|
Van igazi alternatívája a munkáltatói befizetésnek!
A legutóbb küldött egyéni egészségszámla-kivonatunkon szerepel egy sor, ami a 2019 során meg nem fizetett tagdíjat tartalmazza. Sokan kérdezik, mit jelent ez az összeg és mi a teendőjük. Itt most választ kaphat minden kérdésére, többek között arra is, hogy érdemes-e megtartani a pénztári tagságot, ha a munkáltató már nem fizet hozzájárulást.
A cafeteriarendszer 2019-es átalakítását megelőzően számos vállalat juttatási palettáján szerepelt az egészségpénztári hozzájárulás, amely juttatással a cég átvállalta dolgozói tagdíjfizetési kötelezettségét is. A munkavállalók éltek a lehetőséggel, örömmel költötték a juttatást, de kevesen voltak tisztában a pénztárak valódi működésével, és azzal, hogy azok milyen további előnyöket kínálnak a magánszemélyek számára.
Sok pénztártagunk mostanában szembesül például azzal, hogy a munkáltatói befizetés elmaradása nem jár együtt a tagság megszűnésével, hogy erre a számlára ő maga is befizethet, sőt! Sok előnnyel jár a magánbefizetés.
Miért maradjak egyéni pénztártag?
Az önkéntes egészségpénztárak tagjai a természetes magánszemélyek, azaz Ön, aki a belépéskor vállalta a tagsággal járó minimális kötelezettségeket, és ezért igénybe veheti a pénztári szolgáltatásokat, részesülhet az azokkal járó előnyökből. Az öngondoskodás mellett szóló társadalmi és gazdasági érveket hosszasan sorolhatnánk, itt és most csak néhány, a háztartások pénztárcájába vágó vetületét emeljük ki.
- Friss statisztikák szerint a hazai háztartások éves szinten 1000 milliárd forintot költenek a kötelezően fizetett TB-n felül egészségükre. Amennyiben ezt az összeget egészségpénztárból fizetnék, 20%-át – 200 milliárd forintot – adótámogatásként visszafizetne számukra az állam.
- Patikakártyára számos szolgáltató nyújt extrakedvezményt.
- Egészségcélú költések mellett sok jóléti kiadást – gyermek iskoláztatása, lakáshitel-törlesztés, gyermeknevelési támogatások kiegészítése, idősgondozás – is finanszírozhat a pénztári megtakarításából. Higgye el, a pénztár szinte minden élethelyzetben és életszakaszban kínál támogatást a tagjainak.
- Nem akkor kell a pénzt előteremteni, ha baj van.
Hogyan részesülhetek a 200 milliárdos támogatásból?
- Legyen aktív tagja a pénztárnak és fizesse be minden hónapban az elvárt minimumösszeget.
- Az ön által korábban zsebből fizetett gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, szemüveg és kontaktlencse-, diagnosztikai és laborvizsgálat, fogorvosi kezelés, magán járóbeteg-szakellátás kiadásait finanszírozza patikakártyával.
- Éves befizetéseit igazítsa a várható egészségcélú kiadásainak nagyságához.
- Ellenőrizze, hogy az egészségcélú költéseken túl milyen más pénztári szolgáltatással tehetnénk könnyebbé Ön és családja mindennapjait. Vegye igénybe lakáshitel-törlesztési támogatásunkat, gyermekszületéshez és neveléshez kapcsolódó kifizetéseinket vagy az iskoláztatás költségeit mérséklő szolgáltatásunkat.
A pénztári számlára befizethet online bankkártyával (a Patikapénztárban ITT, az Új Pillérben ITT) vagy banki utalással. Arra is van lehetőség, hogy a bankkártyás fizetési felületünkön beállítson állandó összeget, amelyet a bank minden hónapban automatikusan átvezet a pénztári számlájára, hogy Önnek ne legyen gondja a minimális feltöltéssel. Mivel a szolgáltatás bankkártyás fizetésnek minősül, semmilyen költséggel nem jár.
Mit jelent a „meg nem fizetett tagdíj”?
Sok pénztártagunk felkapta a fejét, amikor idén az egyéni egészségszámla-kivonatán a meg nem fizetett tagdíj sorában látott egy összeget, amely akár a 120 000 forintot is elérhette. Minden egészségpénztár meghatároz az alapszabályában egy havonta minimum fizetendő összeget, amelynek megfizetését a pénztártag a belépési nyilatkozat aláírásával vállalja. A Patikapénztár esetében ez 3000 forint, az Új Pillérben 10 000 forint. Az összeg a működési költség levonása után a pénztár bármely szolgáltatására fordítható, sőt, jár rá a 20% szja-visszatérítés is, ami az adott évre vonatkozó adóbevallásban érvényesíthető.
Az önkéntes pénztári megtakarítás előnyeinek maximális kihasználása érdekében van szükség a havi folyamatos befizetésre, hiszen így egy váratlan egészségügyi kiadás sem hozza nehéz helyzetbe a családot. A törvény elvárja a pénztáraktól a tagdíj előírását és azt is, hogy erre felhívják tagságuk figyelmét. A számlaértesítőn feltüntetett „meg nem fizetett tagdíj” azt is megmutatja, hogy a pénztártag minimálisan mekkora összegű szja-visszatérítéstől esett el: az ott feltüntetett összeg 20%-a biztosan az államnál maradt.
A havi befizetés éven túli pótlására nincs szükség. A pénztári számlán felhalmozott összeg akkor sem veszik el, ha azt adott hónapban nem vagy nem teljesen költötte el a pénztártag. Az egészségre és a családi kiadásokra félretett és adókedvezménnyel támogatott összeg bármeddig elkölthető a patikakártya érvényességi idején belül.
Mi a következménye a meg nem fizetett tagdíjnak?
A Patika-csoport egészségpénztárai az alapszabályuk szerint azokat a tagjaikat, akik tagdíjelmaradása meghaladja a 60 hónapot és a tárgyévben sem érkezett be az elvárt befizetés éves összege (Patikapénztár: 36 000 Ft, Új Pillér: 120 000 Ft), külön eljárás nélkül kizárhatja. Ebben az esetben – a teljes körű azonosítás elvégzése után – a 4000 forint kilépési díj és a számlán felhalmozott tőkéből levont szja-n felül maradt egyenleget a pénztár kifizeti a tagjának. A pénztárból történő kilépés során kifizetett összeg adóköteles jövedelem, mely jövedelem 85%-a után szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik a tagnak.
Fotó: freepik.com
|
|
Kincses Gyula: „a többletigényeket az állami kórházban is ki lehetne elégíteni”
Kincses Gyula, a MOK elnöke szerint a magánegészségügynek alapvetően választékbővítő szolgáltatásnak kell lennie, viszont bizonyos többletigényeket akár az állami kórházban is ki lehetne elégíteni fizetős szolgáltatás keretében.
Kincses Gyula szerint Magyarországon a magánegészségügy jelenleg nem rétegigényt elégít ki, hanem a közellátást pótolja: azért megy valaki a magánklinikára, mert élni akar, és erre a közellátásban esetleg a várólisták hossza miatt nem kap megfelelő esélyt. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nemrég megválasztott elnöke szerint abból a 300–400 milliárd forintból – de van, aki már 500 milliárdra teszi –, amit a lakosság a magánorvosoknál költ, a közösségi intézményekbe is juthatna.
– Többféle módon lehet a magán és az állami egyensúlyát megteremteni. Ha nagyon pontosan meghatározom az alapvető ellátási csomagot – mi jár és milyen módon –, az azon felüli szolgáltatásokért az állami intézményben is lehetne pénzt kérni. Például ha törvény szerint a mandulaműtét 14 éves korig történik altatásban, az a 26 éves beteg, aki szintén altatásban szeretné az ellátást, az csak az altatásért fizetne, nem az egész ellátásért, mint a magánkórházban. De létező struktúra a partnerkórház is, ahol egy magánkórház, ami 100 százalékban a kórház tulajdonában van, magánkórházként működik az állami intézmény területén. Ebben az esetben a kórház tulajdonában lévő vállalkozásban keletkező profit a kórházé, és az orvosoknak helyben van lehetőségük másodállásra. Ez biztonságos a beteg számára is: folyamatos az orvosi ellenőrzés, komplikáció esetén helyben van a műtő, az intenzív osztály, a röntgen. Ezeket az alapszolgáltatásokat a forprofit kórház megvásárolja az állami anyaintézménytől. Ebben a modellben a beteg mindent maga fizet – a szobát, az étkezést, a műtétet, az altatást, a vizsgálatokat – ahogy egy magánklinikán – mondta el kérdésünkre a szakember.
Úgy látja, ha az egymásra épülő ellátási modell megvalósulna, a zsebből költött egészségforintokat be lehetne terelni az önkéntes biztosítókhoz, egészségpénztárakhoz. A pénztárak működését nagyobb adókedvezménnyel lehetne támogatni, és a betegnek azt mondani, hogy a pluszkiadásért fizessen egészségpénztári kártyával.
– Az öngondoskodás erősítésével tulajdonképpen átalánydíjassá teszem a magánköltést, hiszen a lakosság a havonta félretett tízezer forintokból és az adótámogatásból – vagy magán egészségbiztosítás terhére – fogja igénybe venni az extraszolgáltatást a közellátásban. A magánfinanszírozás intézményesített csatornákba terelésével a költéseket is lehetne racionalizálni – mutatott rá.
Persze ez nem jelenti azt, hogy az állami költségvetésről lekerülne a teher, hogy több pénzt nyomjon az egészségügybe, de a lakossági költések egy részét vissza lehetne csorgatni a közösségi ellátásba. Emellett tovább működnének és fejlődnének a magánklinikák is, amely téren szintén szükség van új beruházásokra. – Jelenleg a hazai magánellátás szerkezete rossz. Kevés a nagy, színvonalas magánklinika és sok a szürkegazdaságban működő lakásrendelő. Azért van szükség a magánszférában további beruházásra, hogy az a piac is fehéredjen – véli a szakember.
Fotó: unsplash.com
|
|
Immunerősítés: hasznos, ártalmas, esetleg pénzkidobás?
A koronavírus 2–3%-os halálozási rátája lényegesen magasabb, mint a szezonális influenza 0,1%-os mutatója, ezért drasztikusabb intézkedésekkel lépnek fel ellene az országok – írja a Portfolió. De mit tehetünk ellene mi magunk?
Akár influenza, akár koronavírus a rendszeres és alapos kézmosás és a szervezet ellenálló képességének növelés biztosan nem felesleges óvintézkedések. Mindig és ilyenkor is fontos a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás, a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása, de néha egyszerűbb bekapni egy tablettát, hogy pótoljuk a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
A reklámok ömlenek a médiából, jobbnál jobb készítményeket, vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított élelmiszereket ajánlva a fogyasztóknak. Vitamin a csokoládéban, gumicukorkában, nyalókában. Mindez azonban immunerősítés helyett akár veszélyes lehet – hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Mi a kockázat?
A C-vitamin és a B vitaminok esetében a túlzott fogyasztás legfeljebb pénzkidobás, hiszen a felesleg egyszerűen kiürül a szervezetből. C vitaminból a napi szükséglet átlagosan 80 mg, ezzel szemben az étrend kiegészítőkben 1000, netán 2000 mg C-vitamin van, aminek nagy része fölösleges, legfeljebb gyomorpanaszokat okoz. Az A, D, E, K vitaminok túlzott fogyasztása azonban veszélyes is. Ezek a vitaminok nem ürülnek ki a szervezetből, hanem felhalmozódnak és egy ponton túl panaszokat, pl. bőrelváltozásokat okozhatnak.
Ahogy a gyógyszer esetén a reklámokban felhívják a figyelmet, hogy konzultáljunk orvosukkal, az étrend kiegészítők, immunerősítők, vitaminok esetében is jó, ha kikérjük a gyógyszerész véleményét. Az sem mindegy, hol szerezzük be ezeket a szereket. Lehet, hogy a gyógyszertári áraknál olcsóbban vásárolhatunk online shopban, de kérdés, ott milyen minőséget veszünk. A hamis táplálékkiegészítők és vitaminok esetében előfordul, hogy túl keveset vagy túl sokat tartalmaz az adott hatóanyagból, ami akár veszélyes is lehet. Ráadásul többnyire rendkívül rossz körülmények között állítják elő az illegális gyógyszereket, így a szennyeződések sem ritkák.
Patikakártyával is spórolhatunk, ráadásul úgy, hogy a minőség is garantált. Egészségpénztári megtakarításunkból megvásárolhatjuk az OGYÉI engedélyszámmal rendelkező vitaminokat és táplálékkiegészítőket a gyógyszertárakban, dm üzletekben, a költést pedig az állam is támogatja: az egyéni befizetés után 20% szja-jóváírást érvényesíthetünk.
Fotó: pxhere.com
|
|
Egészségügy a húszas években
Az SAP szakértői a társadalmi működés modelljeinek szintjén mutatkozó láthatatlan, de annál nagyobb horderejű változásokra fókuszálnak a 2020-as években várható fejleményekkel kapcsolatban. Az egészségügy sem maradt ki a víziókból.
Miközben az egyik legörvendetesebb fejleménye az elmúlt fél évszázadnak, hogy az emberek tovább élnek, általános egészségi állapotuk folyamatosan javul, és tevékeny életszakaszuk kitolódik, ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást is a modern társadalmaknak. Az elöregedés, a magas színvonalú egészségügy, az aktívak relatív csökkenő aránya óriási társadalmi költségekkel járnak – mondják az SAP szakértői.
Noha a tízes években számos kezdeményezés indult az idősek termelésbe és fogyasztásba való reintegrációja kapcsán, a gyorsuló digitalizáció ennek azért némiképpen gátat szab – képességeik sokkal gyorsabban avulnak, igényeik kiszolgálására sokkal kevésbé nyitott a piac. Mindazonáltal az megjósolható, hogy a technológia fontos tényezőként jelenik meg: integrált és viselhető felügyeleti eszközök, széles körben elérhető otthoni ápolási megoldások, távelérésű konzultációs és segélyhívó rendszerek fogják támogatni az időseket.
Az egészségügyben a más területen felszabaduló munkaerő leköthetővé válik: társalkodók, otthoni ápolást végzők, szociális munkások, rendszeres látogatók a mainál sokkal jobb megbecsülést fognak élvezni, mert sokkal nagyobb szükség is lesz rájuk egy öregedő társadalomban. Ugyanakkor itt is megjelenhet a technológia, a virtuális társalkodónők és a falak nélkül, csak közösségi profilban működő idősek otthona megszokott szolgáltatásokká válhatnak.
Bár a digitális innovációk még nem terjedtek el általánosan, így az egészségpénztárak szolgáltatási palettáján sem szerepelnek, számos hagyományos, idősgondozáshoz kapcsolódó támogatást kínálunk.
- Pénztártagjaink korlátlan számú társkártyát igényelhetnek közeli hozzátartozóik, így például idős szüleik, nagyszüleik számára, akik így kényelmesen költhetik a pénztárban felhalmozott megtakarítást. Patikakártyával fizethetnek gyógyszertárakban, gyógyászatisegédeszköz-üzletekben, magánegészségügyi szolgáltatóknál.
- Intézményi idősgondozás szolgáltatásunk az intézményi elhelyezés költségeinek fedezésére szolgál. Az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a nyugdíjminimum napi vagy havi összege igényelhető erre a célra, de kizárólag a pénztári számlán legalább 180 napja befizetett összeg terhére. A 180 napos szabály azonban nem vonatkozik a jóváírt hozamra, sem a visszatérített adókedvezményre.
- A beteg otthonában történő ápolási költség is elszámolható a pénztárban, ha orvosi javaslatra történik a szolgáltatás és a számlát a pénztárral szerződött szolgáltató állítja ki. A pénztár a teljes költséget téríti, amennyiben a számlán rendelkezésre áll a szükséges összeg. Részkifizetésre nincs lehetőség, vagyis például egy 50 ezer forintról kiállított otthonápolási számlát csak egy összegben, a rendelkezésre álló egyenleg erejéig tudunk kifizetni.
- Mozgáskorlátozott vagy megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árát is támogatja a pénztár. Ez lehet például a lakókörnyezet átalakítási kiadása – korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése – vagy emelőeszközök beszerelése. A számlával igazolt beruházási költséget tudja finanszírozni a 20%-os szja-visszatérítéssel támogatott megtakarításából.
9 további trend, amit a technológia diktál a 20-as évekre
Íme, az évszámváltáshoz igazodva az SAP Hungary szakértőinek további víziói a húszas években várható üzleti és társadalmi fejleményekkel kapcsolatban.
1. Az ügyfélélmény – a valódi megkülönböztető jegy |
  |
A termékek és szolgáltatások bőséges kínálata mellett a 2010-es években számos iparágban merült fel a valódi versenyjellemzők hiánya. Oly sok az alternatíva, és sokszor annyira minimális az egyes márkák közötti valódi funkcionális eltérés, hogy szinte lehetetlen megkülönböztető jeggyel felruházni és kommunikálni egy terméket vagy szolgáltatást. Míg a CEO-k 80%-ának meggyőződése, hogy kiemelkedő élményt nyújt termékével vagy szolgáltatásával ügyfeleinek, addig a fogyasztóknak csak 8%-a érzi ezt ugyanígy. Ezt hívjuk Experience Gap-nek. A húszas években a technológiai lehetőségek révén még jobban kiismerhető és digitalizálható az ügyfelek igényeinek, elvárásainak, elégedettségének, összefoglalva a fogyasztáshoz kapcsolódó élményeinek összessége. Amennyiben egy ügyfélnél az igény felmerülésétől az első, majd további vásárlásain át az ügyfélszolgálati és kapcsolódó egyéb interakciókig minden részletre kiterjedően megismerhetők a motivációi és ez alapján javítható a kiszolgálás menete, akkor az jelentős többletet ad az elégedettségéhez - függetlenül attól, hogy a termék már eleve kielégítő volt számára. Az SAP szakértői szerint mind a termékinnovációban, mind a kiszolgálási csatornák fejlesztésénél ez lesz az irányadó szempont a következő években. Ugyanez igaz a vállalatokra, mint munkáltatói márkákra: a dolgozók elégedettségének folyamatos mérése nélkül egyetlen vállalat sem fog labdába rúgni a jövőben, a munkavállalói élmény fokozása lesz a kulcs az employer branding területén is.
2. Munka világa: végtelen termelési hatékonyság versus végtelen szabadidő |
  |
Az SAP szakértői szerint fontos témája lesz az előttünk álló éveknek, hogy az összefoglaló néven Ipar 4.0-nak hívott termelékenységi és automatizációs forradalom milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és a társadalomra. Ha abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy ez várhatóan felemészti a munkahelyeket, és a robotizáció illetve a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen nő az emberek szabadideje, akkor a humán munkaerő „megspórolásának” hozamát valamilyen formában vissza kell csatornázni az emberek felé, hogy elkerülhetőek legyenek a társadalmi feszültségek. Egészen biztosan rövidebb kell legyen a „hivatalos” munkaidő, végső soron pedig olyan társadalmi berendezkedés is jöhet, ahol nem csak a munka köré szerveződő tevékenységeinket tudjuk értékké váltani. „Új világrend” létrejöttét egyelőre nem tartják valószínűnek az SAP szakértői sem, de bizonyosan láthatunk a húszas évek folyamán több kísérletet is a kényes egyensúly fenntartására. Ilyen lehet a négynapos munkahét, vagy az alapjövedelem.
Felmerülhet a robotokra kivetett adó, például társadalombiztosítási hozzájárulás formájában, és idővel napirendre kerülhet a közösségi médiaszolgáltatók adóztatása is. Várhatóan megjelennek a robotika-mentességet hirdető termelői és fogyasztói közösségek is, hasonlóan a kézműves termékek és a kistermelői piacok tízes években látott szaporodásához. Az SAP szakértői felhívják a figyelmet, hogy az e-sportok, és általában az egyre tökéletesebb szimulációt adó virtuális terek a szórakoztatáson túl a „dologtalanság” fontos társadalmi kihívására is megoldást kínálnak: egy alacsony költséggel megélhető virtuális tér tompíthatja a munka világából kieső, magukat haszontalannak érzők tömegeiből eredő társadalmi feszültséget. Így a virtuális terek végső soron akár állami támogatást is élvezhetnek, ha ez könnyebb, mint munkát vagy segélyt adni a rászorulóknak.
3. Ügyfelekből adatvagyon |
  |
„Az adat az új olaj” – szól a mondás, azonban messze többet rejt magában ez a mondás. Az olajipari folyamatokhoz hasonlóan alakulhatnak át a vállalati rangsorok, ha az adat és az információ alapjaira új szolgáltatások születnek. A médiavállalatok információs közműcégekké lehetnek, és fordítva, nagy számosságú ügyfélkörrel rendelkező közműcégek pedig adatvagyonként értékesíthetik fogyasztóikhoz való hozzáférést, egyfajta ügyfélközművekként.
Az SAP szakértői szerint a virtuális térben a javak és szolgáltatások mellett újabb meta-javak is fizetőssé válhatnak: megtörténhet személyes adataink beárazása, és vásárolható termékké válhatnak a lájkok mellett a kedvező értékelések, vagy éppen a bizonyos csoportokba való belépés és befogadás joga. A mikrofizetési eljárásokkal észrevétlenül indulhat meg ezen javak kereskedelme, eleinte fájdalommentesen, később viszont a teljes közösségi médiára kiterjedően. A társadalmi hatás egyelőre nem megjósolható. Kérdés, hogy miként fog erre reagálni az állam: lehetőséget, vagy veszélyt lát-e benne? A polgárai érdekét fogja nézni, vagy pedig saját hatalmának megőrzését tartja fontosabbnak?
4. Mobilkommunikáció: a nélkülözhetetlenség eszköze |
  |
Az okostelefon véglegesen elvesztette telefon jellegét, olyan hordozható személyi asszisztenssé vált az elmúlt évtizedben, mely támogat minket munkánkban, szórakozásunkban, közlekedésünkben, önkifejezésünkben, mindennemű társas interakciónkban. Megjelent az előlapi kamera, az integrált navigáció, értelmet nyert a felhő, és a 3G, majd a 4G révén kényelmes és élvezhető hang és képminőség lett elérhető. A 20-as évek nagy kérdése az, hogy az érintőképernyőt és a mikrofont felváltja-e valamilyen más beviteli mód, esetleg periféria. Az elmúlt egy-két évben a karórás kiegészítők a legfontosabb utasítások átadására már lehetőséget biztosítottak. A következő ugrás a mozdulatainkkal, vagy mimikánkkal történő vezérlés után a gondolatainkkal való irányítás lehet – amennyiben legyőzzük egy fejen hordott letapogató eszköztől, vagy bőrünk alá ültetett szenzoroktól való viszolygásunkat. Miután a készülékbe költözött az irodánk, a pénztárcánk és számos személyes tárgyunk, a következő évtizedben maga a készülék költözhet belénk, de legalábbis szorosan integrálódunk vele, hiszen már ma is szinte el vagyunk veszve nélküle.
5. A megosztásos modellek forradalma |
  |
A birtokláshoz, valamint a tárgyak és szolgáltatások használatához fűződő viszonyunkban beállt változás emlékezetes fejleménye a tízes éveknek. 2010 után született az AirBnB, a Lime, az Uber és általában a megosztáson alapuló üzleti modell. Ugyanakkor szárbaszökkent a Spotify és a Netflix is, amelyik ugyanúgy a birtoklás helyett a folyamatos kollektív bérleti díj modelljét kínálja. A szoftverek és alkalmazások piacán pedig ma már szinte alig vannak egyszeri fizetéses termékek, mindegyik használatarányosan, vagy elérési csomagok alapján szab ki díjat felhasználójára. A technológia révén a használat legkisebb egysége (megtett kilométer, letöltött kilobájt, felhasznált kWh, eltöltött órák száma) is mérhető, elszámolható. A 2010-es évek megteremtették a bizalmat, és várhatóan a tulajdonlás helyetti bérlési és megosztási konstrukciók tovább fognak terjedni, a „sűrű fillérek” jegyében.
Nagy kérdés, hogy ha nem akarunk venni, csak bérelni dolgokat, akkor az milyen hatással lesz olyan meghatározó volumenű iparágakra, amilyen például az autógyártás. Egyesek már az autóipar csődjét, és ebből tovagyűrűző globális válságot vizionálnak, mondván, hogy a városi emberek már nem vágynak autóra, inkább csak bepattannak az utcai bérkocsikba. Ugyanakkor, ha az autókat nem is kívánjuk a későbbiekben státusz szimbólumként birtokolni, a mobilitásért, tehát a futásteljesítményükért bizonyosan kívánunk majd fizetni – emlékeztetnek az SAP szakértői. Márpedig akár közösségi, akár privát alapon használunk is egy járművet, azt pár százezer kilométer megtétele után ki kell majd cserélni, tehát az igény tovább létezik a járműre, még ha azt globális autómegosztó cégek veszik is meg és nem családok és vállalkozások. Az igazi különbséget a birtoklási és használati modell változásából következően a járművek kihasználtsága fogja jelenteni: a megosztott, bérelt járművek nem a magánszemélyeknél szokásos évi 15-20 ezres, és nem is a céges flották évi 20-30 ezer kilométeres futásteljesítményét fogják produkálni, hanem nagyságrendileg magasabb, akár évi 100 ezer kilométert. Ezáltal a forgási sebesség megnő, a járműiparban a cashflow javul, a fejlesztésekbe történő befektetések megtérülése is sokkal kedvezőbbé válik. Az SAP szakértői szerint a sokak által jósolt válság helyett éppen hogy a járműipar fénykorát hozhatják a következő évek, évtizedek.
6. Közösségi terek: biztonsági kihívások |
  |
A 20-as évek fontos kérdése, hogy kívánjuk-e visszanyerni a kontrollt személyes értékeink, illetve saját figyelmünk és érdeklődésünk felett, vagy pedig végképp behódolunk azoknak az algoritmusoknak, amelyek megfigyelt viselkedésünk, tranzakciós előzményeink vagy korábbi döntéseink alapján kínálják számunkra a tartalmat, a programot, a teendőt, a terméket, az élelmet és akár a párkapcsolatot is. Ma már kimondható, hogy mindezen rendelkezésre álló szolgáltatásokért – különösen a közösségi médiás profiljainkkal elért alkalmazásokért – a pénzünk mellett a személyes adatainkkal, szabadidőnk és szabadságunk feladásával fizetünk. Az SAP szakértői azt jósolják, hogy a következő években még élénkebb diskurzus indul arról, hogy az online közösségi terek előnyei mellett a veszélyekre, kihívásokra születnek-e kielégítő, előremutató válaszok. Egyre fontosabb lesz az információbiztonság, a szerzői jogok. A hamisítás immár nem csak termékek esetében, hanem immateriális javak, multimédiás tartalmak esetében is fenyegetni fog minket, ezért az eredetiség megállapítása, igazolása, személyes adataink és tartalmaink védelme fontos kihívás lesz a közösségi felületeken és felhőben.
7. Brutális ugrás a számítási és adatátviteli kapacitásban |
  |
Évtizedes előrejelzésekben rendre felbukkan a kvantumszámítógép. Ha lakossági kiskereskedelmi forgalomba még nem is jut el tömegesen, de vállalati szerverekben, kutatócégek laboratóriumában már biztosan fellelhetők lesznek ezek a teljesen új hardverstruktúrán alapuló szuperszámítógépek akár már a húszas évek végére. A hatványozottan megnövekvő számítási kapacitás nyomán eltűnnek azok a korlátok, amik eddig a rendelkezésünkre álló végtelen mennyiségű adat feldolgozásában gátoltak minket. Az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig, az élet minden területén ugrásszerű változást hoz, olyan eredmények birtokába kerülünk, melyek nélkül eddig csak tapogatóztak a tudósok. A mesterséges intelligencia, az egymással kommunikáló eszközök, vagy az IoT mind ennek a technológiai ugrásnak köszönhetik majd kiteljesedésüket. Míg korábban a programozásban az egyszerűsítés és a tömörítési eljárások használatával tudtak csak úrrá lenni a szűkös adatátviteli kapacitásokon, addig a jövőben – például az 5G-nek és várható utódainak köszönhetően – erre már alig kell tekintettel lenni.
8. Felhő – a leggyorsabban fejlődő IT ökoszisztéma |
  |
A vállalatok részére kínált, informatikai alapú szolgáltatások legkényelmesebb platformja már évek óta a felhő. A tízes években a legtöbb üzleti folyamat kiszervezésre került, így például a beszerzés, HR, értékesítés. Ennek szerepe azonban várhatóan tovább nő a tároláson és feldolgozáson túl a prediktív adatelőállítás irányába. A jövőben a felhőben futó alkalmazások, különösen ha mesterséges intelligenciával vértezik fel őket, a rendszeresen visszatérő igényeket felismerik, és maguktól kínálják fel a vágyott eredményt. Elvárható lesz, hogy az egyszer-kétszer végzett adatlekérés idővel teljesen magától érkezzen meg a felhőből, anélkül, hogy a kapcsolódó elemzést és kimutatást egy irodai munkatárs elvégezné.
A cégek és beszállítóik közötti együttműködés ráadásul sokkal magasabb szintre is léphet. Olyan együttműködési modelleket lehet fejlett, felhő alapú megoldásokkal végrehajtani, ahol sokkal inkább horizontális függelmi viszony, semmint alá- és fölérendeltség alakul ki beszállító és vevő között. A hatékonyság javításában rejlő minden fillér tartalékot ki lehet használni, ha egymás igényeit és lehetőségeit a lehető legszorosabban követik a partnerek. A legjobb áron, legjobb időben, legvonzóbb paraméterekkel kínált áruk és szolgáltatások minden félnek kölcsönös előnyöket és javuló profitrátát biztosít.
9. Ingyen energia – amit hoz, és amibe ez kerülni fog |
  |
A szél, a nap, a víz vagy a geotermia egyre hatékonyabb kiaknázása már a húszas években ízelítőt ad abból a drasztikus áresésből, ami utána várható, mikor a fúziós energiatermelés belép a polgári erőforrások közé. Ekkortól a rezsiszámlánk kizárólag hálózati hozzáférési díjat fog tartalmazni, mert önmagában az energia korlátlan mennyiségben lesz előállítható, ráadásul minimális környezeti hatással. Ennek következtében minden fogyasztó villamos energia alapúra fog átállni. Ezáltal óriási energiaigényű termelési és ellátási folyamatok is megvalósíthatóvá válnak. Különösen a mezőgazdaság (illetve a mezőtől immár független élelmiszer-előállítás és feldolgozás) lehet ennek haszonélvezője – vagy a korábban már említett járműipar és a közlekedés. Előnyeit a közlekedésben és a termelésben is érezni fogjuk, szinte egyetlen esélyként arra, hogy a szénhidrogéneket kiszorítsuk és a karbonlábnyomunkat csökkentsük. Az olcsó energia révén a hagyományos ellátási láncok (termelés, raktározás, szállítás) helyett számos eszközt akár helyben történő gyártással – 3D nyomtatással – költséghatékonyabb és fenntarthatóbb lesz előállítani. Mindehhez azonban már a következő években hatalmas beruházásokat kell eszközölniük az országoknak az áramátviteli rendszereik fejlesztésébe. A villamosenergia hagyományos termelésén túl a számtalan kiserőmű termelése és ezek révén az energia többirányú disztribúciója lesz megoldandó feladat, illetve idővel a tárolása is.
Ha ezek a beharangozott, óriási léptékű innovációk nem is jutnak el ilyen hamar a tervezőasztalról a boltok polcaira, a számítástechnika már mai fejjel is megjósolható további fejlődése is bőséges tartalékot rejt mind a gazdasági mind a társadalmi változásokhoz. A digitalizációval járó tervezhetőség, kiszámíthatóság, a javuló termelési hatékonyság, eszközkihasználtság folyamatosan fogja faragni a költségeket és javítani a vállalatok működését, lépésről lépésre. Nemcsak a hulladék kihívás és a fenntarthatósági kritériumok, hanem egyéb tényezők okán is egyre inkább arra leszünk kényszerítve, hogy felesleg, időkiesés, üresjárat nélkül termeljünk és használjunk mindent, lehetőleg már az újrafelhasználást is beleprogramozva.
Fotó: pexels.com
|
|
Itt a járványos agyhártyagyulladás szezonja, előzze meg!
2019-ben ismét több hazai halálos eset irányította rá a figyelmet a járványos agyhártyagyulladás elleni védekezés fontosságára. A ritka, de rendkívül súlyos lefolyású fertőző betegség akár 24 órán belül halált is okozhat, és a túlélőknél maradandó egészségkárosodással járhat. Szerencsére van ellene védőoltás.
Itt az influenzaszezon, ami nemcsak egybeesik a járványos agyhártyagyulladásos esetek előfordulásának legtipikusabb időszakával, de a hasonló kezdeti tünetek miatt meg is nehezítheti a súlyos betegség felismerését. A meningococcus baktérium különböző típusai által okozott fertőző betegség leginkább a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre veszélyes, és szélsőséges esetben 24 órán belül halált okozhat.
A meningococcus okozta agyahártyagyulladás tünetei: láz, erős fejfájás, hányinger, tarkókötöttség, de csecsemőknél jelentkezhet még magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség is. A betegség előrehaladásával fotofóbia (fényérzékenység), dezorientáció, tudatzavar, később kóma alakulhat ki, nyomásra el nem tűnő kicsiny pontszerű bőrbevérzések, vagy nagy kiterjedésű bőrvérzések jelenhetnek meg a kicsik testén.
Magyarországon az elmúlt években 41–48 járványos agyhártyagyulladás esetet regisztráltak évente, többségük hátterében a baktérium B és C típusa állt. Dr. Póta György a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, egyben praktizáló házi gyermekorvos szerint a meningococcus különböző típusai ellen különböző védőoltásokkal kell védekezni – ezek nem váltják ki és nem helyettesítik egymást. Magyarországon a baktérium C típusa elleni védőoltás néhány éve bekerült a támogatott oltások közé, így csak dobozdíjat (300 Ft) kell érte fizetni két éves kor alatt, a B típus ellen védő vakcinához viszont a teljes áron jutunk hozzá a gyógyszertárakban.
A védekezést érdemes 2–3 hónapos korban megkezdeni. Dr. Póta György elmondta: az életkori alkalmazhatóságot figyelembe véve a csecsemők és kisgyermekek meningococcus B elleni oltására kizárólag a Bexsero védőoltás alkalmazható. A vakcinából egy adag ajánlott ára 35 884 Ft (de gyógyszertáranként eltérő lehet), és életkortól függően 4 vagy 2 adagra van szükség a teljes védettséghez. Szerencsére fizethetünk érte patikakártyával, így az egyáltalán nem olcsó oltóanyag árából 20%-ot visszakapunk szja-visszatérítésként.
A korábbi évekhez képest egyre több szülő kéri az oltásokat és az elmúlt években láthatóan nőtt a fertőző agyhártyagyulladás ellen beoltott gyermekek száma.
A fertőződés leggyakrabban úgy jön létre, hogy a baktériumok a légutakban megtelepednek, ott gyulladást keltenek, a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, majd az agyvízbe kerülnek, ahol a betegséghez vezető összetett történéseket indítanak be. A fertőzés tehát egyértelműen légúti, cseppfertőzéssel terjed emberről emberre – olvasható a Webbeteg.hu-n.
Hazai járványügyi adatok szerint ebbe a betegségbe hatból egy beteg belehal, a nemzetközi statisztikák szerint pedig a túlélők akár ötöde testi vagy idegrendszeri károsodást szenved. Ilyen lehet az ujjak, vagy teljes végtagok elvesztése, agykárosodás, intelligenciaszint jelentős csökkenése, halláskárosodás, amelyek a fertőzésen átesettek életminőségére, egész életére kihat.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a meningococcus baktériumok évente mintegy 500 000 megbetegedést okoznak, halálozási mutatójuk pedig rendkívül magas: évente 50 000 ember veszíti életét e fertőzés következtében.
Fotó: freepik.com |
|
 Könnyebb lesz megbízható magánrendelőt találni
A privát szolgáltatók egyesülete betegközpontú honlapot és tájékoztató kampányt indít a minősített magánegészségügyi intézmények népszerűsítésére. A garantáltan kiválóan működő rendelőkben, klinikákon szinte kivétel nélkül fizethet patikakártyával.
A bőség zavarával küzdenek azok a gyógyulni vágyók, akik a sokszínű és gyorsan változó hazai magánegészségügyben szeretnének orvoslást találni kisebb-nagyobb problémáikra. Az elmúlt években a páciensek és a szolgáltatók körében is egyre markánsabban jelent meg az igény, hogy a betegek könnyebben eligazodjanak a privát szolgáltatók között, és bizalommal tudjanak azokhoz fordulni, akik magas színvonalú, betegközpontú ellátást nyújtanak – hangsúlyozza a Primus Egyesület közleményében.
A Patika-csoport számára is fontos feladat, hogy segítse pénztártagjait eligazodni az egészségügy útvesztőjében ezzel is racionalizálva az egészségcélú magánköltéseket. Az is utal a szolgáltatás minőségére, ha a klinikán, rendelőben elfogadják a patikakártyát: az a szolgáltató biztosan nem a szürkegazdaságban működik, felelősséget vállal a tevékenységéért. Szintén a minőségi ellátás garanciája az idén indított szolgáltatásfinanszírozó biztosításunk. Az Allianz partnerségében megvalósuló szolgáltatás keretében három eltérő csomag közül választhatna 65 évesnél nem idősebb tagjaink, illetve az általuk szolgáltatásra jogosult kedvezményezettként bejelentett családtag.
Ha a Patikapénztár tagja, ITT OLVASHAT minden fontos információt a biztosításról.
Ha az Új Pillér tagja, ITT OLVASHAT minden fontos információt a biztosításról.
„A hazai magánegészségügyi piac évek óta töretlenül növekszik, miközben a háztartások is egyre többet költenek egészségügyi kiadásokra, éves szinten az összeg eléri az 1000 milliárd forintot. Folytatódni látszik az elmúlt időszakot jellemző évi 4-5%-os bővülési trend is – mutatott rá a Primus elnöke. Felmérésünk szerint a magánszolgáltatók ebből évente 300 milliárd forintos forgalmat generálnak, ennek azonban egyharmada, azaz 100 milliárd forint szürke forgalomnak tekinthető.”
Állami és magán viszonya |
  |
A szakmai egyesület álláspontja szerint az állami- és a magánegészségügyi ellátás együttműködésének világos szabályozása jelentősen enyhítene a jelenlegi nehézségeken. Ennek érdekében a rendszert a maga komplexitásában, egységes egészként kell kezelni: a privát és az állami ellátás mesterséges szétválasztása, szembeállítása félrevezető. Többek között azért is, mert Magyarországon nincs két rendszerre elegendő egészségügyi szakember, a munkaerőhiány problémáján azonban a két rendszer hatékony együttműködése lényegesen javíthat.
A jogkövető módon és hatékonyan működő, minőségi munkára törekvő privát intézmények – például a képalkotó diagnosztikai, labordiagnosztikai szolgáltatók – évtizedek óta a magyar egészségügyi közellátás szerves részei. E rendszer esetleges megbolygatása nemcsak a közpénzt pazarló intézkedésnek tűnik, hanem a betegellátást is veszélyeztetheti.
Primus 2020
A privát és közfinanszírozott szektor hatékonyabb, átláthatóbb működése érdekében a Primus szerint a magánszolgáltatói szürkezónát ki kell fehéríteni, például az online pénztárgépek bevezetése révén, a paraszolvencia jelenlétét progresszíven csökkenteni kell és a két szektor között tisztázni szükséges a felelősségi viszonyokat.
Középtávú célként a tagság ugyancsak rendkívül fontosnak találja az egészségügy új finanszírozási modelljének kialakítását, amely az egymást kiegészítő közösségi- és magánfinanszírozásra épül. A tapasztalatok szerint ugyanis világszerte ezek a vegyes rendszerek működnek a leghatékonyabban: egyszerre képesek biztosítani a várólisták csökkentését és a garantáltan magas színvonalú ellátást.
Az állami finanszírozás alacsony szintje megkívánja a többszintű, kettős biztosítási modell kialakítását, amely co-payment biztosítási formával egészül ki a privát szolgáltatók által nyújtott extra szolgáltatások esetében. Mindez hozzájárul az ellátórendszer alulfinanszírozottságának csökkentéséhez, a közfinanszírozott kapacitások optimalizálásához, ezáltal az orvoshiány csökkentéséhez, a külföldön dolgozó orvosok számára a hazai életútmodell kialakításához.
A vezető hazai szolgáltatók az egészségügy finanszírozásában a fentiek mellett elengedhetetlennek tartják a vállalatok érdekeltségének megteremtését is.
„Az elmúlt években az adóelőny biztosításával a vállalatok fontos szereplővé váltak az egészségügyi programok finanszírozásában, hiszen pluszforrást teremtettek a szektorban. Kifejezetten progresszív elemnek számított, hogy a vállalati finanszírozásban megvalósult programok jó része prevenciós szemléletű volt. A 2018-ban bevezetett cafeteriaváltozások azonban sajnos rossz lépésnek bizonyultak, hiszen megszüntették ezt a kedvező adózási formát, és egyúttal a proaktív munkáltatói szerepvállalást a finanszírozásban.” – hívta fel a figyelmet a Primus Egyesület elnöke.
A Patika-csoport ajánlata
Célzott támogatásként ma is kedvezményes, 38,35%-os adózással tudják finanszírozni a vállalatok a munkavállalói egészségügyi programokat legyen szó akár szűrőcsomagokról, bármikor igénybe vehető egészségügyi ellátásról vagy a magánegészségügyi intézmények ellátásaira jogosító egészségbiztosításról. Ehhez nem kell mást tennie a cégnek, mint a Patika-csoport valamely pénztárával célzott támogatói szerződést kötni.
Ebben az új modellben azonban nagyon fontos tényező maga a dolgozó, aki maga is tudatosan tesz félre az egészségére, egészségesen él és odafigyel családja jóllétére is.
Fotó: unsplash.com
|