A COVID-19 hatására jelentősen megnövekedett az igény a magánlaboratóriumi szolgáltatások iránt. Míg tavasszal a PCR-vizsgálatok voltak a legkeresettebbek, ma már a koronavírus elleni antitestvizsgálatok foglalják le a kapacitások nagy részét.

Túl az ötmillió beoltotton és látva a kórházban ápolt COVID-fertőzöttek folyamatosan csökkenő számát, mostanában kevésbé az a kérdés, hogy valaki vírushordozó-e vagy sem. Többen inkább arra kíváncsiak, védettek-e a vírussal szemben akár azért, mert átestek a fertőzésen vagy azért, mert az oltás hatására ellenanyagot termel a szervezetük.  

A Patika-csoport egyik szolgáltatója például arról számolt be a 24.hu kérdésére válaszolva, hogy az év eleji mennyiséghez képest háromszor–négyszer annyi koronavírus elleni antitestvizsgálatot végeznek. Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketing igazgatója azt is elmondta az online portálnak: a vérvételi helyek teljesítőképességük maximális határán dolgoznak, sőt azon túllépve 120 százalékon, ezért előfordulhat, hogy a megszokottnál többet kell várni a szabad időpontra. A jelentősen megnövekedett igényt jól jelzi, hogy az antitestmérés eredményét eddig 24 órára vállalta a magánlabor, de a néhány hete tapasztalható terhelés miatt a 48 órát is nehezen tartják, és időnként előfordul, hogy kicsúsznak a két napból is. Mindezt úgy, hogy a laborok hétvégén is működnek, és 24 órában dolgoznak.

Az antitestvizsgálatok miatt némi hátrányt szenvedhetnek azok, akik más szolgáltatást szeretnének igénybe venni a Synlabnál, mert nehezebben kapnak időpontot. De Póda Tamás szerint most annyira „slágerszolgáltatás” az antitestek vizsgálata, hogy tapasztalataik szerint a többi szolgáltatásra (rutin laborvizsgálatokra, menedzserszűrésekre) az eddigieknél kevesebben jelentkeznek.

A szintén patikakártya-elfogadóhely, a CMC Déli Klinika vizsgálata a termelődő ellenanyagok pontos meghatározásán túl arra is választ ad, hogy a páciens védekező mechanizmusai milyen gátló hatást fejtenek ki a különböző vírus variánsok (mutáns vírus változatok) esetén. Ezzel a specifikus koronavírus neutralizációs vizsgálattal pontosan meghatározható az a gátló hatás, amellyel a páciens szervezetében lévő védekezési reakciók képesek semlegesíteni az új koronavírus különböző variánsait, mutánsait – írja a Klinika közleményében.

Jelenleg a Magyarországon 2020-ban izolált B59 szekvenciájú („wuhani” típusú) és a 2021-ben izolált B1.1.7 szekvenciájú („brit mutáns” típusú) koronavírusok elleni gátló hatások vizsgálatait végzik. A biológiai alapú mesterséges intelligenciával támogatott módszer jelentős előnye, hogy a hazai betegekből származó teljes koronavírus törzsek ellen termelődő ellenanyagokat és ezek funkcionális gátló hatásait lehet vele pontosan meghatározni, szemben a külföldi, pontosan nem ismert (ipari titokként kezelt) csak különböző szintetizált vírus részeket tartalmazó tesztekkel. Az ellenanyag szintek meghatározását 2 munkanapon belül, a vírus neutralizációs vizsgálatokat 12 munkanapon belül végzik el.

Mi a szerepe az oltásnak?

Annak kapcsán, hogy három országban, Bahreinben, a Maldív-szigeteken és a Seychelle-szigeteken is nő a koronavírussal megfertőződtek száma, miközben elég jól – jobban, vagy közel azonos szinten, mint Magyarország – állnak az oltásokkal ezek az országok, az Azonnali annak járt utána, mi történhetett, és előfordulhat-e itthon is hasonló. Mint azt Rusvai Miklós virológus elmondta az Azonnalinak, a vakcina célja leginkább az, hogy ne betegedjünk meg vagy ne haljunk bele a fertőzésbe.

Kunetz Zsombor szakorvos is úgy látja, hogy a koronavírus-járvánnyal önmagában nem az a legnagyobb probléma, ha azt sokan elkapják, hanem az, hogy sok ember meghal, vagy nagyon súlyosan megbetegszik a fertőzés következtében, ezért a vakcináknak eleve az a célja, hogy utóbbi kettőt csökkentse. „Magyarországon kvázi leállt az egészségügyi ellátás a harmadik hullám alatt” – véli Kunetz.

Kép címe: A legalább egy oltást kapottak aránya a teljes társadalomra vetítve (nem egyenlő a teljesen beoltottak számával) Forrás: Our World in Data

Mindkét szakértő óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatosan, hogy az emelkedő esetszámok összefüggésben lehetnek-e azzal, hogy melyik országban milyen vakcinával oltottak. Rusvai úgy véli, hogy a három országban azért nőhetett újból a fertőzöttek száma, mert náluk most jelent meg a koronavírus „erőszakosabb variánsai” közül az indiai mutáns, ami könnyebben terjed, illetve az adott esetekben akár súlyosabb betegséget is okoz a fertőzöttekben. Szerinte ősszel, a légzőszervi betegségek szezonjában várható egy újabb hullám, „ha az átoltottság addigra nem lesz megfelelő, másrészt, ha bizonyos vakcinák után nem alakul ki a megfelelő védettség”.  (Az Azonnali teljes cikkét itt olvashatja.)

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA