Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
A második hullámban kevésbé vagyunk szabálykövetők (2020.10.04.)

Az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék kutatása szerint a lakosság leginkább akkor követi a bevezetett COVID-szabályokat, ha hatékonynak ítélik azokat, illetve, ha egyetértetnek a konkrét intézkedéssel.

Az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék munkatársai a járvány során eddig négy alkalommal – először március végén, legutóbb szeptember közepén – megkérdezték a lakosságot arról, hogy áll a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekhez. A nem reprezentatív felmérés legutóbbi szakaszának adatfelvétele alapján az látszik, hogy a kitöltők a kormány intézkedéseit inkább helyénvalónak ítélték meg, nem gondolták, hogy túlzó vagy káros intézkedések születtek a járványkezelés során.

A kutatók most összevetették az első és a negyedik adatfelvételben egyaránt résztvevők válaszait. Az eredmények arra mutattak rá, hogy a válaszadók továbbra is a számukra ésszerűnek tartott intézkedések követésére motiváltak leginkább, és „vak engedelmesség” (vagyis a hajlandóság a korlátozások betartására egyet nem értés esetén is) leginkább ott bukkan fel, ahol az emberek úgy gondolják, hogy az intézkedések helyesek és hatékonyak.

„Ezt támasztja alá az is, hogy az intézkedések kritikájára továbbra is viszonylag nagy a fogékonyság, és ennek legfontosabb magyarázata, hogy az emberek elutasítják azt a fajta vezetési stílust, amely leginkább a tekintélyre hivatkozik és azt ígéri, hogy minden veszélytől megóv. Úgy tűnik a kutatásunkból, hogy fél év elteltével a szabálykövetés hátterében az intézkedések hatékonyságának kiértékelése, az azokkal való egyetértés áll” – magyarázza a felmérés legfrissebb eredményeit Kende Anna, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék egyetemi docense, a kutatás vezetője.

Míg az első hullám során a „vak engedelmesség” három fő tényezőtől – a tekintélyelvűség mértékétől, a kormány intézkedéseivel való egyetértés mértékétől, illetve attól, hogy mennyire tartották hatékonynak a konkrét intézkedéseket – függött. A második hullám kezdetén azonban a tekintélyelvűség elvesztette jelentőségét az engedelmesség meghatározásában, ennek szerepét átvette, hogy a koronavírus során mutatott viselkedés mennyire a személy morális meggyőződését tükrözi, azaz hogy az egyén szerint mi a helyes hozzáállás az egyes intézkedésekhez. 

A koronavírus-járvánnyal összefüggő attitűdöket vizsgáló felmérésből az is kiderült, hogy a hatóságokkal való együttműködés mértéke valamelyest csökkent a márciusban mért adatokhoz képest: míg korábban az emberek 31%-a vélekedett úgy, hogy abban az esetben is betartaná a korlátozásokat, ha éppen nem ért egyet azokkal, a második hullám elejére ez az arány 26%-ra csökkent.

A kutatás vezetője ugyanakkor hozzátette: „A nyáron mért adatokhoz képest viszont a legutolsó adatfelvétel némileg magasabb együttműködési hajlandóságot mutat: ez azt jelentheti, hogy bár az emberek szkeptikusabbak az első hullám óta, a második hullám kezdete mégis valamennyire hatott a résztvevők veszélyérzetére és ezen keresztül annak felismerésére, hogy a szabályokat mindenképpen be kell tartani.”

Forrás: Medicalonline, Eötvös Loránd Tudományegyete, borítókép: pexels.com

<< VISSZA