Magyarországon jelenleg 5 vakcinának van engedélye. Ebből hármat, a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca készítményét az EU is engedélyezte, további kettő pedig egyelőre csak az OGYÉI jóváhagyását kapta meg. A Portfolio.hu összegyűjtötte, mit lehet tudni az egyes oltóanyagokról.

2020. december 26-án megérkezett a Pfizer első vakcinaszállítmánya Magyarországra és elkezdődött az egészségügyi dolgozók oltása. Január 6-án a Moderna-vakcina is megkapta az európai forgalomba hozatali engedélyt, és egy a HVG birtokába jutott levél alapján február első hetében Magyarországon ezzel a vakcinával kezdik oltani a legidősebbeket a háziorvosok.

A következő vakcina, amelyet az EU január 29-én engedélyezett, az AstraZeneca és az Oxford Egyetem által közösen fejlesztett oltóanyag – írja aPortfolio cikke.

Az unió által is támogatott vakcinák mellett Magyarországon az OGYÉI engedélyezte az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinákat. Bár ezeket az EU egyelőre nem hagyta jóvá, a szállításoktól függően hamarosan ötféle vakcina lesz elérhető Magyarországon.

Pfizer/BioNTech vakcina

Az amerikai gyógyszergyártó és a német biotechnológiai cég oltóanyaga az egyik új technológián alapuló harmadik generációs vakcina, úgynevezett mRNS-vakcina. A technológiai úgy működik, hogy az mRNS-vakcinát lipid nanorészecskékkel juttatja be a szervezetbe az oltás, ami a bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel, így alakítva ki az immunitást. Amíg hagyományos vakcinák inaktivált vagy elölt vírusokat, vagy vírusrészecskéket tartalmaznak az immunválasz kiváltása érdekében, addig az mRNS vakcina egy üzenetet kézbesít a szervezet sejtjei számára, amely a tüskefehérje képzésére utasítja a sejteket. A sejtek tüskefehérje előállítása immunválaszt vált ki a szervezetben, így indul meg az antitest termelődése a szervezetben.

A -70 Celsius fokon tárolható Comirnaty nevű készítményből eddig 7 szállítmány érkezett. Az oltóanyagot két dózisban kell beadni.

Moderna vakcina

A Moderna oltóanyag is egy mRNS-vakcina. Az mRNA-1273 nevű szert több mint 30 ezer emberen tesztelték. A vakcina két dózisú, melyet 28 nap eltéréssel szükséges beadni és a lezajlott fázis 3 klinikai teszt eredményei alapján, a teljes vizsgált populációra nézve 94 százalékos védelmet nyújtott covid-megbetegedés ellen. A súlyos megbetegedés ellen 100 százalékban védelmet nyújtott.

A Moderna vakcinája januárban kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, eddig egy szállítmány érkezett belőle Magyarországra, de kisebb gyártási kapacitásokkal működik, mint a Pfizer és kevesebb dózis leszállítását ígérte az idei évre. A Moderna vakcinája -20 celsius fokon is eláll 6 hónapig, ami jelentősen megkönnyíti a logisztikát.

AstraZeneca/Oxford vakcina

Az AstraZeneca és az Oxford Egyetem által közösen fejlesztett brit vakcina szintén a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője, de nem mRNS-vakcina, hanem úgynevezett vektorvakcina. A technológia lényege, hogy egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba (ez esetben egy csimpánz adenovírusba) ütetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Az immunrendszerünk a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép, és kialakít védelmet. A több mint 30 ezer önkéntesen végzett fázis 3 klinikai vizsgálatok eredménye alapján a vakcina átlagosan 70 százalékban hatékony (62 és 90 százalékos volt a hatékonyság a különböző alkalmazási módszerek mellett).

A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül. Ez a nehezebben elérhető, vagy jó infrastrukturális háttérrel nem rendelkező országok vakcinához juttatása miatt fontos.  

Szputnyik V vakcina

A Szputnyik V vakcina az első orosz koronavírus-vakcina, amellyel Oroszországban már augusztus óta oltják a frontvonalbeli dolgozókat, eddig mintegy 800 ezer főt a Bloomberg adatai szerint. Ez is vektorvakcina, amit az orosz Gamaleya Intézet (Gamaleya National Center of Epidemiology and Microbiology) fejlesztett. A vakcina két dózisában két különböző humán adenovírus-vektort alkalmaznak (Ad5 és Ad26). Mivel a vektorvakcinák hatékonyságánál fontos, hogy egy olyan vírus legyen a vektor, amellyel nagy valószínűséggel még nem találkozott a beoltott személy, különben nem hatásos a vakcina, így a kétféle vírus alkalmazásával mennek biztosra.

A fázis 1/2 vizsgálatok eredményeit a neves orvosi szaklapban, a The Lancetben publikálták, miszerint a vakcina biztonságos és erős immunválaszt váltott ki. A fejlesztéseket élesen kritizálták sokan, mivel még zajlottak a fázis 3 klinikai tesztek, amikor már megkezdődött az országban az oltási program. A legnagyobb, 40 ezer fő bevonásával folyó, randomizált, dupla vaktesztes, placebóval ellenőrzött orosz vizsgálatok 2020 szeptemberében kezdődtek és a várakozások szerint május elsejére lehetnek meg a végleges eredményei a hivatalos regisztráció szerint. A Szputnyik V vakcina tárolási körülményei egyszerűbbek, mint például a Pfizeré: –18 Celsius fok elég a tárolásukhoz és kiolvasztva normál hűtőben is elállnak 2-8 fokon. 

Sinopharm vakcina

A kínai vakcinafejlesztések közül kettő jár az élen, amelyeket már Kínán kívül is elkezdtek tesztelni és alkalmazni, az egyik a Sinopharm készítménye. Ez  inaktivált vírust alkalmazó „hagyományos” technológia alapján készül. A vállalat december végén közölte, hogy a fázis 3 tesztek során 79 százalékos hatékonyságot mértek, míg az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol 31 ezer főn tesztelték, 86 százalékos hatékonyságról számoltak be és súlyos mellékhatásokat nem jegyeztek fel. A vakcinával eddig közel 1 millió embert oltottak be. Kínán kívül az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Irak, Jordánia, a Seychelle-szigetek és Pakisztán engedélyezte a Sinopharm vakcináját. A magyar kormány 5 millió, vagyis 2,5 millió ember beoltására elegendő vakcinára szerződött le.

A teljes cikket a Portfolio.hu-n olvashatja.

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA