Hiba nélkül zajlott le az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) próbaidőszaka. A rendszerhez november 1-jével valamennyi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak csatlakoznia kell, a magánszektor szereplői számára 2018. november 1. a határidő.

A rendszer március 15. és augusztus 15. közötti pilotidőszaka alatt nyolcvan intézményt vontak be, négyszázezer egészségügyi adat és négyszázezernél is több e-recept keletkezett. Az EESZT-hez eddig 4722 háziorvos, 2705 gyógyszertár, 315 járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátó intézmény csatlakozott, tehát a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók 75-80%-a. A magánszolgáltatók csak 2018. november 1-jétől kötelesek az e-vény felírásra, így addig a mai hagyományos vényen rendelik a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt, a tápszert, és a gyógyászati ellátásokat. Az Országos Mentőszolgálat is ekkor csatlakozik a rendszerhez.

Vartus Gergely, az e-health koordinációért felelős miniszteri biztos szerint november 1-je után sem fog alapvetően változni a gyógyszerek patikai kiváltása, a papír alapú vények továbbra is használatban maradnak. Azonban - folytatta - bárki kiválthatja az orvos által számára felírt készítményeket a papírvény nélkül is. Ehhez csak a személyi igazolványa és a TAJ-kártyája együttes felmutatására van szükség, vagy ha rendelkezik e-személyivel, akkor elég ezt az egy dokumentumot bemutatnia a patikusnak.

Mit is írhat fel az orvos e-receptre?

2017. november 1-jétől e-receptre csak a vényen rendelhető gyógyszereket lehet felírni, de a későbbiekben várhatóan bővül a felírható termékek köre, azaz a közeljövőben majd e-vényen lehet rendelni például egyes gyógyászati segédeszközöket, anyatejet, tápszert is.

2017 novemberétől továbbra is egy vényre egy adott gyógyszert lehet felírni. Tervben van azonban, hogy például krónikus betegségek esetén, vagy szociális otthonban történő gyógyszerfelírás esetén ún. köteges felírásra is sor kerülhessen az e-recept alkalmazása keretében – mutat rá dr. Radics Zsuzsanna Gabriella.

A PRIMUS Egyesület fontos célkitűzése, hogy a magánszektor dinamikus növekedésével együtt továbbra is a megbízható, jogkövető és etikusan működő, valamint a betegbiztonságot maximálisan szem előtt tartó szolgáltatók domináljanak a hazai magánegészségügyi piacon.

A hazai egészségügyi ráfordításoknak az elmúlt években elindult növekedése a prognózisok szerint 2016–2021 között tovább folytatódik: a tavalyi 2400 milliárd forintos teljes hazai egészségügyi költés 2021-re várhatóan eléri a 3000 milliárd forintot.

2015-ben a teljes egészségügyi kiadás a bruttó nemzeti össztermék 7,6%-át tette ki – ebből 2,4%-ot magánforrásból (a lakosság), 5,2%-ot pedig közforrásból (az állam) finanszíroztak. A magánforrásból finanszírozott mintegy 760 milliárd forint nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatóknál elköltött összeget tartalmazza, hanem számos további kiadást, például – kiemelkedő tételként – a lakosság gyógyszervásárlásait is magában foglalja.

A magánforrású egészségügyi kiadások terén évi 4-5%-os növekedést jósolnak a szakértők: a magyarok idén a becslések szerint 904 milliárdot, 2021-ben pedig már 1100 milliárdot fognak ilyen célra kifizetni.

A magánforrású egészségügyi kiadások növekedési prognózisa mellett a magánegészségügyi piac erősödését borítékolja az is, hogy az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások terén Magyarország továbbra is az uniós lista végén kullog. Az uniós átlag 635 ezer forint/fő, itthon viszont csupán 180 ezer forint jut egy emberre. A szomszédos Ausztriában ez az összeg megközelíti az egymillió forintot fejenként.

A PRIMUS szerint a magánszolgáltatást igénybe vevő betegek azért is érkeznek fokozott elvárásokkal a szolgáltatókhoz, mert egyszer már fizettek tb-járulékot az állami ellátásért, de a magánszolgáltatásért újra a zsebükbe kell nyúlniuk. Az állami egészségüggyel elégedetlen páciensek elsősorban gyorsabb ügymenetet, nagyobb odafigyelést és magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el a piaci szereplőktől.

Az online kasszák hozama

Kötelező és térítésmentes lehet a jövőben a bárányhimlő elleni oltás, az agyhártyagyulladás C típusa elleni védőoltás mellett a B típus elleni oltás, és a parlament előtt lévő új támogatott vakcinák körében van a csecsemőknek adandó két, a rotavírus és a hepatitis elleni szer is.

Az elmúlt hónapban nagyon sok család élete forgott a bölcsődei, óvodai évkezdés és az ezzel járó beszoktatási időszak körül. A gyermekközösségek a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét is jelentik, egy-egy betegség járványszerűen döntheti le a lábáról a kicsiket, és a környezetükben élő testvéreket, nevelőket, szülőket is. A késő őszi-téli időszakban az egyik leggyakoribb ilyen betegség a bárányhimlő. Nem véletlen, hogy a szakemberek évek óta mindenkinek ajánlják, védekezzenek a betegség ellen kétadagos védőoltással.

– A statisztikák azt mutatják, hogy a fertőzés megjelenése a 2-8 évesek között a leggyakoribb. Ráadásul a bárányhimlő nagyon megterheli a gyermekek immunrendszerét, így a közösségbe való visszatérés után nagyobb eséllyel kapnak el más fertőző betegségeket is – mondja dr. Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Ez a szülőknek nemcsak lelkileg, de anyagilag is megterhelő, hisz hetekre kieshetnek a munkából. A munkáltató számára is komoly gondot jelenthet a kiesett munkaerő pótlása, az elmaradt munka határidőre való elvégzése. A HR-nehézségek mellett pedig akár az elmaradt haszon is lehet a következmény.

– A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló betegség alattomos: a beteg már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban – eltölteni a beteggel. A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést. De még ekkor sincs minden veszve! Miután kiderül, hogy a bölcsődében, oviban, iskolában valaki bárányhimlős lett, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a potenciálisan már fertőzött többi gyermeket is. A védőoltás ugyanis gyors immunválaszt vált ki, így a védettség hamarabb kialakulhat, mint maga a betegség. Ha mégis kialakul a bárányhimlő, a betegség lefolyása akkor is enyhébb lesz és a szövődmények valószínűsége is alacsonyabb – mondja Póta György.

Gyerekeknek, szülőknek és munkáltatónak is ideális, ha a járvány ellen védőoltással védekeznek a szülők: a kisgyermekek már 16-18 hónapos korban – a közösségbe kerülés előtt – megkaphatják a bárányhimlő elleni két védőoltást. Póta György ideálisnak tartaná, ha a 15 hónapos korban kapott kanyaró, mumpsz, rózsahimlő elleni kombinált oltással építenék egybe a bárányhimlő elleni védőoltást. Nemzetközi kutatások alátámasztották, hogy ezek a vakcinák, egy időben beadva erősítik egymás hatását.

Hírkomment: Mindenkinek rossz!

Az internet és a közösségi média által uralt világban egyáltalán nem meglepő, hogy az emberek – akár egy szálláshely lefoglalása előtt – az orvosválasztást megelőzően szívesen tájékozódnak a neten. A FoglaljOrvost.hu idén először hirdetett versenyt a szolgáltatók számára a páciensek véleménye alapján.

A privát egészségügyben különösen fontos, mennyire sikerül a rendelést professzionálisan és komfortosan kialakítani, milyen orvosokat sikerül igazolni, és végső soron hogyan vélekednek a rendelőről és orvosról a páciensek (a PRIMUS Egyesület törekvéseiről itt olvashat). Ma már elkerülhetetlen, hogy a páciensvélemények online formában is megjelenjenek, amit igényelnek is az orvosválasztás előtt állók: a bejelentkezés előtt a páciensek több mint 3/4-e utánaolvas az orvosnak. Ha figyelembe vesszük, hogy a páciensek 3/4-e az empátiát keresi és várja el orvosától, rögtön megértjük, miért értékelődtek fel ennyire a szubjektív vélemények.

A jelenségre reagálva a FoglaljOrvost.hu hagyományteremtő szándékkal díjat alapított, amelyet a betegek véleménye alapján lehet elnyerni.

– Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a díj objektív, és a praxist leginkább megítélni tudó páciensektől származik. Online foglalási rendszerünkben évi 70 ezer páciensnek segítünk orvosát megtalálni, és évente több mint tízezer páciensvélemény születik. Rendkívül fontos szempontnak tartjuk, hogy a páciensek részletesen kifejthessék véleményüket a rendelőről, orvosról. Az átlagtól eltérő véleményeknek, kritikáknak minden esetben utánajárunk, mindkét felet meghallgatjuk, így garantálva, hogy a szubjektív vélemények hitelesek maradjanak – mondta el a FoglaljOrvost.hu vezetője, Straub Fanni.

A privát egészségügyre nyitott páciensek fő motivációja az emberséges bánásmód és az orvossal töltött minőségi idő iránti igény, bár a gyorsaság, rugalmas időpont-foglalás és a részletes információ sem elhanyagolható. Az orvos megítélésében – privát egészségügyi környezetben – szerepet játszik a környezet és személyes megjelenése ugyanannyira, mint szakértelme, viselkedése és megbízhatósága, derült ki nemzetközi kutatásokból, a verseny során az ellátás minőségét, a hozzáállást és a megfelelő tájékoztatást osztályozták a szakorvosi szolgáltatást igénybe vevő páciensek. A rendelő megítélése ennél komplexebb, nem csak a szakorvosi kínálat számít, előtérbe kerül a hangulat, a tisztaság és megközelíthetőség, de a döntő faktor általában a személyzet megítélése.

Az Év 5 csillagos orvosa kategóriában Dr. Hunka Rezső budapesti nőgyógyász győzött, az Év 5 csillagos rendelője díjat az Antemed Poliklinika nyerte el. A verseny két díjazottja kategóriájában a legtöbb alkalommal, a legmagasabb osztályzatot érdemelte ki a páciensvélemények összegzése alapján. A díjakat a II. Nagy Magánpraxis Napon vették át a díjazottak.

A terveket és a becsült megvalósítási esélyeket együttnézve a lakásfelújítás, a nagyobb utazás és az egészségesebb életmódra váltás a legjelentősebb tervezett előrelépés a magyar családok körében. A magyar lakosság ugyanakkor többségében konzervatív a lehetőségei megragadása kapcsán – derül ki egy felmérésből.

Az anyagi gyarapodás – a magasabb jövedelem és a megtakarítás – a legáltalánosabban megcélzott előrelépés a felnőtt lakosság körében. A terveket, azok fontosságát, és a megvalósulási esélyüket együttesen bemutató index alapján a magyarok számára az anyagi gyarapodás (65 pont) a leghangsúlyosabb előrelépési törekvés, de a karrier fejlődése (59 pont) is erőteljesen megjelenik. Ami a várt anyagi gyarapodás léptékét illeti, a megkérdezettek döntő többsége – 86%-a – néhány millió forintnyi megtakarítást már lényeges előrelépésnek tekintene, de majdnem ekkora egy lakáshitel visszafizetésének a támogatottsága is.

A CIB Bank megbízásából az NRC által készített reprezentatív felmérés arra is rámutat, hogy a vagyon növelése csupán a kezdő lépés a valós tervek megvalósításának irányába. Ha együttesen nézzük a terveket és a becsült megvalósítási esélyeket az egészségesebb életmódra váltás az egyik legjelentősebb tervezett előrelépés a lakásfelújítás és a nagyobb utazás mellett. Meglepő módon a gyerekvállalás és az új lakás vásárlása nem tartoznak a legelterjedtebb célok közé, de ha a következő 2-3 évben megvalósulnának, azt az érintettek jelentős előrelépésnek tartanák: a gyerekvállalás az ezt tervezők 61%-ának, az új lakás vásárlása az ezt tervezők 48%-ának a leglényegesebb előrelépést jelentené.

A megkérdezettek azonban inkább konzervatívak, a biztonságos utat keresik. A magánegészségügyi szektor, amennyiben abban a megbízható, jogkövető és etikusan működő, valamint a betegbiztonságot maximálisan szem előtt tartó szolgáltatók dominálnak ezt a lehetőséget kínálja az egészség terén. Dr. Leitner György, a PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete ügyvezetője szerint a privát egészségügyi szolgáltatások minősége és számonkérhetősége ma már nem csak egy szűk réteget érintő kérdés. Ennek érdekében az érdekvédelmi ernyőszervezet hamarosan saját védjegyet is létrehoz, amelyet a transzparensen és tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg és használhatnak.

Kockázatkerülők a magyarok

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában tartott interdiszciplinális konferencia.

A felsőoktatási intézmény MTI-nek eljuttatott tájékoztatója szerint a kétnapos tanácskozáson a 3D-nyomtatás orvosbiológiai felhasználását járták körül a 15 országból érkező előadók. A konferencián mások mellett részt vesz a 3D-nyomtatás területén számos díjjal kitüntetett Amy Karle, valamint Philipp Brantner, a Bázelben működő nemzetközi hírű 3D Labor radiológusa. Két nap alatt három szekcióban összesen 39 előadást tartottak 15 témáról, amelyek három workshoppal is kiegészültek. A III. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia rendezvényein több, a technológiát az alapoktól bemutató előadás is elhangzott és két bioprinting-szekció is foglalkozott a 3D-nyomtatás orvosi biológiában betöltött szerepével.

A technológia már ma is képes bőr- és csontszövet előállítására, amely segítségével új lehetőségek nyílnak meg a súlyos égési sérülésekkel küzdők és balesetet szenvedők kezelése terén. A remények szerint a belátható jövőben teljes emberi szervek – köztük szív és máj – előállítására is mód nyílik. A pécsi konferencia ideje alatt az egészségügyi újításokkal foglalkozó start-upok, kutatási projektek, megvalósítás előtt álló ötletek is bemutatkozhattak az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által életre hívott és támogatott EIT Health-program keretében.

A BBC tudósítása szerint a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ kutatócsoportja körülbelül egy éve kifejlesztett egy új technológiát, amellyel mikrocsatornákkal átszőtt, szivacsszerű szövetet nyomtatnak 3D-ben. A szivacsos szerkezet lehetővé teszi, hogy a tápanyagok behatoljanak a szövetbe, az élő sejtek ne "haljanak éhen" – adta hírül a Nature Biotechnology című lapban közölt tanulmányra hivatkozva a Ritmus.hu.

Az integrált szövet- és szervnyomtatási rendszer, vagyis az Itop lebomló műanyagból építi fel a szerkezetet, melyet az élő sejteket tartalmazó vizes géllel kombinál, és serkenti a sejtek növekedését. Amikor a struktúrákat állatokba ültették, a "műanyagállvány" lebomlott, ahogy a sejtek termelte fehérjék természetes szerkezete helyettesítette azt. Eközben vérerek és idegek hatoltak az implantátumba. A kutatás vezetője, Anthony Atala szerint az emberi szervezet szövetei is nyomtathatók lesznek. A tudós úgy véli, a 3D-s nyomtatás új utakat nyit az orvostudomány számára. "Tételezzük fel, hogy állkapocssérüléssel érkezik egy beteg, a csont egy darabja hiányzik. Elkészítjük a törött csontról a felvételeket, ezek adatait a szoftverünkön át a printerbe tápláljuk, hogy az olyan állkapocsdarabot nyomtasson, amely pontosan kitölti a hiányt" – magyarázta.