A hazai magán egészségügyi szektor egyik új ékköve járóbeteg szakrendelőként és prevenciós szűrőközpontként is működik. Jelenleg belgyógyászati, ortopédiai, kardiológiai, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai, szívultrahang, szemészet, orr- fül-gégészet, fogászati (fogászat és fogászati panoráma RTG) és gyógytorna szakrendelésen fogadják a betegeket. Ezen felül különböző prevenciós szűrések széles körét kínálják vállalati- és magán ügyfelek számára.

Az új klinika egyedülálló gépparkkal is rendelkezik, amely a GE legmodernebb technológiáját állítja a páciensek szolgálatába. Így Magyarországon elsőként válik elérhetővé a térítéses ellátást választók számára a legnagyobb térerejű, 3 Teslás GE MR berendezés, de egyedülálló az a 3 dimenziós mammográfia is, amelyen a páciens maga állíthatja be a kompressziós erőt, komfortosabbá téve a vizsgálat menetét. További csúcskategóriájú diagnosztikát biztosít a legkorszerűbb 128 szeletes CT berendezés, valamint a legkorszerűbb ultrahang- és digitális röntgen készülékkel is felszerelték a centrumot.

Az 1,2 milliárd forintos beruházással létrejött egészségközpontban a tervek szerint az év során tovább bővül a kínálat: felkerül a palettára az allergológia, a diabetológia, az endokrinológia, a reumatológia, a neurológia, a sportorvoslás és a repülőorvoslás is. A regionális referenciaközpontnak számító klinikát az Affidea Diagnosztika, a Főnix-Med és a GE partnerségével alapították.

A munkavállalók egészségéért sokat tehetnek a munkáltatók is például azzal, hogy az egészségpénztári tagdíj-kiegészítéssel hozzásegítik a munkavállalóikat a minőségi magán egészségügyi szolgáltatások megvásárlásához, tájékoztatják őket az öngondoskodási lehetőségekről, az egészségpénztári szolgáltatások révén elérhető minőségi ellátásról és költségmegtakarításról, de különböző munkahelyi programok révén is népszerűsíthető az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás, a rendszeres mozgás.

Egészségpénztárként minden ezzel kapcsolatos kérdésben állunk munkáltatói partnereink rendelkezésére. Szívesen tartunk kihelyezett tájékoztatót az egészségpénztári szolgáltatásokra vonatkozó újdonságokról, biztosítunk cafeteriaszakértőt vagy kommunikációs anyagokat akár nyomtatott, akár elektronikus formában. Keresse kapcsolattartóját a 06-1-210-9790-es telefonszámon!

Adj egy ötöst!

Mit tart kiemelkedően fontosnak a munkáltatói márka megítélése szempontjából?

A GE számára elsődleges fontosságú a pozitív munkavállalói élmény, amelyet úgy érünk el,  hogy figyelembe vesszük a dolgozók szükségleteit, visszajelzéseit és igyekszünk minél gyorsabban reagálni az igényekre. Telephelyeinken megfelelő munkahelyi környezetet teremtünk, amelynek az optimális technikai infrastruktúra biztosítása mellett szerves része például az ergonomikus iroda kialakítása, egészséges életmód  ösztönzése. Több üzletágban is van edzőterem, egészséges ételeket kínáló étterem, egészséges életmódot támogató programok, mint például a Healthahead. Ezen felül számos programot szervezünk: családi napot, sportnapot, önkéntes eseményeket. Aktívan támogatjuk és ösztönözzük a kollégákat arra, hogy törekedjenek az egészséges életmódra és vegyenek részt az általunk kínált programokon, a sporteseményeken, a véradáson, a dohányzásról való leszoktatási programban. Emellett a jelölt élményre is nagy hangsúlyt fektetünk, igyekszünk minél jobban megmutatni a leendő munkavállalóinknak, hogy ezen a téren milyen lehetőségeket kínálunk.

A programok mellett milyen juttatásokat kínálnak a munkavállalóknak?

Széleskörű választható cafeteria elemeket, piacképes juttatási csomagot, illetve GE munkavállalókra vonatkozó külső szolgáltatóknál igénybe vehető kedvezményeket kínálunk. A juttatásaink évente megújulnak. A juttatási csomagnak az adómentes és kedvezményes adózású elemek is részei; a kollégák a számukra legmegfelelőbb, legnagyobb értéket képviselő elemeket választhatják.

Segíti-e és hogyan a vállalat az egészségtudatos életmód terjedését?

A GE-ben a legtöbb pozícióban a munkaidőt rugalmasan kezelik, számos szabadidős tevékenység közül választhatnak az alkalmazottak, mint például csocsó és ping-pong, és kényelmes pihenő sarkokat is kialakítottunk. A szabadidős tevékenységek mellett más fontos szempontok is érvényesülnek, például van baba-mama szoba, várandós parkoló, de igyekszünk kielégíteni az egyre többekben felmerülő egészségeses életmód iránti igényt is. Hatalmas kerékpár parkolónk van és az újonnan kialakított éttermeinkben mindenféle típusú diétás menük is fogyaszthatóak. A GE Váci Greens Campus-on 2016 decemberében egy 1200 négyzetméteres fitneszteremet adtunk át az irodaház valamennyi alsó szintjén, amit nemcsak az alkalmazottak, de meghatározott számú hozzátartozóik is használhatnak. A dolgozók bármikor lemehetnek edzeni, még délelőtt is vannak órák. Már az első hónapokban majdnem maximális volt a terem kihasználása.

Mit várnak el a munkavállalók egy egészségpénztártól?

Gyors hatékony ügyintézés, széleskörű felhasználhatóságot és szolgáltatásportfoliót. Az online ügyintézés biztosítása is fontos szempont.

Mit vár el a munkáltató az egészségpénztári partnerétől?

Rugalmasságot, precizitást, gyors válaszadást, széleskörű felhasználási lehetőséget.

Ahogyan a világ számos országában, Magyarországon is járványszerűen terjed a 2-es típusú diabétesz. A gyógyíthatatlan betegség tünetei és szövődményei a cukorháztartás megfelelő szinten tartásával kezelhetők, de egészséges táplálkozással és mozgásban gazdag életmóddal a betegség kialakulásának kockázata is mérsékelhető lenne. 1997-es megalapítása óta most először diabetológiai készítmény nyert az „Év Gyógyszere” díj pályázaton, amelyen a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) vezetősége titkos szavazással dönt. A cukorbetegség mára világszinten olyan méreteket öltött, hogy szakemberek 21. századi járványként emlegetik.

A 20 – 70 éves korosztály tagjai körében 7,51% a diabétesz prevalenciája, azaz minden 100 felnőttből 7,51 cukorbeteg. A WHO jelentése szerint világszerte 422 millió ember szenved ebben a betegségben, közülük több mint 700 ezren vannak Magyarországon. Az OEP kiadásainak tetemes részét, 13%-át teszi ki a cukorbetegek kezelésére fordított összeg, hiszen ez a betegség gyakorlatilag a kialakulását követően élethosszig tart, ráadásul számos szövődmény – szív-és érrendszeri betegségek (CVD), vakság, veseelégtelenség, végtagvesztés – rontja a betegek életminőségét.

– Az, hogy a 2-es típusú cukorbetegség járványszerűen terjed a világban – és különösen a fejlett országokban – egyértelműen a 21. századi megváltozott életmódnak köszönhető. Szerencsére a növekedés üteme lassult az utóbbi 4 – 5 évben, de az egészségtelen táplálkozás, a mozgásban szegény és stresszben gazdag életmód továbbra is hozzájárulnak a betegség gyakori kialakulásához. Vegyük csak a túlsúlyproblémát. A WHO adatai szerint Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel. Az adatok szerint tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy túlsúlyos, az elhízás és a diabétesz közötti összefüggés pedig ma már bizonyított tény – mutat rá Prof. Dr. Sperlágh Beáta, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation IDF) szerint 2040-re a betegek száma 642 millióra nő, 10 személyből egy cukorbeteg lesz. Ha a betegség okozta halálozást vizsgáljuk, a cukorbetegség évi 5; a HIV/AIDS és tuberculosis 1,5; a malária 0,6 millió halálesetért felelős (World Health Organization: Tények a cukorbetegségről). Magyarországon különösen súlyos a helyzet.

– Nyugat-Európában vagy Amerikában az emberek tudatosabban törekszenek az egészséges életmódra, jobban odafigyelnek a táplálkozási trendekre, komolyabban veszik a megelőzést, így a cukorbetegek számának növekedési üteme is gyorsabban lassul, mint hazánkban. Abban viszont nincs különbség, hogy akit érdekel, Magyarországon is hozzáfér a betegségével kapcsolatos számos információhoz az interneten keresztül. Tájékozódni tud a megelőzés fontosságáról és mikéntjéről, a tünetek csökkentési lehetőségéről és arról is, hogy milyen módon – diétával, vércukorszint csökkentő gyógyszerekkel – tudja megfelelő értékek között tartani a vércukorszintjét, vagy milyen mozgásforma a leghatékonyabb a szív- és érrendszer jó állapotának biztosítására. Az egészségkilátásokat a tudatosság és az elköteleződés legalább olyan mértékben befolyásolja, mint egy jól megválasztott terápia. Persze az orvoselvándorlás és a hazai egészségügy rossz helyzete is hozzájárul a kedvezőtlen magyarországi adatokhoz – teszi hozzá Sperlágh Beáta.

A szakember a gyógyszeripar szerepére is felhívja a figyelmet: az iparági szereplőkön múlik, hogy az orvosbiológiai felfedezésekből milyen gyorsan lesz gyógyszer. – Nagyon fontos – emeli ki a Professzor Asszony –, hogy a gyógyszerfejlesztő cégek fejlesztési tevékenysége innovatív legyen: olyan új gyógyszereket fejlesszenek, amelyek hiánypótlóak a saját területükön vagy jobbak a már meglévő gyógyszereknél, mint például az idei Év gyógyszere, amely eddig nem használt hatásmechanizmussal – nem az inzulinérzékenységet befolyásolja, hanem a cukornak a veséből való visszaszívódására hat – tartja szinten a vércukrot. Általános fejlesztési irány az is, hogy az új készítmények már nemcsak az alapbetegséget kezelik, hanem csökkentik a szövődmények kialakulásának kockázatát. Persze kérdés, hogy a legújabb terápiák milyen gyorsan jutnak el Magyarországra.

– Mivel uniós tagállam vagyunk, az Európai Bizottság határozatának megfelelően a diabétesz kezelésére kifejlesztett gyógyszerek esetében az Európai Gyógyszerügynökség centralizált forgalomba hozatali engedélyt ad, melyek ezáltal azonnal hozzáférhetővé válnak hazánkban is. Kérdés, hogy az OEP mekkora támogatást biztosít az adott szernek. Ettől függ, hogy a betegek széles köre hozzáfér-e a gyakorlatban is az új, innovatív terápiához: előfordulhat, hogy egy drága gyógyszer – márpedig az új fejlesztésű készítmények sokba kerülnek – egészséggazdasági szempontok miatt alacsonyabb támogatást kap, így a betegek egy része nem fogja tudni megfizetni – magyarázza a szakember.

A vércukorszintre és a kardiovaszkuláris eseményekre egyaránt hat az „Év Gyógyszere 2016” díjat nyert készítmény

Tombol a nyár, és a szabadságolások, ami plusz kihívás elé állít sok munkáltatót. Vezetőként érdemes szabadságolási stratégiát készíteni!

Tombol a nyár, ami plusz kihívás elé állít sok munkáltatót, hiszen a dolgozók többsége ilyenkor szeretne szabadságra menni. Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi & Tóth Személyzeti Tanácsadó Iroda vezetője szerint minden cégvezetőnek rendelkeznie kell átgondolt tervvel a kollégák szabadságolásával kapcsolatban.

„A legfontosabb vezetői feladat, hogy legyenek kristálytiszták a szabadságra vonatkozó szabályok, utasítások. Természetesen figyelembe kell venni a Munka törvénykönyve szabályozását is. Vagyis hogy minden dolgozó tudja, mikor, hogyan, kinek kell lejelentenie szabadsági igényét, kivel kell megbeszélnie és megszerveznie a helyettesítést. Ha ebben nem egyértelmű a vezetés, nem világosak a szabályok, könnyen kialakulnak félreértések, nehezen kezelhető helyzetek, amelyek feszültséghez vezetnek, rosszabb esetben veszélyeztetik a működést” – mondta el a szakember a HR portálon.

Tippek a szabadságolási stratégia kialakításához

Természetesen a jogszabály is behatárolja a munkáltatók és a munkavállalók lehetőségeit. Sőt, a szabadságra vonatkozó munkajogi előírások megtartását a munkaügyi felügyelet minden évben szigorúan ellenőrzi is. Az Adózóna szakértője, dr. Kéri Ádám ügyvéd segítségével összegyűjtöttük a szabadságolásra vonatkozó szabályokat. (A teljes cikket itt olvashatja.)

Alapvető szabály, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki, de úgy – eltérő megállapodás hiányában –, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Célszerű a szabálynak eleget tenni, hiszen a munkavállaló kipihentsége a munkáltatónak is érdeke. (A szabadságként kiadott napon túl a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.)

A szabadságról annak kiadását megelőzően legalább 15 nappal a munkavállalót tájékoztatni kell. Ennek módjára a törvény nem tartalmaz előírást, bizonyítási szempont miatt célszerű azonban az írásbeli formát választani.

Hét nappal minden évben a munkavállaló rendelkezik, amit legfeljebb két részletben adhat ki a munkáltató. A dolgozónak szintén 15 nappal a szabadság kivétele előtt be kell jelentenie a szándékát a főnökének.

A WHO adatai szerint, míg 2000-ben a 60 év felettiek száma 605 millió volt, 2050-re 2 milliárdra fog nőni, azaz megegyezik majd Kína, az USA, Oroszország és Japán teljes lakosságának számával. Az öregedő társadalmakban elkerülhetetlen, hogy a lakosság egyre hosszabb ideig járuljon hozzá munkával a gazdaság fenntarthatóságához. De a társadalom az idősödést, a nyugdíjkorhatár növekedését gyakran negatívan ítéli meg. Ahogy életünk minden szakasza – mint például a tanulás, családalapítás – kitolódik az időben, természetszerű az is, hogy a várható életkor emelkedésével az aktív évek száma nő, amely hozzájárulhat a nyugdíjba vonulás utáni évek életminőségének javulásához.

Az aktív idősödés (active ageing) fogalma nemcsak a fizikai aktivitás képességét, hanem a szociális, gazdasági, kulturális, szellemi és civil életben való aktív részvételt is magába foglalja – írja a Ritmus.hu cikkében. A szellemi és fizikai aktivitás ugyanakkor egymásra ható tényezők, amelyek fenntarthatják a mentális egészséget. Sőt, az időskori demencia elkerülésében is fontos szerepet kap a munka! A munkahelyi egészségmegőrző programok, az egészségpénztári juttatás az idősebb munkavállalók aktivitásának fenntartásában is szerepet kaphat.

A PwC közgazdászai szerint az OECD-országok teljes GDP-je hosszú távon akár kétezer milliárd dollárral is nőhetne, ha az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottsági aránya elérné Svédország szintjét, amely e tekintetben a legjobban teljesítő európai uniós ország.

– A várható élettartam növekedése pozitív fejlemény, a népesség gyors elöregedése azonban jelentős pénzügyi terhet ró az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre. A magasabb költségeket véleményünk szerint ellensúlyozhatja, ha az idősebb munkavállalók számára lehetővé és vonzóvá válik a munkaerőpiacon maradás, vagy az oda való visszatérés. Ez növelni tudná a GDP-t, a fogyasztói vásárlóerőt és az adóbevételeket – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

Új foglalkoztatási lehetőség július 1-től

Kiugróan magas a magyar háztartások saját zsebből fedezett GDP arányos egészségügyi költése, az önkéntes egészségügyi finanszírozási alrendszer pedig a költéseknek csupán öt százalékát biztosítja. Nemzetközi összehasonlításban a kormányzati alrendszer általi 4,8 százalékos GDP-arányos ráfordítás kifejezetten alacsonynak számít, míg a háztartások közvetlen kiadásainak aránya magas – írja a napi.hu az ÁEEK most először készített egészségügyi teljesítményértékelésére hivatkozva. A jelentés minőségi indikátorok segítségével ad korrekt képet, s ezzel alapot a döntéshozóknak a beavatkozásra. (A teljes jelentést itt olvashatja).

Gyógyszerre költjük a legtöbbet zsebből

2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, azaz időben történő és megfelelő ellátással a halálozások 14 százalékát lehetett volna elkerülni, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék életét megmenthették volna – emeli ki a jelentésből a napi.hu cikke. Ez azt jelenti, hogy több mint 32 ezren talán még ma is élnének, ha színvonalasabb a hazai egészségügyi ellátórendszerrel és hatékonyabb a népegészségügy. E számokkal Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az EU-28 tagországának rangsorában 2013-ban.

Nem véletlen, hogy 2012-ről 2016-ra az ötödik helyről az elsőre ugrott az egészségügy, mint a lakosság által problematikusként számon tartott  terület, s több felmérés is azt mutatja, hogy mára pártszimpátiától függetlenül mindenki az egészségügyet tartja az ország legnagyobb problémájának - idézte előadásában a Political Capital (PC) friss elemzésének megállapításait Juhász Attila, a PC kutatója a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett Gyógyítható-e az egészségügy címmel rendezett konferencián. (Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszék tanszékvezető tanára véleményét a hazai lakosság egészséggel kapcsolatos félelmei kapcsán itt olvashatja.)

A munkáltatóknak fontos szerepük van a lakosság öngondoskodásra nevelésében, illetve abban is, hogy hidat teremtsenek a munkavállalók és az egészségpénztárak között. Ha az önkéntes kasszák többeket érhetnek el szolgáltatásaikkal és többek számára tudják szja-visszatérítéssel támogatottan elérhetővé tenni az egészségügyi szolgáltatásokat, hozzájárulhatnak az egészségüggyel kapcsolatos lakossági szorongás mérsékléséhez és tompítani tudják a jövedelmi egyenlőtlenségből fakadó hátrányokat is.

Az önkéntes pénztárak helyzete idén nehezedett annak köszönhetően, hogy kedvezőtlen irányban módosult a cafeteriarendszer szabályozása, a munkáltatókra vonatkozó adókörnyezet. A megtakarítási hajlandóság ösztönzése érdekében készült egy javaslat, hogy a cafeteria öngondoskodást terhelő adóinak emelésére tekintettel, a munkáltató öngondoskodásban való szerepvállalásában legyenek partnerek: ha a vállalat és a dolgozó egyaránt gyarapítja a pénztártag pénztárban spórolt pénzét, akkor a munkáltatói befizetések plusz kedvezményt jelentsenek a pénztártagnak az adókedvezmény érvényesítésekor. Így a munkáltató mondhatja az alkalmazottnak, hogy „fizess be x forintot s mi kétszer ekkora összeggel támogatjuk az öngondoskodásodat, ráadásul így még több adókedvezményt kapsz, mintha csak magad spórolnál egészségedre, idős éveidre.” Vagyis ezzel ösztönözve lenne a dolgozó, hogy tegyen félre – írja a Piac&Profit júniusi számában a Pénztárszövetségtől kapott információra hivatkozva. Az már csak a hab lenne a tortán – írja a lap –, ha az egyéni adókedvezmények mai húsz százalékos mértékét, vagy a kihasználható ma legfeljebb 150 ezer forintos keretet is emelné a kormány.