex egészség-programot indított, amelynek keretében a munkavállalók ismeretterjesztő előadásokat is hallgathattak a témában, és beszereztek sporteszközöket, szerveztek túrákat, sportversenyeket is.

Kurdi Viktor arra bíztatja munkatársait, hogy ha 2018-ban továbbra is lesz ilyen lehetőség, akkor bátran éljenek vele, és jelentkezzenek a szűrésre. – Ez a cég érdeke is, hiszen az időben felfedezett rendellenességek sokkal rövidebb gyógyulási idővel, így sokkal kevesebb kiesett munkanappal is járnak – mondta a társaság elnök-vezérigazgatója a BÁCSVÍZ Hírmondóban.

A kényelem és a gyorsaság lehet az oka annak, hogy sokan elsőként dr. Google-t, azaz az internetet hívják segítségül, amikor valamilyen betegséggel vagy egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésük merül fel. Főleg a 18-39 éves korosztály képviselői tesznek így.

Az emberek, ha valamilyen betegség tünetét észlelik magukon, általában gyors megoldást szeretnének, ezért gyakran elsőként az internethez fordulnak. A fiatalabb korosztállyal szemben az 50-59 évesek nagy része viszont rögtön orvoshoz fordul (61%), míg a középkorúak (40-49 év) stílusosan középen helyezkednek el: kevesebb, mint a felük (40%) keres először online megoldást a bajaira – derül ki a Generális megbízásából az NRC által 2017 szeptemberében készített kutatásából.

Dobogós keresőszavak

A Google Trends adatai szerint 2016 novembere és 2017 novembere között a terhesség tüneteire kerestek rá a legtöbben. A cukorbetegség, az allergia, a pajzsmirigy és a reflux szintén a keresési toplistán szerepeltek, de a gerincsérv, az influenza és a depresszió is a legnépszerűbb keresőszavak között volt.

Bizonyos kifejezések népszerűsége tavaly feltűnően megugrott: ilyen például az influenza, a kanyaró és a merevedési zavar. A betegségek közül a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladásával járó Crohn-betegség került az élre, amelyet az autoimmun betegség és a pajzsmirigybetegség követ. Az utóbbi időben előtérbe került laktóz- és a gluténérzékenységre – a gluténérzékenyek számára az egészségpénztári megtakarítás is komoly segítséget jelent a gluténmentes élelmiszerek beszerzésében – is gyakran kerestünk rá az említett időszakban.

Természetesen a fejfájás is ott van a gyakori keresések között: a Google Trends szerint 2017-ben Fejér megye lakóinak fájt legjobban a feje, a városok közül pedig Debrecen és Budapest végzett az élen. A vérnyomással kapcsolatban Győr netezett a legtöbbet, a cukorbetegségre pedig Nógrád megyéből kerestek rá a leggyakrabban.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a net soha nem helyettesítheti az orvosi diagnózist!

Segítse hozzá munkatársait a gyors orvosi diagnózishoz!

Az emberek –  különösen a fiatalabbak, a digitális bennszülöttek – egyre inkább az interneten tájékozódnak egy-egy betegség kapcsán is. De vajon mennyire megbízhatóak a világhálón fellelhető információk?

Az interneten korlátlan mennyiségű információ elérhető bármilyen témában, így az egészségünkkel kapcsolatosan is. A stresszbetegségekre kerestünk rá a leggyakrabban 2017-ben című írásunkban idézett kutatás szerint az emberek –  különösen a fiatalabbak, a digitális bennszülöttek – egyre inkább az interneten tájékozódnak egy-egy betegség kapcsán is. De vajon mennyire megbízhatóak a világhálón fellelhető információk? Matics Katát, az Intima.hu nőgyógyászati portál alapítóját és a hiteles egészségügyi tájékoztatás egyik elkötelezett élharcosát kérdeztük.

– Az egészségünkkel kapcsolatban hatalmas a felelősségünk, de nem csak magánemberként, hanem munkáltatóként a munkavállalóinkkal szemben is. Korlátlan mennyiségű információ érhető el az interneten a nagy egészségügyi weboldalakon, a tematikus egy-egy betegségre, betegségtípusra fókuszáló portálokon, de szinte minden kisebb-nagyobb tartalomszolgáltatónál találkozunk egészségügyi témájú cikkekkel. Az jó, hogy egy-egy egészségügyi kérdésben bárki hozzáférhet az információhoz, az azonban nagyon nagy probléma, hogy a rendelkezésre álló információ minősége, hitelessége nagyon változó. A komoly szakmai tartalomtól a bulvár rémhírekig bármibe belebotolhatunk. Nemzetközi kutatások szerint az egészséggel kapcsolatos cikkek hozzávetőleg felének a hitelessége megkérdőjelezhető, miközben a hazai kutatások szerint 3 betegből 2 elsőként az internethez fordul, még mielőtt orvos felállítaná a diagnózist. Az embereknek meg kell tanulniuk értőn olvasni az interneten lévő cikkeket, megkülönböztetni a hitelest a nem hiteles információtól. Ez az egészségügyi témában különösen fontos. Könnyű belátni, milyen végzetes következménye lehet annak, ha valaki azért nem kerül időben orvoshoz, mert azt gondolja, hogy az internet segítségével diagnosztizálja, majd meggyógyítja magát.

Patika: Hogyan lehet eldönteni, hogy amit olvasunk, helyes vagy sem?

– A hiteles portálon könnyen megtaláljuk az elérhetőségeket, a tartalomért felelős személyeket. Az egészségügyi cikkben minimális elvárás, hogy legalább egy orvos – vállalva a nevét, munkahelyét, beosztását – megszólaljon. És fontos az is, hogy magyar orvos legyen. Sokszor találunk hivatkozást tengerentúli kutatásra, gyakran neveznek meg ezekben a cikkekben amerikai doktorokat, komoly állításokat adva a szájukba. Ezt inkább „anekdotikus közlésnek” nevezzük, nem szakcikknek, és annyira lehet esetenként komolyan venni, mint a szomszéd asszonytól azt hallottam, hogy…

Patika: Mire és hogyan lehet okosan használni az internetet, ha az egészségünkkel kapcsolatosan szeretnénk tájékozódni?

– Induljunk ki például egy most divatos és megosztó esetből. Ha beírom a keresőbe, hogy otthonszülés, közel 51 ezer találatot kapunk. Nyilván ezek az oldalak számtalan módon közelítenek a kérdéshez, tudományos és kevésbé tudományos igényességgel. Amire biztosan érdemes a Google-ban keresni, az az otthon szülés jogszabályi háttere. Ezen kívül vannak olyan egészségügyi oldalak, ahol orvos válaszol a kérdésünkre. És jó lehet arra is a net, hogy blogokon, fórumokon megismerjük a kérdésben érintettek tapasztalatait, élményeit, „meghallgassuk” tanácsaikat, de azokat mindig fenntartással kezeljük. Vannak orvosválasztásra szakosodott oldalak, ahol akár véleményeket is olvashatunk egy-egy doktorról, egészségügyi szakértőről. A tematikus szakportálok, illetve a nagy egészségügyi portálok pedig szinte minden betegségtípus kapcsán kínálnak tudást, de szinte minden oldalon szerepel az is: panaszaival keresse fel az orvosát.

Patika: Azt kijelenthetjük, hogy Dr. Google nem fog senkit meggyógyítani, de a 21. században az is nyilvánvaló, hogy egyre többen fordulnak hozzá bárminemű problémájukkal. Kinek a felelőssége, hogy az interneten elérhető információ hiteles legyen?

Mindenkié. Szerintem a rossz tartalom kiszűrésében leginkább az összefogásnak lenne jelentősége. Az orvostársadalomnak fel kell arra készülnie, hogy az emberek rákeresnek a tünetekre, betegségekre, így érdemes megfelelő mennyiségű és minőségű információval ellátni a lakosságot, vagy legalábbis olyan oldalakat ajánlani nekik, ahol valóban hiteles információkat olvashatnak. Ehhez a részükről nagyobb aktivitásra, nyitottságra van szükség: muszáj, hogy a tartalmak többségét ők adják, vagy legalább lektorálják azokat. Az orvostársadalom ezen a téren jelenleg vesztésre áll az alternatív gyógyászattal szemben, mivel a természetgyógyászok sokkal korábban felismerték, hogy közérthető módon megírt ajánlásokra van szükségük a pácienseknek, és jól alkalmazzák a meggyőzés eszköztárát is – főleg, ha egy-egy terméket, módszert akarnak eladni. De hatalmas a média felelőssége is, hogy egy bulváros, kattintásokat hozó cím oltárán ne áldozzák fel a szakmaiságot, a hírversenyben ne mulasszák el ellenőrizni a forrásaik hitelességét. Nem lehet a továbbiakban a nincs idő, nincs keret indokokkal takarózni és elmulasztani a tartalmak minőségi ellenőrzését. A hiteles és minden oldalt körbejáró tájékoztatás különösen ma, az információdömping korában ezért kiemelten fontos. A kormányzatnak is szerepe van abban, hogy az online egészségügyi tartalmak számon kérhetőek legyenek. És végül ott a jog, amely ernyőként kellene, hogy összefogja mindezt. Égető probléma a lakosság alacsony szintű egészségértése is, amellyel foglalkozni kell. Egy 2015-ös Szinapszis kutatásból kiderül, hogy Magyarországon az egészségértés 50 százalék alatt van: a betegek fele nem érti, amit olvas, vagy amit az orvos mond. Ez pedig felveti az oktatás felelősségét is.

A megelőzéssel elkerülhető a hosszan tartó, költséges és fájdalmas, a munkából kiesést jelentő betegség. A szűrővizsgálatok fontosságáról és a munkáltatói szerepvállalás lehetséges módjáról beszélgettünk Bátay Szabolccsal, a Bagoly Egészségház ügyvezetőjével.

Az elmúlt évek tapasztalatai alátámasztják: egy komplett szűrővizsgálattal időben felismerhető és megelőzhető a legtöbb súlyosabb kórkép kialakulása. A szakorvosokkal elvégzett komplex egészségügyi szűrővizsgálattal – ilyen csomagot kínál például a Patika-csoport partnere, a Bagoly Egészségház – a munkavállalók hiteles, pontos képet kaphatnak saját egészségügyi állapotukról.

– A mai betegségek többsége összefügg az életmóddal, a táplálkozással, a civilizációs ártalmakkal, a stresszel. Felelősek vagyunk az egészségünkért, és ennek része – az egészséges életmódra való törekvés mellett – a rendszeres, alapos, több szempontú szűrés is, amit a munkáltató is ösztönözhet a bérnél kedvezőbb költséggel adott juttatással. Húsz év alatt több rákos beteget szűrtünk ki, akik mit sem tudva a betegségükről kerestek fel minket, és egy-két hét múlva már a műtéten átesve gyógyultak, és élnek, dolgoznak még ma is – mondja Bátay Szabolcs.

Az egészségmegőrző szűrővizsgálat egy több szempontú alapos vizsgálat, amellyel minden fontos szerv, szervrendszer állapotát felmérik néhány óra alatt akár a munkaidő előtt vagy után. Az idejében felfedezett betegségek hatékonyabban gyógyíthatók, a daganatok időben diagnosztizálhatók, a keringési betegségekre való hajlam is kideríthető, a rizikófaktorok kiszűrhetők, kezelhetők. – A prevenciós csomagok általában több szűrési vizsgálatból állnak, de a szakmailag ajánlott és a leggyakrabban választott vizsgálatok a következők: részletes laboratórium, EKG, hasi ultrahang, belgyógyászati-, szemészeti-, fül-orr-gégészeti-, bőrgyógyászati-, mozgásszervi-, fogorvosi-, pszichológiai és urológiai vagy nőgyógyászati vizsgálat – sorolja a Patika-csoport szolgáltató partnerének ügyvezetője, aki szerint az emberek nyitottak a szűrővizsgálatokra, különösen ha azt a munkáltatójuktól kapják.

A munkáltató kétféle formában támogathatja dolgozói egészségét: adhat hozzájárulást adományként, ami számára adómentes juttatás, vagy béren kívüli juttatás keretében. Utóbbi esetben a munkavállalója egészségpénztári számlájára fizetett tagdíj-hozzájárulás után 40,71%-os adót kell fizessen.

A munkavállaló az adományként jóváírt támogatás 84%-a után 15% szja-t és 19,5% eho-t köteles fizetni. Az egyéni számlán jóváírt támogatás 20%-a, maximum 150 000 Ft/év adójóváírásként visszaigényelhető és az egészségtervvel alátámasztott prevenciós célú költések után is jár 10%-os adóvisszatérítés (éves szinten, összesen legfeljebb 150 ezer forint).

– Az adományként adott szűrővizsgálat esetében a dolgozónak ugyan adóköteles jövedelme keletkezik, de a támogatás és a prevenciós költés után járó szja-visszatérítésnek köszönhetően végül a teljes munkáltatói ráfordítást a szűrővizsgálatra tudja költeni – teszi hozzá Bátay Szabolcs.

A munkáltatók számára nagyon fontos szempont a dolgozók egészségi állapota, amely a komplex és az eredmények elemzését is tartalmazó kivizsgálások után feketén-fehéren kiderül. A Bagoly Egészségházban készített vizsgálatokat belgyógyász értékeli és ad részletes, írásos összefoglalót, amely alapján – ha kell – tovább lehet lépni. Sőt, az elemzés tartalmaz életmód-javaslatokat is!

Vajon sikeresebbek lennének az üzleti, főnök-beosztotti kapcsolataink, ha tudnánk partnereinkről, munkatársainkról bizonyos személyes – talán tabu – kérdésekre a választ? Dr. Erdős Zsuzsanna, üzleti etikett tanácsadó és coach szerint igen.

A dúsgazdag emberek remek társalgók. Egyebek mellett erre is fény derült Tom Corley hosszú évek óta tartó kutatásaiból (Tom Corley: Change Your Habits, Change Your Life, Northloop Books 2016.). Corley arra kereste a választ, hogy az önerőből milliomossá váló vállalkozók (az Egyesült Államokban a milliomosok 85-88 százaléka önerőből lett milliomos) milyen, a kevésbé sikeres vállalkozótársaiktól eltérő szokásokkal rendelkeznek. A társalgási módjukat cégvezetőként, főnökként is érdemes megfontolni: úgy tűnik a személyes beszélgetéseknek fontos szerepük van az üzleti sikerekben.

Mi az előnye, ha valaki remek társalgó?

A munkatársak, az üzleti partnerek is igénylik a személyes odafigyelést. Sokan alábecsülik, egyenesen nyűgnek tartják a könnyed társalgást és annak jelentőségét. Pedig a Közel- és Távol-Keleten, de akár Európa délebbi országaiban virágzik napjainkban is az évszázados (inkább évezredes) gondolkodásmód, amely szerint először alaposabban meg akarják ismerni a potenciális üzleti partnert, vagy munkavállalót mielőtt üzletet kötnének vele.

A szűkös munkaerő-piacon ez is versenyelőnyt hozhat. Számos kutatás állítja, hogy a munkahely-kiválasztásában a bér nem az első, de fontos a döntést befolyásoló tényezők sorában. A juttatások is legalább ilyen fontosak. Ha pedig a munkáltató ismeri a munkavállalói élethelyzetét, örömeit, bánatait, sokkal célzottabb, nagyobb elégedettséget okozó juttatási csomagot tud összeállítani.