A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület javaslatcsomagot állított össze a jogalkotók számára a hálapénz és a számla nélküli szolgáltatás gyakorlata, a katás vállalkozó orvosokat hátrányosan érintő 2021-es jogszabály-módosítások ellen, valamint felajánlotta közreműködését a telemedicina szabályozásának kialakításában.

A 2017-ben 12 vezető iparági szolgáltató által életre hívott érdekvédelmi ernyőszervezet legfontosabb céljául az átlátható piaci viszonyok megteremtését, az ellátási színvonal emelését és a magánegészségügyi szektor kifehérítését jelölte meg.

Részben a szeptemberben bemutatott javaslatcsomag is a magánegészségügy szürkezónájának felszámolására irányul, hiszen ezen a téren az elmúlt években nem történt érdemi előrelépés. A felmérések szerint a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és a legális mellett igénybe vesz szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is: a háztartások által a magánszolgáltatóknál elköltött évi 300–350 milliárd forint legalább egyharmada számlaadás nélkül keletkező szürkeforgalom – állítja az egyesület.

 „A tisztességes piaci szereplőket bünteti, és súlyos versenytorzító hatása van mind a hálapénznek, mind privát egészségügy szürkezónájában működő szolgáltatóknak. Határozottan ki kell mondani, hogy a zsebbe vagy a számlaadás nélkül kifizetett pénzek megkárosítják és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a betegeket, hiszen ezekhez nem kapcsolódnak jogok és ellátási garanciák. Az államot pedig dupla kár éri: egyrészt az áthárított költségek, másrészt a költségvetésbe soha be nem folyó adóbevételek miatt” – fogalmazott Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke a témában szervezett sajtótájékoztatón.

A pénztárak is fehérítik az egészségügy szürke zónáját

Az egészségpénztárból fizetett egészségcélú költés mind számlás költés, így a több mint 50 milliárd forintos intézményrendszer is hozzájárul a hazai egészségügy kifehérítéséhez. A pénztártagok csak a pénztárral szerződött, kártyaelfogadó vagy készpénzfizetési számlát adó szolgáltatóknál tudják költeni a 20%-os adó-visszatérítéssel támogatott megtakarításukat, amely költések mindenképpen láthatóak lesznek a NAV online számlarendszerében.

Többek között ezért lenne gazdaságilag is előremutató, ha a háztartások által a magánszolgáltatóknál elköltött évi 300­–350 milliárd forintnak minél nagyobb hányada történne egészségpénztárból. Jelenleg azonban az 51,2 milliárd forintos szektor szolgáltatási kiadásaiban mindössze 15,2 milliárd forint a magánszolgáltatóknál elköltött összeg, szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításra pedig 0,44 milliárdot költöttek a pénztártagok az MNB 2019-re vonatkozó statisztikája szerint.

Több ezer egészségügyi szakembert hátrányosan érint az új KATA-törvény

A PRIMUS a katás kisadózó vállalkozóként dolgozó orvosokat kedvezőtlenül érintő, jövő januártól hatályos jogszabályváltozások miatt is javaslattal fordul a törvényhozókhoz. A módosítás 40%-os büntetőadóval szankcionálja a katás jogviszonyban az egy partnertől származó árbevétel 3 millió forintot meghaladó részét.

A PRIMUS szerint a törvényváltozás kapcsán meghatározott jogalkotói cél a jogsértő, adóelkerülő színlelt foglalkoztatási sémák megelőzésére irányult, de az – a differenciálás hiánya miatt – több ezer egészségügyi szakembert is hátrányosan érint.

„A jogszabályváltozás drasztikus hatással lehet a magánegészségügyi szektorra: szembe megy a piactisztítási törekvésekkel, és a pandémia időszakában jelentős terhet helyez az egyébként is rendkívüli nyomás alatt dolgozó egészségügyi szakemberekre és a velük szerződésben álló szolgáltatókra is. Ezért a PRIMUS azt kéri a törvényhozóktól, hogy módosítsák a tervezetet, és az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 milliós határ”– fogalmazott Leitner György. Hozzátette, hogy az érintett orvosok néhány ezres száma elenyésző a mintegy félmillió katás vállalkozó számához képest, ezért az állami adóbevételekben elhanyagolható kiesést eredményezne az őket sújtó szigorítás feloldása.

A PRIMUS szakértői rámutattak: az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) kifejezetten úgy rendelkezik, hogy egészségügyi tevékenység nemcsak munkaviszonyban, hanem más, alá- vagy fölérendeltségi helyzetet nem eredményező módon is végezhető, így szabad foglalkozás vagy vállalkozás keretében is. Az önállóan végezhető hivatásszakma egyik fő jellemzője, hogy az orvos saját belátása szerint kezeli a betegeit, és nem köteles utasítást elfogadniaz általa nyújtott egészségügyi szolgáltatás elvégzésének módjával kapcsolatban.

A hazai magánegészségügyi szektorban is az a jellemző, hogy az orvosok a hivatásukat egyszerre több egészségügyi szolgáltatónál is gyakorolják, azaz független szereplőkként szolgáltatásukat több megrendelőnek is „eladják” – ezért a PRIMUS határozott álláspontja az, hogy esetükben nem lehet burkolt foglalkoztatásról beszélni.

A PRIMUS a telemedicina területén is felajánlja szakértői közreműködését a kormányzatnak a vonatkozó szabályozás és törvénymódosítás előkészítésében tagvállalataik tapasztalatai alapján. Jelenleg átmeneti rendelkezések szabályozzák ezt a pandémia miatt fókuszba került területet, pedig jól látható a társadalmi igény az olyan lehetőségek állandósítására, mint az online és telefonos konzultációhoz kapcsolódó egyszerűsített gyógyszerfelírás és -kiváltás, online leletezés és leletátadás. A koronavírus-járvány időközben megérkező második hulláma várhatóan még inkább aláhúzza az első hullámban fontos tapasztalatokat szerzett innovatív magánszolgáltatók jelentőségét – vélik az egyesület tagvállalatai.

Borítókép: frrepik.com, pixabay.com

<< VISSZA