Közzétette a Magyar Nemzeti Bank az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport 2017-es teljesítményét. A jelentés alapján a kasszák taglétszáma csökkent és visszaesett a pénztári befizetések halmozott értéke is, de a szolgáltatási kiadások ehhez képest csekély mértékben, csupán két százalékkal mérséklődtek.

2017-ben összesen 51,22 milliárd forintot költöttek a pénztártagok az egészségpénztárakon keresztül. Legnagyobb arányban továbbra is gyógyszerért fizetnek a számlájukról, de egyre nagyobb szelettel részesül a tortából a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, amely kiadások egymilliárd forinttal bővültek 2017-ben 2016-hoz képest. Ez azt mutatja, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban vesz igénybe fizetős egészségügyi szolgáltatást. Leggyakrabban szakorvosi ellátásért – szemészetért, fogorvosért –, diagnosztikai vizsgálatért vagy laborvizsgálatokért fizetnek saját megtakarításból.  A pénztártagok egyre tudatosabban igyekeznek kihasználni a pénztári magánbefizetések után járó 20%-os szja-visszatérítést, amelynek köszönhetően spórolnak a magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásaikon.

Az egészség- és önsegélyező pénztári szektor szolgáltatási kiadásai (2017, forrás MNB)

A trendváltást a Patika-csoport szolgáltatási adatai is tükrözik. Bár továbbra is a gyógyszerkiadások adják a pénztári forgalom legnagyobb részét, dinamikusan bővül az orvosi ellátásra és az önsegélyező szolgáltatásokra fordított összeg.  2017-ben tagjaink 11%-kal költöttek többet egészségpénztári számlájukról magánorvosi ellátásra, mint 2016-ban. Az önsegélyező szolgáltatások iránti igény is nőtt, a gyógyszertári költések csökkentek hasonlóan a szektor egészéhez. Ennek ellenére az egészségpénztárak még mindig jelentősen hozzájárulnak a lakossági gyógyszerköltésekhez szektorszinten, a Patika-csoport szolgáltatási kiadásainak egészéből például a gyógyszer- és gyógyhatású készítmények több mint 64%-kal részesednek.

Csökkent az egészségpénztári szektor

2017-ben drasztikusan csökkentek az egészségpénztárak bevételei – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által kiadott szektorjelentésből. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás drasztikus visszaesését – 30,5 milliárd forintról 17,7 milliárdra csökkent (42%) – a magánbefizetések több mint 31%-os bővülése nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni. Az egyéni befizetések dinamikus emelkedése üzenetértékű: a minőségi egészségügyi ellátás feltételezi a magánforrások becsatornázását, amelynek intézményesített és az állami szja-visszatérítéssel támogatott módja az egészségpénztári megtakarítás.

– A számok azt mutatják, a hazai munkavállalók jelentős része felismerte az egészségcélú öngondoskodás fontosságát és az is egyre többekben tudatosul, hogy az állam önmagában nem képes hosszú távon fenntarthatóan és megfelelő szinten finanszírozni a hazai egészségügyi ellátást. Egyre többekben tudatosul, hogy az állami ellátásért is fizetni kell vagy az időnkkel a sorban állás miatt, vagy a hálapénzzel, amiért jobb szolgáltatást remélünk – mutatott rá Dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport alapítója.

A lakosság növekvő egészségtudatosságának köszönhetően az egyéni befizetések ellensúlyozni tudták a munkáltatók kihátrálását, így az egészségpénztári szektor összességében csak 13,6%-kal zsugorodott. 2017 év végére az összes befizetés arányában az egyéni befizetések az előző évi 39%-ról 59%-ra nőttek a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásokkal szemben.

– Egyértelmű a paradigmaváltás, de jelentős tartalékokat látunk még az egyéni befizetések növekedésében. Egyrészt azért, mert a Patika-csoport felmérései azt mutatják, sokan vannak, akik nem tudják, hogy akár évi 150 ezer forintot is spórolhatnak éves szinten az egészségcélú költéseiken az egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően – tette hozzá Vargha László, a Patika-csoport pénzügyi igazgatója.

Ajánlja 20%-kal olcsóbban!

Az Euro Health Consumer Index 2017 – EHCI szerint Magyarország egészségügyi rendszere a 29. a vizsgált 35 ország sorában. A listát Hollandia és Svájc vezeti 924 és 898 ponttal, az elégtelennek minősített pozíción Lengyelországgal osztozunk: mindkét állam 584 pontot ért el az 1000-ből.

A hat fő szempont – betegjogok és -információk, az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések eredményessége és minősége, az elérhető szolgáltatások köre, a közfinanszírozás mértéke valamint a megelőzés és a gyógyszerhasználat – alapján, összesen 46 indikátor segítségével készült értékelés alapján a legjobbak közé, a 800-asok klubjába tizenketten tartoznak. Elsősorban az északi államok felülreprezentáltak a csoportban, amely országok teljesítményét jelesre értékelték a jelentés készítői. Néhány kelet-európai uniós tagot is kiemeltek a „meglepően jól teljesítők” között. Például Szlovákiát, amely összesen 749 pontot ért el, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben pedig az élre került. Szlovénia, Észtország és Csehország fejlődése is látványos, amely eredmény mögött a stockholmi központú Health Consumer Powerhouse (HCP) által készített vizsgálat szerint a vásárlóerő-paritáson számított ráfordítások mértékének emelkedése áll.

Magyarország és Lengyelország kapcsán a jelentés megállapítja, hogy ezekben az államokban a kormány az ország optimális működésének biztosítása helyett más dolgokra összpontosít – a szabad sajtó felszámolását, a jogi rendszer átpolitizálását, a migrációs kvóta elleni küzdelmet és az abortusz betiltását említi a jelentés – és az EHCI kiadása óta nem történt előrelépés az egészségügyi rendszerek reformjában. Utóbbi igaz Romániára és még más kelet-közép-európai országra is. (A HCP jelentése itt olvasható.)

Néhány, a jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításai közül (piros-elégtelen, sárga-közepes, zöld-jó):

Zöldet kaptunk

• ✔ A 65 év felettiek hályogműtétjének számára.
• ✔ A nem kielégített fogorvosi kezelésekre való igény számára.
• ✔ A prevenció területén a gyerekkori védőoltásokra vonatkozó mutatóra (ebben Magyarország áll az élen).
• ✔ Az iskolai tornaórák számára (Magyarországon a legtöbb).
• ✔ A háziorvosi szolgálathoz való hozzáférésre.

Sárgát kaptunk

• A stroke miatt bekövetkezett halálesetek számának csökkenésére.
• A szívinfarktus és a stroke 30 napos halálozási rátájára.
• Az 1000 élve születésre jutó csecsemőhalálozás számára.
• A 65 éves kor előtt bekövetkezett halálozási mutatóra.
• Az egymillió lakosra jutó veseátültetés számára.
• Az otthoni idősgondozásra.
• A dialízis kezelés elérhetőségére.
• A dohányzásra.
• A közúti balesetben elhunytak számára.

Pirosat kaptunk

• ! Az orvos által elrendelt CT vizsgálatokra való várakozási időt illetően.
• ! A rákterápiákhoz való hozzáférhetőségre.
• ! A rákos megbetegedések ötéves túlélési mutatójára (nálunk alig haladja meg a 40%-ot, míg az élmezőnyhöz tartozó Norvégiában közel 70%).
• ! A kórházi fertőzések százalékára.
• ! Az 1000 élve születésre eső abortusz- és császármetszések számára.
• ! Az egészségügyi költésekben az állami szerepvállalásra: a közfinanszírozás a teljes egészségügyi kiadások csupán 67%-át fedezi.
• ! A hálapénz-adási szokásokra.
• ! A felnőtt lakosság arányában a magas vérnyomással élők számára (nálunk 35%, míg az első helyen álló Egyesült Királyságban alig 20%).
• ! Az alkoholfogyasztás mértékére (erre az indikátorra mindössze hét ország kapott jelest, abból kettőben – Macedóniában és Albániában – a legnagyobb az iszlám populáció).
• ! A gyógyszerköltésekben az állami finanszírozás részarányára (nálunk nem éri el az 50%-ot, míg a legjobbaknál 70% vagy a feletti).

Ha erősödne az uniós tagállamok közötti együttműködés az egészségügyi technológiák értékelése terén, javulna a betegek tájékozottsága, gyorsabban jutnának el a hatékony és innovatív egészségügyi eszközök a betegekhez, a gyártóknak pedig nem kellene eltérő tagállami eljárásokhoz alkalmazkodniuk.

Az egészségügyi ágazat az unió gazdaságának meghatározó része, az EU GDP-jének mintegy 10%-a innen származik.

„Az egészségügyi technológiaértékelés területén az uniós szintű együttműködés erősítése kedvezően hat az innovációra és javítja a gyógyászati ipar versenyképességét. Olyan szabályozási keretet javasolunk, amely Európa egészében előnyös lesz a betegek számára, ugyanakkor ösztönzi az innovációt és javítja az uniós egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát.”– mondta Jyrki Katainen alelnök.

Január utolsó napján a bizottság elindította azt a folyamatot, amelynek célja a betegek érdekeit szolgáló jobb minőségű és innovatív egészségügyi ellátás biztosítása, különösen azok számára, akiknek a kezelése nem megoldott. A kezdeményezés az erőforrások összevonására és a szakértelem megosztására irányul, amely révén javulhat a tagállamokban az erőforrások felhasználása, és ezáltal elkerülhető, hogy azonos termékek esetében párhuzamosan több értékelésre is sor kerüljön.

Az egészségügyi technológiaértékelésről szóló javasolt rendelet hatálya alá tartoznak

• az új gyógyszerek,
• bizonyos új orvostechnikai eszközök.

A tagállamok ezeken a területen alkalmazhatják az egészségügyi technológiaértékelés közös eszközeit, módszertanát és eljárásait:

• közös klinikai értékelések,
• közös tudományos konzultációk,
• a kialakulóban lévő egészségügyi technológiák azonosítása,
• önkéntes együttműködés más területeken.

Tagállami hatáskörben maradna továbbra is

• az egészségügyi technológiák nem klinikai szempontjainak értékelése,
• az ármegállapítással és a támogatással kapcsolatos döntéshozatal.

A javaslat a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. Az elfogadást és hatálybalépést követően várhatóan három év múlva lesz alkalmazandó. Az alkalmazás kezdőnapját követően további hároméves időszak tenné lehetővé a tagállamok számára, hogy alkalmazkodjanak az új rendszerhez.

Az egészségügyi technológiaértékelés területén a fenntartható uniós szintű együttműködés biztosítani fogja, hogy valamennyi uniós tagállam részesülhessen a hatékonyságnövekedésből, és ezáltal az uniós hozzáadott érték a lehető legmagasabb legyen. Az érintettek, akik fontosnak tartják, hogy a betegek minél gyorsabban hozzáférjenek az innováció nyújtotta eredményekhez, széles körben támogatják az uniós együttműködés erősítését ezen a területen. A bizottsági nyilvános konzultációban részt vevő érdekeltek és polgárok messzemenően támogatják a kezdeményezést: szinte valamennyien (98%) elismerik az egészségügyi technológiaértékelés hasznosságát, 87%-uk pedig egyetért azzal, hogy e területen 2020 után is szükség van az uniós szintű együttműködésre.

Sikerült emberi petesejtet növeszteni laboratóriumban, petefészekszövetben a legkorábbi fázistól egészen a teljes érésig – számoltak be a Molecular Human Reproduction című szaklapban. Ez új távlatokat nyithat a meddőség kezelésében.

Az edinburgh-i kutatókórházban és a New York-i Humán Reprodukciós Központban végzett új kutatás az első, amelyben az emberi testen kívül növeltek petesejtet a legkorábbi fázistól a teljes érésig.

– Szélesedhet a rendelkezésre álló termékenységi kezelések skálája azzal, ha képesek vagyunk érett emberi petesejtet növeszteni. Most a petesejt fejlődését elősegítő feltételeket optimalizáljuk és tanulmányozzuk, mennyire egészségesek a kifejlett sejtek" - mondta el Evelyn Telfer, a kutatás egyik vezetője.

Független szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy sok a munka addig, amíg a laboratóriumban növesztett petesejt készen állhat arra, hogy spermiummal megtermékenyítsék és egészséges embrió fejlődjön belőle. Darren Griffin genetikus, a Kenti Egyetem professzora szerint amennyiben javítják az eljárás biztonságát és sikerességi arányát, akkor segíthet a rákbetegeknek termékenységüket megőrizni a kemoterápia ellenére, javíthat a meddőségi kezeléseken és segíthet a tudósoknak, hogy még pontosabban megértsék az emberi élet legkorábbi szakaszának biológiáját. (Forrás: MTI)

A magyar népesség megbetegedési és halálozási viszonyai az elmúlt évtizedben nem mutattak számottevő javulást, bizonyos betegségtípusok előfordulási gyakorisága folyamatosan nő. Ezért elindult a Megelőzés éve 2018-2019 elnevezésű kampánysorozat.

Idén is folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja hetvennégy szakmai szervezet összefogásával – közölte a program kommunikációs ügynöksége az MTI-vel. A szűrőprogram nyolc éve alatt 1500 helyszínen több mint hatmillió vizsgálatot végeztek, 500 ezer látogatót fogadtak, a kitöltött kérdőívek száma elérte a 15 milliót - ismertették.

Az elmúlt nyolc év statisztikai adatainak tükrében kijelenthető, hogy a magyar lakosság a kiemelten nagy kockázatú csoportba tartozik. Minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg. Legalább hárommillió embernek magas a vérnyomása, egymillióan cukorbetegek, a lakosság 40%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest az emberek jóval többet dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak.

A közlemény szerint az emberek még mindig nem törődnek kellőképpen az egészségükkel, nem élnek a szűrővizsgálat adta lehetősséggel, ezért sokszor csak akkor ismerik fel a betegségeket, amikor már nincs segítség. A halálozási statisztikák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság tudatos felkészítésére és folyamatos tájékoztatására van szükség – mutat rá a közlemény.

Kik járnak szűrésekre?

A szűréseken résztvevők átlagéletkora 36-48 év volt, 69%-uk nő, 31%-uk férfi. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek, aztán Veszprém, Heves és Fejér megye következett a sorban.

Mikre derült fény a vizsgálatokon?

A megkérdezettek 10%-ánál találtak eltérést a szív és érrendszeri szűrővizsgálatok során. A vércukorszint vizsgálata csaknem 9%-ban mutatott kóros értékeket. A mért koleszterinérték 24-32%-ban eltért a normál értéktől.

A nők és a férfiak körében közel egyforma volt a krónikus vesebetegség (2-3%), a cukorbetegség (5%), a légúti betegség, allergia (24%) előfordulási gyakorisága, míg laktózintolerancia a látogatók majdnem 10%-át érintette. Jelentős volt a szembetegség (15-16%) mértéke, valamint az emelkedett húgysavszint (25-28%).

A daganatos megbetegedések a lakosság 49,6%-át, az anyagcsere-betegségek pedig 43%-át érintik. A középkorúak esetében a vastagbéldaganat rizikótesztjének eredménye 20%, a neuropathia-rizikóba az emberek mintegy 3,5%-a sorolható.

Hogyan élünk?

A rizikófelmérési kérdőívekből kiderült, hogy a szűrésen résztvevők 25,5%-a dohányzik. A válaszok alapján kiderült az is, hogy a megkérdezettek valamivel több mint 40%-a szeretne leszokni. A kérdőíves felmérésben résztvevők 62%-a naponta, 33%-a hetente fogyaszt zöldség- és gyümölcsféléket. Az emberek csupán 54%-a mozog naponta.

Van igény a szűrővizsgálatokra

Budapesten tartották konferenciájukat a V4 országok egészségügyi miniszterei. Az országok a gyógyszerpolitikában, az alapellátás fejlesztésében és a táplálkozással összefüggő betegségek elleni küzdelemben hirdettek közös fellépést.

Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország megtette az első lépéseket az együttműködés felé a gyógyszerek tisztességes árazása, a közös vakcinabeszerzések, és az innovatív gyógyszerekhez való hozzájutás ügyében – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki szerint a visegrádi országok sokat segíthetnek egymásnak az alapellátás, a háziorvosi szolgálat fejlesztésében is. A konferencián a magyar miniszter, Adam Vojtech, cseh egészségügyi miniszter, Zbigniew J. Król, lengyel egészségügyi miniszterhelyettes és Stanislav Spánik, szlovák egészségügyért felelős államtitkár közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy a V4 országok megerősítik együttműködésüket a nem fertőző, krónikus betegségek, a táplálkozás okozta kockázati tényezők és a gyermekkori elhízás elleni küzdelemben.

Balog Zoltán szerint a táplálkozás-egészségügy, az antimikrobiális rezisztencia kihívására adott válaszok, az elektronikus egészségügyi szolgáltatások, az egészségtudatosság pozitív befolyásolása, a betegek aktív bevonása és a személyes egészségügyi adatok kezelése mind olyan ügyek, amelyekről érdemes közösen beszélni. A régióban az országok hasonló problémákkal küzdenek – írja az MTI közleményében a miniszterre hivatkozva – a mozgásszegény életmódot, a táplálkozással összefüggő betegségeket és az elhízást illetően. A magyar lakosság körben körében is súlyos népegészségügyi problémát jelent az elhízás, bár a WHO felmérése szerint Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a hétéves gyerekek körében megállt az elhízás előfordulásának növekedése.