2017. február
1. Hatékony fluktuációcsökkentő megoldás az egészségpénztári tagdíjtámogatás

Olyan juttatási csomagot érdemes kialakítani, amely egyaránt jó a munkáltatónak és a munkavállalónak. Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés erre remek példa, hiszen újpilléres patikakártyával nemcsak gyógyszerre költhet a pénztártag, hanem igénybe tudja venni a magánegészségügyi szolgáltatásokat is. A dolgozónk sorban állás nélkül, előre egyeztetett időpontban keresheti fel az orvost, így a vizsgálatok miatt nem kell szabadnapot kivennie, kevesebb időt tölt távol a munkahelyétől, egészségesebb és így boldogabb lesz.

Az újpilléres munkáltatói partnereink 2016-ban csekély mértékben, de inflációt meghaladóan növelték a munkáltatói tagdíj-befizetéseket. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy összességében közel 2%-kal nőtt a Patika-csoport tagdíjbevétele. A munkáltatói felelősségvállalás erősödése jó az állami költségvetésnek is, hiszen csak a Patika-csoport által fizetett cafeteriaadó 2016-ban 0,7%-kal nőtt 2015-höz képest. A büdzsé bevételi oldalának erősödése pedig további teret jelenthet újabb járulékcsökkentéseknek.

Az AON Legjobb Munkahely felmérése szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a munkáltatók mennyire biorobotként vagy a cég legfontosabb erőforrásaként tekintenek a dolgozókra. Hogy ez mit jelent? Például, hogy mennyit foglalkoznak a gépek javításával, és mennyit fordítanak a dolgozók egészségére. A cafeteriakínálat összeállításakor érdemes ezt is mérlegelni, különösen ott, ahol sok az Y generációs munkavállaló.

Idén is bízunk abban, hogy a munkáltatóink kitartanak dolgozóik egészségének támogatása mellett az új adószabályok tükrében is. A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások és a magasabb adóterhet viselő egyes meghatározott juttatások adóterhe csekély mértékben tér csak el a tavalyitól. 2017-ben önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítést 43,66%-kos adóval évi és havi összegkorlát nélkül adhat a munkáltató a dolgozójának.

Elég a pénzbeli elismerés?
2. Változatlan keretösszeggel is többet ér a cafeteria

Év eleje a nyilatkoztatás időszaka a kisebb és nagyobb cégeknél is. A Patika-csoport cafeteriaszakértőjét, Kardos Györgyöt kérdeztük január végi tapasztalatairól.

Az eddigiek alapján milyen kép rajzolódik ki? Változtattak a munkáltatók idén a cafeteriakereten az új adószabályok tükrében?
– Bár még nem zárult le a nyilatkoztatás, azt látom, hogy sokkal többen kínálnak cafeteriát. Sok olyan cég, amely eddig máshogyan ismerte el dolgozói teljesítményét, idén cafeteriakeretet ad köszönhetően az adóteher mérséklődésének. A gazdaság fehérítése egyértelműen érzékelhető trend. A bruttó keretösszegeket több vállalat emelte vagy megtartotta a tavalyi költségkeretet, de az adók mérséklődésének köszönhetően a munkavállaló utóbbi esetben is több költhető forinthoz jut idén. Egy másik trend is kirajzolódik: egyértelműen többen ismerik fel, hogy a minőségi egészségügyi ellátáshoz és nyugdíjhoz muszáj becsatornázni a saját forrásokat is. Sok munkáltató ezt az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés révén segíti. Azok a munkáltatók pedig, akik sokféle juttatást biztosítanak, keresik azokat a módokat, hogy ezt kényelmesen, az adminisztrációt a minimálisra szorítva tegyék. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó új szabályok tükrében sokan érdeklődnek például a Patika-csoporthoz tartozó sokzsebes Multi-Pay® kártya iránt.

Kiknek lehet jó megoldás a cafeteriakártya?
– 2017-ben – különösen, hogy idén újból költhető az ételfogyasztási zseb – egyedüli abból a szempontból, hogy szinte minden juttatás utalható rá. Az alszámláknak köszönhetően lényegesen egyszerűbbé teszi a munkáltató számára a cafeteriarendszer adminisztrációját, ráadásul az adóhatóság felé is megkönnyíti a jogszabályoknak való megfelelést. A munkavállaló pedig egy kényelmes és biztonságosan költhető eszközt kap, amellyel vásárolhat a nagyobb áruházláncokban, tankolhat, vehet műszaki cikkeket, sportszert, fizethet az iskolakezdési támogatásra biztosított keretből és még az egészségpénztári egyenlegét is költheti vele, hogy csak a legkedveltebb juttatási elemeket említsem.

Iratkozzon fel a Multi-Pay® Cafeteria havi hírlevelére, ha szeretne értesülni a cafeteriás újdonságokról és megismerni az egyetlen sokzsebes cafeteriakártya előnyeit. Ajánlja partnereinek, kollégáinak is!

3. Rekordösszeg az egészségre

Az Új Pillér és a Patika Egészségpénztár tagjai tavaly minden korábbinál több pénzt tettek félre az egészségükre, ami a várható adójóváírás nagyságán is látszik.

Február 12-ig kell a munkáltatónak közölnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, hogy munkavállalói közül kik választottak munkáltatói adómegállapítást. Ezt a 1408-as bevallásban lehet megtenni. A dolgozóknak pedig március 20-ig kell biztosítaniuk munkáltatójuknak a bevallás elkészítéséhez szükséges dokumentumokat és igazolásokat. (további tudnivalókat és határidőket talál az Egészségpénztári kisokosban)

A Patika-csoport már elkészítette és minden tagjának eljuttatta az szja kedvezményekhez szükséges nyilatkozatokat. A kimutatás tartalmazza a 2016-os egyéni befizetéseket, a pénztári tag egyéni számláján jóváírt támogatói adományt, a 24 hónapra lekötött egészségmegtakarítást, a prevenciós költéseket és azokat az összegeket, amelyek után a munkavállalónak adót kell fizetnie.

Kimutatás a 2016. évi szja-kedvezményekről

  Patika és Új Pillér összesen
  millió Ft
az egyéni befizetés 11 678 1 434
a 24 hónapos lekötés 194 89
a prevenciós céllal igénybevett pénztári szolgáltatás 1 1
a pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány 874 89
a tagokat megillető SZJA-kedvezmény összesen   313,6


Évek óta tartó pozitív trend, hogy egyre többen és egyre nagyobb mértékben használják ki az adókedvezményt: 2015-ben 241, 2016-ban 301 millió forint volt, idén pedig közel 314 millió forint a tagokat megillető összes adójóváírás. Az összeg legnagyobb részét az egyéni befizetések után járó 20%-os visszatérítés adja, a prevenciós költések és a 24 hónapos lekötés terén még komoly tartalékok vannak a rendszerben.

4. Új technológia, új munkarend

Négynapos munkahét jöhet hamarosan Magyarországon is, állítják szakértők, akik szerint bár távolinak és utópisztikusnak tűnhet Magyarországon, hogy robotokkal dolgoztassunk, de közelebb vagyunk a változáshoz, mint gondolnánk. A robotika, az automatizáció, a mesterséges intelligencia vagy a 3D nyomtatás már itthon is elterjedőben vannak, olyannyira, hogy Magyarországon is akad már olyan cég, amely a munkafolyamatok automatizálása miatt átalakítja munkarendjét és tudatosan készül a négynapos munkahétre. És mi lesz az ötödik nappal? Az a kötelező továbbképzésé lesz – állítja a Ritmus.hu cikke.

„Hihetetlen teljesítménynyomás nehezedik a cégekre és az egyénekre is – mondta Veres Rita, az Aon Hewitt, a világ legnagyobb humánerőforrás cégének hazai cégvezetője, a Singularity University budapesti nagykövete. – Miközben az exponenciális technológiák rohamos fejlődése miatt átalakulnak az iparágak, az üzleti modellek, új kihívások és új távlatok is nyílnak a munkavállalók és a munkaadók előtt. A felsővezetőknek, humán szakembereknek és a dolgozóknak egyaránt fel kell készülniük arra, hogy a munka hagyományos definíciója meginog, új szakmák születnek, régiek tűnnek el, más tehetségeket kell új módszerekkel megtalálnunk, képeznünk és innovációra sarkallnunk. Erre pedig nem lesz több generációnyi időnk.”

Ha szeretné tudni, hogy a következő három-öt évben milyen változásokat kell majd a cégeknek végrehajtaniuk ahhoz, hogy megtalálják, és meg is tudják tartani a tehetséges fiatal és tapasztalt kollégákat, kattintson ide és olvassa el a Ritmus.hu cikkét.
5. Rendelet az egészséges táplálkozásért

Egyes munkáltatónkat, amelyek üzemeltetnek munkavállalóik gyerekei számára óvodát, bölcsődét is érint a 2015. szeptember 1-én bevezetett és tavaly év végén módosult közétkeztetésről szóló rendelet. A táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet helyett az annak módosításáról szóló 36/2016. (XII. 8.) EMMI rendelet lépett hatályba 2017. január 1-től.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai, miszerint 41 millió elhízott gyerek él a világon, és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felmérései is azt mutatják, hogy a 4-10 éves korosztály 23-24 százaléka elhízott, és hasonló az arány a 6-12 éves korosztályban is. A bölcsőde, óvoda megkezdése új korszakot jelent a gyermekeknek, nemcsak új környezetbe kerülnek, de az életritmusuk is megváltozik. Ez a korszak a legalkalmasabb, arra, hogy új szokásokat alakítsanak ki, amelynek része lehet az egészséges táplálkozás is.

A 2015. szeptember 1. óta alkalmazandó közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások fő célja, hogy pontosan meghatározza a gyermekek egészséges fejlődéséhez, a betegségek megelőzéséhez és a betegek megfelelő gyógyulásához szükséges, a közétkeztetésben nyújtott tápanyagtartalmat. Célként tűzi ki többek között a kellő mennyiségű zöldség- és gyümölcs-, tej- és tejtermékfogyasztást, valamint a só-, cukor- és a telített zsírsavak bevitelének csökkentését.

Az elmúlt időszakban azonban sok kritikát kapott a rendelet, ezek figyelembe vételével születtek meg a 2017. januártól érvényes módosítások, amelyek Erdélyi-Sipos Aliz, az MDOSZ főtitkára szerint életszerűbbé teszik a szabályozást. „Tapasztalatok szerint a legnehezebben elfogadható szabály a két évvel ezelőtt bevezetett rendeletben a felhasznált só mennyiségének csökkentése volt, hiszen az eredeti rendeletben átmenet nélkül kellett a bölcsődékben és óvodákban kínált ételek sómennyiségét csökkenteni; az új változat ezen enyhít egy keveset.” – mondta a szakember egy tévéműsorban.

Szakemberek szerint a helyes táplálkozási kritériumoknak továbbra is megfelelő a jogszabály, de persze semmilyen regula nem helyettesítheti azt, hogy a szülők az otthon készített ételeknél is minél inkább törekedjenek az egészséges alapanyagok felhasználására és a helyes táplálkozási szokások kialakítására.

6. Egészségügyi Hírkomment: A visszajelzések nyomán változott a szabályozás

Nagy Barbarát, az OGYÉI Élelmezés-egészségügyi Osztályának osztályvezetőjét kérdeztük a Rendelet az egészséges táplálkozásért című írásunkban említett új közétkeztetési előírások részleteiről.

A visszajelzések nyomán módosult a rendelet

A közétkeztetés szabályozása az egészségügy, ezen belül a táplálkozás-egészségügy számára is kiemelten fontos terület, hiszen közismert, hogy a helytelen táplálkozásból eredő egészségügyi következmények napjaink súlyos problémáját jelentik. A táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggés tudományosan bizonyított. A gyermekkori helytelen táplálkozási szokások, és az élettani szükségletnek nem megfelelő energiaértékű és összetételű táplálékbevitel megalapozhatják a későbbi felnőtt korban fellépő táplálkozásfüggő megbetegedések kialakulását.

A rendelet hatályba lépése óta a közétkeztető cégektől, az élelmezésvezetőktől és a lakosságtól számos kérdés, észrevétel érkezett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez a jogszabály gyakorlati megvalósításával kapcsolatosan. A jogalkotó a szakértők segítségével elemezte az első év tapasztalatait, és a felmerült problémák kiküszöbölése, valamint a könnyebb megvalósíthatóság érdekében módosította az előírásokat. A leglényegesebb változások az alábbiak:

  • ! Az idősek számára étkezést biztosító szociális alapszolgáltatások, idősek nappali ellátását nyújtó és idősek bentlakásos intézményei, valamint a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott táborozás esetében a Rendelet előírásait már nem kell alkalmazni két kivételtől eltekintve: a diétás étkeztetésre, illetve az előírt napi energiaszükségletre vonatkozó előírásokat ezen ellátási formák esetén is be kell tartani.
  • ! A diétás étkeztetés igénybevétele továbbra is kizárólag szakorvosi igazolás megléte esetén lehetséges, azonban meghatározásra kerültek az igazolás kiállítására jogosultak köre. A közétkeztetés által biztosítandó diéták skálája is szűkült, valamint a változatossági mutatóra vonatkozó előírások is enyhültek diétás étkeztetés esetében.
  • ! Ahogy a többi korcsoportban, úgy már a bölcsődés és az óvodás korcsoport esetén is fokozatosan kell elérni a sóbeviteli ajánlást. A maximálisan megengedett, bölcsődei étkezés esetén 4 grammos, óvodai étkezés esetén 5,5 grammos értéket 2021-ig fokozatosan csökkenteni kell a meghatározott értékek eléréséig, mely bölcsőde esetén 1,5 gramm óvoda esetén 2 gramm.
  • ! Tíz élelmezési nap átlagában a hozzáadott cukortartalom a napi összes energiamennyiség legfeljebb 10%-át teheti ki, ez az érték tehát a korábbi 8%-ról emelésre került.
  • ! A 3 év feletti korcsoport részére a korábbi 1,5% vagy az alatti zsírtartalmú tej helyett már 2,8 % zsírtartalmú is biztosítható.
  • ! Az ízesített tejkészítmények adhatósága 10 élelmezési nap vonatkozásában megduplázódott, így ezek a termékek gyakrabban kerülhetnek az étlapra.
  • ! Édesítőszer ételkészítéshez kizárólag a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők étkeztetése során használható.
  • ! A nyersanyag-kiszabati előírás és az adagolási útmutató is változott több ponton a könnyebb gyakorlati megvalósíthatóság érdekében.

A rendelet előírásai biztosítják, hogy minden közétkeztetésben részesülő elé az egészséges táplálkozásnak megfelelő minőségű és mennyiségű étel kerüljön, de ahhoz, hogy a felnövekvő generációban kialakuljon az egészséges életmódra való hajlam, nélkülözhetetlen minden érintett támogató szerepvállalása, a szülőké és a nevelési és oktatási intézményeké egyaránt. A közétkeztetés egészségessé tételével és a táplálkozási ajánlásokban foglaltak betartásával hosszútávon elérhető a népesség szív- és érrendszeri-, és daganatos betegségekből eredő halálozásának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a várható élettartam növekedése.

Nagy Barbara, osztályvezető – OGYÉI Élelmezés-egészségügyi Osztály

A korábbi Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja.

7. Az öngondoskodást támogatni kellene, nem elfojtani

Januárban megkérdeztük munkáltatói partnereink véleményét az új cafeteriaszabályokról. A „Hogyan értékeli az idei évre vonatkozó cafeteria-változásokat?” kérdésre adott válaszok alapján egyértelműen az öngondoskodás háttérbe szorítását tartják sokan a leginkább aggodalomra okot adó lépésnek, viszont a hideg étel utalvány monopol helyzetének megszűnését többen örömmel fogadták. Ugyanakkor a hosszú távú tervezést nehezíti, és a bizonytalanságot erősíti, ha évente változnak a szabályok. Ez sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem jó.

Végéhez közeledik a nyilatkoztatási időszak, és úgy tűnik, a munkáltatókat nem riasztotta el az új szabályozás attól, hogy munkavállalóik teljesítményét cafeteriával ismerjék el. Az egyik kereskedelmi bank kutatása szerint sem léptek a kkv-k az idei évi cafeteria szabályok módosítására: a K&H kkv bizalmi index szerint tízből négy vállalkozás tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ez azt jelenti, hogy enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya. Hasonló a Patika-csoport stratégiai partnerének, a Multi-Pay® Cafeteria szakértőjének a tapasztalata is.

Januári kérdésünkre a válaszok az alábbiak szerint alakultak:

a) Összességében pozitívan. Bővült az adómentes juttatások köre, a készpénzjuttatás bevezetését pedig jó ötletnek tartom. Mindenki arra költi, amire akarja. 0%

b) Több negatívumot látok benne, mint pozitívumot. Az önkéntes pénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítésre vonatkozó magasabb adókulcsot hibás lépésnek tartom. Éppen kezd éledni az öngondoskodás, inkább támogatni kellene, nem elfojtani. Az Erzsébet-utalvány monopol helyzetének megszüntetése viszont éppen időszerű volt. 55,6%

c) Kár volt hozzányúlni. Nagyon nehéz munkáltatóként és munkavállalóként is hosszú távra tervezni, ha a jogszabályok minden évben változnak. Ilyen kiszámíthatatlan környezetben nehéz felelős döntéseket hozni. 44,4%

Köszönjük, hogy véleményével segítette felmérésünket.

8. Az Önök cége hogyan védekezik a munkaerőhiány ellen?

2016 legégetőbb kérdése a munkaerő-hiány kicsúcsosodása volt, ami oda vezetett, hogy ma a vállalatok – ágazattól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – nem találnak foglalkoztatható munkaerő. 2016-ban már élesen kirajzolódott a különbség a dolgozót csak használó és a kollégákat megbecsülő, az ő igényeiknek megfelelően honoráló cégek között. Előbbi versenyhátrányba került a piacon, ami az árbevételében is tükröződhet. A jelenlegi költségvetési és adópolitika is ösztönzi egy új típusú HR-gondolkodás kialakulását.

Az Önök cége hogyan védekezik a munkaerőhiány ellen?

a) Minket nem érint ez a kérdés, kellő számú és minőségű munkavállalónk van és a fluktuáció sem nehezíti a vállalat működését.

b) Csak magasabb bérekkel tudjuk magunkhoz vonzani és megtartani a tehetséges dolgozókat.

c) Különböző, a munkavállalók igényeire szabott juttatási csomagokkal ismerjük el a teljesítményt. Ez úgy tűnik, a lojalitás növelésének hatékony eszköze.

Szavazzon Ön is a www.ujpiller.hu internetes portálon. Köszönjük, hogy megosztja velünk a véleményét!

9. Egészségpénztári kisokos: Év eleji tudnivalók munkáltatóknak

Még javában folynak az idei juttatásokra vonatkozó nyilatkoztatások, de közben számos határidőre is oda kell figyelniük a munkáltatóknak.

  • Február 12-ig kell például leadni a NAV-nak azoknak a munkavállalóknak a nevét, akik a munkáltatói adó-megállapítást választották. Az ehhez szükséges dokumentumokat és a kedvezményekről szóló igazolást a dolgozóknak március 20-ig kell odaadniuk a munkáltatónak. Ha valakinek az adóév folyamán volt előző munkahelye, az akkori munkáltatójától a munkaviszony megszűnésekor kapott igazolást – a jövedelemről, az adóelőlegről és járulékokról – is át kell, hogy adja az új munkáltatónak. Az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján a munkáltatónak május 2-ig kell megállapítania és kiadni az erről szóló igazolást.

  • Az is rendelkezhet az adójának 1+1 százalékáról az, akinek a munkáltatója készíti el az adómegállapítást a 16EGYSZA nyilatkozat segítségével. A munkáltató kitöltve, lezárt, adóazonosító jellel ellátott borítékban vegye ezt át május 10-ig és készítsen kísérőjegyzéket, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását.

  • Az szja-kedvezmény visszaigénylése esetén a bevallás 137. sorába fel kell tüntetni annak a pénztárnak az adószámát, ahová a pénztártag kéri az összeget.

    Az Új Pillér adószáma: 18189072-1-41
    A Patika adószáma: 18238949-1- 41

  • A nyilatkoztatás során, a juttatási rendszer kialakításakor arra is érdemes felhívni a munkavállalók figyelmét, hogy a Patika-csoportnál mód van arra, hogy a munkáltató a munkabérből közvetlenül utalja dolgozója egyéni egészségpénztári tagdíját minden hónapban. Az erre vonatkozó megbízást a munkavállalók akár most a nyilatkoztatási időszakban is átadhatják a munkáltatónak, aki így már az év elejétől kezdve garantálni tudja, hogy a dolgozónak ne legyen elmaradt tagdíja. A nettó bérből így kieső részt pedig akár a 34,22%-os adózással adható készpénzcafeteriából pótolható.