A Patika-csoport a pénztári szektor jelentős szereplőjeként a munkáltatói célzott támogatás nyújtásában is aktív szerepet vállalt 2019-ben. A kártyával költhető támogatást legnagyobb részben gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre, optikára és magán egészségügyi ellátásra ajánlották fel a munkáltatók.

2019 elején sok vállalat tanácstalanul állt az új cafeteriaszabályok láttán, hiszen az adókedvezménnyel támogatható juttatásokat szinte kivétel nélkül eltörölte a kormány, holott a világ számos országában működik a béren felüli juttatások rendszere. A cafeteriarendszer kivéreztetése után a béren kívüli juttatások terhe látványosan nőtt, ami miatt egyre több cégnél háttérbe szorul ez a motivációs eszköz. Ma ott tartunk, hogy Magyarországon rendkívül alacsony az egy munkaórára jutó béren kívüli juttatás összege más országokhoz képest.

2019-től az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás is bérként adózott, és bár a munkáltatói befizetés után a munkavállaló érvényesítheti a 20%-os adójóváírást a saját befizetéseivel megegyező módon, ez kevesek számára volt elég meggyőző érv, hogy az addig megszokotthoz képest lényegesen kevesebb nettó jövedelmet jelentő juttatást válasszák. A kormány egyetlen lehetőséget hagyott a munkavállalóik egészségét fontosnak tartó munkáltatók számára: előre megnevezett egészségpénztári szolgáltatásra 38,35%-os adózással adhatnak célzott támogatást.

A Patika-csoport a cégcsoporton belül rendelkezésre álló technikai feltételeket kihasználva az induláskor azonnal kártyával költhető szolgáltatásként tudta biztosítani a lehetőséget ugyanolyan csekély adminisztráció mellett, mint a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást. A munkáltatónak mindössze annyi a feladata, hogy megkösse a Támogatói szerződést, amelyben a megnevezi a támogatni kívánt pénztári szolgáltatást, kitöltse a Bevallást a támogatni kívánt pénztártag munkavállalók nevével, adóazonosító jelével és a támogatás összegével, majd elutalja a pénztár működési költségével növelt támogatási összeget (igény esetén díjbekérőt küld a pénztár).

2019 első félévében a Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárakba összesen 600 millió forint áramlott a vállalatoktól célzott támogatásként, a Patika-csoport pénztáraihoz pedig több mint 200 millió forint, év végéig pedig közel 500 millió forint. A munkáltatóktól érkező célzott támogatások jelentős része tehát a Patika-csoport pénztárain keresztül jutott a munkavállalókhoz. A patikás és újpilléres célzott támogatások több mint 80%-át egészségügyi szolgáltatásokra – gyógyszervásárlás, optikai szolgáltatásokra és gyógyászati segédeszköz-vásárlásra – költhették a munkavállalók. Szintén jelentős volt a magánorvosi ellátásra fordítható támogatás aránya és a lakáscélú hiteltörlesztésre igénybe vehető munkáltatói célzott hozzájárulás.

„Ne halat adj az éhezőnek, mert azzal csak egyszer lakik jól. Adj neki hálót, tanítsd meg halászni, és akkor egész életében meglesz a betevője.”

Polányi Zoltán, az UNIQA Vállalati Üzletágért felelős igazgatósági tagja szerint a munkáltató feladatköre mára kitágult: nemcsak munkát és fizetést ad dolgozóinak, hanem szolgáltat is, egyfajta edukációs szerepkörbe került. Ma már minden vezető egy kicsit coach is, amely szerep évekkel ezelőtt még újdonságként hatott – idézi a Pénzcentrum a szakembert. „Az egyik megtartó erő lehet az egészségbiztosítás, de ez önmagában természetesen nem elég. Komoly verseny van a munkaadók között a szakemberekért, nehéz kérdés, hogy mik azok az eszközök, amelyekkel valóban meg lehet győzni valakit, hogy egy adott munkahelyen dolgozzon. Azt gondolom, hogy a versenyképes bér sokszor már nem elég, izgalmas munkára, szociális nyitottságra és mindezeken felül különböző juttatásokra is szükség van.”

A célzott támogatás speciális munkáltatói juttatás abban az értelemben, hogy csak a munkaviszony ideje alatt jár a munkatársaknak és nem helyettesíti az egyéni tagdíjbefizetést. A munkáltató edukációs szerepére épít: a foglalkoztató nem átvállalja az öngondoskodás terhét a magánszemélytől, hanem az öngondoskodó – amúgy is egészségtudatos – munkavállaló számára biztosít pluszjuttatást gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, magánegészségügyi szolgáltatásra, szolgáltatásalapú egészségbiztosításra (erről részletesen az Adjon egészségbiztosítást a bérnél kedvezőbb adózással! című cikkünkben olvashat). Mindezt nem bérként, hanem a teljesítményt elismerő juttatásként.

A gyorsan mozgó munkaerőpiacon nem elég arra törekedni, hogy megfelelő szintű bérrel megtartsuk a munkavállalót, hanem maradéktalanul elégedetté is kell tenni. Hogyan? Például a munkakörnyezettel, de emellett egyre fontosabb a személyes törődés, az, hogy a cég hozzájáruljon az alkalmazottak egyéni, személyes céljainak megvalósulásához - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Balogh Zsolt, a Liferay, Inc. nemzetközi cégcsoport tagjaként működő magyar leányvállalat ügyvezető igazgatója.

A munkavállaló élethelyzetéhez is igazodni tudó célzott támogatás a felelősen gondolkodó, kollégáival törődő, coach-szemléletű munkáltató eszköze, éppen ezért a Patika-csoport a munkáltatói célzott támogatások dinamikus bővülésére számít 2020-ban. Várakozásaink szerint több mint duplájára nőhet a támogatásként befolyó összeg többek között a régen várt egészségbiztosítási elem megjelenése miatt.

A célzott támogatás 6 pontja

Fotó: freepik.com

A szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-jei 2 százalékpontos csökkentése miatt 2020-ban összességében kissé magasabb összegű cafeteria-kifizetésekkel számolhatnak a munkavállalók a BDO Magyarország szerint. A szabályozás gyakorlatilag nem változott 2019-hez képest, így a legnépszerűbb juttatási elemekben sem számít hangsúlyeltolódásra az adótanácsadó cég.

Bár a cafeterirendszer sokszínűsége megszűnt, a juttatásokat mégsem érdemes beépíteni a bérbe – mutat rá a BDO Magyarország –, hiszen a béren kívüli juttatásnak a tapasztalatok szerint jóval nagyobb a motivációs hatása. Azért sem érdeke a munkáltatóknak ezt a juttatást béresíteni, hiszen az megemelné egy sor más, bérhez kötődő juttatás (így például a túlóradíj) összegét.

A SZÉP kártya továbbra is kedvezményesen adózó juttatás marad, 32,5%-os adóterhe (15% SZJA + 17,5% SZOCHO) jóval a bérként adózó juttatásoké alatt marad. A kedvezményes adózás az egyes alszámlák esetében eltérő keretösszegekre vonatkozik: a szálláshely alszámlán 225 ezer, a vendéglátás alszámlán 150 ezer, míg a szabadidő alszámlán 75 ezer forint a felső határ, melyek túllépése esetén a különbözetre már 38,35-os összesített adókulcs vonatkozik. Várható, hogy ez a juttatási forma 2020-ban is megőrzi részesedését a cafeteria-rendszerben a BDO szerint. De tegyük hozzá, a szálláshelyek közül már több nem fogadja el a kártyát, a munkavállalók egy jelentős csoportja pedig nehezen tudja kihasználni az üdülési juttatást. A szabadidő alszámla költése is korlátos, ezért sokan inkább a vendéglátás alszámlára terelik a juttatást.

Az egyes meghatározott juttatások köre sem változik idén. Továbbra is az önkéntes pénztárba fizetett célzott támogatás és a csekély értékű ajándék (évente egyszer, a minimálbér 10%-ig, azaz 16 100 forintig) adható 38,35%-os adózással. 2019 második felében mindkét juttatás népszerűsége megugrott a Patika-csoportban és 2020-ban is növekedésre számítunk. Azok a munkáltatók, amelyeknek a célzott támogatás nyújtására kötött szerződése 2019. december 31-én lejárt, szinte kivétel nélkül a meghosszabbítás mellett döntöttek. Sok cég jelezte igényét az új célzott szolgáltatásalapú egészségbiztosításra is. Velük január első felében kötjük meg a munkáltatói szerződést, hogy dolgozóik február 1-től már kihasználhassák a biztosítás által kínált biztonságot.

Cafeteriajuttatások 2020

Multi-Pay^® ajándékkártya kedvezménnyel a Patika-csoport szerződéses munkáltatói partnereinek

Az egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándék sokkal költséghatékonyabb juttatás, mint a bérként adózó készpénzcafeteria, miközben, ha Multi-Pay^® kártyán adja a munkáltató, a munkavállaló majdnem olyan széles körben tudja költeni, mint a készpénzt. Az elektronikus cafeteriakártyával többek között lehet fizetni a Tescoban, az Auchanban, a Sparban, a MediaMarkt, a Decathlon, a Jysk, a Líra, a Takko vagy a Budmil üzleteiben országszerte. A 16 100 forintos juttatást nemcsak a munkavállaló, hanem a közeli hozzátartozója számára is adhatja a munkáltató, így egy négytagú család évi 64 400 forinttal gazdagodhat így.

A juttatást akár adhatjuk a tanévkezdési támogatás vagy a készpénzcafeteria helyett. Mindkét esetben a juttatás 38,35%-os adóterhe áll szemben a bér 78,95%-os adózásával, ugyanakkora ráfordításból tehát lényegesen több marad a dolgozó zsebében.

A család az összeget rugalmasan költheti az elektronikus kártyát elfogadó üzletekben – közel 5000 helyen, többek között szinte az összes nagyobb élelmiszerláncnál – akár egy vásárlás alkalmával vagy több részletben. Az elfogadóhelyek listáját ITT találja.

A részletekről érdeklődjön a multi-pay@multi-pay.hu e-mail-címen.

Fotó: unsplash.com

A legnépszerűbb önsegélyező szolgáltatásokra fizethető támogatást a minimálbér százalékában határozza meg a Pénztártörvény. Ne feledje, idén már magasabb összeget tud célzott támogatásként adómentesen önsegélyező szolgáltatásra biztosítani pénztártag munkavállalói számára!

A 2018-ban kötött kétéves bérmegállapodás értelmében idén újabb 8%-kal, 161 000 forintra nőtt a minimálbér Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére. A minimálbér-emelésnek köszönhetően az önsegélyező szolgáltatások közül a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre fordítható támogatás, a beiskolázási támogatás és a közüzemi díjak támogatásának összege emelkedett. (Az egyes szolgáltatások igénybevételének feltételeiről ITT olvashat részletesen.)

2019-ben a Patika-csoport szolgáltatási kiadásai csupán kismértékben bővültek, azonban az összes kiadáson belül az önsegélyező szolgáltatásokra eső hányad jelentősen megnőtt. A pénztártagok egyre nagyobb mértékben használják ki a gyerekszületéshez, gyerekneveléshez, lakáshitel-törlesztéshez, munkanélküliséghez, közüzemi számlák fizetéséhez kapcsolódó támogatásokat, amelyeket 2017 óta nyújtanak az egészségpénztárak.

2019 óta a munkáltatók célzott támogatás formájában tudnak hozzájárulni munkavállalóik ilyen kiadásaihoz. A cég számára a juttatás adómentes a kifizetéskor, de a támogatásban részesülő munkavállalónak az összeg felhasználásakor egyéb jövedelme keletkezik, aminek a 85%-át az adószabályok alapján szja és szociális hozzájárulási adó terheli. A hatályos jogszabályok alapján az adóteher mértéke 27,625% 2020-ban. Az ilyen jellegű egyéb jövedelem után adókedvezmény nem jár.

Az adó ellenére is jobban jár a munkavállaló, ha munkáltatói támogatásból fizeti például a lakáshitel-törlesztést és nem a béréből. 200 ezer forint bruttó bérből 112 ezer forintot kap kézhez, míg ha ezt az összeget célzottan, valamely önsegélyező szolgáltatás támogatásaként biztosítja a cég, mindössze 55 ezer forint lesz a „veszteség”.

Adófizetés a tavalyi támogatás után

Az önsegélyező szolgáltatásra adott munkáltatói támogatás azonnal felhasználható, arra nem vonatkozik a 180 napos szabály, az egyéni befizetésekből azonban csak a már a pénztártag számláján 180 napja lévő összegből lehet ilyen céllal kifizetni. Tagjaink jelentős része tisztában van a 180 napos egyenleg fogalmával és tudatosan gyűjt az önsegélyező szolgáltatásokra.

Az online egyenleglekérdezés menüpontba belépve a pénztártag látja a teljes egyéni egyenlegét, a 180 napos egyenlegét, amely része a költhető egyenlegnek, a munkáltatói célzott támogatásból összesen rendelkezésére álló egyenlegét és annak felhasználási célonként dedikált összegét. Ezek minden esetben várakozási idő nélkül az adott szolgáltatásra költhetők.

Mire adhat a munkáltató 0%-os adóval célzott támogatást?

Fotó: freepik.com

A 2018-as jogszabályváltozások hatályon kívül helyezték az úgynevezett kockázati biztosítások adómentességét, de az átmeneti rendelkezéseknek köszönhetően 2019-ben még a korábbi szabályozás szerint lehetett eljárni. 2020-ban viszont – ha meghatározható a juttatás dolgozóra jutó pontos értéke – már csak az egészségpénztári célzott támogatással adott egészségbiztosítás adózik a bérnél kedvezőbben.

2019. január 1-i hatállyal kibővítették az adóköteles biztosítási díj fogalmát, amely a csoportos biztosítás formájában adott juttatások adózására vonatkozik. Ennek értelmében meg kell vizsgálni, hogy megállapítható-e a magánszemély számára biztosított juttatás pontos értéke, vagy sem. Ez vagy a biztosítási szerződés alapján derül ki, vagy a kifizetőnek arányosítással kell meghatároznia a magánszemélyre jutó biztosítási díj összegét.

H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója elmondta, „ha a fentiek egyike alapján megállapítható a pontos érték, a felek között fennálló jogviszony alapján munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé a juttatás. Ilyen esetben a biztosítási díj utalásakor a kifizetőnek nincs lehetősége a munkavállalót terhelő adók levonására, így „fel kell bruttósítania” a juttatás értékét, és át kell vállalnia a dolgozói kötelezettségeket. Ez azonban csak egy lehetőség a kifizető számára, ha nem szeretne levonni a juttatásból a dolgozónál. A másik megoldás, amikor a kifizető követelésként veszi nyilvántartásba a munkavállalót terhelő szja- és egyéni járulék terheket, és bérkifizetéskor visszatartja azok összegét, azaz kevesebbet kap a dolgozó.”

A szolgáltatásalapú egészségbiztosítás volt az egyik olyan népszerű adómentes cafeteriajuttatás, amely áldozatul esett a szigorításnak és az egy éves türelmi idő lejárta után, 2020-tól a fentiek értelmében bérként adózik. Az én pénzem becslése szerint több tízezer cég 1,5–2 millió dolgozója és családtagja kapott munkáltatói juttatás keretében magánegészségügyi ellátását kínáló védelmet. Azok a vállalatok, amelyek a juttatást továbbra is szeretnék nyújtani, egészségpénztáron keresztül adott célzott támogatással biztosíthatják munkavállalóiknak a hálapénz- és várólistamentes orvosi ellátást fedező egészségbiztosítást a bérnél kedvezőbb módon. A 38,35%-os adókötelezettség (szemben a bért terhelő 78,95%-os adóval) a kifizetőnél keletkezik az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint.

Januártól kedvező egészségbiztosítási csomagok a Patika-csoport kínálatában

Egészségbiztosítással a vállalat a biztosítás tényleges havi díjánál lényegesen nagyobb értéket ad a munkatársainak, hiszen a csoportos konstrukció az egyéninél is jobb feltételeket képes nyújtani: a biztosítók általában kedvezőbb áron több szolgáltatást kínálnak, és a kórelőzmények sem feltétlen kizáró tényezők, ahogyan ez a Patika-csoport által 2020 januárjától kínált biztosítási konstrukciókra is igaz.

És többet ad azért is, mert a biztosítás által fedezett kockázati limitek – a ténylegesen elvégzett vizsgálat vagy kezelés ára – lényegesen magasabb, mint a havi díj. (Becslések szerint 2017-ben szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás terhére mintegy 9 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a különböző egészségügyi szolgáltatásokra és vizsgálatokra.)

Függetlenként a Patika-csoport pénztárai a biztosítási piacon fellelhető legjobb minőségű és feltételű szolgáltatásra szerződtek az Allianz Hungária Biztosítóval.

Az Allianz Hungária Biztosító által kínált célzott egészségbiztosítási csomagok a Patika-csoport munkáltatói partnerei számára:

A célzott szolgáltatásként kínált biztosítási konstrukció részleteit és feltételeit itt találja a Patikapénztár és Új Pillér Egészségpénztár oldalán.

Hogyan köthető a dolgozókra egészségbiztosítás célzott patikás támogatásként?

Már nyújtok patikás célzott támogatást

Amennyiben Ön 2020-ban érvényes célzott támogatási szerződéssel rendelkezik, nem kell mást tennie, mint jeleznie felénk, hogy módosítani szeretné meglévő szerződését. Igény szerint lehetőség van a korábbi elemek megtartása mellett kiegészíteni a szerződést az egészségbiztosítási szolgáltatással vagy új megállapodást kötni.

A patikás szerződést ITT, az újpilléres nyomtatványt ITT töltheti le. Amennyiben kérdése van, keresse Pálffy Brigittát a biztositas@patikapenztar.hu vagy a biztositas@ujpiller.hu e-mail-címen.

Még nem állok szerződésben a Patika-csoport pénztáraival

A célzott támogatás nyújtásának feltétele, hogy a munkáltató megkösse a pénztárral a támogatói szerződést, amelyben rendelkezik a támogatott szolgáltatásról, a támogatási összegről és a támogatás igénybevételének feltételeiről. A célzott támogatás részleteiről többet a 2019-ben tarolt a patikás célzott támogatás című cikkünkben olvashat.

A patikás szerződést ITT, az újpilléres nyomtatványt ITT töltheti le. Amennyiben kérdése van, keresse Pálffy Brigittát a biztositas@patikapenztar.hu vagy a biztositas@ujpiller.hu e-mail-címen.

Mit ér az egészség?

Fotó: freepik.com

Fontos, hogy gyakran visszajelzéseket kérjünk munkatársainktól, mert csalóka lehet, ha a HR-esek vagy a felsővezetők saját érzékelésükre hagyatkoznak. A salary.com felmérése meglepő eredményt hozott. A juttatási paletta kialakítása kapcsán is fontos, hogy meghallgassuk munkavállalóinkat.

A HR-esek 69%-a szerint elkötelezettek a munkavállalók, míg utóbbiaknak csak 34%-a vallotta annak magát – idézi a HR Portál cikke a salary.com egyik felmérésének eredményeit. A HR-esek 71%-a gondolta azt, hogy megfelelő a juttatási csomag, miközben a másik oldalnak csupán 48%-a. „Létezik ez a szakadék” - erősítette meg saját felméréseik alapján Alina Gogunova, a Korn Ferry Hay Group moszkvai csoportvezetője az SAP által szervezett Digital Experience konferencián tartott előadásában. Említett saját számokat is: „a HR menedzserek 76%-a úgy látja, hogy ügyfélközpontú a cég, miközben a saleseseknek csak 55%-a vélekedik így. A fehérgallérosok 63%-a érzi azt, hogy hasznosak a vezetői visszajelzések, míg a kékgallérosok 49%-a mondta ugyanezt. Amikor a felsővezetők ezeket a különbségeket látják, szinte sokkot kapnak, nem hiszik el, hogy ennyire más a dolgozók véleménye. Kis eltérések még beleférnek, 10–30%-os különbségek már nem” - tette hozzá a HR szakember.

Barrie Crow, az SAP HR felhő megoldásért felelős kelet-közép-európai vezetője szerint az Y és a Z generáció szeret visszajelzést adni, igényli azt, hogy rendszeresen kikérjék a véleményét. Egy ilyen online szondán a valósághoz közelebbi válaszok születhetnek, mint távozáskor egy személyes exitinterjún – jegyezte meg a konferencián. (A teljes cikket ITT olvashatja a HR Portálon.)

Érdemes a juttatási rendszerrel kapcsolatosan is kikérni a munkatársak véleményét, lehetőleg még az év első hónapjában, hogy ha kell, módosítani lehessen a kínálatot. Azt számos kutatás alátámasztja, hogy a bér nem helyettesíti a béren felüli juttatásokat, azonban valódi elköteleződést, elégedettséget csak az a juttatás vált ki, amelyik valós dolgozói igényt elégít ki. Nem elég, ha a cégnek „megéri” adózási szempontból vagy kevés vele az adminisztrációs kötelezettség, és ezért kényelmes a HR-nek, a lényeg, hogy a munkavállaló a törődést, a munkája elismerését érezze a juttatás hátterében.

„A világ vezető vállalatainak 71%-a rendszeresen vizsgálja az üzleti eredmény és a dolgozói elköteleződés közötti kapcsolatot” - hangsúlyozta Gogunova a Korn Ferry kutatásai alapján. A kutatások szerint a hierarchiában lefelé haladva egyre kevesebben vannak tisztában azzal, hogy az ő munkájuk mit jelent a vállalat eredményeiben. Gogunova szerint a dolgozói elköteleződésre nagy hatással van a cég által gyártott termékbe, szolgáltatásba vetett hit. Ha a dolgozók büszkék erre, nagyobb arányban elkötelezettek. Szintén lényeges elem, hogy jól érzi-e magát a csapatban, mennyire tartja magát a kollektíva szerves részének. Ezt erősíti többek között a teljesítmény elismerésére alkalmas cafeteriarendszer.

Fotó: unsplash.com

Törvény írja elő a munkaadók számára, hogy a képernyő előtti munkavégzés céljából dolgozóiknak ingyenesen biztosítsanak dioptriás vagy monitorszemüveget, azonban 10-ből 9 irodai dolgozó és a munkáltatók több mint a fele nem volt tisztában ezzel a lehetőséggel.

A „Jár neked a szemüveg” fórum 1400 munkavállaló és 122 cégvezető bevonásával 2019. október–novemberben készített országos felmérése szerint az irodai munkát végzők 92%-a, a cégvezetők 62%-a egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szerint az irodai dolgozók ingyenesen igényelhetnek a munkáltatótól éleslátást (dioptriás) biztosító szemüveget vagy kékfény-szűrős monitorszemüveget. Azok között a cégvezetők között, akik ismerik a törvényt – ez is meglepő adat –, 80% nincsen tisztában azzal, hogy adó- és járulékmentesen elszámoltathatja a szemüveget és ennél is többen, 93% nem tudta, hogy még az áfát is visszaigényelheti.

Ez az arány annak fényében megdöbbentő, hogy a munkavállalók 69%-a szenved legalább három, látással kapcsolatos problémától, kortól és a képernyő előtt eltöltött idő mennyiségétől függetlenül – idézi a felmérést a Piac&Profit online.

Monitorszemüveget is igényelhetnek a munkavállalók a munkáltatótól, ráadásul dioptriamentes szemüveg esetén orvosi vizsgálatra sincs szükség. “Ami az éleslátást biztosító szemüvegeket illeti, az igénylése orvosi vizsgálathoz kötött, és ha az üzemorvos úgy ítéli meg, hogy a munkavállaló részére dioptriás szemüveg biztosítása szükséges lehet, a dolgozót beutalhatja szemészeti vizsgálatra is” – árulta el dr. Zempléni Kinga ügyvéd.

Az egyes meghatározott juttatás kategóriába sorolt célzott támogatással finanszírozhatja a vállalat a szemészeti vizsgálat árát, a későbbiekben szükséges kontrollvizsgálatokat vagy a kontaktlencséhez szükséges eszközök beszerzését. A munkavállalók patikakártyával fizethetnek a szolgáltatásért és az online egyenleglekérdezésben ellenőrizhetik a rendelkezésükre álló munkáltató támogatást. A célzott szolgáltatás támogatásának feltételeiről a 2019-ben tarolt a patikás célzott támogatás című hírünkben olvashat részletesen.

Fotó: unsplash.com