Keveset költ Magyarország egészségügyre

Az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tesznek ki, míg Magyarországon a 600 eurót sem éri el. Egy felmérés szerint a hazai munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóikért, akik ezt igénylik is.

Egy most készült felmérés szerint a munkavállalók szeretnék, hogy munkáltatójuk hozzájáruljon az egészségük megőrzéséhez. Az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásában megkérdezettek 95%-a venne részt munkahelyi egészségmegőrző programokon. Ezek közül a szűrések, az egészséges munkahelyi ételválaszték és a sportolási lehetőségek a legnépszerűbbek. A munkáltatók nemcsak dolgozóik egészségi állapotához járulhatnak hozzá az egészségpénztári megtakarítás ösztönzésével, hanem a családok biztonságérzetéhez is, hiszen patikakártyával a család minden tagja kihasználhatja a 20%-os szja-visszatérítést. Ez annyit tesz, valamennyien 20%-kal olcsóbban vehetik igénybe a minőségi egészségügyi ellátást.

Dánia az élen

Az Európai Unió tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót (egy euró mintegy 310 forint), az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre 2015-ben. A sort Dánia vezeti 8,6%-kal, őt követi Franciaország 8,2%-kal, a dobogó harmadik fokán pedig Ausztria és Hollandia állnak 8 – 8%-kos ráfordítással. A legkevesebbet a ciprusi kormány fordította az egészségügyre: mindössze GDP-je 2,6%-át. Nem sokkal jobb a helyzet Lettországban (3,8 százalék), Romániában (4,2 százalék), Görögországban (4,5 százalék), Luxemburgban (4,6 százalék) és Lengyelországban (4,7 százalék) sem.

Ha az egészségügyre költött összeget az egyes tagállamok lakosságszámával hasonlítjuk össze, a vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki. Az egy főre jutó, 3000 eurót meghaladó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), majd a sorban Dánia (4094 euró), Hollandia (3194 euró), Svédország (3170 euró), Ausztria (3149 euró), Írország (3138 euró) és az Egyesült Királyság (3020 euró) következik. A lista másik végén Románia (340 euró), Bulgária (343 euró), Lettország (468 euró), Lengyelország (520 euró), Ciprus (532 euró) és Magyarország (592 euró) sorakozik.

Az állami költés alacsony szintje valószínűleg magyarázatot ad – legalábbis részben – a magyar lakosság siralmas egészségügyi mutatóira is. Jelenleg a magyar férfiak születéskor várható élettartamuk szerint a 24., a nők a 26. helyen állnak az unió 28 tagállamának rangsorában – mutat rá az Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával készült teljesítményértékelés (Mérték – Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése). Ebben a helyzetben különösen fontos a munkáltatók anyagi és edukációs szerepvállalása annak érdekében, hogy a magyarok egészségesebben éljenek, gyakrabban járjanak szűrővizsgálatokra, többet mozogjanak, jobban odafigyeljenek a táplálkozásukra. A munkáltatói ráfordítás nemcsak össztársadalmi érdek, hanem a gazdaság szereplőinek maguknak is megéri, hiszen egészségesebb és boldogabb munkavállalókkal sokkal eredményesebbek lesznek a piaci versenyben.

A Patika-csoport munkáltatói partnerei kitartanak

Az önkéntes pénztárakat negatívan érinti a megemelt cafeteria adó, de a munkáltatók, a lakosság és végeredményben az állam sem jár jól, ha az éppen éledező öngondoskodási hajlandóság visszaesik.

Idén is szép számmal van új munkáltató partnerünk (áprilistól például a nemzetközi adótanácsadó, a Grant Thornton is erősíti a patikás tábort), aki az egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokkal is igyekszik megtartani és megszerezni a minőségi munkavállalókat. Igaz, a szektor idei első féléves ágazati statisztikái azt mutatják, sok munkáltatót eltántorított az egészségcélú öngondoskodás támogatásától az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés megemelt adóterhe.

MNB: átrendeződik a szektor

A Magyar Nemzeti Bank egészségpénztári szektorra vonatkozó 2017. I. féléves statisztikái szerint az intézménycsoport taglétszáma csekély mértékben csökkent és a tagdíjbevétel 2017. I-II. negyedévi halmozott értéke is alulmúlta (18,5%-kal) az előző év azonos időszakának értékét. A szektor eredményeiből az is látszik: a munkáltatók visszavették a dolgozóiknak fizetett tagdíj-hozzájárulásokat, ugyanakkor az egyéni tagdíjbefizetések jelentősen megugrottak, vagyis a munkavállalóknak továbbra is van igényük az egészségpénztári szolgáltatásokra. Idén az első félévben a tagok által fizetett tagdíj 46%-kal haladta meg a tavalyi első féléves befizetéseket és így a 2017. január – június között beérkező tagdíjbevételek felét már a tagok egyéni befizetései tették ki.

A trendforduló a szolgáltatások igénybevételében is látszik: nő a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésének, helyettesítésének súlya a költésekben, egyre népszerűbbek a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások és dinamikusan bővül a betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyeket igénybe vevők száma (idén a statisztika ide sorolja a betegség miatti keresőképtelenség esetén a kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlását is). A pénztártagok tehát egyre tudatosabbak és az egészségcélú megtakarításukat a mindennapi élethelyzetükhöz mérten töltik és költik, így az egyéni befizetések után járó szja-visszatérítést is maximalizálni tudják.

A tudatosság erősödése jó hír a munkáltatóknak is, hiszen míg néhány éve elsősorban az adóoptimalizálás eszközeként tekintettek az önkéntes pénztári cafeteriára, ma a béren kívüli juttatással jelentősen hozzájárulhatnak munkavállalóik elégedettségéhez.

Mi várható jövőre?
Hírkomment: „Egy fejfájós betegről például kiderülhet, hogy problémája összefüggésben van a munkahelyi stresszel”

A fejfájós betegről kiderülhet, hogy problémája összefüggésben van a munkahelyi stresszel. Az életmódot és lelki állapotot is figyelembe vevő programok számos betegség leküzdésében segítenek.

Együttműködési megállapodást kötött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pszichológiai Intézete és a patikakártyát is elfogadó Panoráma Medical Center (PMC) pszichoszomatikus szemléletű rendelőintézet annak érdekében, hogy komplex, pszichológiai szempontokat is figyelembe vevő szomatikus betegellátási modellt dolgozzanak ki az egészségügyi ellátás több területe számára. Közös cél az egészségügyi szakdolgozók – szakorvosok, gyógytornászok, dietetikusok, asszisztensek, pszichológusok stb. – együttműködésének fejlesztése is.

A most kötött együttműködés szerepéről Dr. Spányik András, a PMC ügyvezető igazgatója beszélt:

„A fejlett országok egészségügyi intézményeiben a pácienssel nem kizárólag a tüneteinek leginkább megfeleltethető szakorvos, hanem vele együttműködésben más szakemberek – dietetikus, gyógytornász, pszichológus stb. – is foglalkoznak, segítve a pácienst abban, hogy képes legyen minél komplexebb módon kezébe venni betegsége, állapota menedzselését. A módszer hatékonyságát – és költséghatékonyságát – számos kutatás igazolja, Magyarországon mégis csak a magánegészségügy bizonyos szegleteiben és az állami egészségügy egy-egy intézményében vagy osztályán jelenik meg a jó gyakorlat, inkább elszigetelten, mint rendszerszerűen. Pedig a betegség leküzdése vagy a betegséggel való együttélés soha nem megy a páciens együttműködése nélkül, és van néhány betegségcsoport, amiben ennek különös jelentősége van. Ilyen a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, az anyagcsere-rendellenességek, a gyomor és bélrendszer több betegsége, az asztma, az allergia, a rák és számos speciális fájdalom (fej, hát, derék) is. A páciensnek ismernie és akarnia is kell a betegséghez illő életformát; erre a fejlett országokban komplett teamek készítik fel a betegeket. Ez csak látszólag többletmunka, valójában rengeteg megtakarítással jár, ezért Németországban és számos fejlett országban már ez az alapvető működési forma.

Egy fejfájós betegről például kiderülhet, hogy problémája összefüggésben van a munkahelyi stresszel. Ha a páciens is nyitott rá, érdemes a kezelésébe pszichológust is bevonni. Ha az alapvető problémát nem oldjuk meg, a beteg panasza a kezelések dacára vissza fog térni, vagy éppen rászokik a fájdalomcsillapítókra. Az életmódot és lelki állapotot is figyelembe vevő programok hatékonynak bizonyultak olyan betegségek esetében, mint a sokízületi gyulladás; a gyomor- és bélrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, bizonyos nőgyógyászati betegségek, fájdalommal járó kórképek (fejfájások, mozgásszervi fájdalmak), sőt a sokféle testi tünettel járó, de nehezen diagnosztizálható, úgynevezett funkcionális betegségeknél is, mint például irritábilisbél-szindróma, krónikus alhasi fájdalom, stb.

Bár Magyarországon komoly tudományos alapjai vannak a testi betegségek komplex módon történő megközelítésének, a gyakorlatba ebből eddig kevés szivárgott át. Ezzel szemben Németországban, Ausztráliában, Izraelben vagy Norvégiában a komplex szemlélet már alapgyakorlat az állami ellátásban is.

Mára számos vizsgálat bebizonyította, hogy a testi betegségek komplex kezelése – ami szükség esetén magába foglalja az életmód megváltoztatását, a páciens együttműködésének erősítését, a stresszkezelést, a lelki állapot monitorozását és kezelését – a páciensek, a gyógyító team és az egészségügyi rendszer szintjén is pozitív következményekkel jár. Javul a kliensek életminősége, szenvedésük rövidül, csökken vagy megszűnik, tüneteik elmúlnak, jobbá válik az orvos-beteg kapcsolat. Bár látszólag több embert kell foglalkoztatni, a komplex kezelés már rövidtávon is megtérül az egészségügyi rendszer egészét tekintve, hosszabb távon pedig a költségek akár 20 százalékkal is csökkenhetnek.”

A Nyugat-Európában már bevált komplex megközelítésű gyógyászat itthon nem élvezi az OEP támogatását, ezért csak azoknak a pácienseknek hozzáférhető, akik ki tudják termelni saját kezelésük költségeit. Ebben is segítség a patikakártya: a saját befizetések után járó szja-visszatérítésnek köszönhetően a pénztártagoknak 20%-kal kevesebbet kell saját erőből előteremteni.

Dr. Spányik András egy évvel ezelőtt arról beszélt hírlevelünkben, hogy vajon egy ország lakosságának mentális egészsége a kormányzat, a munkáltató vagy a család felelőssége. És vajon a boldogságához mennyiben járulnak hozzá olyan tényezők, mint a jövőben való bizalom, az egészség, a jólét? Ha még nem olvasta a pszichoszomatikus szemléletű szakrendelő ügyvezető igazgatójának cikkét, kattintson ide. A megállapítások ma is érvényesek.

Közösen, sikeresebben
Így zárta a nyarat a Patika-csoport

A nyár zárásaként a Vingardium Borfesztiválon népszerűsítettük az egészségtudatosságot a családok körében. Villámfelmérésünk eredménye: a családoknak egyre nagyobb érték az egészségpénztári juttatás.

Szeptember első hétvégéjén a kulturált borfogyasztás, a tartalmas kikapcsolódás helyszínévé vált a 16. kerületi Erzsébetliget, ahol a család apraja-nagyja remekül szórakozott a kézműves borászatok, street food sátrak, egészségmegőrző programok forgatagában. Hogy miért támogatjuk egészségpénztárként a borfesztivált? Mert a Vingardium szervezői számára is kiemelten fontos, hogy felhívják a családok figyelmét a felelős gondolkodás számos aspektusára, például a környezettudatosságra (a fesztivált zölden szervezték), az egészséges táplálkozásra, a rendszeres mozgás és az öngondoskodás fontosságára. Ehhez csatlakozott a Patika-csoport.

A standunknál igazi fesztiválhangulat volt péntek délutántól szombat estig. Vasárnap az időjárás kevésbé kedvezett a szabadtéri programoknak, de még ekkor is sokan keresték fel a patikás standot is, ami azt mutatja: egyre többen érzik úgy, az egészségükre áldozniuk kell. A látogatóktól azt is megtudtuk, értékelnék, ha a munkáltatójuk is hozzájárulna az egészségcélú kiadásaikhoz.

A Vingardium szervezői a cégekről sem feledkeztek meg: szombat délután a BNI networkingen szövődtek az üzleti kapcsolatok. A vállalkozások többsége túl van a kezdeti sokkon, amit tavaly év végén a cafeteria adó emelése okozott számukra. Az eltelt időszakban újraértelmezték az egészségcélú juttatás szerepét a céges HR stratégiában és ma újra sokaknál kerül előtérbe az egészségpénztári juttatás, mint a családbarát munkahely egyik pillére és úgy is, mint a csapatépítés és a fluktuációcsökkentés lehetséges eszköze.

Az önsegélyező a favorit a kisgyerekesek körében

A közös családi élmény és a csodálatos gasztrokaland mellett a fesztivál látogatói hasznos információkkal gazdagodtak az egészséges életvitelt szolgáló és államilag támogatott megtakarítási lehetőségről, amelyből finanszírozhatók különböző egészségügyi szolgáltatások sorban állás és hálapénz nélkül.

Az alig egy éve bevezetett önsegélyező szolgáltatások is sokakat érdekeltek. Az egészségpénztár kibővített szolgáltatásai szinte minden élethelyzetre, minden család számára tartogatnak lehetőségeket a gyerekvállalás előtt állóktól a kisgyerekesekig, a lakáshitelt fizetőktől az idős szüleikről gondoskodókig. Számtalan lehetőség, amellyel könnyíthetünk a családi kiadásokon, hogy még több maradhasson a Vingardiumhoz hasonló családi kiruccanásokra, közös élményekre, ahol az édesanyák kipróbálhatták a pilates órát, a kicsik Baci Lacival és Tisztaság Tündérrel tölthették az időt a gyermekjátszóban vagy Kovácsovics Fruzsina dalait élvezhették.

Ezen a hévégén volt bábjáték, Hintayo, öko játszóház, a nagyobbak a slackline-on próbálhatták ki ügyességüket vagy a társasjáték-parkban szórakozhattak miközben a szülők közel harminc pincészet boraiból kóstolhattak és a különleges gasztronómiai kiállítók között válogathattak. Este sem nyugodott a liget: a Cimbaliband, Gájer Bálint vagy az esőbe torkolló, de még akkor is fergeteges koncertet adó The Carbonfools tették feledhetetlenné az iskolakezdés előtti utolsó hétvégét.

Ha lemaradt a fesztiválhétvégéről, de nem szeretne lemaradni az öngondoskodással és egészségpénztári tagsággal kapcsolatos infókról, kövessen minket a Facebookon.

Kattintson fényképes élménybeszámolónkért

Tegye a családbarát-munkahely programja részévé az egészségpénztári juttatást!

A családbarát munkahelyi kultúra megteremtésének is része lehet az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés. Az önsegélyező szolgáltatások között például számos, a gyerekszüléshez, gyerekneveléshez kapcsolódó juttatást kínálunk akár szabadon felhasználható készpénz formájában.

Minden negyedik ember számára családbarát az ideális munkahely – derült ki a Groupama Biztosító korábbi felméréséből. Sőt! Már az apukák negyede is kifejezetten tudatosan ilyen munkahelyet keres magának. A családbarát munkahelyi kultúra megteremtése tehát jó üzenet a munkaerő-piacon. Persze csak akkor, ha ez nemcsak szlogen szintjén létezik, hanem tényleges programok segítik a munkavállalókat a munka és magánélet összehangolásában.

Ennek lehet az egyik eszköze az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés és nem csak azért, mert a juttatással a munkáltató mérsékelni tudja a dolgozója és az egész családja egészségügyi kiadásit. A Patika-csoport statisztikái szerint – összhangban az idei év első féléves ágazati eredményeivel – egyre többen használják ki az önsegélyező szolgáltatásokat, amelyek a gyerekvállaláshoz, gyerekneveléshez kötődően is – akár szabadon költhető készpénz formájában – segítséget kínálnak a családoknak.

Önsegélyező szolgáltatási palettánkon megtalálható a gyermek születése, örökbefogadása esetén igényelhető támogatás, a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj kiegészítése, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése, valamint a beiskolázási támogatás.

Többet hoz, mint amibe kerül

Az egészségpénztári juttatások ugyan idén többe kerülnek a munkáltatóknak, de a kibővített szolgáltatási palettának köszönhetően nagyobb elégedettséget is hoznak a munkavállalói oldalon. Az önsegélyező szolgáltatások népszerűsége napról napra nő, ahogyan egyre többen ismerik meg a lehetőségeket. A Patika-csoport bízik abban, hogy az önsegélyező szolgáltatásokkal is hozzá tud járulni a lakosság öngondoskodási hajlandóságának széleskörű terjedéséhez.

Amit általában tudni kell az önsegélyező pénztári szolgáltatásokról

Többet várnak az emberek a munkaadóktól

A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé.

A magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták aránya nálunk, viszont hazánkban a nemzetközi átlagnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya az 1. pontban már idézett Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatása szerint. A tízig terjedő skálán csak 5,1 pontra értékelhető a magyar lakosság nyugdíjfelkészültsége, ami jóval alacsonyabb az 5,9 pontos nemzetközi átlagnál.

A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, ám ebből mindössze 6 százaléknak van leírt nyugdíjterve. 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként.

Az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. A 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek alacsony száma intő jel lehetne a fiatalok számára, hogy gondoskodjanak magukról, de az időskori egészség, sem az időskori megélhetés nem kap akkora figyelmet a lakosság körében, mint ahogy az szükséges lenne – vonja le a következtetést a kutatás.

Amennyiben érdekesnek találta hírlevelünket, ajánlja ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu
Copyright ® Patika-csoport  |   2017   |   Minden jog fenntartva.