A Portfolió számítása szerint 7 éve még 3,6-szor több pénzt vettünk fel a plasztikokról, mint amennyit költöttünk vele, mostanra másfélszeresére csökkent ez az arány. Lassan nem kérdés, hogy a legkisebb szolgáltatónak vagy kereskedőnek is megéri kártyaelfogadó terminált üzemeltetni, mert a vásárlási statisztikák egyértelműen a kártyás költések folyamatos bővülését mutatják. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a belföldi kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön összesen 944 milliárd forint értékben több mint 134 millió darab vásárlási tranzakció történt idén január és március között, ami darabszámban és értékben egyaránt 25 százalékos emelkedést jelentett 2016 első negyedévéhez képest.

A trendet tükrözik a Patika-csoport tagjainak idei első féléves költései is: a POS terminálon keresztüli fizetések értéke több mint négyszerese volt a számlás szolgáltatásokénak. Még nagyobb az eltérés, ha a fizetések darabszámát nézzük: ebben az esetben több mint 11-szer annyiszor használták a pénztártagok patikakártyájukat az egészségügyi szolgáltatások fizetésekor, mint ahányszor készpénzfizetési számlát kértek. Az eltérésből arra is következtethetünk, hogy a pénztártagok szívesebben költik egészségcélú megtakarításukat annál a szolgáltatónál, ahol patikakártyával tudnak fizetni.

A Patika-csoport első féléves költési statisztikái szerint a korábbiakhoz hasonlóan tagjaink ebben az időszakban is gyógyszerre költöttek a legtöbbet, de egyre többen vesznek igénybe orvosi és optikai szolgáltatásokat is patikakártyájukkal.

Úgy tűnik, nem is a költés nagysága befolyásolja, hogy a vásárló hogyan fizet. A Sberbank Magyarország Zrt. tavaly év végén készített felmérése szerint 2016 utolsó negyedévében az átlagos kártyás költés mintegy 26 ezer forint volt, de a bank kiugróan magas, 10 millió forint feletti vásárlást is regisztrált. A legalacsonyabb összegű kártyás fizetés is 2016 decemberében történt: ekkor valaki 15 forintot egyenlített ki bankkártyával az egyik hipermarket pénztáránál.

A jegybank friss adatai szerint Magyarországon közel 88 ezer kereskedői elfogadóhelyen mintegy 113 ezer POS terminál üzemelt az első negyedévben és az érintéses fizetést lehetővé tevő készülékek száma is dinamikusan, több mint 4 százalékkal nőtt a megelőző negyedévhez képest.

Ezért is megéri a kártyaelfogadás

1997-es megalapítása óta most először diabetológiai készítmény nyert az „Év Gyógyszere” díj pályázaton, amelyen a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) vezetősége titkos szavazással dönt. A cukorbetegség mára világszinten olyan méreteket öltött, hogy szakemberek 21. századi járványként emlegetik a betegséget.

– Az, hogy a 2-es típusú cukorbetegség járványszerűen terjed a világban – és különösen a fejlett országokban – egyértelműen a 21. századi megváltozott életmódnak köszönhető. Szerencsére a növekedés üteme lassult az utóbbi 4 – 5 évben, de az egészségtelen táplálkozás, a mozgásban szegény és stresszben gazdag életmód továbbra is hozzájárulnak a betegség gyakori kialakulásához. Vegyük csak a túlsúlyproblémát. A WHO adatai szerint Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel. Az adatok szerint tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy túlsúlyos, az elhízás és a diabétesz közötti összefüggés pedig ma már bizonyított tény – mutat rá Prof. Dr. Sperlágh Beáta, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke.

A 20 – 70 éves korosztály körében 7,51% a diabétesz prevalenciája, azaz minden 100 felnőttből 7,51 cukorbeteg. A WHO jelentése szerint világszerte 422 millió ember szenved ebben a betegségben, közülük több mint 700 ezren vannak Magyarországon. Az OEP kiadásainak tetemes részét, 13%-át teszi ki a cukorbetegek kezelésére fordított összeg, hiszen ez a betegség gyakorlatilag a kialakulását követően élethosszig tart, ráadásul számos szövődmény – szív-és érrendszeri betegségek (CVD), vakság, veseelégtelenség, végtagvesztés – rontja a betegek életminőségét.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation IDF) szerint 2040-re a betegek száma 642 millióra nő, 10 személyből egy cukorbeteg lesz. Ha a betegség okozta halálozást vizsgáljuk, a cukorbetegség évi 5; a HIV/AIDS és tuberculosis 1,5; a malária 0,6 millió halálesetért felelős (World Health Organization: Tények a cukorbetegségről). Magyarországon különösen súlyos a helyzet.

– Nyugat-Európában vagy Amerikában az emberek tudatosabban törekszenek az egészséges életmódra, jobban odafigyelnek a táplálkozási trendekre, komolyabban veszik a megelőzést, így a cukorbetegek számának növekedési üteme is gyorsabban lassul, mint hazánkban. Abban viszont nincs különbség, hogy akit érdekel, Magyarországon is hozzáfér a betegségével kapcsolatos számos információhoz az interneten keresztül. Tájékozódni tud a megelőzés fontosságáról és mikéntjéről, a tünetek csökkentési lehetőségéről és arról is, hogy milyen módon – diétával, vércukorszint csökkentő gyógyszerekkel – tudja megfelelő értékek között tartani a vércukorszintjét, vagy milyen mozgásforma a leghatékonyabb a szív- és érrendszer jó állapotának biztosítására. Az egészségkilátásokat a tudatosság és az elköteleződés legalább olyan mértékben befolyásolja, mint egy jól megválasztott terápia. Persze az orvoselvándorlás és a hazai egészségügy rossz helyzete is hozzájárul a kedvezőtlen magyarországi adatokhoz – teszi hozzá Sperlágh Beáta.

A szakember a gyógyszeripar szerepére is felhívja a figyelmet: az iparági szereplőkön múlik, hogy az orvosbiológiai felfedezésekből milyen gyorsan lesz gyógyszer. – Nagyon fontos – emeli ki a Professzor Asszony –, hogy a gyógyszerfejlesztő cégek fejlesztési tevékenysége innovatív legyen: olyan új gyógyszereket fejlesszenek, amelyek hiánypótlóak a saját területükön vagy jobbak a már meglévő gyógyszereknél, mint például az idei Év gyógyszere, amely eddig nem használt hatásmechanizmussal – nem az inzulinérzékenységet befolyásolja, hanem a cukornak a veséből való visszaszívódására hat – tartja szinten a vércukrot. Általános fejlesztési irány az is, hogy az új készítmények már nemcsak az alapbetegséget kezelik, hanem csökkentik a szövődmények kialakulásának kockázatát. Persze kérdés, hogy a legújabb terápiák milyen gyorsan jutnak el Magyarországra.

– Mivel uniós tagállam vagyunk, az Európai Bizottság határozatának megfelelően a diabétesz kezelésére kifejlesztett gyógyszerek esetében az Európai Gyógyszerügynökség centralizált forgalomba hozatali engedélyt ad, melyek ezáltal azonnal hozzáférhetővé válnak hazánkban is. Kérdés, hogy az OEP mekkora támogatást biztosít az adott szernek. Ettől függ, hogy a betegek széles köre hozzáfér-e a gyakorlatban is az új, innovatív terápiához: előfordulhat, hogy egy drága gyógyszer – márpedig az új fejlesztésű készítmények sokba kerülnek – egészséggazdasági szempontok miatt alacsonyabb támogatást kap, így a betegek egy része nem fogja tudni megfizetni – magyarázza a szakember.

A korábbi Egészségügyi Hírkommentjeinkért látogasson el weboldalunkra (www.patikapenztar.hu, www.ujpiller.hu).

A cukorbetegség, vagy más néven diabétesz egy krónikus állapot, amelyben a test az inzulinhormont nem megfelelően termeli vagy használja. Világszerte több mint 415 millió embernek van diabétesze, akik közül a becslések szerint 193 millió ember betegsége nem diagnosztizált. A cukorbetegeknél kétszer-négyszer nagyobb eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri betegség (azaz kardiovaszkuláris betegség), mint a diabéteszben nem szenvedő embereknél. A szív- és érrendszeri betegség tehát a 2-es típusú cukorbetegség egyik jelentős szövődménye és vezető haláloka. 2015-ben a cukorbetegség világszerte 5 millió ember halálát okozta úgy, hogy a vezető halálok a szív- és érrendszeri betegség volt. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő páciensek körülbelül 50 százalékánál szerepelt a kardiovaszkuláris betegség halálokként.

A díjazott gyógyszer olyan terápia, amely a vércukorszintre és a kardiovaszkuláris eseményekre egyaránt hatással van. „Az Év Gyógyszere díjat minden évben olyan gyógyszerkészítménynek ítéljük oda, amely megfelel társaságunk szempontjainak, így például az adott gyógyszer áttörő tudományos felfedezést testesít meg, Magyarországon hiánypótló a maga területén, betegbarát, és javítja az egészségügyi ellátás költséghatékonyságát” – mondta el a díjátadón Prof. Dr. Sperlágh Beáta, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke.

Az Év Gyógyszere nemzetközi szinten is jelentős innovációt képvisel a diabétesz kezelésében és a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő cukorbetegek szív-érrendszeri halálozási kockázatának csökkentésében.

Az 1997-ben alapított „Év Gyógyszere” díj pályázaton Magyarországon bejegyzett gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalatok vehetnek részt. Az elismerés kedvezményezettjéről a kiemelkedő szakértőkből álló Szakmai Bíráló Bizottság értékelése alapján a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) vezetősége titkos szavazás keretében dönt. A díj megalapításának célja, hogy hazánkban a betegségek gyógyításában a legkorszerűbb, leghatékonyabb és leginkább betegbarát készítmények terjedjenek el, új terápiás eljárások honosodjanak meg.

Az orvosi praxisjog értékesítéséből származó jövedelem adózási szabályai is változtak a nemrégiben elfogadott legújabb adótörvény-módosítási csomagban.

Kedvezőbbé válik az úgynevezett praxisjog átruházásából származó jövedelem adózása jövőre, adómentessé válik ugyanis az eredeti jogosult magánszemély által átruházott praxisjogból származó bevétel is. A módosítások a törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba, de átmeneti szabály alapján már a 2017. január 1-jétől megkötött szerződések adókötelezettségére alkalmazhatóak, hívja fel a figyelmet Lepsényi Mária adószakértő az adózóna.hu-n.

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (Öotv.) 1. paragrafus (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján az önálló orvosi tevékenységa területi ellátási kötelezettség körében – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint – a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás.

Praxisjogaz egészségügyi államigazgatási szerv által a háziorvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető [Öotv. 1. § (2) bekezdés c) pont]. A praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható [Öotv. 2. § (3) bekezdés].

A teljes cikket itt olvashatja az adózóna.hu-n.

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos szerint az antimikrobiális rezisztencia világszinten egyre nagyobb problémát jelent.

– Ha most nem teszünk valamit és nem fokozzuk elkötelezettségünket, 2050-ben többen halnak majd meg ennek következtében, mint rákban. Az előterjesztett ambiciózus menetrend azokra a legfontosabb területekre összpontosít, amelyek az uniós országok számára a legnagyobb hozzáadott értéket jelentik. Az antimikrobiális szerek emberekben és állatokban való körültekintő alkalmazásának előmozdításával, a felügyelet megerősítésével, az adatgyűjtés javításával és a kutatás fellendítésével azt szeretném elérni, hogy egyre inkább összefonódó világunkban az EU a bevált módszereket meghatározó térséggé váljon, amely képes arra, hogy alakítsa az AMR-rel kapcsolatos globális menetrendet – mondta el a terv benyújtásakor a biztos.

Az új terv, amely kiterjed az antimikrobiális szerek emberekben való körültekintő alkalmazásának előmozdítására is, figyelembe veszi egy független külső értékelés ajánlásait, valamint az érdekelt felek nyilvános konzultáció keretében összegyűjtött véleményét. Az iránymutatások valamennyi szereplővel foglalkoznak: orvosokkal, ápolókkal, gyógyszerészekkel, kórházi tisztviselőkkel és minden más olyan szereplővel, akik érintettek az antimikrobiális szerek alkalmazásában. Kiegészítik a fertőzések megelőzésére és leküzdésére vonatkozó, adott esetben nemzeti szinten már meglévő iránymutatásokat.

– Az antimikrobiális rezisztencia miközben több ezer ember halálát okozza, jelentős terhet jelent a társadalom és a gazdaság számára. Olyan veszélyről van szó, amellyel egyetlen ország sem képes egymaga boldogulni. Igazi európai kutatási erőfeszítésre van szükség az emberi élet, az állatok és a környezet megóvása érdekében. Ezért fontos az egységes egészségügyi megközelítésen alapuló cselekvési terv, amelynek révén javulni fog a kutatási koordináció és együttműködés az uniós tagállamok, valamint az állami és a magánszektorbeli rendszerek között Európában és Európán kívül is – hangsúlyozta Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos.

A terv 3 pillére

A tárcavezető rámutatott: a Budapesten rendezett esemény arra hivatott, hogy elősegítse országaink előrelépését az egészséggazdaság, a tudományos együttműködés, a kutatás-fejlesztés területén, és ezzel hozzájáruljon a legfontosabb egészségpolitikai célok eléréséhez is. A közép-kelet-európai országok számára fontos tényező az Európai Unióhoz való kapcsolódás, a Kínával való kapcsolatok erősítésének szándéka, és így a magasabb ütemű növekedés lehetősége is – mondta el Varga Mihály hozzátéve, hogy a Kínai Népköztársaság Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere a Keleti Nyitás országai között. A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy a hazai gyógyszergyártás és kutatás egyértelműen a világ élvonalába tartozik, és Magyarország egyike volt azoknak, ahol a világon elsőként jött létre az ipari gyógyszer-előállítás. A tárcavezető elmondta: hazánkban a gyógyszeripar tekinthető a leginnovatívabb iparágnak, amely mintegy 40%-kal részesedik a kutatás-fejlesztési kiadásokból. Gazdaságunkban emellett igen jelentős az orvosi berendezés- és eszközgyártás, a biotechnológiai vállalkozások és az egészségturizmus szerepe is – tette hozzá.

Hatalmas összeget fizetünk zsebből a gyógyulásért

A háztartások kiadásainak magas szintje kiemelten jellemzi a gyógyszerfinanszírozást, ahol a forrásszerkezetben a közvetlen háztartási kiadások 2011 és 2014 között a kormányzati alrendszerrel szemben folyamatosan egyre nagyobb teret nyertek, és így 2013 óta a kiadásoknak az állami támogatásnál nagyobb része terheli a lakosságot.

Az állami kiadások gyógyszerfinanszírozáson belüli csökkenésének okai a 2011-ben bevezetett generikus program, a vaklicitet alkalmazó árverseny és további intézkedések, melyek a gyógyszerkiadások hatékony felhasználást voltak hivatva elősegíteni. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően a gyógyszerkiadások 2011 és 2013 között 22,3 százalékot, nominálisan 81,1 milliárd forintot estek. A 2013-as 282,9 milliárd forintos mélypont után mérsékeltebb emelkedéssel 2015-re a költségek 310,8 milliárd forintra nőttek.

A gyógyszerekkel szemben a járóbeteg-szakellátásban a lakosság közvetlenül a költségek 43 százalékát, az állam 53 százalék körüli részét finanszírozza, a fekvőbeteg-szakellátásban pedig közel kilencven százalékos a kormányzati alrendszer szerepe.

A jelenlegi tendencia fennmaradása esetén az egészségügyi kiadások várhatóan hosszabb távon sem eredményeznek majd nehezen kigazdálkodható szintű költségkiáramlást az államnak – ugyanakkor ennek ára a lakosság hangsúlyosabb terhelése – írja az AEEK átfogó jelentése.

2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, azaz időben történő és megfelelő ellátással a halálozások 14 százalékát lehetett volna elkerülni, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék életét megmenthették volna – emeli ki a jelentésből a napi.hu cikke. Ez azt jelenti, hogy több mint 32 ezren talán még ma is élnének, ha színvonalasabb a hazai egészségügyi ellátórendszerrel és hatékonyabb a népegészségügy. E számokkal Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az EU-28 tagországának rangsorában 2013-ban.

Nem véletlen, hogy 2012-ről 2016-ra az ötödik helyről az elsőre ugrott az egészségügy, mint a lakosság által problematikusként számon tartott  terület, s több felmérés is azt mutatja, hogy mára pártszimpátiától függetlenül mindenki az egészségügyet tartja az ország legnagyobb problémájának - idézte előadásában a Political Capital (PC) friss elemzésének megállapításait Juhász Attila, a PC kutatója a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett Gyógyítható-e az egészségügy címmel rendezett konferencián. (Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszék tanszékvezető tanára véleményét a hazai lakosság egészséggel kapcsolatos félelmei kapcsán itt olvashatja.)