A Patika-csoport novemberi befizetési akciójának rekordja is igazolja, hogy a lakosság széles rétege tudatosan készül arra, hogy az állami egészségügyi ellátás mellett igénybe vegye a magánszolgáltatásokat. Idén minden korábbinál dinamikusabban nőttek az egyéni befizetések a kedvezmény hatására.

A Patika-csoport tagjai érzik a paradigmaváltást, ami az egészségügyi ellátás finanszírozásában zajlik napjainkban Magyarországon. Születésnapi akciónk eredménye igazolja: sokan ráébredtek, hogy szükség van öngondoskodásra, saját megtakarításra, amelyből színvonalas egészségügyi ellátáshoz jutnak. A közellátást hosszú várólisták – vagy azért mert nincs orvos, vagy azért, mert az adott vizsgálatra nincs forrás –, időhiányos orvosok és az ápoló személyzet hiánya jellemzi. Egy új finanszírozási modellben az egészségpénztári intézményrendszernek komoly szerepe lehetne több okból is. Egyrészt a tagok befizetéseik után 20%-os adó-visszatérítésre jogosultak, azaz az állam indirekt módon 20%-kal hozzájárul a magánellátás költségeihez. Másrészt patikakártyával a költések átláthatóak, a szabályosan működő – számlát adó és legálisan foglalkoztató – szolgáltatóknál csapódnak le. Mindez hozzájárul az egészséggazdaság fehérítéséhez és így az állami bevételek növekedéséhez is, ami forrást kínálhatna a közellátás színvonalának emeléséhez.

Több mint 100 ezer tagunk jelentős százaléka élt a lehetőséggel, hogy novemberben sokkal kedvezőbben töltse fel egészségpénztári számláját, ráadásul alig néhány hónap múlva a számláján tudhassa a befizetett személyi jövedelemadójából visszautalt hányadot is. 2017-ben folytatódott a sok éve tartó tendencia és a novemberi befizetések ismét túlszárnyalták a megelőző évit. Az idei rekord egyértelműen a lakossági megtakarításnak köszönhető: a Patika-csoport tagsága felmérte, hogy az öngondoskodás egyáltalán nem luxus, hanem a család jóllétének a kulcsa.

Hazai és nemzetközi felmérések egyaránt azt mutatják, hogy egyre nagyobb részt képviselnek a magyarországi egészségügyi költésekben a zsebből fedezett kiadások (részletesebben a témában publikált legújabb európai jelentésről ITT olvashat hírlevelünkben). A Primus Egyesület szerint a 2015-ös GDP-arányos 7,2 százalékos egészségügyi céllal elköltött összeg 2,4 százaléka volt magánköltés. A tizenkét legnagyobb magyarországi magánszolgáltatót tömörítő szervezet szerint ez az arány a következő években várhatóan évi 4-5 százalékkal fog emelkedni, és 2021-re a saját zsebből fizetett egészségügyi kiadás éves szinten eléri a 1100 milliárd forintot.

A Patika-csoport szolgáltatási kiadásainak elemzése arra mutat rá, hogy az egyre nagyobb arányú sajátbefizetésekből a pénztártagok többet fordítanak orvosi szolgáltatásra, azaz nő azok száma, akikben tudatosult, hogy érdemes patikakártyával fizetni az ellátásért, mivel így annak árából az szja-jóváírás miatt 20%-ot az állam áll. Bár a tortából továbbra is a gyógyszerköltések és a gyógyászati segédeszközre fordított kiadások hasítják ki a legnagyobb szeletet, 2013-2017 között közel duplájára nőtt az orvosi ellátásra fordított egészségpénztári megtakarítás. „A magánintézmények felé fordulásban szerepet játszik az állami egészségügy színvonala és az is, hogy egyre több privátrendelő és kórház várja a betegeket, és kínálja szolgáltatásait a középosztálybeli családoknak is elfogadható áron” – írja a Ritmus.hu.

Újdonság a még kényelmesebb számlafeltöltés érdekében

A szociális hozzájárulási adó 19,5%-ra csökkentésével az önkéntes pénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés közterhe 43,66%-ról 40,71%-ra csökken 2018-ban. Bár ez az adókulcs még mindig magasabb, mint ami a készpénzcafeteriára és a SZÉP kártya-juttatásokra vonatkozik, a különbség elenyésző.

A legtöbb munkáltató számára kulcskérdés, hogy minél költséghatékonyabban működjön. Sokszor ez a bérek alacsonyan tartásában nyilvánul meg, vagyis, jól jár a cég, de rosszul jár a dolgozó. A mai munkaerő-piaci viszonyok között azonban ez a filozófia hosszú távon nem életképes.

Cafeteriaszámtan, amellyel mindenki jól jár

Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés az ideinél jobb helyzetbe kerül a 2018-as új adókörnyezetben, bár továbbra sem tartozik a kedvezményes kulccsal adózó juttatások táborába. Látván azonban a számokat és a hazai egészségügyi ellátás jellemzőit, az egészségpénztárak azt remélik, hogy a felelős munkáltatók újraszabják a cafeteriarendszerüket jövőre.

Ha a munkáltatónak havi 10 ezer forintja van egy dolgozó jövő évi béremelésére, a többletráfordításból munkabérként 5 500 forintot utal a munkavállalónak, önkéntes pénztári hozzájárulásként pedig több mint 7 ezer forintot, csupán 300 forinttal kevesebbet mintha készpénzcafeteriát adott volna. Utóbbi esetben azonban lényegesen kevesebbet tett a munkavállalójáért, hiszen nem segítette az öngondoskodás fejlődését, nem tett lépéseket a családbarát munkahelyi kultúra kialakítása érdekében és nem járult hozzá, hogy csökkenjen a különbség a minőségi egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyében.

10 000 Ft bruttó munkáltatói ráfordításból a munkavállalónál maradó összeg a ráfordítás jogcíme szerint (Ft, 2018)

A munkáltatói szerepvállalás újbóli erősítése mindenképp fontos célja az egészségpénztáraknak, hiszen a munkáltató egyfajta kapocs lehet a lakosság és a magánszolgáltatók között. A foglalkoztatók széles táborának bevonása hozzájárulhat egy hosszú távon fenntartható hazai egészségügyi finanszírozási modell kialakításához.

Fontos lenne az is, hogy minél több családban tudatosuljon, az egészségpénztári befizetés után járó 20%-os szja-visszatérítéssel valójában a magánintézményekben való gyógyulás költségét csökkenthetik. Vagy fogalmazhatunk úgy is: az szja-visszatérítés ellensúlyozza a duplaköltés deficitét. Hiszen az egészségügyi szolgáltatásijárulékot annak is meg kell fizetnie, aki nem veszi igénybe az azért járó állami szolgáltatást.

Jelen pillanatban szektorszinten folynak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal arról, hogy jövőre kedvezőbb helyzetbe kerüljön az egészségcélú megtakarítás. Ennek érdekében lépett szövetségre a magánszolgáltatók oldaláról a 12 legnagyobb intézményt tömörítő Primus Egyesület és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

Novemberben javaslatokat fogalmazott meg a magánegészségügyi piac átláthatóságának növelésére és az önkéntes pénztári befizetések ösztönzésére a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatókat összefogó Primus Egyesület, valamint az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) – írja a Ritmus.hu. A két szervezet közötti stratégiai kapcsolat a pénztártagok, illetve a számukra szolgáltatást nyújtó magánegészségügyi szolgáltatók érdekében jött létre. Az egészséggazdaság kifehérítése közös célja a pénztáraknak és a szabályosan működő szolgáltatóknak egyaránt, éppen ezért a magánszolgáltatók számára is fontos kérdés, hogy minél többen lépjenek be az egészségpénztárakba, és gyógyuljanak a 20%-os szja-kedvezménnyel ösztönzött megtakarításokból. Azok ugyanis a számlás magánegészségügyi költéseket fogják növelni.

A jelenlegi, nem teljes körűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással. Emiatt jelentős adóbevételektől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza.

– Az évente legalább 100 milliárd forintra becsült magánegészségügyi szürkezóna nemcsak minőségi, garanciális és betegbiztonsági kockázatot hordoz, hanem emiatt versenyhátrányba kerülnek a jogkövető szolgáltatók, ráadásul az állam is jelentős adóbevételektől esik el – mutatott rá Leitner György, a Primus elnöke, az Affidea ügyvezető igazgatója.

A Primus korábban azzal fordult a kormányzathoz, hogy a teljes magánegészségügyi szektorban érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek, hasonlóképpen ahhoz a szabályhoz, amely a plasztikai sebészetek számára korábban már kötelezővé tette az online pénztárgépek használatát. A NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése hozzájárulna a most még a szürke- és feketezónában működő mikro-magánegészségügyi szolgáltatói szektor kifehérítéséhez, és így az állami bevételek növeléséhez.

Egyre több helyen lehet patikakártyával fizetni

Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke a szervezetek együttműködését bejelentő sajtóeseményen ismertette a pénztári szektor és a Századvég Gazdaságkutató által korábban kidolgozott javaslatot, amely hozzájárulhatna a pénztári szektor bővüléséhez. Az elképzelés szerint a munkavállalók a munkáltatók által befizetett tagdíj-hozzájárulás után is kapnának adójóváírást, amennyiben azt ők is kiegészítik meghatározott mértékben. Az elképzelésre az NGM és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is pozitívan reagált. Ezen túlmenően az ÖPOSZ kezdeményezte a kormányzatnál azt is, hogy az önkéntes kasszákba fizetett munkáltatói tagdíjak kedvezőbb adókulcs alá essenek.

Jelenleg csaknem valamennyi uniós országban az ellátás csupán részterületekre összpontosít, és a betegeknek egyedül kell eligazodniuk az egészségügyi létesítmények dzsungelében. Integrált ellátásra lenne szükség – mutat rá az Európai Bizottság helyzetjelentése, amelyet az uniós tagországok egészségügyi helyzetéről és az egészségügyi rendszerekről készítettek.

Jelentős különbségek figyelhetők meg Magyarországon a különböző társadalmi-gazdasági csoportok egészségi állapotában, amelyek oka a kockázati tényezőknek való nagyobb mértékű kitettségben, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségekben keresendő.

Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó országjelentése szerint hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták 35 000 nő (az összes haláleset 55%-a) és több mint 27 000 férfi (az összes haláleset 45%-a) halálát. A halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, amit leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási aránynak tulajdonítanak.

A másik vezető halálok a magyar nők és férfiak körében a rák. 2014-ben közel 15 000 nő és 18 000 férfi halt meg rákban (az összes haláleset 23%-a, illetve 29%-a). A bizottsági jelentés megállapította: Magyarországon számos haláleset a megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. Az ischaemiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a szélütés és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami egyértelműen mutatja a folyamatosan magas dohányzási arány hatását. Az Alzheimer-betegség és más demenciák miatti halálesetek száma szintén gyorsan emelkedik Magyarországon, ami a népesség elöregedését, a jobb diagnosztizálás, a hatékony kezelések hiányát tükrözi.

Magyarországon a zsebből fizetett kiadások az uniós átlag kétszeresét teszik ki

Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alatt vannak, és az utóbbi évtizedben tovább nőtt ez a különbség. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (a GDP 7,2%-a) – a tendenciáról ITT olvashat hírlevelünkben – , ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak (a GDP 9,9%-a). Az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származik állami forrásokból. A zsebből fizetett kiadások, amelyek magukban foglalják a közfinanszírozott ellátások esetében fizetendő önrészt, a szolgáltatás csomagba nem tartozó ellátásokért fizetett díjat, valamint a paraszolvenciát, Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 29%-át teszik ki, vagyis a 15%-os uniós átlag csaknem kétszeresét.

A zsebből fizetett kiadások legnagyobb része gyógyszerekre megy, amiből az uniós szakemberek arra következtettek, hogy a gyógyszerkészítmények elérhetősége problémás lehet. A paraszolvencia pedig már régóta fontos szerepet játszik a magyar egészségügyben – állapítja meg a kutatás, és a becslések szerint az összes egészségügyi kiadás legalább 2,1%-át teszi ki. Ez az arány sokkal magasabb, mint a legtöbb uniós országban.

Egészségi állapot

2015-ben a születéskor várható élettartam 75,7 év volt Magyarországon, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól. A nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbség jelentős: a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező magyar férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak. Ez a különbség leginkább az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozók körében megfigyelhető szív- és érrendszeri betegségek és rák miatti magasabb halálozási rátának tudható be.

Kockázati tényezők

2014-ben a magyar felnőttek több mint egynegyede napi rendszerességgel dohányzott. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében a dohányzás több mint kétszer gyakoribb, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében. Nőtt az elhízás gyakorisága, és 2014-ben a magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos volt. A serdülők körében megfigyelt ártalmas alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező: a magyar 15 évesek 38%-a életében már több alkalommal volt részeg (szemben a 25%-os uniós átlaggal).

Egészségügyi rendszer teljesítménye

A bizonyos területeken megfigyelt csökkenések ellenére Magyarország az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma, ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés terén életveszélyes állapotok esetén. Magyarországon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségét akadályozza a zsebből fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje. Viszonylag nagyszámú alacsony jövedelmű magyar háztartás számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről. Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés. Az alapellátás megerősítése és a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

A kutatás kapcsán Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az egészségügyi költségvetés 80%-át fordítjuk a betegségek kezelésére, a megelőzésükre viszont mindössze 3%-ot, ami gyakorlatilag elenyésző. Jobb hozzáférést kell biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi részleghez forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében valamennyi szakpolitikai területen integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést.”

Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés segít a hatékonyabb és eredményesebb egészségügyi rendszerek kialakításában. A megelőzéssel kapcsolatos beruházások kiegyensúlyozottabbá tételét célzó törekvések mellett mérsékelni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek például a rákszűrés vagy a testmozgás terén mutatkoznak meg a magasabb, illetve alacsonyabb jövedelemmel és képzettséggel rendelkezők között.

Az egészségpénztárak és magánbiztosítások rendszerét tovább kell fejleszteni Magyarországon, melynek egyik kulcsa az volna, hogy a fizetéshez kapcsolódó cafeteria rendszerében növekedjen az ilyen jellegű kifizetésékhez kapcsolódó kedvezmények mértéke a többi opcióhoz képest.

Az OECD és a European Health Observatory közelmúltban megjelent országjelentése (OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2017), Magyarország: Egészségügyi országprofil 2017, State of Health in the EU, OECD Publishing, Paris/European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels. http://dx.doi.org/10.1787/9789264285231-hu) elszomorító képet mutat a hazai egészségügyi rendszerről. A gyógyítással elkerülhető halálozási arányszámok tekintetében Magyarország nemcsak a többi uniós országtól marad el, hanem az összes visegrádi országtól is. Felmerül a kérdés, hogy vajon mivel tud többet a cseh, lengyel és szlovák egészségügyi rendszer a hazainál, és hogy behozhatjuk-e az Európai Unió országaitól való lemaradásunkat?

A jelentés alapján, ha ténylegesen csökkenteni akarjuk az egészségben megélt életévekben mutatkozó lemaradásunkat, akkor az ellátórendszer szempontjából nem a kórházaink fejlesztésére kell fókuszálnunk. A helyzet kulcsa a megelőzés és egészségfejlesztés, valamint az alapellátás hatékonyságának a javulásában rejlik.

A hazai egészségügyi finanszírozási rendszer legfőbb problémája az, hogy az egészségügyi kiadásunk szintje jelentősen elmarad az Európai Unió és a visegrádi országok átlagától. A bruttó hazai össztermék (azaz GDP) egészségügyi kiadásokra fordított hányada mindössze 7,2% volt 2015-ben, ami jelentős csökkenést jelent a 2005-ös 8,0%-hoz képest. A 2005-ös értékek csökkenéséért kizárólag az egészségügyi közkiadások visszafogása volt a felelős. 10 év alatt az egészségügyi közkiadások szintje 5,7%-ról 4,8%-ra, azaz körülbelül 15%-kal csökkent az OECD adatai alapján. A rendszer forráshiányának orvoslására elengedhetetlen az egészségügyi közkiadások jelentős növelése, melynek jelei már látszanak az utóbbi két év költségvetésben.

A közkiadások csökkenését némiképp ellensúlyozhatja a magánkiadások növekedése. Bár a hazai egészségügyi magánkiadások 33%-os szintje meghaladja az európai uniós átlagot, ez azonban inkább a közkiadások elégtelen szintjét jelzi. Ennél súlyosabb probléma, hogy rossz a hazai magánkiadások struktúrája, hiszen az úgynevezett zsebből fizetett kiadások jelentik a kiadások túlnyomó többségét. A váratlan vagy a hosszan tartó krónikus betegségek miatti jelentős közvetlen térítési díjak veszélybe sodorhatják a háztartások pénzügyi egyensúlyát. Ezzel szemben a háztartások szempontjából tervezhető költséggel bíró intézményesült magánfinanszírozás - azaz az egészségpénztári és egészségügyi magánbiztosítási kiadások – hazai mértéke jelentősen elmarad hazánkban az Európai Unió átlagától. Az egészségpénztárak és magánbiztosítások rendszerét tovább kell fejleszteni Magyarországon, melynek egyik kulcsa az volna, hogy a fizetéshez kapcsolódó cafeteria rendszerében növekedjen az ilyen jellegű kifizetésékhez kapcsolódó kedvezmények mértéke a többi opcióhoz képest.             

Kaló Zoltán egyetemi tanár
Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar (ELTE TáTK)
Syreon Kutató Intézet

2018. év kiemelt jelentőségű lesz, hiszen újraszabályozásra kerültek az adóigazgatás eljárási jogszabályai. Ennek keretében az adóigazgatás szabályrendszere az adóigazgatás rendtartásáról szóló törvényben (Air), és az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) illetve a törvény végrehajtását elősegítő rendeletekben kerülnek szabályozásra.

Az Air és az Art átalakítása kapcsán számos rendelkezést építettek be az adójogszabályokba, illetve a beépülő rendelkezések mellett számos adójogszabály is tartalmaz új rendelkezéseket. A személyi jövedelemadó törvény egyik lényeges változása, hogy 2018. évben már nem lesz arra lehetőség, hogy a munkavállalók jövedelemadó bevallását munkáltató elkészítse. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden magánszemélynek saját magának kellene a jövedelemadó bevallását összeállítania.

Az idei évhez hasonlóan a jövő évben is az adóhatóság (a feltételek fennállása esetén) elkészíti a nem egyéni vállalkozó magánszemélyeknek a jövedelemadó bevallás tervezetét, melyet a magánszemély módosíthat, kiegészíthet. Az adóhatóság által elkészített bevallástervezet mellett a magánszemélyeknek továbbra is megmarad az a lehetősége, hogy saját maguk készítsék el az adóbevallásukat önadózás formájában.

Az év vége közeledtével azonban a magánszemélyeknek érdemes elgondolkodni azon, hogy a 2017. évi munkaviszonyból, illetve más összevonás alá tartozó jövedelmeihez kapcsolódóan „adókedvezményt” érvényesíthet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összege után a jövedelemadó bevallásában. Az „adókedvezmény” mértéke az önkéntes nyugdíjpénztára, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba befizetett összeg 20 %-a, de legfeljebb 150 ezer forint. A magánszemély az év bármely szakaszában elhelyezhet pénzt az egyéni számlájára, de lehetőség van a munkáltatónak is a munkavállaló részére támogatói adományt nyújtania például egészségpénztáron keresztül. A támogatói adomány összege a magánszemély egyéb jövedelme lesz.

Ezen „adókedvezmény” csak abban az esetben érvényesíthető, ha a magánszemély tagja valamelyik önkéntes biztosítópénztárnak, például a Patika Egészség- és Önsegélyező Pénztárnak. Amennyiben tagja valamely önkéntes egészségpénztárnak, érdemes kihasználni ezen „adókedvezményben” rejlő lehetőséget, hiszen így a magánszemély az adóvisszatérítés összegét az egészségpénztár szabályzatában meghatározott termékek,. szolgáltatások vásárlására fordíthatja

A cikket a SALDO Zrt. készítette

Minden cég számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan javítsa szolgáltatásainak színvonalát, ahogy erre a Patika-csoport tagvállalatai is törekszenek. Ősszel az Areté Kft. elemezte pénztárunk webes felületét, és tett javaslatokat, hogy hogyan növelhető az oldal hatékonysága. A felmérés mások számára is értékes tanulságairól kérdeztük az Areté Kft. igazgatóját, Tornai Istvánt.(x)

Milyen tapasztalatokra támaszkodtak az elemzés során?

Tudni kell, hogy ez a fajta auditálás, hasonlatos egy pénzügyi elemzéshez és üzleti stratégia megalkotásához. Módszertanunk egyik alapja, hogy az interneten folytatott aktivitások, mind-mind mérhető adatokat generálnak, így pontos információkra lehet építeni azokat a fejlesztéseket, amelyek elvezetnek egy magasabb ügyfél-elégedettség, vagy felhasználói élmény biztosításához.

Milyen eredményre jutottak, és milyen javaslatokkal éltek?

Elemzésünkből kiderült, a weboldal látogatói között nagy arányban vannak azok, akik szívesen olvasnak egészséggel és életmóddal kapcsolatos tartalmakat, ezért javaslataink között szerepelt ilyen típusú informatív írások publikálása, ahol megjeleníthetőek a Patika Egészségpénztár hitvallása is, illetve olvasói körében elindulhat egy diskurzus is a témában.

Fontos szempont volt vizsgáltuk során megérteni és jellemezni a jelenleg elért célközönséget. Azt, hogy ők könnyen megtalálják-e a weboldalon a számukra szükséges információkat. Elébük kerülnek-e a cég értékajánlatai, és az, hogy a felmerülő kérdéseikre miként kapnak válaszokat. Ezek eredményeiből hasznos fejlesztések valósulhatnak meg többek közt az újraértelmezett ügyfélszolgálati tevékenység során a jövőben.

Más cégekre is jellemző mostanában, hogy aktívabban próbálják megszólítani ügyfeleiket?

Minden vállalat más igényekkel lép fel, de elmondható, hogy mindenhol megvan az ügyfelek iránti elkötelezettség, a stratégiai szemlélet, a több éves, évtizedes tapasztalat, és nem utolsó sorban a nyitottság a digitális marketing technológiák, és innovatív megoldások alkalmazására. Ez adja meg annak a sikeres közös munkának az alapját, amiről a Patika és az Areté esetében is beszélhetünk. Újfajta látásmódot szeretnénk megmutatni a döntéshozóknak annak érdekében, hogy a digitális marketingről, az online eszközök használatáról, az adatokkal alátámasztott eredmények értelmezéséről és mindezek költségeiről helyes képük legyen.

A felmérés TOP4 megállapítása

• A látogatók 64,48%-a asztali számítógépről látogatta meg az oldalt. További 31,77%-uk mobiltelefonról nézte meg, 3,75%-uk pedig tabletről, így fontos, hogy a weboldal mobilbarát legyen.
• A különböző felhasználótípusok számára javasoljuk külön landing oldalak létrehozását, annak érdekében, hogy a kérdéseikre felmerült válaszokat rögtön, kattintás nélkül megkaphassák.
• A legnagyobb látogatói forgalom az egyenleglekérdezés aloldalon történik (az oldalmegtekintések 61,18%-a). A szolgáltató kereső aloldal forgalom szempontjából a negyedik. Mindenképp érdemes egyszerűsíteni, felhasználóbaráttá tenni a weboldal URL címeit.
• Az érdeklődők számára a menüpontok megfelelő felépítést nyújtanak, viszont a menüpontokon belül található tartalmak jobb tagolásával könnyebben jutnának információhoz a látogatók

A Patika-csoport jövő év első negyedévében tervezett online fejlesztéseinek fókuszában a fenti javaslatokra adható válaszok állnak.