Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
„A rendszer része lett a távkonzultáció” (2021.04.05)

Nick Meadows, a londoni PwC Strategy üzletágának igazgatója adott interjút a Portfolio-nak. A lap a világjárvány egészségügyi rendszerekre és kiadásokra gyakorolt hatásairól, valamint a telemedicina jövőjéről kérdezte a szakembert. 

Nick Meadows szerint a pandémia ledöntötte az első akadályokat a távkonzultációk elől. A szakember Franciaországból és az Egyesült Királyságból említett példákat. „Franciaországban a csúcson hetente egymillió videókonzultáció valósult meg, és így a telemedicina aránya elérte a 25%-ot az összes konzultáción belül. Eközben az Egyesült Királyságban a koronavírus-járvány előtt megfigyelt heti egymillió alatti távkonzultáció felment heti kétmillió alkalom fölé a tavaly március és május közötti időszakban. Nagyon rövid idő alatt óriási mértékben vették igénybe ezeket a digitális csatornákat a betegek, az egészségügyi rendszer pedig rendkívül gyorsan alkalmazkodott ehhez” – mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy a számok tanúsága szerint az emberek már nem idegenkednek ettől a megoldástól, kevésbé ragaszkodnak a személyes találkozókhoz. Meadows a PwC Egyesült Királyságban végzett közvélemény-kutatására hivatkozva azt mondta, tízből hét ember a járvány után is folytatni szeretné a virtuális háziorvosi konzultációkat. Szerinte a távkonzultáció is lehet hatásos, és mivel rövidebb, összességében sokszor hatékonyabb. A pandémia miatti veszélyhelyzetekben alkalmazott megoldások a rendszer részévé váltak az elmúlt hónapokban. Ezek után már csak az a kérdés, hogy az állami rendszer hogyan oldja meg ezt: partnert keres a digitális megoldások kialakításában – technológiai cégeket, gyógyszeripari vállalatokat von be – vagy pedig házon belül fejleszt saját rendszert.

A Portfolio kérdésére válaszolva a PwC Strategy üzletágának igazgatója beszélt arról is, ma már nem szabad költségként és csupán kiadásként tekinteni az egészségügyi kasszára, azon belül is a gyógyszerköltésekre,sokkal inkább befektetésként kell ezeket kezelni. „Hosszú távú megfigyeléseink alapján egyértelmű, hogy azon országok, melyek többet költenek az egészségügyükre, azok nagyobb egészségnyereséget érhetnek el, és élvezhetik a magasabb gazdasági növekedés előnyeit is. A jó egészségben eltöltött évek számának növekedése együtt jár a nagyobb termelékenységgel, a gyorsabb GDP-növekedéssel – ezeket nem szabad elfelejteni, amikor az egészségügyi költések méretéről beszélünk” – mutatott rá.  

A teljes interjút itt olvashatja.

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA