A felelős munkáltató számára a munkavállalók egészségmegőrzése nem adóoptimalizálás kérdése! Az egészségpénztárba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés erősíti a felelős munkáltatói márkát, az egészséges és elégedett munkavállalók révén pedig hozzájárul a vállalat termelékenységének növekedéséhez.

A munkáltató havonta korlátlan összeggel kiegészítheti munkavállalója egészségpénztári befizetését 43,66%-os (15% szja valamint a 22% eho 1,18 szorosa) cafeteria adó megfizetésével. A Patika-csoport novemberi befizetési akciója keretében jelentős megtakarítással támogathatja munkavállalója egészségcélú megtakarítását: a befizetés első 20 ezer forintjából a Patikapénztár esetében csak 1 646 forint, az Új Pillérnél 900 forint a levonás, ezen felüli befizetéseknek nincs költségük!
Ha a patikapénztári munkáltató 20 ezer forintot munkabérként fizet, 10 770 forint kerül a munkavállaló zsebébe. Novemberben ugyanekkora bruttó ráfordításból viszont 12 762 forintot tud munkáltatói hozzájárulásként feltölteni a patikakártyára, vagy 16 456 forintot adományként. Új Pillér esetében 13 253 forintot tud munkáltatói hozzájárulásként feltölteni az újpilléres kártyára, vagy 17 125 forintot adományként. A 20 ezer forint feletti befizetés pedig teljes egészében a pénztártag egészségre költhető megtakarítását növeli.

A mai munkaerőhiányos és munkavállalói sztrájkokkal tarkított helyzetben pedig minden fillér számít, amennyivel a munkáltató magasabb bért vagy bérjellegű juttatási csomagot tud kínálni az alkalmazottainak azonos költségek mellett. Ráadásul számtalan felmérés igazolja, hogy egyre többen inkább magán egészségügyi szolgáltatónál gyógyulnak – a 35 évesnél fiatalabbakra ez fokozottan igaz –, és az ezt támogató munkáltató előnybe kerül a munkahely-választásnál.

Bár még nem ismertek a jövő évi cafeteriaszabályok, az már biztos, hogy a juttatások adója az eho 2%-os csökkenése miatt 41,3%-ra mérséklődik, ami hozzávetőleg a fele a munkabért terhelő összes költségnek.

A jövő évi juttatási rendszer kialakításánál érdemes végiggondolni:

• Hány napot töltenek átlagosan betegállományban a dolgozóim, akár csak azért, hogy elmenjenek egy orvosi vizsgálatra? (Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal számítását itt olvashatja)
• Mennyibe kerül nekem a kiesett munkavégzés?
• Milyen extrákat tudok kínálni a tehetséges munkavállalóknak, hogy nálam dolgozzanak, vagy amely révén csökkenthetem a fluktuációt?
• Melyek azok a juttatások, amelyekkel a leginkább növelhető a dolgozók lojalitása?

Kiszámolom

Akciós ajánlatunk 2017. november 1-jétől november 30-ig érvényes. Legkésőbb 2017. november 30-án, csütörtökön be kell érkeznie az akcióra szánt befizetésnek a Patikapénztár (10700024-02400406-51100005) vagy az Új Pillér (10700024-43040607-51100005) CIB-nél vezetett bankszámlájára. Utalás esetén a megjegyzés rovatba kérjük, adja meg a munkáltató azonosítóját. 

Ha valaki az átutalás helyett a CIB-banknál a pénztár bankszámlájára való közvetlen befizetés mellett dönt, a befizetést legkésőbb november 30-án teljesíteni kell a CIB bank fiókjaiban.

A tagi bevallásban ügyelni kell arra is, hogy abban a hónapban, amikor emelt összegű munkáltatói hozzájárulást vagy adományt utal, a pénztáras bevallásban a pénztártagok azonosítója mellett a megemelt összeg szerepeljen.

Vannak árulkodó jelek, amelyek arra figyelmeztetik a munkáltatót, hogy valamin változtatnia kellene, hogy az alkalmazottak ne csak dolgozzanak a gépezetben, hanem hasznos és hatékony munkát végezzenek.

A munkavállalók egészségmegőrzése nemcsak magán, hanem vállalati, sőt közérdek is egyben. Ha egy alkalmazottnak gondjai vannak, akkor a cégnek is gondjai vannak, hiszen egy egészségtelen munkakörnyezetben csökken a termelékenység, ami veszteségekhez vezethet. A Legfittebb Munkahely összegyűjtött néhány jelet, ami megkongatja a vészharangot, hogy valamin ideje változtatni.

Ha csapat nem csattan ki az egészségtől

Ha arra gondolunk, hogy egy munkahely egészségtelen, az ugrik be, hogy többen dohányoznak, gyakran kávéznak, és nem táplálkoznak megfelelően. Ezek mellett azonban vannak kevésbé nyilvánvaló jelek, például ha fáradékonyak, stresszesek és általánosságban boldogtalanok. Mindezt orvosolni lehet azzal, ha egy vállalat odafigyel az alkalmazottai egészségére, támogatja őket a dohányzásról való leszokásban, alkoholmentes közösségi eseményeket szervez, ahol a csapatépítés a lényeg és biztosítja a megfelelő, egészséges táplálkozás lehetőségét.

Ha betegségek miatt gyakoriak a hiányzások, annak összességében óriási kockázati tényezője és masszív gazdasági vonatkozásai vannak. Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal szerint évente 146 millió munkanap veszik el a betegségek, munkabalesetek okozta hiányzás miatt. Ez grandiózus szám, érdemes tehát több fronton támogatni a dolgozókat egészségük megőrzésében. Az egyik lehetséges eszköz az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés emelése vagy a még nem pénztártag munkatársak belépésének ösztönzése. Mindkettőre remek alkalom a Patika-csoport befizetési akciója. A nyilatkoztatási időszak kezdetén is érdemes felhívni kollégái figyelmét az egészségpénztár egyre szélesebb szolgáltatási portfoliójára.

Kérje ingyenes kommunikációs csomagunkat (kommunikacio@ujpiller.hu), amely keretében nyomtatott és/vagy digitális formában biztosítunk kommunikációs segédleteket. Igény szerint személyes tájékoztatással is segítjük munkaáltatói partnereinket, hogy a kiadás és megtérülés szempontjából hatékony, a dolgozók elégedettségét leginkább kiváltó juttatási csomagot állítsa össze.

További árulkodó jelek, hogy a munkatársak nincsenek a topon

A családbarát munkahelyi kultúra megteremtése az egyik legfontosabb üzenet a pozitív munkáltatói márka kialakításakor. A kisgyermekes szülőket alkalmazóknak azonban szembe kell nézniük azzal is, hogy ha beteg a gyerek, az anyuka otthon marad. Bármilyen meglepő, egészségpénztárba fizetett juttatással ez a hiányzás is csökkenthető.

Az elmúlt hónapban nagyon sok család élete forgott a bölcsődei, óvodai évkezdés és az ezzel járó beszoktatási időszak körül. A gyermekközösségek a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét is jelentik, egy-egy betegség járványszerűen döntheti le a lábáról a kicsiket, és a környezetükben élő testvéreket, nevelőket, szülőket is. A késő őszi-téli időszakban az egyik leggyakoribb ilyen betegség a bárányhimlő. Nem véletlen, hogy a szakemberek évek óta mindenkinek ajánlják, védekezzenek a betegség ellen kétadagos védőoltással.

– A statisztikák azt mutatják, hogy a fertőzés megjelenése a 2-8 évesek között a leggyakoribb. Ráadásul a bárányhimlő nagyon megterheli a gyermekek immunrendszerét, így a közösségbe való visszatérés után nagyobb eséllyel kapnak el más fertőző betegségeket is – mondja dr. Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Ez a szülőknek nemcsak lelkileg, de anyagilag is megterhelő, hisz hetekre kieshetnek a munkából. A munkáltató számára is komoly gondot jelenthet a kiesett munkaerő pótlása, az elmaradt munka határidőre való elvégzése. A HR-nehézségek mellett akár jövedelemkiesés is lehet a következmény. Pedig egy hozzávetőleg húszezer forintos, egészségpénztári számláról is megvásárolható kétdózisos védőoltással mindez elkerülhető lenne.

– A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló betegség alattomos: a beteg már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban – eltölteni a beteggel. A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést. De még ekkor sincs minden veszve! Miután kiderül, hogy a bölcsődében, oviban, iskolában valaki bárányhimlős lett, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a potenciálisan már fertőzött többi gyermeket is. A védőoltás ugyanis gyors immunválaszt vált ki, így a védettség hamarabb kialakulhat, mint maga a betegség. Ha mégis kialakul a bárányhimlő, a betegség lefolyása akkor is enyhébb lesz és a szövődmények valószínűsége is alacsonyabb – mondja Póta György.

Gyerekeknek, szülőknek és munkáltatónak is tehát ideális, ha a járvány ellen védőoltással védekeznek a szülők: a kisgyermekek már 16-18 hónapos korban – a közösségbe kerülés előtt – megkaphatják a bárányhimlő elleni két védőoltást.

Hírkomment: Mindenkinek rossz!

Sokan azt hiszik, az irodai munka kevésbé ártalmas, mint a kemény fizikai munka. De ez tévhit! A túl sok ülés többek közt megnöveli az elhízás, a cukorbetegség és a mozgásszervi panaszok kialakulásának esélyét, így rövidítve le a várható élettartamot.

Egy brit tanulmány szerint az irodai dolgozóknak naponta legalább 2 órát állva kellene tölteniük, ami ideális esetben idővel 4 órára emelkedik. Így a munkatársak jobban fogják érezni magukat a bőrükben és a teljesítményük is javul. Dr. James Levine, a gyaloglógéppel kombinált asztal feltalálója szerint az ülés veszélyesebb, mint a dohányzás, több embert öl meg, mint a HIV, és csalókább, mint az ejtőernyőzés: tulajdonképpen halálra üljük magunkat. Egy kutatás szerint közvetlen kapcsolat van az ülve töltött idő és az esetleges korai halálozás között, ezzel együtt nő a váz- és izomrendszeri megbetegedések, az elhízás, a cukorbetegség, a rák és a szívbetegség kockázata, még akkor is, ha rendszeresen sportolunk. A 10-nél több óra munka ráadásul 60 százalékkal növeli a szívpanaszok megjelenésének esélyét, és a stresszhormonok megnövekedett kibocsátásáért is felelős.

A szoros határidők és a stresszes irodai hétköznapok közepette persze nem csoda, ha sokszor az étkezésről is megfeledkezünk. Bár a munkaegészségügyi felkészítéseken már szinte mindenhol elmondják, hogy óránként legalább 10 percre érdemes felállni és kicsit átmozgatni a tagjainkat, sokan egyáltalán nem figyelnek oda erre. Sőt, gyógytornászok szerint az emberek többségének arról sincs kellő információja, hogy hogyan kell helyesen ülni, pedig az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás: 180 százalékkal nagyobb a porckorongok terhelése, mint álláskor.

Szerencsére van megoldás: mivel elsősorban a statikus munkavégzés az igazán ártalmas, az ülő és állómunka váltogatásával növelhetjük a produktivitásunkat, mivel felfrissít, javítja a gondolkodást, és elősegíti a csapatmunkát is. Ezért terjedt el az úgynevezett aktív meeting: lényege, hogy nem egy asztal körül és a gépek mögé bújva, hanem állva, mozogva vagy séta közben tartjuk a megbeszélést. A sétálás serkenti a kreatív gondolkodást, és jó eséllyel a produktivitásra is pozitív hatással van – írja a Ritmus.hu a szeptember végén zajlott Európai Sporthét kapcsán végzett kutatásra hivatkozva.

Sok munkáltató ad lakáscafeteriát az arra jogosult munkavállalóiknak, azt azonban kevesen tudják, hogy egészségpénztári tagdíj-kiegészítéssel is csökkenthetik dolgozóik hitelterheit: a pénztár havi 19 125 forintot adhat lakáscélú jelzáloghitel-törlesztés támogatására, ha a hitelszerződésben szereplő adós a pénztár tagja.

Az anyagi gyarapodás – a magasabb jövedelem és a megtakarítás – a legáltalánosabban megcélzott előrelépés a felnőtt lakosság körében – derült ki a CIB Bank megbízásából az NRC által készített reprezentatív felmérésből. A terveket, azok fontosságát, és a megvalósulási esélyüket együttesen bemutató index alapján a magyarok számára az anyagi gyarapodás (65 pont) a leghangsúlyosabb előrelépési törekvés, de a karrier fejlődése (59 pont) is erőteljesen megjelenik. Ami a várt anyagi gyarapodás léptékét illeti, a megkérdezettek döntő többsége – 86%-a – néhány millió forintnyi megtakarítást már lényeges előrelépésnek tekintene, de majdnem ekkora egy lakáshitel visszafizetésének a támogatottsága is.

A hiteltörlesztés terheit – függetlenül a havonta fizetendő részlet nagyságától – havi 19 125 forinttal (adott évi minimálbér 15%-ával) csökkentheti az egészségpénztári számlával rendelkező magánszemély az önsegélyező portfólióból. A lehetőség kizárólag a pénztártag által teljesített hiteltörlesztésre vonatkozik. (A szolgáltatás nem nyújtható közeli hozzátartozó számára.)

Erre a juttatásra az a hitellel rendelkező munkavállaló is jogosult, aki a bonyolult adómentesen adható lakáscfateria feltételeinek esetleg nem felel meg. De a két támogatási lehetőség egymást nem zárja ki, akár mindkettővel élhetnek a munkáltatók.

A CIB fent idézett felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek számára a vagyon növelése csupán a kezdő lépés a valós tervek megvalósításának irányába. Ha együttesen nézzük a terveket és a becsült megvalósítási esélyeket, akkor a lakásfelújítás, a nagyobb utazás és az egészségesebb életmódra váltás a legjelentősebb tervezett előrelépés, amelyek a közeljövőben akár megvalósulhatnak. Érdekesség, hogy bár a gyerekvállalás és az új lakás vásárlása nem tartoznak a legelterjedtebb célok közé, de ha a következő 2-3 évben megvalósulnának, azt az érintettek jelentős előrelépésnek tartanák: a gyerekvállalás az ezt tervezők 61%-ának, az új lakás vásárlása az ezt tervezők 48%-ának a leglényegesebb előrelépést jelentené.

Ha ezek figyelembe vételével tervezzük a juttatási rendszerünket, kiderül, hogy a családok – a gyereket tervezők, a kisgyerekesek, a nagyobb lakásba költözők, a magán egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők, a prevencióra odafigyelők, az egészségesen táplálkozók – minden vágyának megvalósulásához hozzá tudunk járulni az egészség- és önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítéssel.

Mennyit kell befizetni a maximális támogatáshoz?

Az egészségügyben virágzó szürkegazdaság lassítja a hazai egészségipar fejlődését, csökkenti a központi költségvetés bevételeit, akadályozza az ellátás minőségének fejlődését. A transzparencia megteremtéséhez a cégek a minőségi szolgáltatóknál, számlásan költhető egészségpénztári tagdíj-kiegészítéssel járulhatnak hozzá.

Az egészségügy hazánkban is jelentős társadalmi nyomás alatt áll, és ez a jövőben csak fokozódik: az ismert finanszírozási nehézségeken kívül az elöregedő társadalom, a krónikus-civilizációs betegségek terjedése és az emelkedő gyógyszerkiadások további terheket rónak az ellátási rendszerre. A jelenlegi nem teljeskörűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős adóbevételektől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza – áll a PRIMUS Egyesület és a Szinapszis piackutató vállalat legfrissebb elemzésében.

Az elemzés rámutat: a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és mindezen felül évről évre legális, illetve szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz. Az egészségcélú öngondoskodás támogatásával a munkáltató egyre több dolgozója számára adhat hatékony segítséget a minőségi, várólista- és hálapénzmentes magánegészségügyi szolgáltatások igénybe vételéhez.

Mennyi van a borítékban?

A privát egészségügyi szolgáltatások minősége és számonkérhetősége ma már nem csak egy szűk réteget érintő kérdés. A statisztikák is azt bizonyítják, hogy a magánellátás igénybevétele már nem a jómódúak kiváltsága. Az állami egészségügy közismert jellemzői – a várólisták, az eszközhiány és a szakorvosok csökkenő száma – miatt egyre nagyobb arányban válik hétköznapi rutinná a magánszolgáltatók felkeresése. A Szinapszis adatai alapján 2014-ben országosan 45%, a fővárosban pedig 49% volt azoknak az aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60%-ra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik már igénybe vettek ilyen szolgáltatást.

A magánforrású egészségügyi kiadások növekedési prognózisa mellett a magánegészségügyi piac erősödését borítékolja az is, hogy az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások terén Magyarország továbbra is az uniós lista végén kullog. Az uniós átlag 635 ezer forint/fő, itthon viszont csupán 180 ezer forint jut egy emberre. A szomszédos Ausztriában ez az összeg megközelíti az egymillió forintot fejenként.

A munkáltatói egészségpénztári tagdíj-kiegészítés hozzájárul ahhoz, hogy minél többen vegyék igénybe a minőségileg megbízható, számlát adó magánegészségügyi intézményeket, ahol a betegek garantáltan azt kapják a pénzükért, amit várnak. A gyógyulás esélyeinek növelése mellett ezzel a cégek a gazdaság kifehérítésében is aktív partnerei lehetnek a kormánynak, a pénztári szektornak és a Primus Egyesületnek. Utóbbi az átlátható piaci viszonyok megteremtésének, az ellátási színvonal emelésének és a magánegészségügyi szektor kifehérítésének szándékával jött létre idén áprilisban.