A Patika-csoport mindkét pénztára, a Patika és az Új Pillér Egészségpénztár is sikeresen teljesítette a 2017 elején maga elé kitűzött célt: a cafeteriarendszer kedvezőtlen átalakítása ellenére is sikerült megőriznünk tagságunkat, sőt! Mindkét kasszában nőtt a taglétszám az év során.

2017 egyértelműen trendforduló volt az önkéntes pénztári szektorban. A magasabb cafeteria-adó hatására csökkenő munkáltatói hozzájárulást a tagság egyéni befizetésének növekedése kompenzálta. A Patika-csoportba áramló egyéni befizetés több mint 31%-kal bővült egy év alatt köszönhetően a növekvő lakossági egészségtudatosságnak, az állami finanszírozás visszaesésének, a pénztári szolgáltatások bővülésének és nem utolsó sorban azoknak az online kényelmi szolgáltatásoknak, amelyeket 2017 során bevezettünk. Az előzetes adatok alapján az év végére csoportszinten az egyéni befizetések utolérték és meghaladták a munkáltatói tagdíj-kiegészítéseket.

Az egészségpénztár egyik legyőzhetetlen előnye, hogy alkalmas az egész család egészségéről való gondoskodásra a társkártya-rendszernek köszönhetően. 2017 során sok régi tagunk is úgy döntött, a számlájához teljes hozzáférést biztosító társkártyával lepi meg közeli hozzátartozóit. A növekvő társkártyás költések is hozzájárultak ahhoz, hogy a szolgáltatási kiadásokban kevésbé volt érezhető a munkáltatói szerepvállalás csökkenése.

A lakosság körében zajló paradigmaváltás mellett a tavaly bevezetett önsegélyező szolgáltatások népszerűsége is hozzájárult az egyéni befizetések soha nem látott dinamikus bővüléséhez. 2017-ben több mint 1000 kifizetést teljesített a Patika-csoport és a beérkező szolgáltatási igényeket látva 2018-ban még inkább előtérbe kerül a számtalan élethelyzetben anyagi támogatást jelentő önsegélyező portfólió.

Sikeresnek bizonyultak a 2017 során elindított online fejlesztések is: az azonnal költhető internetes bankkártyás befizetés lehetősége sokak számára könnyítette meg az egészségpénztári számla egyenlegének feltöltését, a befizetések több mint 21%-a ezen a csatornán valósult meg. És bár csupán az év végén vezettük be az online beállítható állandó utalás lehetőségét, máris sokan kihasználták a csoport legújabb kényelmi szolgáltatását.

2018-ban folytatódott a tavaly megkezdett drasztikus minimálbér-emelés: ezúttal 8,2%-kal, 138 000 forintra nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbérének kötelező legkisebb összege. Az ehhez kötött kifizetések, értékhatárok is nőnek.

A pénztártagi befizetésekre vonatkozó adókörnyezet 2018-ban sem változott, de a minimálbér emelésének köszönhetően az önsegélyező szolgáltatások közül a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre fordítható, a beiskolázási és a közüzemi díjak támogatása emelkedett (lásd a táblázatban).

Adókörnyezet 2018-ban

A magasabb havi támogatási összegek kifizetése azonban csak akkor lehetséges, ha az ehhez szükséges egyenleg az egészségpénztári számlánkon rendelkezésre áll. Ráadásul az önsegélyező szolgáltatások kifizetése kizárólag a pénztártag számláján 180 napja pihenő összegből lehetséges. Vagyis nem elég, ha az egyenlegünk meghaladja a szükséges összeget, az önsegélyező támogatások kifizetése szempontjából a 180 napos egyenlegünk az irányadó.

Az online egyenleglekérdezés menüpontba belépve két egyenleget talál. Az egyik a 180 napos egyenleg, a másik a költhető egyenleg. A 180 napos egyenleg az az összeg, amely már legalább 180 napja az Ön számláján van, és amelyből az önsegélyezési szolgáltatásokra érkező igényeket a pénztár teljesíteni tudja. A 180 napos egyenleg valójában a költhető egyenleg része, azaz nem azon felül értendő!

Ne feledje, ha magasabb összeget fizet be a pénztárba, a várható szja-visszatérítés is nő! A pénztár által jóváírt hozamra és a NAV-tól érkező visszatérítésre nem vonatkozik a 180 napos szabály, azok terhére azonnal tudjuk utalni az önsegélyező támogatásokat.

Beiskolázási támogatás

Lakáscélú jelzáloghitel törlesztés támogatása

Közüzemi díjak finanszírozásának támogatása

Az önkéntes egészségpénztár nemcsak adó-visszatérítéssel támogatott, azonnal az egészségünkre költhető öngondoskodási lehetőség, hanem biztonságos, egészségcélú megtakarítás is.

Az egészségpénztári számlára befizetett összegeket a pénztár befekteti és az elért hozamot elvonás nélkül, arányosan felosztja a tagjai között. Az így keletkezett forintok után a pénztártagnak kamatadót sem kell fizetnie, tehát az 100%-ban az egészség megőrzésére, gyógyításra vagy önsegélyező szolgáltatásokra fordítható.

Akár a későbbi évek biztonságának megteremtéséhez is érdemes számolni az egészségpénztárral, hiszen ahogyan a Patika-csoport pénztárainak hozamai is igazolják, az egészségpénztári számla értékálló befektetést jelent. 2009 óta a Patika-csoport rendre infláció feletti hozamot írt jóvá a tagjai számláján, még az utóbbi évek alacsony kamatkörnyezetében is sikerült megőrizni és kamatoztatni a tagok számláján felhalmozott megtakarítások reálértékét. Ha a jóváírt kamatokhoz hozzáadjuk az egyéni befizetések után járó 20%-os, legfeljebb 150 ezer forint szja-visszatérítést, az egészségpénztár ma az egyik legmagasabb hozammal kecsegtető biztonságos megtakarítási forma Magyarországon.

Az állam is támogatja a hosszú távú szemléletet, hiszen a pénztári számlán 24 hónapra lekötött összeg után is igényelhet 10%-os szja-visszatérítést a pénztártag (a saját befizetések után járó jóváírással együtt legfeljebb 150 ezer forintot).

Nem érdemes tehát megfeledkezni a kasszáknak a megtakarítások ösztönzésében betöltött feladatáról sem!

Ugyanakkora munkáltatói juttatásból több jut idén a patikakártyára!

2018-ban nem kell új cafeteriaelemekkel ismerkednünk, sem új cafeteriaszabályokat tanulnunk. Jelentős változás viszont, hogy a sok kedvelt elemet magában foglaló egyes meghatározott juttatások adóterhe 43,66%-ról 40,71%-ra csökkent. Ennek köszönhetően akkor is több pénz kerülhet 2018-ban az egészségpénztári számlánkra, ha a munkáltató nem emeli meg a tavaly adott bruttó cafeteriakeretet.

Mivel a béren kívüli juttatások közterhét nem érinti a mostani adócsökkentés, lényegesen zsugorodott a különbség a készpénzcafeteriát és a SZÉP-kártya juttatásokat, valamint az önkéntes pénztárakat terhelő adó között. Idén 10 000 Ft bruttó munkáltatói ráfordításból 7110 Ft érkezik az egészségpénztári számlánkra, 7450 Ft kerülhet például a SZÉP-kártya bármely zsebére. A különbség mindössze 340 Ft, érdemes tehát a realizálható nettó forintok helyett a család élethelyzetét, átlagos egészségcélú költéseit, hosszabb távú kilátásait is figyelembe venni a munkáltató által felkínált juttatási keret felosztásakor.

CAFETERIA 2018

A megfelelő munkatársak megtalálása és megnyerése mellett a vállalatvezetők 60%-ának a dolgozók megtartása okoz nehézséget. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók című kutatásából az is kiderül, a cégek többsége 2018-ban sem számít a helyzet javulására. Dr. Trautmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárát, a Patikapénztár ellenőrző bizottságának elnökét kérdeztük a bérezés, a teljesítményelismerés szerepéről ebben a helyzetben.

A kormányzat érezhetően igyekszik csökkenteni a bérterheket annak érdekében, hogy a hazai munkaerő-piaci problémák megoldódjanak. De vajon elegendőek a célok eléréséhez a mostani intézkedések?

– Az alapvető kérdés nem pusztán a bérek növelése és a bérek terheinek csökkentése, hanem a termelékenység növelése, és az ehhez szükséges gazdaságpolitikai feltételek biztosítása. A termelékenység forrása a 21. században, a tudásalapú gazdaság korában az alkotás, az innováció, aminek az iránya, célja a leszakadt régiók és társadalmi csoportok felzárkóztatása. A felzárkóztatás és a fejlődés nem más, mint a fejlett gazdálkodási, üzleti kultúra átadása, ez tehát nem szűkíthető le az anyagi és a nem anyagi jólétre. A szabadság, a létbiztonság, a részvétel a döntéshozatalban ugyanannyira a felzárkóztatás célja, mint a jólét, beleértve a bérek emelését. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a gazdaságpolitikai vitákban, a gazdaságpolitikáról szóló tájékoztatásban a bérkérdés van a középpontban, és ebben az ügyben valóban elindult a felzárkózás az elmúlt években. De mégsem érzi úgy a termelő ember, hogy érvényesül a teljesítmény-elv, hogy az ő munkáját megbecsülik, hogy érdemes lenne többlet-erőfeszítéseket tennie. Ennek pedig az az alapvető oka, hogy a jólét nem egészül ki a többi, fent említett tényezővel. Emiatt vagy szélsőséges populizmussá válik és teljesítmény nélküli bérkiáramlást eredményez, vagy egy újabb bércsökkentési hullámot vetít előre. Egyik út sem járható abban az országban, amelynek a nemzetközi kitettsége olyan mértékű, mint hazánké.

Az elmúlt években a munkáltatók jelentős része a cafeteriarendszer segítségével igyekezett optimalizálni a foglalkoztatás adóterheit. Hogyan viszonyul egymáshoz a bér és a juttatások? Helyettesítheti-e a bért a béren kívüli juttatás, mint a teljesítmény elismerésének eszköze?

– A két különböző juttatási forma célja a vállalat – ami nem más, mint a munkaadók és a munkavállalók partneri együttműködése – teljesítményének növelése. A vállalat vezetői szempontjából az a kérdés, hogy ezt a magasabb teljesítményt hogyan lehet jobban biztosítani: pusztán bérnövekedéssel vagy olyan célzott juttatásokkal, amelyek a termelő emberek teljesítményét javítják, mint például az ingyenes egészségügyi ellátás vagy a wellness szolgáltatások biztosítása. Ez nem egyszerűen adóoptimalizálás – persze az is –, hanem a vállalat céljainak, küldetésének érvényesítése a bérpolitikában.

Mi a szerepük a juttatásoknak a jelenlegi vállalati kultúrában?

– Minden versenyképességi kutatás azt igazolja vissza, hogy a menedzsment fejlettsége, kultúrája, az emberi tényezőkkel való foglalkozása határozza meg a vállalat versenyképességét. Motiválatlan dolgozókkal egyetlen cég sem tud a piacon maradni. A motiváció eszközei pedig a bér és a béren kívüli juttatások együtt. Ezekkel foglalkozni kell, be kell építeni a vállalat életébe, mert ez az alapvető feltétele a hatékony cégműködésnek. Az elmúlt harminc évben – vagy talán még régebb óta – a hazai szemléletet az jellemezte, hogy a dolgozók kiszolgáltatottságát tekintették alapvető versenyképességi tényezőnek. Magyarországon hagyományosan a létbizonytalanságot és a félelmet gondolták a fejlődés egyetlen hajtóerejének. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a teljesítményelvnek ne lenne összefüggése a félelemmel, hiszen a hibától félni kell. De ez nem akadályozhatja meg a teljesítményt, nem gátolhatja a döntést. A vállalatot, de bármilyen termelési szervezetet, úgy kell kialakítani, hogy mindenkit a helyes döntésre ösztönözzön, és minden munkavállaló számára olyan feltételeket biztosítson, amelyekre konkrétan neki van szüksége a helyes döntéshez. A különböző egyéni képességek közötti összhang megteremtése a vállalat lényege, és a cafeteria, illetve tágabban a béren kívüli juttatások erre adnak lehetőséget.

Mostanában gyakran lehet hallani olyan hangokat, közgazdasági elméleteket, hogy az egyenlőségelvet kell feltétel nélkül alkalmazni a siker érdekében.

– Ez csak részben igaz. Az tény, hogy az elmúlt harminc év szélsőséges vállalaton belüli (és kívüli) jövedelemegyenlőtlenségei fenntarthatatlanok. Nincs ekkora különbség a vezérigazgató és a portás teljesítménye között. Az viszont már nem igaz, hogy a nagyobb vállalati kohézióhoz mindenkinek ugyanazt, vagy legalábbis szűkebb bérkülönbséget kell biztosítani. Ellenkezőleg: a teljesítményhez szükséges feltételeket kell megteremteni mindenki számára akár a béren kívüli juttatások segítségével.

Zsebre megy!

Valamivel több, mint négymillió háztartással számolva éves szinten közel 540 milliárd forintot költenek a magyar háztartások egészségügyre. A legtöbb pénzt gyógyszerekre adjuk ki és egyre tetemesebb a magánorvosi rendelésre, privát diagnosztikai vizsgálatra fordított összeg is. Mindezeket akár egészségpénztári kártyával is fedezhetjük és akkor máris 20%-ot spórolunk a saját befizetések után járó szja-visszatérítésnek köszönhetően!

Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott rendszer alapján az Egészségbiztosítási Alapból történik. Az állampolgárok az egészségbiztosítás keretein belül, megfelelő jogosultság szerint természetbeni ellátás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat és a pénzben nyújtott pénzbeli ellátásokat vehetnek igénybe. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (volt OEP) oldalán ezt találjuk: „minden betegnek joga van – a jogszabályokban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.”

Ennek ellenére egy magyar háztartás egészségüggyel és egészséggel összefüggő kiadásai meghaladják az évi 180 ezer forintot (a kötelezően fizetett biztosításon felül), aminek harmada gyógyszerkiadás – derül ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó által 2016-ban készített kutatásból. Jelentős tételt jelent a gyógyászati segédeszközök, az étrend-kiegészítők vásárlása és a magánorvosnál költött összeg is. A magánegészségügyi szolgáltatást igénybe vevők 49%-a a járóbeteg szakrendelést keresi fel, 34%-a diagnosztikai vizsgálatra megy, 11%-uk az egynapos sebészetért vagy fekvőbeteg ellátásért fizet és 6% az egyéb szolgáltatásért fizetők aránya.

Ugyanebből a kutatásból az is kiderül, a betegek a saját zsebükből a legtöbb pénzt fogászatra – évente átlag több mint 5 alkalommal megyünk fogorvoshoz –, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra – a nőgyógyászt évente átlag több mint háromszor keressük fel –, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra áldozzák. Egyre többen már a szemészeti, reumatológiai és ortopédiai problémákkal is inkább a magánorvoshoz fordulnak. Az egy alkalomra eső legnagyobb költséggel a szemészeti rendelések járnak: 25 ezer forintot hagynak a magán orvosi rendelésen az azt igénybe vevők – ez a költség átlagosan egy évben két alkalommal terheli a megkérdezettek pénztárcáját. Alkalmanként átlagosan mintegy 17 ezer forintot hagyunk a fogorvosnál, ami éves szinten fejenként 84 ezer forint kiadást jelent. Ezt követi a nőgyógyász, ahol az alkalmankénti átlagosan 11 ezer forintot fizetünk, éves szinten 37 ezer forintot. A 387 fő megkérdezésével készült, reprezentatív online kutatás szerint a bőrgyógyászati és háziorvosi ellátást közel azonos arányban veszik igénybe a válaszadók, de amíg a bőrgyógyászaton egy évben átlagosan kétszer jelennek meg, addig a magán háziorvost évente ötször keresik fel. A két szolgáltatás évi költségében nincs jelentős eltérés (8, illetve 11 ezer forint), de az egy alkalomra eső költségben már jelentős eltérés mutatkozik: a bőrgyógyászaton alkalmanként 6 ezer forintot kell átlagosan fizetni, egy magán háziorvosnál viszont mindössze 2 ezer forintot kérnek el a betegtől.

Tavaly a 12 legnagyobb magánszolgáltatót tömörítő Primus Egyesület is számolt. Szerintük összesen 900 milliárd forint áramlik a magánegészségügybe, 300 milliárd forint egészségügyi szolgáltatásokra. A Coface nemzetközi hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő által összesített iparági árbevételi adatok elemzése alapján csak Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság privát egészségügyi szolgáltatásokra számla nélkül például lakásrendelőkben, országosan ez az összeg pedig biztosan meghaladja a 100 milliárd forintot.

Mindezekkel szemben – vagy mellett – az Egészségbiztosítási Alap GDP-arányos kiadása évről évre csökken: 2005-ben még 7,1% volt, 2016-ban 6,1% (forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Statisztikai Évkönyv, 2016). Az OECD adatai szerint 10 év alatt az egészségügyi közkiadások szintje körülbelül 15%-kal csökkent. A nemzetközi szervezet legutóbb publikált jelentése szerint 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak. És az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származott állami forrásokból!

Erre szolgál az egészségpénztár!

A felmérések és statisztikák – és a lakossági tapasztalatok is – egyértelműen azt jelzik, ma Magyarországon szinte minden család fordít nettó jövedelméből az egészségére, sajnos nagyobb részt annak helyreállítására, vagy a betegség kiderítésére. Az egészségpénztári számlán gyűjtött forintok a magánforrások bevonásának intézményes formáját jelentik, amit az állam is támogat a magánbefizetések után járó 20%-os szja-jóváírással.

A fentebb felsorolt egészségügyi szolgáltatások egytől egyig fedezhetők egészségpénztári számláról, azaz nem „egyben” kell kivennünk a családi kasszából a fogorvosnál, nőgyógyásznál, bőrgyógyásznál fizetendő összeget, sem a diagnosztikai vizsgálat árát, hanem az hónapok során gyűlik össze a számlánkon. Így egy tervezett vagy váratlan kezelés nem üt hatalmas lyukat a családi költségvetésen. Ha pedig kihasználjuk a maximális évi 150 ezer forint NAV-tól jövő pénzt, a háztartás egészségüggyel és egészséggel összefüggő kiadásainak zsebből fizetett hányada az évi 180 ezer forintról (Szinapszis-adat) 30 ezer forintra apad!

Erősödik az egészségpénztári megtakarítás szerepe a családok jóllétében