Idén nem rendezte át a kormány a cafeteriarendszert, csökkentették viszont az egyes meghatározott juttatások adóját 2,95%-kal. 2017 óta ebbe a kategóriába tartoznak a munkavállalók által leginkább kedvelt és a családok számára legnagyobb értéket jelentő cafeteriás juttatások, mint például az iskolakezdési támogatás, az étkezési juttatás vagy az önkéntes pénztárak.

Tavaly az szja-törvény módosításával rendkívül kedvezőtlen helyzetbe kerültek az önkéntes pénztárak, ami nem tett jót a hazai öngondoskodás fejlődésének. Idén viszont a szociális hozzájárulási adó 2,5%-os csökkentésével a munkáltatók által fizetendő egészségügyi hozzájárulás is 19,5%-ra mérséklődött, ezáltal az önkéntes pénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulások adója 40,71%-ra csökkent.

Az alacsonyabb közteher várakozásaink szerint sok munkáltatót ösztönöz arra, hogy felajánlja a dolgozóinak a munkavállalók és a családjuk biztonságos egészségügyi ellátását, a napi gyógyszerköltések fedezetét vagy a gyerekgondozáshoz, neveléshez kapcsolódó készpénztámogatást kínáló egészségpénztári tagdíj-kiegészítést. Az idei adószabályok szerint 10 ezer forint bruttó munkáltatói cafeteriakeretből az azonnal költhető egészségpénztári számlára 7110 forint kerül, SZÉP-kártyára vagy készpénzben kifizetve 7450 forintot tud adni a munkáltató.

Egészségpénztárból lakáshitel-törlesztés

Érdemes felhívni a dolgozók figyelmét az egészségpénztár széleskörű szolgáltatásaira, amelyek szinte minden élethelyzetben segítenek a családoknak. Az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulással munkáltatóként csökkenthetjük a családok zsebből fizetett egészségcélú kiadásait, és hozzájárulhatunk, hogy sorban állás nélkül kapjanak minőségi ellátást és odafigyelést.  Mindezt úgy, hogy közben a betegállományban töltött napok száma is csökken.

Kevesen tudják, hogy még a lakáscélra felvett jelzáloghitelek törlesztésében is számíthatnak az egészségpénztárra! Munkáltatóként így kétféle juttatással is csökkenthetjük a családoknak a lakáscélú jelzáloghitel által okozott terheit: adómentesen adhatunk lakáshitel-támogatást a törvényben meghatározott feltételek szerint, de az egészségpénztár önsegélyező szolgáltatásai között is szerepel a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása, vagyis – függetlenül az adómentesen adható juttatástól – az egészségpénztárba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés révén is csökkenthetjük a munkavállaló törlesztőrészletét a munkabérnél kedvezőbb közteherrel. (ITT olvashat részletesen az egészségpénztári lakáshitel-támogatás szabályairól.)

CAFETERIA 2018

Bizonyos juttatások nem váltanak ki érzelmet a munkavállalóinkból, míg másokkal fokozhatjuk lojalitásukat, cégünk iránt érzett pozitív érzéseiket, munkavégzésük hatékonyságát, biztonságot teremthetünk a munkahelyen – véli Kardos György cafeteriaszakértő, akitől azt kérdeztük, hogy lehet-e és ha igen, hogyan, csökkenteni a fluktuációt juttatásokkal.

A LinkedIn grafikonja szerint januárban kiugróan megugrik az álláshelyet váltók száma világszerte, de a fluktuáció nem csak az év első hónapjában jelent gondot a cégeknek. Az alábbi ábra is mutatja, hogy munkaerőhiány sok országban jelen van, Magyarországon viszont már egyre több ágazatban a vállalatok számára a legnagyobb kihívássá vált a tehetségek felkutatása, megszerzése és megtartása. Vajon mit tehetünk munkáltatóként, hogy csökkentsük az elvándorlást? Kardos György, a Bonus-Cafeteria ügyvezető igazgatója szerint egy átgondolt, többféle szempontot ötvöző juttatási menü hozzájárul a munkavállalók megtartásához és a toborzást is segíti.

– Sok ezer különböző beosztásban lévő munkavállaló nyilatkoztatása után úgy látjuk, bizonyos juttatások nem váltanak ki érzelmet a munkavállalóinkból, míg másokkal fokozhatjuk munkavállalóink lojalitását, cégünk iránt érzett pozitív érzéseit, munkavégzésük hatékonyságát, biztonságot teremthetünk a munkahelyen. Érdemes olyan szempontból is végiggondolni a felkínált lehetőségeket, hogy melyek azok, amelyek a cégünk számára is előnyösek, az üzleti érdekeit szolgálják. Legyünk őszinték, a vállalat érdeke, hogy a kínált juttatásoknak köszönhetően produktívabb, lojálisabb, önfeláldozóbb munkatársakat nyerjen, javítsa a munkahelyi légkört, hozzájáruljon a pozitív vállalati márka kialakításához. Ha a stratégiai céljaink között szerepel a családbarát-munkahely koncepciója, akkor a cafeteriamenüt is ennek megfelelően állítsuk össze. Ha elsősorban Y generációs munkavállalókkal szeretnénk bővíteni a vállalatot, az ő élethelyzetükre válaszoló menüsort kínáljunk. A munkavállalók egészségének támogatásával például csökkenthetjük a betegállományban töltött napok számát és fokozhatjuk a dolgozók biztonságérzetét. A bölcsődei, óvodai szolgáltatás a kisgyermekes szülők munkába való visszatérését teszi könnyebbé, de az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés lehetősége is vonzza a fiatalokat: az önsegélyező szolgáltatások között számos, a gyerekszüléshez, gyerekneveléshez kapcsolódóan számos szabadon felhasználható készpénzjuttatás is van. A tapasztalataink szerint a felelősen gondolkodó munkáltató szimpatikus a dolgozóknak, ezért szívesen ajánlják ismerőseik körében a munkahelyet. Sőt, a termékeit/szolgáltatásait is – mutat rá a szakember, aki szerint az idei adómérséklés (Cafeteria 2018: adjon többet ugyanakkora ráfordításból!) teret ad a munkáltatóknak, hogy a szűkös munkaerőpiacon versenyelőnyt jelentő juttatásokkal hozzájáruljanak az öngondoskodás terjedéséhez, szerethetőbb munkahellyé váljanak meglévő munkatársaik számára és vonzóbbá a leendő kollégáknak.
Kardos György, aki szerint az optimális cafeteriakeret a dolgozó bruttó bérének 30%-a, alacsonyabb jövedelmű munkavállalói csoportoknál az 50%-a. Ehhez teremthet forrást idén a szociális hozzájárulási adó 2,5%-os csökkentése, a jelenléti pénz, a mozgó bér, a munkahelyi pótlékok törvényben meghatározott mérték feletti része vagy a jutalom jellegű kifizetések.

– Vegyünk egy 30 ezer forint nettó kifizetést. Ha ezt bérként adja a munkáltató, 54 585 forintjába kerül. Adómentes juttatásként 30 ezer forintba, kedvezményes adózású elemekkel kifizetve 40 266 forintba, normál adózású elemekből összerakott csomag esetén 42 213 forintba. Bizonyos jövedelemszint felett pedig egy ilyen összegű juttatási csomag akár motiválóbb lehet, mint a béremelés.

A megfelelő munkatársak megtalálása és megnyerése mellett a vállalatvezetők 60%-ának a dolgozók megtartása okoz nehézséget. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók című kutatásából az is kiderül, a cégek többsége 2018-ban sem számít a helyzet javulására. Dr. Trautmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárát, a Patikapénztár ellenőrző bizottságának elnökét kérdeztük a bérezés, a teljesítményelismerés szerepéről ebben a helyzetben.

A kormányzat érezhetően igyekszik csökkenteni a bérterheket annak érdekében, hogy a hazai munkaerő-piaci problémák megoldódjanak. De vajon elegendőek a célok eléréséhez a mostani intézkedések?
– Az alapvető kérdés nem pusztán a bérek növelése és a bérek terheinek csökkentése, hanem a termelékenység növelése, és az ehhez szükséges gazdaságpolitikai feltételek biztosítása. A termelékenység forrása a 21. században, a tudásalapú gazdaság korában az alkotás, az innováció, aminek az iránya, célja a leszakadt régiók és társadalmi csoportok felzárkóztatása. A felzárkóztatás és a fejlődés nem más, mint a fejlett gazdálkodási, üzleti kultúra átadása, ez tehát nem szűkíthető le az anyagi és a nem anyagi jólétre. A szabadság, a létbiztonság, a részvétel a döntéshozatalban ugyanannyira a felzárkóztatás célja, mint a jólét, beleértve a bérek emelését. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a gazdaságpolitikai vitákban, a gazdaságpolitikáról szóló tájékoztatásban a bérkérdés van a középpontban, és ebben az ügyben valóban elindult a felzárkózás az elmúlt években. De mégsem érzi úgy a termelő ember, hogy érvényesül a teljesítményelv, hogy az ő munkáját megbecsülik, hogy érdemes lenne többlet-erőfeszítéseket tennie. Ennek pedig az az alapvető oka, hogy a jólét nem egészül ki a többi, fent említett tényezővel. Emiatt vagy szélsőséges populizmussá válik és teljesítmény nélküli bérkiáramlást eredményez, vagy egy újabb bércsökkentési hullámot vetít előre. Egyik út sem járható abban az országban, amelynek a nemzetközi kitettsége olyan mértékű, mint hazánké.

Az elmúlt években a munkáltatók jelentős része a cafeteriarendszer segítségével igyekezett optimalizálni a foglalkoztatás adóterheit. Hogyan viszonyul egymáshoz a bér és a juttatások köre? Helyettesítheti-e a bért a béren kívüli juttatás, mint a teljesítmény elismerésének eszköze?

– A két különböző juttatási forma célja a vállalat – ami nem más, mint a munkaadók és a munkavállalók partneri együttműködése – teljesítményének növelése. A vállalat vezetői szempontjából az a kérdés, hogy ezt a magasabb teljesítményt hogyan lehet jobban biztosítani: pusztán bérnövekedéssel vagy olyan célzott juttatásokkal, amelyek a termelő emberek teljesítményét javítják, mint például az ingyenes egészségügyi ellátás vagy a wellness szolgáltatások biztosítása. Ez nem egyszerűen adóoptimalizálás – persze az is –, hanem a vállalat céljainak, küldetésének érvényesítése a bérpolitikában.

Mi a szerepük a juttatásoknak a jelenlegi vállalati kultúrában?

– Minden versenyképességi kutatás azt igazolja vissza, hogy a menedzsment fejlettsége, kultúrája, az emberi tényezőkkel való foglalkozása határozza meg a vállalat versenyképességét. Motiválatlan dolgozókkal egyetlen cég sem tud a piacon maradni. A motiváció eszközei pedig a bér és a béren kívüli juttatások együtt. Ezekkel foglalkozni kell, be kell építeni a vállalat életébe, mert ez az alapvető feltétele a hatékony cégműködésnek. Az elmúlt harminc évben – vagy talán még régebb óta – a hazai szemléletet az jellemezte, hogy a dolgozók kiszolgáltatottságát tekintették alapvető versenyképességi tényezőnek. Magyarországon hagyományosan a létbizonytalanságot és a félelmet gondolták a fejlődés egyetlen hajtóerejének. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a teljesítményelvnek ne lenne összefüggése a félelemmel, hiszen a hibától félni kell. De ez nem akadályozhatja meg a teljesítményt, nem gátolhatja a döntést. A vállalatot, de bármilyen termelési szervezetet, úgy kell kialakítani, hogy mindenkit a helyes döntésre ösztönözzön, és minden munkavállaló számára olyan feltételeket biztosítson, amelyekre konkrétan neki van szüksége a helyes döntéshez. A különböző egyéni képességek közötti összhang megteremtése a vállalat lényege, és a cafeteria, illetve tágabban a béren kívüli juttatások erre adnak lehetőséget.

Mostanában gyakran lehet hallani olyan hangokat, közgazdasági elméleteket, hogy az egyenlőségelvet kell feltétel nélkül alkalmazni a siker érdekében.

– Ez csak részben igaz. Az tény, hogy az elmúlt harminc év szélsőséges vállalaton belüli (és kívüli) jövedelemegyenlőtlenségei fenntarthatatlanok. Nincs ekkora különbség a vezérigazgató és a portás teljesítménye között. Az viszont már nem igaz, hogy a nagyobb vállalati kohézióhoz mindenkinek ugyanazt, vagy legalábbis szűkebb bérkülönbséget kell biztosítani. Ellenkezőleg: a teljesítményhez szükséges feltételeket kell megteremteni mindenki számára akár a béren kívüli juttatások segítségével.

A 2017-es cafeteriaváltozások kedvezőtlenül érintették a munkáltatókat: jelentősen szűkült a kedvezményesen adható juttatások köre, míg a munkavállalók által legkedveltebb elemek adója megugrott. A megnövekedett közteher ellenére a Patika-csoport mindkét pénztára, a Patika és az Új Pillér Egészségpénztár is sikeresen vette az akadályt.

A cafeteriarendszer kedvezőtlen átalakítása ellenére is sikerült megőriznünk pozíciónkat a piacon, annak ellenére, hogy 2017 egyértelműen trendforduló volt az önkéntes pénztári szektorban. Bár a magasabb cafeteria adó hatására csökkent a munkáltatói hozzájárulás, még így is közel egymilliárd forint áramlott a magyar költségvetésbe Patika-csoportba fizetett munkáltatói hozzájárulást terhelő cafeteria adónak köszönhetően. A tagok által fizetett egyéni tagdíjak viszont több mint 31%-kal bővültek egy év alatt köszönhetően a lakosság növekvő egészségtudatosságának és annak, hogy sokan a munkáltató partnereink közül is ösztönözték munkavállalóikat az egészségpénztári tagságuk fenntartására. Ezúton is köszönjük Nekik.

Az egészségpénztári cafeteriára vonatkozó adó idei csökkentése újabb teret adhat a munkáltatói tagdíj-kiegészítések bővülésének. Ahhoz, hogy a dolgozók minél szélesebb körben jussanak hozzá azokhoz a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez, amelyeket egészségpénztári kártyával tudnak finanszírozni, mindenképpen szükség van a munkáltatók ösztönzésére. A cégek támogatása hozzájárul az egészségcélra félretevők és a prevencióra áldozók arányának növekedéséhez, így az egészségesebb és egészségtudatosabb társadalom kialakulásához is. Az egészségpénztár egyik legyőzhetetlen előnye, hogy alkalmas az egész család egészségéről való gondoskodásra a társkártya-rendszernek köszönhetően. Ily módon a munkáltató a tagdíj-kiegészítéssel nemcsak a munkavállalója, hanem közvetve az egész család számára ad.

Javaslat a munkáltatói szerepvállalás fokozására

A Patika-csoport 2017-es sikereihez nagymértékben hozzájárultak azok az innovációk, amelyekkel növeltük szolgáltatásunk színvonalát, a munkáltatóink és pénztártagjaink kényelmét.

Íme, néhány a legutóbbi fejlesztéseink közül: a pénztár saját autorizációs rendszerének köszönhetően az online befizetések azonnal költhetőek és egyetlen más egészségpénztárnál sincs lehetőség ingyenes online állandó bankkártyás megbízás megadására. Szintén patikás előny, hogy az ügyfélszolgálatra érkező hívások nem a call center IVR szoftverében landolnak, hanem a telefonáló hús-vér ügyintézővel beszélhet anélkül, hogy előtte gombokat nyomogatott volna és hosszú percekig gépi tájékoztatást hallgatott volna.

A munkáltatói partnereinkkel dedikált ügyintéző foglalkozik, sőt, arra is van mód, hogy tanácsadónk személyesen felkeresse a cég HR vagy pénzügyi vezetőjét és közösen dolgozzák ki a tökéletesen a vállalat igényeire szabott megoldásokat.

A juttatási csomag sikere jelentős mértékben függ a hozzá társuló kommunikációs aktivitástól. Ebben is szeretnénk partnerek lenni és segíteni a cégek munkáját. Ahol arra igény mutatkozik, a Patika-csoport munkatársa a helyszínen mondja el a dolgozóknak, hogy mire használhatják az egészségpénztári számlájukat, hogyan vehetik igénybe az állami szja-jóváírást, milyen új szolgáltatások finanszírozhatók patikakártyával és milyen új elfogadóhelyeken fizethetnek az egészségcélú megtakarítás terhére. Az előadások időpontja alkalmazkodik az adott vállalat munkarendjéhez.

Ha szeretné, hogy munkatársai még többet tudjanak az egészségpénztári megtakarítás előnyeiről, és így még inkább kihasználhassák az Ön által biztosított juttatást, keressen minket a munkaltato@patikepanztar.hu e-mail címen vagy a +361-210-9790-es telefonszámon.

2018 az online csatornáink fejlesztésének éve lesz. Szinte már most sincs olyan patikás szolgáltatás, amely ne lenne elérhető az internetes felületünkön, a jövőben azonban szeretnénk a jelenleginél is kényelmesebbé tenni ezek használatát.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérésében megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. 2018 legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

Az elmúlt évek adópolitikai változásait alapvetően pozitívként érzékelik a vállalatvezetők. A nagyvállalati szektor valamelyest derűlátóbb, közülük 59% voksolt a javulásra, míg a kkv-knak csupán 45%-a. A válaszok alapján ebben kiemelt szerep jutott a hosszabb távú kiszámíthatóságnak, közel 30% szerint kifejezetten sokat javíthatna az ország megítélésén a kiszámíthatóbb környezet, 40,6% pedig határozottan jónak ítéli az olyan hosszú távú programokat, mint amilyen a hat évre meghirdetett járulékcsökkentésé.

Ennek ellenére – idézi a JVSZ-kutatást a Piac&Profit – a válaszadók 69,8%-a szerint továbbra is a munkabért terhelő járulékok jelentik az egyik legriasztóbb adóterhet. Egyedül a világviszonylatban is kimagasló mértékű ÁFA előzi meg, melyet 87,3% sorolt ide. Az említett két adónem jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai vállalkozások a vállalat egészére rakódó adóterheket nem érzik versenyképesnek.

A járulékcsökkentésről szólva a vállalatok közel 50%-ánál nem érzékelik az ezzel járó pozitív változásokat, ugyanakkor 40% tehető azon vállalkozások aránya, ahol határozott javulásról számolnak be. 2018-ban a cégek 86%-a tervez bérfejlesztést, nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg azok a válaszadók, ahol ennek mértéke 5% feletti, illetve alatti arányban valósul meg. Kérdés ez a mértékű bérfejlesztés elég csábítóan hat-e a munkaerőpiacon akkor, amikor a cégvezetők szerint a legnagyobb kihívás a kompetens munkaerő megtartása, illetve megszerzése. A kkv és a nagyvállalati szegmensben is probléma az emelkedő bérelvárásoknak való megfelelés, a motiváció biztosításának problémája, a frissen munkába állók alkalmazható tudásának hiányossága, illetve az Y-generáció foglalkoztatásának sajátosságai.

A vállalkozásoknak csak elenyésző része ítéli rossznak saját helyzetét, illetve számít további romlásra a következő évben. Ezt mutatja az is, hogy a válaszadó cégek alig 10%-a tervez leépítéseket idén, míg 48,4% kifejezetten növelné létszámát. 

Január 1-től a bruttó bérek után fizetendő szociális hozzájárulási adó 22%-ról, 19,5%-ra csökkent. Ez kormányzati becslések szerint 200 milliárd forintot hagy a munkaadóknál. A cégek az összeget technikai fejlesztésekre és béremelésre fordíthatják Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint.

Mivel a versenyszférában a reálbérnövekedés meghaladta a hatéves bérmegállapodásban meghatározott 11 százalékot, ezért a megállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-től nem 2 százalékponttal, hanem 2,5 százalékponttal mérséklődött – mutatott rá Cseresnyés Péter a december végén tartott sajtótájékoztatón. A munkáltatóknál maradó pluszpénz teret ad a béremeléseknek, de nem kötelező arra fordítani, akár a cafeteriakeretet is növelhetik a forrásból a vállalatok (igaz, a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése miatt a bérköltségek a szocho csökkentése ellenére is nőnek idén).

A Portfolio.hu Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét és Dávid Ferencet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárát kérdezte a bérek várható alakulásáról. Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a munkaerőhiány és a minimálbér emelése együtt felfelé tolják a kereseteket, ha nem is olyan dinamikusan, mint tavaly. Rolek Ferenc idén 8-9% közötti ütemre számít a versenyszférában, és Dávid Ferenc is egyszámjegyű bővülést prognosztizál. Nyeste Orsolya az Erste makrogazdasági elemzője is 7-8%-os bérnövekedést vár az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint, míg Horváth András, a Takarékbank elemzője 9%-os átlagos bérnövekedésről beszélt.

Szükséges a bérfelzárkózás, de…

A vállalatok egymástól próbálják megszerezni a munkaerőt, így a jövedelmek növelése kényszer. Ugyanakkor, ha a termelékenység nem tart lépést a bérkiáramlással – mutatott rá az MTI kérdésére adott válaszában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője –, romlik a magyar gazdaság versenyképessége. A beruházási adatokból egyébként láthatóak annak jelei, hogy több vállalkozás már gépek beszerzésével igyekszik pótolni a hiányzó és dráguló munkaerőt – jegyezte meg a szakember. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke is úgy látja, a tagságuk jelentős része nehezen tudja kigazdálkodni a bérfejlesztés fedezetét az éles piaci verseny és az alacsony jövedelemtermelő képesség miatt. Ők azt ajánlják, keressék meg a bérfejlesztés további lehetőségét a vállalkozók.

A béren kívüli juttatási rendszer lehet az egyik megoldás, hogy olcsóbban kínáljanak a cégek magasabb keresetet a dolgozóiknak. Az Íme, a dolgozók megtartását segítő optimális cafeteriakeret című írásunkban Kardos György cafeteriaszakértő így számolt: 30 ezer forint nettó kifizetés bérként 54 585 forintjába kerül a munkáltatónak, adómentes juttatásként 30 ezer forintba, kedvezményes adózású elemekkel kifizetve 40 266 forintba, normál adózású elemekből összerakott csomag esetén 42 213 forintba.