Mindig egy lépéssel a konkurencia előtt

„Azt figyeltük meg, hogy egészen apró előnyök és hátrányok is javíthatják, illetve ronthatják a vállalatok versenyhelyzetét, lehetőségeit. Ezért folyamatosan elemezzük és figyeljük a körülöttünk zajló változásokat és igyekszünk továbbra is egy lépéssel a konkurencia előtt maradni ebben a tekintetben is.” – mutatott rá a béren kívüli juttatásoknak a cégnél betöltött szerepére D. Nagy Szilvia, a JYSK pénzügyi vezetője.

A lakberendezési termékek kiskereskedelmével foglalkozó, magántulajdonban lévő dán üzletlánc vezetősége szemében a béren kívüli juttatás ugyanolyan bérelem, mint maga a munkabér. Folyamatosan szem előtt tartják, hogy olyan juttatási csomagot kínáljanak a munkavállalóiknak, amellyel maximalizálhatják nettó jövedelmüket, és amely elégedettséget kelt bennük.

A Magyarországon 2005 óta jelen lévő vállalat számára kulcsfontosságú munkavállalói elégedettsége, hiszen 73 üzletből álló országos hálózatuk sikerének kulcsa az elégedett vevő. (A ClientFirst Consulting szakemberei szerint minimális javulás a vásárlói elégedettségben 20-30%-os átlagos árbevétel-növekedést hoz három éves időszak alatt. Az elégedett vevő ugyanis 2,5-szer többet költ.) És mitől lesz elégedett a vevő? Ha minőségi terméket kap minőségi módon. Utóbbihoz pedig a vállalat mindenegyes dolgozója hozzájárul a maga területén.

„Munkáltatóként fontosnak tartjuk, hogy a kollégáink fizikai és lelki egészsége a megfelelő szinten legyen. A tervezhetőség és üzleti biztonság elengedhetetlen a működéshez, így az elsődleges szempontok között van, hogy gondot fordítsunk az egészséges életmód támogatására. Az egészég közös érdeke mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak. Munkáltatói oldalon fontos, hogy időről időre tervezhető legyen az üzleteink működtetése, ismeretében legyünk a kollégák mentális és fizikai terhelhetőségének. Munkavállalói oldalon pedig fontos, hogy tudatában legyünk a saját teljesítő képességünknek, s tegyünk azért, hogy olyan életmódot folytassunk, ami nem hat kedvezőtlenül a munkavégzésünkre. Ennek a közös margónak a mentén tudunk együtt gondolkodni a cégen belül, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtéséhez. Jó példa erre, hogy az elmúlt évben például az adminisztratív munkavállalók számára lehetőséget biztosítottunk arra, hogy emelhető, állítható magasságú asztalokat, illetve ergonomikus székeket használjanak a folyamatos ülés negatív hatásainak ellensúlyozására. De említhetem például az üzletekben dolgozó kollégák esetében a kényelmes és komfortos munkaruha rendelkezésre bocsátását, az áru mozgatásához szükséges elektronikus és egyéb technikai berendezések folyamatos biztosítását is.”

Egyre népszerűbb a magán egészségügy: átlépte a kritikus tömeget azok száma, akik az állami egészségügy mellett magánszolgáltatóknál gyógyulnak.

Leginkább az időmegtakarítás, a szélesebb körű tájékoztatás és a plusz szolgáltatások hajtják a betegeket a magánklinikák irányába. Fontos szempont az is, hogy nem kell borítékot adni a remélt minőségi ellátás érdekében.

– A betegek 49%-a a szakorvosi ellátást keresi fel, 34%-uk diagnosztikai vizsgálat miatt megy magánszolgáltatóhoz. A kevésbé képzett és vagyonos – DE státuszú – társadalmi csoport tagjai közül is közel 30%-os azok aránya, akik megfordultak magán egészségügyi intézményben az elmúlt évben, ami azt mutatja, hogy ez nem a gazdagok kiváltsága – mondta el Kun Eszter, a Szinapszis Kft. munkatársa egy 2016-os kutatásra hivatkozva.

Azok az érvek, amelyek a betegeket a magánszolgáltatókhoz hajtják, a munkáltatók számára is fontos szempontok. A fizetős egészségügyben a munkavállaló által választott szolgáltatónál előre egyezetett időpontban kerül sor a vizsgálatra, ami a lehető legkisebb munkaidő-kieséssel jár. A hosszú várólisták helyett a néhány napon belül elvégzett vizsgálat szintén gyorsabb gyógyulást és kevesebb munkahelytől távoltöltött betegnapot jelent. És az sem mellékes szempont, hogy a magánszolgáltatók által adott pontosabb információ a munkáltató számára is tervezhetőbbé teszi, hogy az adott dolgozója mikor és mennyi ideig esik ki a munkából. Így a helyettesítése is lényegesen egyszerűbbé válik.

Attitűdváltás

Amennyiben mint munkáltató esetleg a jövőben nem szeretné az egészségpénztári hozzájárulást nyújtani, legyen felelős munkavállalója iránt másképp: tegye lehetővé, hogy fenntartsa egészségpénztári tagságát, úgy, hogy a munkahely utalja át havonta a munkabérből az egyéni tagdíjat.

A Szinapszis kutatása arra is rávilágított, hogy az emberek többsége nem elégedett azzal, ahogyan az állami ellátórendszerben foglalkoznak vele. Különösen a 18-35 évesek körében elsődleges, hogy megfelelő információt kapjanak a kezeléssel, betegséggel kapcsolatban. Ráadásul 2008 és 2015 között szignifikánsan romlott az állami egészségügy megítélése Magyarországon, párhuzamosan a munkaerőpiac kiszáradásával. A két állítás persze nem áll egymással összefüggésben, de cégvezetőként érdemes látni a kapcsolatot: amennyiben olyan extrajuttatást tudok nyújtani a munkavállalóimnak, amelyre nekik valóban szükségük van – és egyre inkább szükségük lesz – jelentős versenyelőnybe kerülök a munkaerőpiaci küzdelemben a versenytársaimmal szemben. (A JYSK pénzügyi vezetőjének véleményét itt olvashatja) Erre kínálnak lehetőséget a Patika-csoport önkéntes pénztárai.

Egyesületet alakított 12 magán egészségügyi intézmény, többségük patikás szolgáltató
Kihasználatlan adókedvezmény! Lehet, hogy az Ön munkavállalói között is akad olyan, akit érint a súlyos fogyatékosság után járó adókedvezmény, amely számos krónikus betegség esetén fennáll.

A minimálbér 5%-át jelentő súlyos fogyatékosság után járó adókedvezmény – az SZJA törvényben a személyi kedvezmények körében lehet megtalálni – valószínűleg sokkal több munkavállalónak lehet érdekes, mint ahányan élnek vele. Az elnevezése félreérthető, hiszen azon túl, hogy a kedvezmény jár a fogyatékossági támogatásban vagy a rokkantsági járadékban részesülőknek, sok krónikus betegség is jogosultságot jelent rá. például a cukorbetegség, az ízületi gyulladások, a mentális és viselkedésbeli zavarok, az emésztőrendszeri, immun-, anyagcsere- és endokrin betegségek, szívbetegségek, vesebetegségek egyes típusainak fennállása esetén, illetve daganatos vagy mesterséges testnyílással élő betegek is élhetnek a lehetőséggel. (A törvény a betegségek BNO kódja alapján határozza meg a jogosultak körét.)

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény – a családi adókedvezményhez hasonlóan, de a sorban csak azt követően – figyelembe vehető év közben, ha a munkavállaló januárban kitöltötte az adóelőleg-nyilatkozatot. Ezt év közben lehet módosítani: ha valaki év közben meggyógyul, jeleznie kell a munkáltatónak írásban, s le kell mondani az adókedvezményt. A munkavállaló dönthet úgy is, hogy év közben nem kéri a betegség utáni adókedvezményét, hanem az adóbevallásában egy összegben visszaigényli.

A kedvezmény a 2016-os évre vonatkozóan havi 5550 forint, egy évre 66 600 forint. A kedvezmény minden hónapra igényelhető, amikor orvos által igazoltan – az igazolást a NAV is kérheti – fennállt a betegség függetlenül attól, hogy adott hónapban keletkezett-e adóköteles jövedelme az érintettnek. Az idei minimálbér-emelkedés miatt 2017-ben havi 6375 forint, azaz egy évre vetítve 76 500 forint az adócsökkentés mértéke. Hívja fel dolgozói figyelmét az adókedvezményre! Ha eddig valaki nem élt a súlyos fogyatékosság utáni adókedvezménnyel, de a törvényben felsorolt betegségek közül valamelyik már régebben fennáll nála, öt évre visszamenőleg érvényesítheti az adójóváírást.

Az egészségpénztári megtakarítás is segít a gyógyulásban
A szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet a Mályvavirág Alapítvány az Allee Bevásárlóközpontban május 8-án 14.00 órakor a Petefészekrák világnapja alkalmából.

A világon évente közel negyedmillió nő betegszik meg petefészekrákban, egyes kutatások szerint 70 nő közül egynél kialakul ez a betegség élete során. Ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta, mely világszerte megközelítőleg 150 000 nő halálát okozza évente. Magyarországon 1400 betegnél diagnosztizálnak petefészekrákot, és 800 nő hal meg a betegségben minden évben. Ez azt jelenti, hogy a nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálesetért a petefészekrák felel. Mivel a petefészekrák korai jelei alig észrevehetők és nem feltűnők, gyakori a téves diagnózis vagy a késői felismerés.
– Egész évben azon dolgozunk, hogy rávilágítsunk a méhnyakrák megelőzésének és a petefészek-rák korai felismerésének fontosságára, de egy-egy jeles nap alkalmával fokozott figyelem övezi a kampányainkat. Bízunk benne, hogy ezen a napon sokkal több embert tudunk elérni – mutat rá a kiemelt nap szerepére Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke.

A méhnyakrák ellen van védőoltás – Magyarországon kötelezően ajánlott a 7. osztályos lányok oltása –, így a gyakori rákos megbetegedések közül ez az egyetlen, ami megelőzhető. Ezzel szemben a petefészekrák nem megelőzhető, sőt, a gyógyíthatóságának is rossz a prognózisa. A daganatos statisztikák szerint petefészekrák esetén az ötéves túlélésre a betegek mindössze 45 százalékának van esélye, míg emlőráknál ugyanez a szám 89 százalékra tehető. Ezért ennél a betegségtípusnál különösen fontos a tünetek pontos ismerete és a témára történő minél szélesebb körű figyelemfelhívás.

– A petefészekrák esetében a rendszeres szűrés az elsődleges prevenció. A betegség minél korábbi stádiumban való felismerése jelentősen javíthatná a túlélési arányt, de sajnos ez sokszor nem történik meg. A tünetei nagyon jellegtelenek: a hasi puffadás, a túlzott gázképződés, a szabálytalan menstruációs ciklus, az étvágytalanság és a fáradtság összefügghet annyi mindennel! Ma Magyarországon a nőknek csak 30 százaléka jár rendszeresen nőgyógyászati szűrővizsgálatra, ami nagyon rossz arány. Ráadásul a nőgyógyászok többsége nem is vizsgálja meg automatikusan a petefészkeket egy-egy szűrés alkalmával. Nem elég tehát elmenni a vizsgálatra, érdemes kifejezetten kérni az orvost, hogy a petefészkeket is ellenőrizze – emeli ki az SZJA 1%-os felajánlására jogosult alapítvány elnöke.

Ebéd helyett fitneszedzés? Ezt is lehet!

Minden munkáltató számára az a legfontosabb, hogy alkalmazottai hatékonyan, lelkiismeretesen és pontosan dolgozzanak. De vajon mi az, amivel munkáltatóként segíteni tudunk, hogy kialakuljon ez az állapot? Londonban az ING Bank vezetősége úgy látta, a munkavállalók túlhajszoltságának csökkentése és a rendszeres testmozgás beépítése a napirendjükbe egy lépés az egészségesebb és boldogabb munkaerő irányába. Ezért mindenki kapott egy okosórát, amely méri a dolgozó testzsírszintjét és aktivitását: hány lépést tett meg egy nap, mennyi kalóriát égetett. Az ING programja 6 hónapig tart a Business Insider angliai kiadásának cikke szerint, amelyet a Ritmus.hu idézett. Exolimpikonokat és pszichológusokat is segítségül hívtak, akik tanácsadóként felügyelik, hogy a bankárok és brókerek alvási, pihenési és étkezési szokásai, valamint testmozgásuk megfelelő-e.

A bank munkatársai Skype-on tudnak konzultálni a tanácsadókkal. „Ha a dolgozók jóllétére koncentrálunk, a teljesítmény is igazodni fog ehhez” – mondta Mark Pieter de Boer, a bank értékesítési vezetője.

Interperszonális versenyelőny

Ha munkáltatóként nem is vagyunk abban a helyzetben, hogy minden dolgozónkat fitneszkarpereccel jutalmazzunk, az egészséges életmód terjedését egészségpénztári tagdíj-kiegészítéssel ösztönözhetjük. Ugyan a SZÉP kártya bevezetésével szűkült az önkéntes pénztári megtakarítás rekreációs célú költhetősége (jelen pillanatban a gyógy- és rekreációs üdüléseket, sportoláshoz kapcsolódó kiadásokat nem lehet ebből a forrásból finanszírozni), de a pénztártag továbbra is vásárolhat például sporteszközt patikakártyával.

Az innovátoroké a jövő!

A jövő versenyképességéhez az emberek szellemi és megújulási képességei azok, amelyek igazán számítanak – hangsúlyozta a Piac & Profit Cégvezetők Csúcstalálkozóján Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, az OXO Labs vezetője, aki szerint az olcsó munkaerő már nem alapja a növekedésnek. A vállalat sikerét is az innovatív képességek fogják első sorban meghatározni.

Az innováción pedig nemcsak a találmányokat, műszaki sikereket kell érteni, hanem az üzleti modellben is szükség van a megújulásra. Vége a fordista gondolkodásnak, ami az olcsó tömegtermelésre épül, a jövő sokkal inkább a diverzifikált termékeké és szolgáltatásoké. Az innováció érinti a belső szervezetet, a finanszírozást és a kommunikációt is. Napról napra kell újragondolni minden vállalkozást ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a gyorsan változó üzleti környezetben. A PwC elemzése szerint jelentős különbség van az új gondolkodásra átálló és a maradi vállalatok között. A leginnovatívabb vállalatok 62,2%-os bevételnövekedést vártak, a kevésbé újítók 20,7%-ával szemben.

Az innovatív juttatási rendszer is a megújulás része. Idén jelentősen megváltozott a cafeteria adókörnyezete, ami negatívan érintette például az önkéntes pénztárakat. Ennek ellenére az első negyedév végén már látszik az is, hogy – bár a nyilatkoztatások elhúzódtak, és talán az év elején nagy volt a bizonytalanság – a munkáltatóink többsége nem csupán adóoptimalizálásként biztosítja a munkavállalói számára az egészségpénztári tagdíj-kiegészítést, hanem mint felelős munkáltató részt szeretne venni az öngondoskodási hajlandóság erősítésében. Sokan pedig azt is felismerték, hogy nekik is jó üzlet – még ha nem is a bérhez viszonyított adóelőny révén – az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés, hiszen az egészséges, a munkahelyéről betegség vagy orvosi vizsgálat miatt kevesebbet hiányzó munkavállaló termelékenyebb, kedvesebb az ügyfelekkel, lojálisabb a cégéhez.

Innováció a Patika-csoportnál
Amennyiben érdekesnek találta hírlevelünket, ajánlja partnereinek  |  Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu
Copyright ® Patika-csoport  |   2017   |   Minden jog fenntartva.