Cafeteriaszámtan, amellyel mindenki jól jár

A legtöbb munkáltató számára kulcskérdés, hogy minél költséghatékonyabban működjön. A mai munkaerő-piaci viszonyok mellett a bérek alacsonyan tartása már nem hozza meg a várt eredményt. Annál inkább hatékony lehet azonban az okos juttatási rendszer kialakítása!

A jelenleg elfogadott és közlönyben megjelent törvény szerint az egyes meghatározott juttatások adóterhe 40,71% lesz jövőre. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó zsebébe kerülő 10 ezer forint bérként 18 195 forintjába kerül a munkáltatónak, egészségpénztári tagdíj-hozzájárulásként pedig 14 071 forintba. A megtakarítás 4 124 forint. Ezzel párhuzamosan zsugorodott a SZÉP és a készpénzcafeteria előnye az egyes meghatározott juttatásokhoz képest: a SZÉP csak 649 forinttal „olcsóbb” 10 000 forint/fő-re vetítve, a készpénzcafeteria pedig – a 100 ezres limit miatt – drágább ilyen összegű havi nettó juttatásra számolva, mint a céges egészségpénztári befizetés.

A szocho csökkentése javítja a vállalatok munkaerőpiaci helyzetét, ha a megtakarítást bérfejlesztésre fordítják. A 19,5%-ra mérsékelt munkáltatói közteherből eredő alacsonyabb cafeteriaadó pedig szintén a cégek versenyképességét fokozza: felmérések szerint a jól összeállított juttatási csomag munkaerővonzó és -megtartó hatású lehet.

A jövő évi cafeteriamenü kialakításakor érdemes figyelembe venni, hogy egyes juttatásokkal fokozhatjuk munkavállalóink lojalitását, cégünk iránt érzett pozitív érzéseit, munkavégzésük hatékonyságát. Érdemes olyan szempontból is végiggondolni a felkínált lehetőségeket, hogy melyek a cég számára is előnyös – és itt nem csak a költségmegtakarításra kell gondolni! – célok. A munkavállalók egészsége, a fluktuáció csökkentése, a teljesítmények ösztönzése és elismerés vagy a családbarát munkahelyi koncepció megvalósulása egyformán pozitív hatású a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából is.

Mibe kerül a munkáltatónak 2018-ban havi plusz 10 ezer forint munkavállaló által költhető jövedelem?



Hagyományos novemberi akciónk eredményeit látva egyik szemünk sír, a másik nevet. Az egészségpénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás megemelt adóterhe – a korábbi 34,22%-os adókulcs helyett a legfelső, 43,66%-os sávba sorolták a juttatást – jócskán visszavetette az idei munkáltatói befizetéseket. A foglalkoztatók kihátrálása a novemberi akció eredményein is látszik. Jóllehet, a kedvezményes befizetési hónapban rekordösszeg áramlott be a Patika-csoport egészségpénztáraiba, a dinamikus bővülést az egyéni befizetések megugrása hozta. A lakosság tehát az egészségpénztári intézményrendszerre voksolt. Bízunk benne, hogy jövőre a kedvezőbb közteher hatására sok munkáltató dönt majd a cafeteriarendszer átalakítása mellett, és az egészségpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés szintje eléri a korábbi években tapasztalt mértéket. (A prevenció és az öngondoskodás elterjesztésében vállalt munkáltatói szerep fontosságáról itt olvashat bővebben.

A munkáltató már nem készítheti el a dolgozói adóbevallását

2018. év kiemelt jelentőségű lesz, hiszen újraszabályozásra kerültek az adóigazgatás eljárási jogszabályai. Ennek keretében az adóigazgatás szabályrendszere az adóigazgatás rendtartásáról szóló törvényben (Air), és az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) illetve a törvény végrehajtását elősegítő rendeletekben kerülnek szabályozásra.

Az átalakítás kapcsán számos rendelkezés beépítésre kerül az adójogszabályokba, illetve a beépülő rendelkezések mellett számos adójogszabály is tartalmaz új rendelkezéseket.

A személyi jövedelemadó törvény egyik lényeges változása, hogy 2018. évben már nem lesz arra lehetőség, hogy a munkavállalók jövedelemadó bevallását munkáltató elkészítse. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden magánszemélynek saját magának kellene a jövedelemadó bevallását összeállítania.

Az idei évhez hasonlóan a jövő évben is az adóhatóság (a feltételek fennállása esetén) elkészíti a nem egyéni vállalkozó magánszemélyeknek a jövedelemadó bevallás tervezetét, melyet a magánszemély módosíthat, kiegészíthet. Az adóhatóság által elkészített bevallástervezet mellett a magánszemélyeknek továbbra is megmarad az a lehetősége, hogy saját maguk készítsék el az adóbevallásukat önadózás formájában.

Az év vége közeledtével azonban a magánszemélyeknek érdemes elgondolkodni azon, hogy a 2017. évi munkaviszonyból, illetve más összevonás alá tartozó jövedelmeihez kapcsolódóan „adókedvezményt” érvényesíthet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összege után a jövedelemadó bevallásában. Az „adókedvezmény” mértéke az önkéntes nyugdíjpénztára, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba befizetett összeg 20 %-a, de legfeljebb 150 ezer forint. A magánszemély az év bármely szakaszában elhelyezhet pénzt az egyéni számlájára, de lehetőség van a munkáltatónak is a munkavállaló részére támogatói adományt nyújtania például egészségpénztáron keresztül. A támogatói adomány összege a magánszemély egyéb jövedelme lesz.

Ezen „adókedvezmény” csak abban az esetben érvényesíthető, ha a magánszemély tagja valamelyik önkéntes biztosítópénztárnak, például a Patika Egészség- és Önsegélyező Pénztárnak. Amennyiben tagja valamely önkéntes egészségpénztárnak, érdemes kihasználni ezen „adókedvezményben” rejlő lehetőséget, hiszen így a magánszemély az adóvisszatérítés összegét az egészségpénztár szabályzatában meghatározott termékek, szolgáltatások vásárlására fordíthatja.

A cikket a SALDO Zrt. készítette

Íme egy módszer, hogy nagyobb örömet okozzon dolgozóinak a „pulykapénz”

Egy korábbi felmérés szerint minden tízedik magyar munkavállaló kap 13. havi bért átlagosan 275 ezer forint értékben, míg év végi bónuszban a dolgozók közel ötöde részesül. Az év végi „pulykapénzt” pedig akár egészségpénztári tagdíj-hozzájárulásként is fizetheti a cég a bérnél kedvezőbb közteherrel.

A munkateljesítményhez kötött prémium, bónusz, valamint a jogszabályban előírt bér, bérpótlék és egyéb bérjellegű kifizetés nem váltható ki béren kívüli juttatásokkal, az úgynevezett „pulykapénz” viszont igen. Az egyes meghatározott juttatások körébe tartozó célokra szinte kivétel nélkül adhat a munkáltató pénzt év végén. Az a cég is, amely amúgy év közben nem élt a cafeteriával.

Különösen a mai munkaerő-piaci helyzet tükrében válhat fontossá, hogy egy vállalat ne csak a felsővezetői teljesítményét, hanem az ő kezük alá dolgozó beosztottak munkáját is elismerje. Megéri figyelni a meglévő jó munkaerő megtartására, és megköszönni a kollégák egész éves munkáját, mert a fluktuáció csökkentése alapvetően javítja egy cég költséghatékonyságát. Ahogy novemberi hírlevelünkben egy kutatásra hivatkozva írtuk: a munkatársak megtartásáért tett erőfeszítések kevesebbe kerülnek, mint egy új munkatárs megszerzése és betanítása.

Az egészségpénztári juttatással bizonyára örömet szerzünk munkavállalónknak, hiszen az azonnal költhető forintok felhasználási területe nagyon széles, ráadásul a pénztártag a családtagjainak is örömet szerezhet patikakártyával.

Év végi pénzek Európa-szerte

A leginkább szerethető munkahelyek

A vállalkozások döntő többsége tett lépéseket annak érdekében, hogy megtartsa meglévő munkaerejét. Legnagyobb arányuk (70%) béremelést vezetett be, jelentős azok aránya (59%) is, akik a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésével igyekeztek vonzóbbá válni dolgozóik számára – derül ki a DreamJo.bs állásportál felméréséből. A vállalkozások közel fele (49%) továbbképzések biztosításával, illetve a munkahelyi hangulat javításával próbálkozott és 47% azon vállalkozások aránya is, amelyek a cafeteriarendszer bevezetésével, fejlesztésével igyekezték megtartani dolgozóikat. Sokan például egészségmegőrzési programok finanszírozásával próbálnak szerethető munkahellyé válni.

Hogyan növeljük ügyfeleink elégedettségét?

Minden cég számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan javítsa szolgáltatásainak színvonalát, ahogy erre a Patika-csoport tagvállalatai is törekszenek. Ősszel az Areté Kft. elemezte pénztárunk webes felületét, és tett javaslatokat, hogy hogyan növelhető az oldal hatékonysága. A felmérés mások számára is értékes tanulságairól kérdeztük az Areté Kft. igazgatóját, Tornai Istvánt. (x)

Milyen tapasztalatokra támaszkodtak az elemzés során?

Tudni kell, hogy ez a fajta auditálás, hasonlatos egy pénzügyi elemzéshez és üzleti stratégia megalkotásához. Módszertanunk egyik alapja, hogy az interneten folytatott aktivitások, mind-mind mérhető adatokat generálnak, így pontos információkra lehet építeni azokat a fejlesztéseket, amelyek elvezetnek egy magasabb ügyfél-elégedettség, vagy felhasználói élmény biztosításához.

Milyen eredményre jutottak, és milyen javaslatokkal éltek?

Elemzésünkből kiderült, a weboldal látogatói között nagy arányban vannak azok, akik szívesen olvasnak egészséggel és életmóddal kapcsolatos tartalmakat, ezért javaslataink között szerepelt ilyen típusú informatív írások publikálása, ahol megjeleníthetőek a Patika Egészségpénztár hitvallása is, illetve olvasói körében elindulhat egy diskurzus is a témában.

Fontos szempont volt vizsgáltuk során megérteni és jellemezni a jelenleg elért célközönséget. Azt, hogy ők könnyen megtalálják-e a weboldalon a számukra szükséges információkat. Elébük kerülnek-e a cég értékajánlatai, és az, hogy a felmerülő kérdéseikre miként kapnak válaszokat. Ezek eredményeiből hasznos fejlesztések valósulhatnak meg többek közt az újraértelmezett ügyfélszolgálati tevékenység során a jövőben.

Más cégekre is jellemző mostanában, hogy aktívabban próbálják megszólítani ügyfeleiket?

Minden vállalat más igényekkel lép fel, de elmondható, hogy mindenhol megvan az ügyfelek iránti elkötelezettség, a stratégiai szemlélet, a több éves, évtizedes tapasztalat, és nem utolsó sorban a nyitottság a digitális marketing technológiák, és innovatív megoldások alkalmazására. Ez adja meg annak a sikeres közös munkának az alapját, amiről a Patika és az Areté esetében is beszélhetünk. Újfajta látásmódot szeretnénk megmutatni a döntéshozóknak annak érdekében, hogy a digitális marketingről, az online eszközök használatáról, az adatokkal alátámasztott eredmények értelmezéséről és mindezek költségeiről helyes képük legyen.

A felmérés TOP3 megállapítása

  • A látogatók 64,48%-a asztali számítógépről látogatta meg az oldalt. További 31,77%-uk mobiltelefonról nézte meg, 3,75%-uk pedig tabletről, így fontos, hogy a weboldal mobilbarát legyen.
  • A különböző felhasználótípusok számára javasoljuk külön landing oldalak létrehozását, annak érdekében, hogy a kérdéseikre felmerült válaszokat rögtön, kattintás nélkül megkaphassák.
  • A legnagyobb látogatói forgalom az egyenleglekérdezés aloldalon történik (az oldalmegtekintések 61,18%-a). Javasoljuk a weboldal URL címeinek egyszerűsítését, felhasználóbaráttá tételét.

A Patika-csoport jövő év első negyedévében tervezett online fejlesztéseinek fókuszában a fenti javaslatokra adható válaszok állnak.

Hozzájárulhat a munkáltató a magyar lakosság jobb egészségügyi ellátásához

Csak az egészségügyi rendszerek újragondolásával biztosítható azok működőképessége és az ellátás betegközpontúsága – ez a következtetés szűrhető le az Európai Bizottság által novemberben közzétett 28 országspecifikus egészségügyi elemzésből és az azokat kísérő jelentésből. Magyarországon kritikus az ellátásokhoz való hozzáférésben tapasztalható különbség. Ezen a helyzeten a munkáltatók is sokat javíthatnak.

Az európai jelentés rávilágít, hogy a tagállamok hasonló célokat követnek, és azokra a területekre is, amelyeken a bizottság ösztönözhetné az egymástól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét.

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos ígynyilatkozott: „Az egészségügyi költségvetés 80%-át fordítjuk a betegségek kezelésére, a megelőzésükre viszont mindössze 3%-ot, ami gyakorlatilag elenyésző. Jobb hozzáférést kell biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi részleghez forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében valamennyi szakpolitikai területen integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést. Célunk, hogy átfogó adatokkal és összefüggésekkel segítsük a nemzeti egészségügyi hatóságokat a kihívások megválaszolásában és a megfelelő szakpolitikai és beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában.”

A bizottság TOP5 megállapítása

Az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban című 2017-es jelentés Magyarországra vonatkozó része kiemeli: az elmúlt 15 évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országhoz képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre jutó egészségügyi költés csupán körülbelül az uniós átlag fele.

Jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző társadalmi-gazdasági csoportok egészségi állapotában, amelyek oka a kockázati tényezőknek való nagyobb mértékű kitettségben és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségekben keresendő.

Egészségügyi kiadások

Egészségügyi rendszer teljesítménye

A hazai egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságán javíthat a munkáltató az egészségpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés – ennek „áráról” hírlevelünk vezető hírében olvashat részletesen – révén. A hozzájárulás egyrészt növeli a munkavállaló és családja egészségre költhető forintjait, másrészt hozzájárul az öngondoskodási hajlandóság fokozásához is, ami szintén kulcstényező lehet abból a szempontból, hogy a hazai életminőségre vonatkozó mutatók gyorsabban javuljanak.

A magán egészségügyi szolgáltatók és az önkéntes pénztári szektor szereplői egyaránt úgy látják: a munkáltatóknak komoly felelősségük van abban, hogy mit nyújtanak a munkavállalóik számára a prevenciós kultúra területén. Megtaníthatják a dolgozóikat az öngondoskodásra, és össztársadalmi szinten javítaná a prevenciós és egészségmegtartási hajlandóságot, ha a lakossági aktivitást újra jelentős munkáltatói támogatás erősítené, írja a Portfolio.hu.

Az uniós elemzés további megállapításai

Hírkomment: „A helyzet kulcsa a megelőzés és egészségfejlesztés”

Az egészségpénztárak és magánbiztosítások rendszerét tovább kell fejleszteni Magyarországon, melynek egyik kulcsa az volna, hogy a fizetéshez kapcsolódó cafeteria rendszerében növekedjen az ilyen jellegű kifizetésékhez kapcsolódó kedvezmények mértéke a többi opcióhoz képest.

Az OECD és a European Health Observatory közelmúltban megjelent országjelentése (OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2017), Magyarország: Egészségügyi országprofil 2017, State of Health in the EU, OECD Publishing, Paris/European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels. http://dx.doi.org/10.1787/9789264285231-hu) elszomorító képet mutat a hazai egészségügyi rendszerről. A gyógyítással elkerülhető halálozási arányszámok tekintetében Magyarország nemcsak a többi uniós országtól marad el, hanem az összes visegrádi országtól is. Felmerül a kérdés, hogy vajon mivel tud többet a cseh, lengyel és szlovák egészségügyi rendszer a hazainál, és hogy behozhatjuk-e az Európai Unió országaitól való lemaradásunkat?

A jelentés alapján, ha ténylegesen csökkenteni akarjuk az egészségben megélt életévekben mutatkozó lemaradásunkat, akkor az ellátórendszer szempontjából nem a kórházaink fejlesztésére kell fókuszálnunk. A helyzet kulcsa a megelőzés és egészségfejlesztés, valamint az alapellátás hatékonyságának a javulásában rejlik.

A hazai egészségügyi finanszírozási rendszer legfőbb problémája az, hogy az egészségügyi kiadásunk szintje jelentősen elmarad az Európai Unió és a visegrádi országok átlagától. A bruttó hazai össztermék (azaz GDP) egészségügyi kiadásokra fordított hányada mindössze 7,2% volt 2015-ben, ami jelentős csökkenést jelent a 2005-ös 8,0%-hoz képest. A 2005-ös értékek csökkenéséért kizárólag az egészségügyi közkiadások visszafogása volt a felelős. 10 év alatt az egészségügyi közkiadások szintje 5,7%-ról 4,8%-ra, azaz körülbelül 15%-kal csökkent az OECD adatai alapján. A rendszer forráshiányának orvoslására elengedhetetlen az egészségügyi közkiadások jelentős növelése, melynek jelei már látszanak az utóbbi két év költségvetésben.

A közkiadások csökkenését némiképp ellensúlyozhatja a magánkiadások növekedése. Bár a hazai egészségügyi magánkiadások 33%-os szintje meghaladja az európai uniós átlagot, ez azonban inkább a közkiadások elégtelen szintjét jelzi. Ennél súlyosabb probléma, hogy rossz a hazai magánkiadások struktúrája, hiszen az úgynevezett zsebből fizetett kiadások jelentik a kiadások túlnyomó többségét. A váratlan vagy a hosszan tartó krónikus betegségek miatti jelentős közvetlen térítési díjak veszélybe sodorhatják a háztartások pénzügyi egyensúlyát. Ezzel szemben a háztartások szempontjából tervezhető költséggel bíró intézményesült magánfinanszírozás - azaz az egészségpénztári és egészségügyi magánbiztosítási kiadások – hazai mértéke jelentősen elmarad hazánkban az Európai Unió átlagától. Az egészségpénztárak és magánbiztosítások rendszerét tovább kell fejleszteni Magyarországon, melynek egyik kulcsa az volna, hogy a fizetéshez kapcsolódó cafeteria rendszerében növekedjen az ilyen jellegű kifizetésékhez kapcsolódó kedvezmények mértéke a többi opcióhoz képest.        

Kaló Zoltán egyetemi tanár
Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar (ELTE TáTK)
Syreon Kutató Intézet

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2017   |   Minden jog fenntartva.